Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
196<J. május 15. 7 Vasárnap Pártmegbízatásuk: a néphatalom védelme * Beszélgetés Papp Árpád elvtárssal, a munkásőrség országos parancsnokával — zdt a“z es25tendővel működésé- munkásőrség társadalmi fagy-véneik tizedik évébe lépett a munKATTOGÓ GÉPEK EXPORTKELMÉK kásőrség. A jubileumi esztendő kezdetén felkerestük Papp Árpád elvtársat, a munkásőrség országos parancsnokát, s választ, tájékoztatást kéntünk néhány kérdésünkre. A munkásőrség egész tevékenysége a nyilvánosság előtt zajlik, részleteit mindenki láthatja, figyelemmel kísérheti. Éppen ezér* jogos az igény a munkásőrségről alkotott teljesebb, átfogóbb képre. Első kérdésünkben tehát arra kértük Papp Árpád elvtársat; foglalja össze az eltelt időszak legfontosabb eredményeit, tapasztalatait. — A munkásőrség — hangzott a válasz — rendkívüli helyzetben, bonyolult társadalmi, politikai viszonyok között született. TSíem egyszerűen egy határozat hívta életre. A párthatározat voltaképpen arra a sokféle, de végső fokon azonos célú akaratra épült, amely akkor — 1956 végén, 1957 elején — a dolgozó munkás»- és paraszttömegekben országszerte jelentkezett: leküzdve tengernyi nehézséget, gazdasági és politikai zűrzavart, megvédeni a népi hatalmat, visszaállítani az élet természetes rendjét, folytatni a .szocializmus építését, de a korábbi hibák nélkül A társadalom legjobb erőinek jogos követelése volt, hogy ebben a helyzetben életre keljen egy olyain önkéntes fegyveres testület is, amely egyesítve magéban a dolgozók minden rétegét, kész a párt útmutatásainak megfelelően a néphatalom hűséges szolgálatéra, védelmére. A munkásőrséget tehát a kölcsönös bizalom szülte: a dolgozó nép bizalma a pártban, a néphatalomban, másrészt a párt bizalma a dolgozó emberek millióiban. Csak e bizalom alapján történhetett meg, hogy a párt, az állam fegyvert adott a dolgozók tízezrei kezébe, abban a meggyőződésben, hogy ezeket a fegyvereket a munkáshatalom javára becsülettel fogják használná. S a csaknem évtizedes múlt legfőbb jellemzője,* hogy a munkásőrség bebizonyította: teljességgel méltó a bizalomra. Nem túlzás, ha azt állítjuk, az elsők, akik akkor, kezdetben fegyvert fogtak, esküt tettek, megkezdték egyáltalán nem könnyű szolgálatuk, feladatuk teljesítését önkéntesen, minden ellenszolgáltatás nélkül, történelmi jelentőségű tettet hajtottak végre. A munkásőrség megalakulásának ténye, e testület létezése — gondoljunk csak 1957 tavaszára — bátorságot, biztatást, igaz törekvéseikben támogatást adott a dolgozó embereknek, ugyanakkor visszavonulásra kényszerítette a néphatalom ellenségeit. — Hogyan értékeli parancsnok elvtárs a megtett utat? — Az elmúlt évék alatt — bár a legjobb utak és módszerek felkutatása, kimunkálása nem volt könnyű és egyszerű feladat — a munkásőrség a párt irányításával fontos, egész társadalmi életünkben jelentős politikai fegyveres testületté kovácsolódott. Az eredmények elérésében megtisztelő, felelősségteljes feladat hárult a munkásőrség parancsnoki állományára. Mint ismeretes, parancsnokaink, s a törzsekben szolgálatot teljesítő elvtársaink nagy többsége nem hivatásszerűen, hanem napi munkája után, társadalmi alapon látja el a pártmegbízatást. Csak az elismerés hangján szólhatok róluk, hiszen voltaképpen rájuk hárul a munkásőrök, az alegységek közvetlen, operatív vezetése, a munkásőrök nevelése, kiképzése, szervezése. Az elismerés még nagyobb hangsúlyt kap, ha azt is hozzáteszem, hogy nagy többségük a munkásőrség megalakulásától kezdve tel- ácsiti becsülettel megbízatását. Aj rés testület, a soraiba lépők, a kötelékébe tartozók önként, napi munkájuk után, térítés nélkül látják el nehéz szolgálatukat, végzik gyakran