Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-18 / 116. szám
UM. május 18. 5 Szerda Családja: a nevelőtestület meg a tanulók Tizenkilenc éves voltam, amikor kezemben a tanítói oklevéllel először léptem tanulók közé. Úgy éreztem magam, mint akit vízbe dobtak: 120 gyerek nézett rám kíváncsian, valóságos tenger az apróságokból. Alig telt el egy hónap, jött a tanfelügyelő. Summa summárum. nem tudtak a gyerekek semmit, mégis gratulált a látogató ezekkel a szavakkal: „Gratulálok, kisasszony, jó tanító lesz magából. Hogy a csudába tudta megtanulni ennek a sok gyereknek a keresztnevét?” Hát így kezdtem ezelőtt 38 évvel — sóhajt egyet, aztán elmosolyodik. — Azóta egyfolytában tanítók, nevelek, s a gyerekeket_ változatlanul keresztnevükön szólítom. — Azt hallottuk, hogy a kaszaperi iskola a járás egyik legtisztább intézete, a gyerekek illedelmesek, fegyelmezettek... — Hosszú, türelmes nevelői munka eredménye ez. A tantestület egysége, derűs nyugodtsága, s nem utolsósorban munkaszeretetéinek eredménye, hogy már a gyerekek sem tűrik a szemetelést, a maszatos falakat. A kis közösségek túlnyomó többsége szigorúan leinti azt a tanulót, aki vét a rend ellen. Meg is kaptuk a Tiszta, rendes iskola kitüntető címet. — Mióta igazgatja az iskolát? — Mindössze két esztendeje, de hosszú évek sora óta itt élek a faluban, mindenkit ismerek, sok szülő tanítványom volt, s most a flatszázhatvanan vettek részt Sarkadon a politikai oktatásban - 360 vitatkozó a cukorgyárnál _ A gimnázium és az ÁMG fiataljai az élen (Tudósítónktól) Sarkadon a községi pártbizottság titkárának, Kesztyű Lajos eivtársnak tájékoztatása szerint az elmúlt oktatási évben a különböző politikai oktatásokon az átlagos megjelenés 71,6 százalékos volt. Különösen a vízügyieknél, valamint a területi pártszervezeteknél, ezenkívül a termelő- szövetkezetek közül a Haladás Termelőszövetkezetnél dicséretes a pártoktatáson való részvétel, örvendetes, hogy az oktatási évad alatt a hallgatóknak csupán 6,8 százaléka hagyta félbe tanulását. Itt is több objektív tényező játszott közre, hiszen a gyárnál a három műszakos üzemeltetés, valamint az árvízvédelem sok elvtársat megakadályozott a továbbképzésben. A különböző oktatási formák tananyagát több mint 660-an vették át. Tizenöt szervnél 35 szeminárium működött. Mint a párttitkár erről tájékoztatást adott, a tananyag megvitatását általában az aktivitás jellemezte. És ott, ahol a propagandisták jól felkészültek, és témájukat is az adott helyzetnek megfelelően, a politikai, gazdasági és ideológiai kérdésekben felmerült probléma alapján tárgyalták, ott még jobbak voltak a szemináriumok és a konferenciák. A cukorgyárnál Építkeznek a pedagógusok Országszerte osztatlan lelkesedéssel fogadták pedagógusaink azt a rendelkezést, amely lehetővé tette számukra azt, hogy házépítkezésre kedvezményes kölcsönt kaphatnak. A nagyszámú igénylő közül a közelmúltban hét pedagógus kapta meg az építkezési engedélyt, illetve a kölcsönt. Csa- nádapácán három. Pusztaföldváron kettő, Gerendáson és Nagyszénáson pedig egy-egy új lakás épül. A felszabaduló szolgálati lakásokat azok a pedagógusok kapják, akik erre legjobban rászorultak. például az egész oktatási időszak alatt 362 személy, szólt hozzá a különböző témákhoz, a gépjavító állomásnál pedig 