Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-18 / 116. szám
M66. május 18. 4 Szerda TO Fizetőképes kereslet Az igényeik összességéit, amelyek egy társadalomban az * anyagi javak és szolgáltatások iránt njiutatkoznak, társadalmi szükségletnek nevezzük. A társadalmi- szükségletekből annyit lehet kielégíteni egy bizonyos időszakban, amennyit az ország termelőerőinek fejlettsége, a munkatermelékenység adott színvonala lehetővé tesz, A szükségletek rangsoroltak, egyik égetőbb, a másik kevésbé az. Előbb az elsődleges szükségleteket kell kielégíteni. Szükségük van például az embereknek gépkocsira is, lakásra is. Melyik a fontosabb? Nyilvánvalóan a lakás. Ezért, ha az államnak döntgnie kell, hogy — például — 100 millió forintot mire fordítson, akkor inkább építőipari és építőanyagipari gépeket szerez be külföldről, s viszonylag kevés gépkocsit. Inkább házgyárat épít, mint autógyárat. A társadalom szükségletei mindig nagyobbak a kielégíthetőnél. Azokat a szükségleteket, amelyeket a termelőerők adott színvonalán és a szükségletek társadalmi rangsorolása alapján egy adott időszakban — például egy évben — kielégíthetünk, effektiv szükségleteknek nevezzük. A ki nem elégített szükségletek: rejtett szükségletek. • A szocialista központi gazdaságvezetés a fogyasztást szabályozza. Erre két eszköze van: 1. a jövedelmek szabályozása, 2. az árak szabályozása. A jövedelmek szabályozásával az állam a fizetőképes kereslet nagyságát alakítja ki. Fizetőképes keresletnek nevezzük az egy évben jelentkező fogyasztási cikkekre irányuló vásárlóerőt, amely a megvásárolt termékek árossze- gében fejezhető ki. A fizetőképes keresletnek nemcsak nagyságát, hanem ösz- szetételét is központilag kell alakítani. A lakosság az I egyes termékeket elsősorban személyes igényei szerint vásárolja, de az igényeket az árarányokkal befolyásolni lehet. Ha valamiből képesek vagyunk sokat olcsón termelni, akkor annak árát érdemes leszállítani. Ezáltal .növelhető a kereslet és a fogyasztás. Amiből nem tudunk olcsón és sokat előállítani, annak árát viszonylag magasan kell tartani. A jövedelmek és az árarányok szabályozásával a fizetőképes keresletet úgy igyekszünk alakítani, hogy az közel álljon az effektiv szükségletek nagyságához és összetételéhez. A fizetőképes kereslet és az effektiv szükséglet sohasem fedi teljesen egymást. Mindig kielégítünk — bár csekély mértékben — olyan szükségleteket is, amelyek nem elsőrendűen, és mindig vannak olyan effdktív égető szükségletek, amelyek teljes kielégítésére várni kell. (Ilyen például hazánkban a lakásszükséglet.) A szocialista gazdasági rendszer legfőbb célja, hogy az egész társadalom életszínvonalát, vásárlóképességét növelje, de feladata, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára is megfelelő életet biztosítson. Ezért egy sor alapvető élelmiszer (liszt, cukor, tej stb.) árát igen alacsony szinten tartja. Ezzel az áreltérítéssel természetesen tor- zfüja is a fogyasztás szerkezetét, a fizetőképes keresteti cükikeik szerinti összetételét. Az új árintézkedések részben azt célozták, hogy az előállítási költségek arányaihoz közelebb álló fogyasztási árarányok alakuljanak ki néhány terméknél, s a fogyasztás a termelés feltételeihez az eddiginél jobban igazodjon. A szocialista gazdaságban a fizetőképes kereslet nagysága nem azonos az elfogyasztott cikkek és igéhybe vett szolgáltatások értékével. Sokkal többet fogyasztunk, mint amennyit fizetünk. Az ingyenes orvosi ellátás. oktatás, a kedvezményes gyógyszerellátás, óvodai, bölcsődei szolgáltatás mind olyanok, amelyeket vagy egyáltalán nem, vagy csak kis részben kell az embereknek a jövedelmükből fedezni. Dr. Pirityi Ottó Az általános iskolások matematikai versenyének megyei döntője Békéscsabán Először rendezték meg megyénkben az általános iskolák nyolcadik osztályainak matematikai versenyét. A megyei döntőre, melyet házi-, majd járási és városi versenyek előztek meg, vasárnap került sor Békéscsabán, a 10. számú általános iskolában. A járások és városok képviseletében 11 tanuló jelent meg a versenyen, mely két részből állt: az írásbeli dolgozatok megírásából és a szóbeli vetélkedőből. A versenydolgozatok anyaga a legmagasabb követelményeket támasztotta a versenyzők' elé az általános iskolai tanterv keretein belül. A verseny második részen, a vetélkedőn azok a tanulók vehettek részt, akik dolgozataikkal a kijelölt szintet, pontszámot elérték. Hat tanuló került ilyen