Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
*•**• április 14. 5 Csütörtök Követendő módszer <1 Az elmúlt években mind szélesebb körűvé vált hazánkban a mezőgazdaság terméshozamainak növelését segítő szakmai tanácsadó hálózat. Mint minden újnak, ennek is voltak és vannak még csiszolásra, javításra szoruló gyengéi. Többek között az. hogy a szaktanács- adók egyenként s eléggé terv- szerűtlenül keresték tel a gazda. Ságokat és azokkal beszélgettek a fontos termelési eljárásokról, akikkel éppen találkoztak. Az Ilyen tervszerűtlen és szervezetlen munkamódszer nem tudta eléggé hathatóssá tenni az egyébként elengedhetetlenül szükséges szakmai tanácsadást a békési járásban sem. A húsz termelőszövetkezet gazdálkodását ugyan egyetemet, technikumot és akadémiát végzett föag- ronómusok irányítják, de nem tudnak mindig illőt szakítani az űj termelési eljárások, az új áruértékesítési és a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályok tanulmányozására, vagy éppen elkerüli a figyelmüket. Példa rá, hogy a már évek óta szokásos legutóbbi járási havi főagronó- musi értekezleten is nagy figyelemmel hallgatták a megyei növényvédő állomás egyik munkatársának részletes ismertetőjét a vegyszeres gyomirtásról, az új vegyszerek alkalmazásának módjáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről. Ezután minden járási főagro- nómusi értekezletre meghívnak egy-egy szakspecialistát minden hónapban a következő, vagy a már folyamatban levő időszerű feladatnak megfelelő témakör ismertetésére. Legközelebb a talajjavítás, aztán a legelőgazdálkodás, majd a szántóföldi öntözés. az állattenyésztés módszereiből kapnak ismertetőt a főág. ronómusok. Lehetséges, hogy nem a békési járási tanács mezőgazdasági osztálya az egyedüli, amely a szak- tanácsadói tevékenységnek Ilyen szervezett formáját is bevezette. Azért írjuk, hogy ezt is. mert hiszen a hivatásos szakmai lanácsadóhálózat tagjai ezután is kijárnak a termelőszövetkezetekbe. Emellett a szaktanács- adás fő formájául érdemes volna minden járásban a békési módszert választani. Azért, mert így biztosan megismerkednek a legújabb termelési eljárásokkal és az ezekkel kapcsolatos legújabb rendelkezésekkel, jogszabályokkal azok, akik elsősorban felelősek a szövetkezeti gazdálkodás eredményességéért és zökkenőmentességéért — vagyis a főagronómusok. K. I. Jól felszerelt tornaterem nyílt a kélcgx/házi fVtczögazdasági Gépcszképzö Szakiskolában Az Almássy grófok egykori kas- oélyát 15 évvel ezelőtt rendezték be iskolává Kétegyházán. Békés és Csongrád megye mezőgazdasága sok jól képzett szakembert kapott ez idő alatt a jó hírű iskolától. Korábban felnőttek tanultak Kétegyházán, jelenleg az általános iskolából ide került fiatalok, főleg termelőszövetkezeti parasztok gyermekei ismerkednek a bonyolult. gépekkel. — A tanulásra igen- nagy a lehetőség nálunk — tájékoztat bennünket Apró Attila, a Munka Érdemrend ezüst fokozatával nemrég kitüntetett igazgató. — Tanműhelyeinkben csupán az erőgépekből 13 típus áll a tanulók rendelkezésére, ezenkívül a hazánkban fellelhető valamennyi mezőbot és a tornatermet. Az első osztályosok például csupán ajtóból 42 darabot készítettek. Megérdemlik, hogy tornázzanak, társasjátékokkal szórakozzanak. Megtudtuk azt is, hogy országos vetélkedőre készülnek a kétegy- házi diákok. A mezőgazdasági szakmunkás-iskolák sportvetélkedőjét Békésen rendezik meg, oda is elmennek, a kulturális vetélkedő Gyulán, a szakmai verseny pedig Kétegyházán lesz. A vendéglátó házigazdák már megkezdték a készülődést. A háziverseny legjobbjai vesznek részt az országos vetélkedőn. Ary Róza Kapacitása: hetven vagon Az ÉM Békés megyed Építőipari Vállalat brigádjai előregyártott elemek