megerőltető, fárasztó gyakorlataikat. Politikai tartalmát a párthoz fűződő szoros kapcsolat, az önkéntesség, a társadalmi jelleg adja. Nagy nevelő iskola, ahol a különböző dolgozó társadalmi rétegeikhez tartozó, legkülönfélébb korú és foglalkozású emberek találkoztak egy közös cél: a néphatalom szolgál arában. A munkásőrség éppen ezért nagy nevelő erő, amely jelentékenyen elősegíti a kommunista közgondolkodás, a kommunista erkölcs fejlődését és terjedését. Társadalmi, politikai tartalmának eredménye az az elismerés is, amelyet itthon és nemzetközi vonatkozásban szerzett. — Közvéleményünket érdekli az is, hogy a munkásőrség mint fegyveres testület, milyen eredményeket ért el szakmai vonatkozásban. Kérjük parancsnok elvtársat, erről is adjon rövid áttekintést. — Ezt a tevékenységet a tíz esztendő alatt lépésről lépésre kidolgozott, formált, a munkásőrség sajátosságaihoz igazított kiképzési terv szabályozza. Elmondhatjuk, hogy munkásőreink jól megtanultak bánni fegyvereikkel. Megtanulták a testületnek megfelelő harcászatelméleti ismereteket, s azokat képesek a gyakorlatban is végrehajtani. Az arra kijelölt munkásőrök megfelelően bánnak a rendelkezésükre álló korszerű híradástechnikai eszközökkel. Jelentős azoknak a? egységeknek a száma, amelyek minden szakmai jellegű feladatot az igen magas követelményeket állító kiváló színvonalon oldanak meg. S természetes, hogy ilyen értelemben sincs megállás, a technikai haladás, a munkásőrség saját belső fejlődése mind újabb igényekkel lép fel, s újabb szintek elérését teszi lehetővé, egyben szükségessé is. — Milyen új vonatkozásokkal gazdagodott a legutóbbi években a munkásőrség? — Azt hiszem, elég, ha csak néhányat említek, ebből is kitűnik az a fejlődés, amely tíz esztendőnket jellemzi. Az egyik leglényegesebb — egyben legbonyolultabb is — az új munkásőrotk igen nagy számának megjelenése, ugyanakkor sok idős elvtársunk .tartalékállományba vonulása, illetve leszerelése. Róluk csak a legteljesebb elismeréssel szólhatok. Ók voltak az elsők, az alapítók, ő;k azok, akik ma is önzetlenül és habozás nélkül vállalják a szolgálat minden nehézségét. De az évek elmúltak felettük, s elérkezett az idő, amikor a munkát és a felelősséget meg kellett osztaniuk a fiatalokkal. Az elmúlt két évben csaknem 14 ezer új miun- kásőr lépett testületünkbe, ugyanakkor mintegy nyolcezer, főleg idősebb élvtárs került tartalékállományba, vagy leszerelt. Célunk és elhatározott törekvésünk, hogy velük kapcsolataink ezután se szakadjanak meg, hogy vegyenek részt ezután is életünkben, hogy gazdag tapasztalataikkal, szilárd meggyőződésükkel segítsék a fiatalok nevelését. Üj vonás, hogy a fiatalokkal igen sok pártonkívüli került a munkásőrség kötelékébe, s új, megtisztelő társadalmi kötelezettségünk, hogy belőlük itt, a szocialista rend, a néphatalom leghűségesebb munkáiéi: kommunisták váljanak. S felkészültünk rá, hogy évről évre rendszeresen, fogadjuk a testületiünkbe lépni kívánókat. Még annyit, hogy új munkásőreink mintegy 80 százaléka közvetlenül a termelőmunkában dolgozó ember: fizikai munkás, tsz-tag. — Fontos jellemzője a mai mun- kásőréletneik az az őszinte, elvtársi fegyverbarótság, amely bennünket a népköztársaság többi fegyveres testületéhez fűz. A néphadsereggel szorosan együttműködünk a fiatalok nevelésében, tisztikarától sók segítséget kapunk kiképzési munkánkhoz. Rendszeresen részt veszünk egymás rendezvényein. Egészséges kapcsolatunk eredménye, hogy évről évre mind több leszerelt katona kéri felvételét a munkásőrségbe. A kapcsolatok más1, gyakori megnyilvánulási módja az a szolgálat, amelyet a munkásőrök látnak el közösen a közbiztonsági, az ifjúságvédelmi és a határőrizeti szervekkel. Nem azért szükségesek ezek a