feltételekkel a szóbeli vetélkedőbe, ß annak végén a következő sorrend alakult ki: 1. Sonkoly Iván (Békéscsaba, 2. sz.), 2. Perei Erzsébet (Mezőbe- rény, 2. sz.), 3. Hermann Tamás (Gyula, 1. sz), 4. Liziczai Erzsébet (Endrőd), 5. B. Szűcs Piroska (Kopáncs tanya), 6. Szívós Mihály (Szeghalom, 2. sz.). A vetélkedőn villámkérdéseket, gyakorlati, matematikatörténeti és ügyességi feladatokat, valamint az úttörőmatematíkus szakpróba követelményeinek megfelelő kérdéseket kaptak a tanulók, amelyek mind alkalmasak voltak a matematikai gondolkodás szintjének megállapítására. A vetélkedő első hat helyezettje oklevelet kapott, és jutalomban részesült. Megérdemelten került első helyre Sonkoly Iván békéscsabai tanuló, aki biztos fölénynyel tartotta elsőségét a vetélkedés egész ideje alatt. Jutalma: kétheti táborozás Csillebércen. A verseny befejezése után Gácsér József, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetőjé köszönte meg a zsűri tagjainak munkáját, a részvevő vendégpedagógusok érdeklődését és figyelmét, majd a verseny tapasztalatait mintegy összegezve többek között elmondotta, hogy a jövőben a háziversenyek szintjét egységesebbé, kell tenni, hogy jobbak legyenek az arányok és az esélyek is a továbbjutásra. Nyilvánvaló — mondotta —, hogy ezek a versenyek ösztönzően fognak hatni a matematikát tanító pedagógusokra, a szülőikre és tanulókra is. —jm— Tisztaságból ötös Tantárgynak furcsa lenne, de ha osztályoznák a mezőberényi 2. számú általános iskola úttörőit, ifjú vöröskereszteseit, ötös osztályzatot kapnának. Ám a tisztaságot. a pajtások ilyen irányú tevékenységét nem osztályozzák. Persze, van más mód annak elismerésére: hogyan teszik szebbé, csinosabbá tantermüket, iskolájukat. Nagy Ferencné hét éve tanít, hat éve az ifjú vöröskeresztesek tanárelnöke. Azóta a pajtások nemcsak a tisztasági versenyekben vesznek részt, hanem egészségügyi tanfolyamokon, filmvetítéses előadásokon és elsősegély- nyújtó gyakorlati foglalkozásokon. Versengés alakult ki a „Tiszta osztály” és a „Tiszta iskola” címért. S hogy mennyire szívükön viselik a verseny sikerét, annak bizonyítása nem nehéz. Az iskolában már minden osztály ajtaján ott díszük e megtisztelő címet hirdető tábla. Most már a „Legszebb osztály” címért folyik a verseny. Mert ilyen is van. Ez az ifjú vöröskeresztesek ötlete volt és minden osztály azon törekszik, hogy virággal vagy ötletes képekkel, rajzokkal a pajtások még szebbé tegyék tantermüket. Egyelőre a VII C és a VIII/C osztály viszi a pálmát. A kisdobosok sem maradtak ki a versenyből. Részt vettek egészségügyi foglalkozásokon és az ott hallottakból vetélkedőt rendeztek. Ennek nyomán szépülnek, csínosodnak a kicsinyek tantermei is. A nagyok rajzverseny-pályázaton is részt vettek, melynek A tisztaságfelelősök rendszeresen ellenőrzik a pajtások táskáit, ruháit és néha még azt is megnézik, hogy kezet mostak-e. émája a helyes tisztálkodás, a ogak ápolása és más egészség- igyi kérdés volt. A legjobbak diát nyertek és a legszebb rajzoktól kiállítást is rendeztek. A gya- orlati foglalkozásokhoz, az egész- égügyi vetélkedőkhöz, a fii Vn veti- éses előadásokhoz az úttöröház idolt igen sok segítséget. Egyéb- ;ént Kiss Sándor igazgatóval kü- tjnösen jó a kapcsolatuk, aki ráindenikor szívesen segít a paj- ásoknak. A KÖJÁL szintén sok egítséget adott már. A közös tsszefogásnak, a pajtások szor- ialmának megvan az eredménye. Három évvel ezelőtt elnyerték Az ötödikesek is nagy lelkesedéssel vesznek részt a mozgalomban. Gúth Éva, Máta Júlia, Gyimesi Ildikó és Halászlaki Mária éppen takarít. a Tisza iskola címet. Tavaly a II számú iskola 1600 forint jutalmat kapott a megyei Vöröskereszttől a tisztasági mozgalomban elért eredményekért. Járási versenyen pedig második helyezést értek el. Büszkék erre és méltán. A versenyek és jutalmak, a rendszeres foglalkozások ered- *nénye az is, hogy minden gyermek — legyen úttörő, ifjú vöröskeresztes vagy egyszerű tanuló — megszerette a rendszeres tisztálkodást, örömmel és ifjúi lelkeseMegsérült Fro Edit lába, Angyal Teréz ifivezető gyorsan, ügyesen kötözi, Papp Tibor és Várhalmi Éva segédkezik. Persze ez csak gyakorlat, de a valóságban is sokszor előfordul ilyesmi, különösen táborozáskor. A rajzverseny második helyezettje Beregi András. Nagy Ferencné a rajz témáját beszéli meg Bandival. déssel vesz részt a foglalkozásokon, osztálya, iskolája csinosításában. Ez a legnagyobb eredmény. Kasnyik Judit Fotó: Demóny Gyula