felhasználásával korszerű raktárépületet készítenek a Megyei Értékesítő Központ számára. Békéscsabán a G öngyöl egei ki tó Vállalat volt területén épülő raktár hetven vagon áru tárolására lesz alkalmas, a beruházás költsége mintegy 2 millió forint. A tárolóhelyiségek mellett 150 ember ellátására tervezték a járulékod berendezéseket. Jelenleg a raktár- helyiség szerelésén és a szociális épület födémilemezednek berakásán dolgoznak, az évN végére elkészülő munka mintegy 60 százalékánál tartanák. A mélyépítő brigád dolgozói 300 méteres iparvágányt létesítettek az új raktár forgalmának Ellátásához. Fotó: Malmos gazdásági munkagépet megismerhetik. Igaz, hogy a követelmények nagyok, de kinn az életben is nagy feladat vár rájuk, hisz a géppark állandóan gyarapszik, fejlődik a mezőgazdaságban is. Gyors fejszámolás után kiderül, hogy Kétegyháza az elmúlt években 4100 szakmunkást adott a két megye mezőgazdaságának. Ezenkívül az iskola fennhatósága alatt képeztek ki háromezer új traktorost. Jelenleg három termelőszövetkezeti községben nevednek kihelyezett osztályokban gépészeket a termelőszövetkezetek számára. Idén 225 tanuló ismerkedik benn az iskolában a mezőgazdasági gépekkel, de ha felépül az új emeletes iskola — hat tantermével —, akkor háromszázra emelhetik a diáklétszámot. Az építkezés egyébként megkezdődött. — Egyébként nemcsak a tanulásra, a szórakozásra is gondoltunk — invitál bennünket rövid sétára az igazgató —, hisz fiatalok tanulnak náluk, a szabad időt sem mindegy, hogyan töltik. Most adtunk át egy jól felszerelt klubot és egy 110 négyzetméternyi alap- területű tornatermet. Mezőgazda- sági szakiskola esetében az országban ez az első, ahol tornaterem áll rendelkezésre. Persze ehhez a diákok is hozzájárultak. Átépítettünk egy 102 méter hosszú csővázas színt tanműhellyé s a felszabadult helyen rendeztük, be a kluVáltoznak az idők Egyik barátom nemrég a „megélhetési gondok” miatt panaszkodott. Arról beszélt, hogy igazán jó minőségű ruhát az egész havi keresetéből nem kap. A tv-t is csak részletre tudta megvásárolni. Autóról ábrándozni sem mer, pedig mennyi fut már a megyében is. Barátom a becsületesen élők nagy csoportjába tartozik. Munkás, akinek semmiféle mellékjövedelme nincs, borravaló sem üti a markát. Minden fillérért meg kell dolgoznia. Havonta átlag 2000 forintot visz haza, a felesége keresete 1100 forint. Ebből hárman élnek: ők és az iskolába járó kislányuk. Húsvét másnapján meglátogattam a családot. Szendviccsel, finom süteménnyel, italokkal várták a vendégeket. Kínáltak, legalább én egyek, igyák, mert alig fogyott még valami. Pedig sokan voltak már, de egy-két falatnál, kortynál többre alig tellett az „erejükből”. Szóba hoztam a ..megélhetési gondokat” és tréfásan megjegyeztem. hogy amint látom, nagyon nagy baj azért nincs. Hallották volna az asszonyt! Kellene egy rendesebb szőnyeg, a másik szobában a bútort szeretné kicserélni, a függöny pedig, amit még szegény édesanyjától kapott, már szétmegy a mosásban... És sorolta tovább, hogy kellene, mint kellene. Bevallom, észre sem vettem, hogy valami nem olyan, mint amilyennek lennie kell. Az egész környezet igen kellemes benyomást keltett bennem, ami főként a gondos háziasszony ízlését, szorgos keze munkáját dicséri, de az egész család összetartozását. a kis közösség tagjainak egymás iránti megbecsüléséi, szeretetét is tükrözi. Nem lett volna helyes, ha a felszabadulás előtti időkre hivatkozom. Régen volt az már. Ök aligha emlékeznének rá, hiszen fiatalok voltak még. És hol tartunk már azóta! Különben is kiderült, hogy ez a „megélhetési gond” valami relatív fogalom. Tulajdonképpen a mások helyzetével való összehasonlításból ered. Mert nem egy ismerősük, barátjuk jobban