202-en. A pártalapszervezetek több alkalommal tárgyalták a pártoktatás helyzetét, a cukorgyárnál 4. a kendergyárnál 5, az fmsz-nél 3 alkalommal került a taggyűlés elé az oktatás színvqnalának értékelése. A községben négy helyen volt önálló KISZ politikai oktatás, és a gimnázium, valamint az ÁMG fiataljai érték el a legjobb eredményt. Cs. V. I fiát vagy a lányát szintén a mi iskolánk tanítja írásra, olvasásra, számolásra. Az igazgatóhelyettes, egy 35 év körüli férfi topog mellettünk az irodában, majd elnézést kér, hogy zavar egy pillanatra bennünket. — llus néni, drága, elvettem onnan a 10 forintot és akkor én megyek. Kezét csókolom ... — Szervusz, kisfiam, jó munkát — bólint barátságosan az igazgatóhelyettesnek ... — s én egy kicsit elgondolkodom ezen a barátságos kapcsolaton, és azon az anyás derűn, amit Faragó József- né, a kaszaperi általános iskola igazgatója áraszt magából. — A felsőbb szervek elismer- ték-e azt a szívós munkát, s a szívós munkának azt a szép eredményét, amivel iskolájuk dicsekedhet? — Tavaly a járási művelődés- ügyi osztály felterjesztett az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésre ... — elhallgat. — És? — Megkaptam a kitüntetést — mondja egészen szerényen. — Egy tapasztalt pedagógus, aki 38 esztendeje tanít, s kiválóan végzi a munkáját, hogyan látja ma a falusi oktatás gondjait? — Sokat beszélünk arról, hogy a falusi iskolások hátrányban vannak a városi iskolásokhoz mérten. Ez nem abból adódik, mintha különbség lenne az oktatás színvonala között; a gyerekek sem butábbak. Hanem abból, hogy az őszi, tavaszi munkák idején a szülők reggeltől estig dolgoznak, s az ellenőrzés a minimálisra csökken vagy teljesen hiányzik. Ezt is megpróbáljuk áthidalni: a korrepetálásokkal, saz órákon való „súlykolásokkal” igyekszünk elevenen tartani a gyermekekben azt a tudást, amit a pedagógiai szempontból legtermékenyebb időben, a téli hónapokban adtunk a gyermekeknek. — Család van-e? — Én özvegyasszony vagyok, a gyerekeim felnőttek, elszéledtek. Most ez a családom: a tantestület meg a tanulók. Ternyák Ferenc Fehér ing vagy olajos kéz? Gyakran, amikor látom a mai jól táplált és jól felöltözött gyerekeket, eszembe jut Móricz Zsigmond szomorú sorsú Árvácskája, aki hűvös nyári reggeleken puccosan őrizte „nevelő’ szüleinek teheneit kint a határban. Ilyenkor mindig arra gondolok, ha semmi mást nem valósított volna meg a mi rendszerünk a szociális intézményeken kívül, még akkor is kivívná az utókor elismerését. A fóti gyermekvárosban csaknem ezer gyermek lelt otthonra és szerte az országban hány ilyen jellegű intézmény van? Gyulán a volt grófi kastély lett az ilyen gyerekek meleg otthona. Arról azonban, hogy az elhagyott gyerekek száma nő, nem az állam tehet, sem maguk a gyerekek, hanem mi, felnőttek. A múlt, hetekben egy anyával beszélgettem, akinek az életben minden sikerült, csak az első házassága nem. Értelmiségi munkát végez, jól keres, szép lakása van, jó férje (másodszor kötött házasságot), szép, okos kislánya (az első házasságából), munkahelyén' szeretik. Egyszóval, boldog volna, ha a kislánya is annak érezné magát. De a nyolcéves Marika nem boldog. Hiába halmozzák el szülei szép ruhával, szeretettel. Gyakran minden bevezetés nélkül sírva fakad és azt kérdezi az anyukájától, hol van