szolgálatok, mert elvégzésükre a munkásőrség nélkül a többi testületek nem volnának képesek, vagy mert — például — rossz lenne nálunk a közbiztonság. Szó sincs erről. De arról feltétlenül igen, hogy a közbiztonság további javítása, az ifjúságvédelem a mi rendszerünkben nemcsak rendőri, hanem társadalmi feladat, s éppen ezért egy olyan önkéntes testületnek, mint a munkásőrségnek, e területeken mind fontosabb, átfogóbb feladata van. A munkásőrség — s ezzel utalni kívánok testületünk jövőjére is — nem esetleges, hanem állandó jellegű intézmény, amely nagyon sokáig fog létezni. Sőt: a társadalmi fejlődés előrehaladásával, az élet rendes, normális viszonyai között növekszik szerepe és jelentősége, mint mindazoké a szervezeteké, amelyek társadalmasítják a közügyek .valamely részének intézését, magukra vállalva különféle állami jellegű feladatokat. A munkásőrség közrendvédelmi tevékenysége annyit is jelent, hogy dolgozó emberek tízezrei éreznek felelősséget a közbiztonságért, további javításáért, s érte szervezetten cselekszenek is. Ez nagyon jó dolog. — Miben látja parancsnok elvtárs a legközelebbi jövő feladatait? — Legfontosabb feladatunk: szüntelenül gondoskodni róla, hogy a munkásőrök mindig és minden kérdésben jól értsék pártunk politikáját, határozatainak lényegét, céljait, s e céloknak bátran kiálló, odaadó hirdetői, megvalósítói legyenek. Osztozzanak a munkásőrök, mint eddig tették, jóban-rosszban egész dolgozó népünkkel. Tavaly mintegy hatezer emberünk dolgozott a gátakon, 8 ezren karhatalmi szolgálatot teljesítettek, hogy megakadályozzák az állatbetegségek széthurcolását. Az akkor oly önzetlenül vállalt munkának, az odaadásnak most a mindennapi munkában, terveink teljesítésében, korszerűbb, gazdaságosabb termelésben kell realizálódnia. Példamutató munka, szocialista rendünk további hűséges szolgálata: ez a két szorosan összefüggő feladat, amely most előttünk áll. s amelynek teljesítésével méltó módon köszöntheti minden munkásőr pártunk közelgő kilencedik kongresszusát, valamint testületünk tizedik esztendejét— fejezte be nyilatkozatát Papp Árpád elvtárs, a munkásőrség országos parancsnoka. L. L. Megyénk ipari üzemei közül a Békéscsabai Kötöttáru- gyár egyike azoknak, ahol az exporttermelés jelentős tevékenységgé vált. Ezt igazolja az is, hogy 5—6 évvel ezelőtt a gyár összes termeléséből az exportra kerülő mennyiség alig érte el a 10 százalékot, , ugyanakkor ebben az évben a gyár termékeinek egyharma- dát már exportálja. Az utóbbi időben megvalósult rekonstrukció a gyár össztermelését 40 százalékkal növelte. A termelés növekedése jó hatással lesz a továbbiakban is az exportra.. Tavaly 278 tonnányi terméket szállított külföldre a kötöttárugyár- Ezt az eredményt ebben az évben 12 százalékkal túlteljesítik. A gyár világszínRészlet a csévélőbői. A nagy teljesítményű MT— 150-es szovjet gyártmányú keresztcsévélő gép mellett Arpási Ferencné. A termelékenység növelő sóért, az expotterv teljesítéséért a régi típusú felvetőgépeket is kihasználják. Leszkó Györgyné a feive- tőgép mellett. vonalon is versenyképes ter-^ mékei eljutnak Nyugat-Euró- pába, Kelet-Ázsiába, Afrikába és Dél-Amerikába. A sokféle termékből íme egy ízlé-es frottír cam- pingruha. Exportküldemény Londonba. Petrovszki F hűin az exportcsomagokat bélyegzi. ízléses pólóing frottíranyagból. Külföldön csíkos a divat. Szöveg: Kazár Mátyar Kép: Dupsi Károly Háziasszonyok! KAR A FÁRADSÁGÉRT, ne főzzön otthon, hanem vegye igénybe ELEK, GYULAVÁRI, DOBOZ községekben üzemelő kisvendéglőinket, ahol állandóan váfasztékos, friss, hideg és meleg ételféleségek kaphatók. Előfizetéses és kihordásos étkeztetést biztosítunk! GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET. 225