áll. Fel is soroltak néhány nevet, akiknek fridzsi- derük, sőt egyikük- nek-másikuknak kocsijuk is van. Es micsoda lakásuk?! Lényegében tehát arról van szó, hogy egy kis lemaradást éreznek abban a vetélkedőben, amit az élet alakított ki mostanában. Szeretnének előbbre jutni, ami rendjén is van. A kifejezést azonban módosítani kellene, mert ha nincs is mindennap húsvét, a megélhetési gond mégis valami egészen mást jelent. Persze ez a változata sem lebecsülendő: No, de azért mégiscsak jó, hogy idáig jutottunk. — pb — Ut a jövőbe Mennyi öt esztendő? Sok? Munkában gyorsan telik az idő. Kevés? A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett jelentése a második ötéves terv teljesítéséről alighanem a legjobb bizonysága annak, mire képesek egy ország önnön felemelkedésükért küzdő dolgozói. Az eredményeket vizsgálva elsősorban a változások a figyelemre méltóak, nem annyira a puszta mennyiségi növekedés, hanem inkább az, ami a gazdaság, az élet arculatát változtatja meg. Mert kétségtelenül nagy fontosságú, hogy az ipari termelés öt év alatt csaknem a másfélszeresére nőtt, de ennél sokkal fontosabb, hogy a termelésnövekedés majdnem kétharmad részben a termelékenység emelkedéséből származott. és csak egyharmadában a szélesebb körű foglalkoztatottságból. Ha már a tervidőszak első éveitől következetesen erre törekednek az ipar vezetői, akkor teljesebben megvalósult volna ez a rendkívül fontos követelmény. Mindenesetre biztató, hogy az utóbbi években e tekintetben határozottan javulók az eredmények. Számottevően változott a tervidőszakban az ipari termelés szerkezete: az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt — többek között — például a vegyipar és a gépipar produktivitása és ezeken belül egészen kiugróan néhány fontos ágazaté, ami szintén megfelel a terv célkitűzéseinek. Nem mutat ilyen pozitív képet az ipari termékek exportjának alakulása; a többi között a gépipar cikkeiben nem növekedett olyan mértékben az export, mint maiga a termelés. A mezőgazdaságot tekintve — mintán a tervidőszak kezdetére befejeződött a nagyüzemi szocialista átalakítás — az a legfeltűnőbb, hogy kereken kétszer any- nyi beruházást fordított mezőgazdasági célokra az ország, mint az előző öt esztendőben, s ennek kezdeti eredményei már mutatkoznak. Gyors ütemben nőtt a műtrágya-felhasználás, az öntözött terület, a gyümölcs- és a szőlő- telepítés, valamint általában a gazdaságok gépellátottsága A mezőgazdasági termelés értéke átlagosan tíz százalékkal magasabb, mint a korábbi években volt, de ennél is fontosabb, hogy a mező- gazdaság árutermelése, a termékek áruba bocsájtása nagyobb mértékben növekedett, mint a termelés. Emelkedtek a termésátlagok, nagyobb az állatállomány, nőtt a hús- és tojástermelés, ám figyelmeztető jelek, hogy a burgonya termésátlaga lényegesen kisebb a korábbinál, s kismértékben csökkent a szarvasmarhaállomány, változatlan a tejtermelés mennyisége. A személyközlekedés, az utazás jellege, fő eszközei is változóban vannak. Előtérbe került az autóbusz, a vasúti vontatásban pedig a Diesel- és a villamosüzem. És 'ha már utazásról esik szó, hadd említsük a jelentés érdekes adatait az idegenforgalomról, amely öt év alatt a külföldiek beutazásait tekintve az ötszörösére, a magyarok külföldi utazásait tekintve pedig szintén a többszörösére fejlődött. Minden tervjelentés legbeszédesebb fejezete a beruházásokról szóló. Csakhogy féléves vagy éves vonatkozásban ezt még csak nyomon lehet követni, öt esztendő távlatában azonban csaknem lehetetlen. Hosszú bekezdéseken át olvassuk a nehézipar, valamint a könnyű- és az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a közlekedés 91 év alatt tető alá került, csupán legfontosabb