az ő „igazi” apukája? Szerencsére a „mostoha” megértő, gyermekszere tó ember, aki Ma már természetesnek tartjuk, hogy műszaki, gazdasági vezetőinknek alapos szakmai — és természetesen politikai, valamint általános — képzettségük legyen. Sőt az elméleti megalapozottság már nemcsak a legfelsőbb vezetőkre, hanem a technikusokra, művezetőkre is érvényes követelmény. Tény, hogy bizonyos vonatkozásban megszaporodtak az irányítás áttételei, bonyolultabbá váltak egy-egy nagy vállalat szervezeti sajátosságai. Ez a jelenség — többek között — együtt jár helyenként azzal, hogy megnőtt a távolság vezetők és vezetettek között. Vajon törvényszerű-e, hogy távolabb kerüljenek a műhelyek az irodáktól? Talán mondjunk el egy példát. Importált gyári berendezést szereltek fel egyik üzemünkben s a gépek beállítását a szállító cégtől jött szakemberek segítették. A külföldi mérnökök — miközben munkaruhában, nyakig olajosán forgatták a csavarkulcsot — nagyon csodálkoztak azon, hogy nálunk egyes szakemberek fehér ingben, nyakkendőben, tiszta köpenyben és főként — tisztes távolságból — szemlélik csak a munka nehezét. Náluk, úgymond, lehet bármilyen magas a képzettsége vagy még oly tekintélyes a beosztása valakinek, ha szükséges — s a munka érdeke megkívánja —, nem rest csavarhúzóhoz nyúlni. Szerencsére, általában a mi műszaki embereink sem restek. Akadnak azonban üzemek, vállalatok, ahol kínos pontossággal igyekeznek betartani a szolgálati utat. Különleges világnapnak számit, ha az igazgató vagy a felsőbb vezetés egyik-másik embere lemegy a műhelybe. Rendjén van ez így? Lehetséges — sőt bizonyosra vehető —, hogy nem születnek korszakalkotó ideák, világot rengető műszaki elképzelések abból, ha a főmérnök öt percet beszélget az esztergapad gazdájával. Mégis fontosak, elkerülhetetlenek az efféle közvetlen találkozások. Tény, hogy a gép mellett dolgozó nem olyan széles perspektívából látja az üzem feladatait, mint a vezető, másrészt viszont az íróasztal mellől is másként festenek a dolgok, mint a műhelyből. Gyanakodni lehet rá, hogy éppen a két nézőpont egyeztetése révén alakítható ki a harmadik, amelyik legjobban megfelel az üzem érdekeinek, számításba veszi a munkások elképzeléseit s biztosítja egy-egy közösség hatékony fejlődését. Gond, baj, megoldani való kérdés rendszerint akad bőségesen mindenütt. S a tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal köny- nyebb kilábalni a nehézségek-, bői, túljutni a „meleg” helyzeteken ott, ahol az elzárkózottság, a rideg tekintély-elv helyett értő és barátságos munkakapcsolat van a dolgozók különböző kategóriái között. Ilyen légkörben könnyebb alkotni, s ezt diktálja a szocialista demokrácia eszménye is. (vajda) Sikeres véradónapok Békésszentandráson és Ecsegfalván Egy mai „Árvácska“ mindent elkövet, hogy a kis Marika felejtse el az „igazit”. Egy alkalommal, amikor Marika ilyen lelki krízisbe esett és nekiszegezte édesanyjának a kegyetlen kérdést, hogy hol van az „igazi” édesapja és ha él, miért nem ír neki soha, a férfi azt tanácsolta az asszonynak, hogy írjon urának. Tudassa vele, mennyire vágyódik utána kislánya, adjon életjelt magáról, írjon kislányának egy pár sort. Az asszony eleinte habozott, de aztán belátta, hogy gyermeke érdekében írnia kell és írt. Értesítette volt férjét, mennyire