új létesítményeinek felsorolását, azután a kereskedelmi és a kommunális, a kulturális és az egészségügyi főbb beruházások hosszú sorát, amiből itt legfeljebb jellemző példákat ragadhatunk ki. Mondjuk: a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya gyárát, a Dunai Vasmű hideghengerművét, az Orosházán épült üveggyárat, Nyíregyháza és Békéscsaba új konzervgyárát, a több mint 38 ezer traktort, a 6600 gabonakombájnt, a Balaton partján épült szállodákat, vagy a 3100 általános iskolai és a 870 középiskolai osztályterem felépítését. Különösen nagy figyelemmel tanulmányozzuk a jövedelmekről, valamint a kereskedelmi forgalom alakulásáról közölt adatokat. Az ötéves terv mintegy 16—17 százalékban jelölte meg a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmének célszerű növekedését — s a fejlődés tényleges mértéke öt év alatt meghaladja a 18 százalékot. Ez azonban nem feledtetheti, hogy az egy keresőre jutó reálbér — amely a munkások és alkalmazottak átlagkeresetét és a fogyasztói árakat összefüggésükben fejezi ki — 9 százalékkal növekedett, ami viszont alatta marad a terv eredeti célkitűzéseinek. Érthető a reáljövedelmek jelentékeny emelkedése, ha a társadalmi juttatások gyors ütemű növekedését is figyelembe vesszük. Hogy mást ne említsünk, a múlt év végén a nyugdíjasok száma elérte az egymillió-százezret, ami mintegy háromszázezerrel haladja meg az 1960. évi létszámot. És h.asqmló fejlődésről számolhat be a jelentés a családi pótlék kifizetések, az egészségügyi juttatások, általában a társadalombiztosítás minden fontos vonatkozásában. A fogyasztás megközelítőleg elérte a tervben előirányzott színvonalat, és ami különösen figyelemre méltó — a saját termelésből történő fogyasztás terhére —, erőteljesen növekedett a kereskedelmi vásárlások aránya. Leginkább az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek beszerzése öltött nagy méreteket, elég, ha az öt év alatt megvásárolt, mintegy háromnegyedmillió tv-készülékre és a több mint kétszázezer elektromos hűtőszekrényre gondolunk. Itt említjük a tervidőszakban felépíted 282 000 új lakást, melynek tekintélyes része magánerőből épült, valamint a forgalomba került, majdnem ötvenezer magán személygépkocsit. Miután az utóbbiak egyike sem elégíti ki még korántsem az igényeket, érthető módon itt utalunk a lakosság megtakarításaira, amelyek a múlt év végére már húszmilliárd forint fölé emelték a takarékbetét-állományt. Az életkörülmények alakulásának napjainkban egyik legfontosabb jellemzője a szolgáltatások színvonala. A szóban forgó öt évben mintegy harminc százalékkal növekedett az igénybe vett szolgáltatások értéke. Ezen belül .a fűtés-, a világítás-, a víz- és a főszolgáltatás nem kevesebb, mint 80 százalékkal növekedett. Tekintélyes összeget fordított a lakosság a megnövekedett számú háztartási gépek és eszközök javíttatására és karbantartására — bár ilyen irányú szükségleteit még teljes mértékben és megfelelő kényelemmel nem elégíthette ki —. egyszersmind feltűnő módon csökkentette a ruházati javításokká, összefüggő kiadásait, ami ugyancsak korszerű jelenség. A terjedelmes tervjelentés befejező része különösen az oktatás, az isíkolázottság gyors fejlődéséről közöl imponáló adatokat. A középiskolai tanulók száma 69 százalékkal több. mint öt évvel ezelőtt, a felsőfokú tanintézetek hall gatóié pedig kereken kétszer an nyi. A szakmunkásképzés is bű- vilit, a mostani tanévben 37 százalékkal több az ipari tanuló, mirt öt évvel ezelőtt volt. Népgazdasá gi terveink önmagukban kevés- érthetők meg, folyamatosságuk - ban azonban kitárul az egész jövendő. A százezrek, akik e gazda godó keretek között tanultak és tanulnak, már e szocialista jövőhöz építik az utat. (b. j.)