szeretne kislánya hírt kapni róla, találkozni vele. A férfi, aki vezető pozíciót tölt be egy ipari párosban, elég sok idő múlva írt a kislánynak és kilátásba helyezett egy találkozót. A kis Marika, aki még soha nem látta az édesapját, amióta emlékezni tud, ujjongott a boldogságtól. Végre meg fogja látni, találkozni fog édesapjával' De a távoli apja nem tartotta be ígéretét. A kis Marika napról napra szótlanabbá és bús- komorabbá vált. Az asszony újból írt volt férjének, most már bátrabb hangon. Arra kérte, ha már nem küldte meg soha azi, Az utóbbi napokban ismét több helyen tartottak véradónapot. így Békésszentandráson, Ecsegfalván és a Sarkadi Cukorgyárban, illetve kendergyárban. Mindhárom helyen igen szép számmal jelentkeztek a véradók. A Sarkadi Cukorgyár és kendergyár közös vér- adónapján 160-an összesen 50 liter vért adtak. A véradóknak ajándékműsorral kedveskedtek s ez már megyénkben hagyománnyá válik. Békésszentandráson a gyulai táncfesztiválon ezüst díjat nyert amire a törvény kötelezte, legalább most, amikor a kislány annyira ragaszkodik hozzá, ne gyilkolja meg a lelkét. A levél hatásos volt, a férfi kijelölt egy időpontot, amikor találkoztak a debreceni vasúti vendéglőben. Elegáns volt és kimért. A kislányra kiábrándítóan hatott. Az asszony igyekezett eloszlatni az apa és a kislány között alakult ridegséget. De nem sikerült. A kis Marika csalódottan nézte az előtte ülő idegent. Az volt az érzése, hogy az nem lehet igazi. Talán jobb lett volna, ha sohasem találkoznak. A férfi is megérezte, hogy kislánya számára ő már csak egy idegen marad. Süteménnyel és málnával tráktálta s végül elvitte a könyvesboltba, hogy valami ajándékot vegyen neki. Két könyvet vásárolt. Az egyik könyv Móricz Zsigmond Árvácskája volt. Mintha szimbólumnak szánta volna, hogy még mindig vannak árvák, akiknek azonban nem a ruha és étel hiányzik, hanem a meleg szülői szeretet. A kis, Marika kiábrándultán tért haza, mégis az apjától kapott könyveket mint valami kincset, úgy őrzi. Lehet, ha felnő, ezek a könyvek fogják emlékezetébe idézni, milyen rideg, önző apja volt neki, s mennyire nem szabad egy szülőnek ilyen felelőtlenül viselkedni gyermekével szemben. Ivános Illés Szabadkígyósi Mezőgazdasági Tanintézet táncegyüttese adott színvonalas műsort. Ecsegfalván a füzesgyarmati táncegyüttes lépett fel nagy sikerrel a véradónapon és ajándékműsorral kedveskedett a részvevőknek. Mindkét helyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon és a közönség sok tapssal jutalmazta az együttesek műsorát. Vésztői származású festőművész tárlata Szeghalmon Vasárnap délelőtt a szeghalmi járási művelődési otthoniban Ga- labuczy Ágnes 39 olajfestményéből nyitnak tárlatot. Garabuczy Ágnes fővárosi festőművész vésztői származású. Ott végezte általános iskolai tanulmányait, majd művészeti középiskolába került, végül diplomát szerzett a Képzőművészeti Főiskolán. A szeghalmi járási művelődési otthon s a vésztői kultúrhijz meghívta, hogy egy szőkébb pátriájában rendezendő kiállításon képviselje magát személyesen és természetesen műveivel. A fiatal művésznő két évvel ezelőtt a Med- nyánszkd-terembeni tárlaton szerepelt képeiből is bemutat jó néhányat. BÉKÉSCSABAI LENIN TSZ MEGVÉTELRE KERES EGY DARAB HASZNÁLT cipész karos varrógépe! 48618
