Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
1^66. április 14. 4 Csütörtök A békési tej csarnokban ősbemutató Naponta 300 reggeliző — Szűk a helyiség — Ha az ember belelapoz a megyei távbeszélő névsorba, azl látta, hogy míg az italboltoknak es egyéb szeszfogyasztási nelyek- nek rendszerint telefonjuk van, addig a tejcsarnokoknak nincs, holott az utóbbiakban fogyasztott italpk legalább olyan egészséges hatásúak gyermekre, felnőttre, mint a szesz. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat 120. számú békési lejcsarnoka is nélkülözi ezt a technikai vívmányt. Ám ennek ellenére igen sokan tudnak róla és naponta tömegével keresik fel. Kiss István üzletvezető szerint a nyolcórai nyitvatartás alatt félezernél is több azok száma, akik megfordulnak benne. Csak reggelente nem kevesebb, mint 300 ember issza meg itt a tejét, kávéját, kakaóját, s fogyasztja hozzá a péksüteményt. Napközben százkilószámra fogy a túró, a vaj és egyéb népszerű tejtermék. Az ajtó örökké nyitódik-csukódik, jönnek-mennek a vevők, nagy a forgalom az aránylag kicsi helyiségben. Egyik vevő, aki bosszús, mert alaposan a lábára taposlak, meg is jegyzi: — Bezzeg,, ha kocsma lenne, volna pénz a bővítésére! Ám nemcsak az áruda és a vele egybeszabott reggelizőrészleg, hanem a hozzájuk tartozó konyha is parányi. A kiürült tejeskannákat emiatt az utca felőli bejáratnál tárolják, ahol 5 vásárlók kerülgetni kénytelenek. Ennek ellenére a vállalat presszógéppel kívánja ellátni a boltot. Az amúgy is zsúfolt pultra szerelnék. Az. hogy a kávézók az eni- bersürúben miként isszák majd a feketéjüket a kilöttyenés veszélye nélkül, még titok. A vállalat tisztában van a szűkösséggel, az itt dolgozók nehéz helyzetével és a községi tanács segítségével kíván ’valamilyen megoldást találni az igen forgalmas üzlethelyiség bővítésére. , Kiss István üzletvezetőn kívül még Ács Zoltánná, Kecskeméti József né és a nemrég alkalmazott Csepp a tengerből [Lipcsei Margit. vagyis négyen dolgoznak a tejcsarnokban. Reggeltől zárásig bőven akad tennivaló. Mint mondják, nagyon mun- igényes szakma az övék. Csak a reggelizni betérők esetében naponta átlag háromszáz süteményt kell kiadni, ugyanannyiszor megtölteni a poharakat, bögréket tejjel. kakaóval, kávéval, kinek miiéi. a háromszáz bögrét el is kell mosni, a pénzt kezelni és egyebeket. Helytállásukat bizonyítja, hogy mát- kétszer szerezték pieg a Szocialista brigád és háromszor a Kiváló bolt címet. — Azt se feledjék el megírni — kér bennünket a boltvezető —. hogy segítünk egyensúlyban tartani a hetipiaci tej- és tejtermék- árakat. Ugyanis egy mozgóárusunk minden alkalommal megjelenik ott és tetemes mennyiségű tejet, vajat, túrót hoz forgalomba olcsó, azaz állami áron. Viszont mi is kérünk, illetve kérdezünk: — Több tejcsarnokot nern bírna el a 25 ezer lakosú Békés? — Dehogy isnem, ugyanúgy, mint Csaba is, hiszen megírták annak idején. Lett foganatja? Mert az csak jó és csupa egészség, ha gyarapodik a tejivók tábora. Kénytelenek vagyunk beismerni. hogy az élelmiszerkiskereske- delmi vállalat vagy bármely „illetékes” részéről a fülük botját sem mozgatták a cikkre. — Mit gondol, hol lenne érdemes interpellálnunk az ügyben? — kérdezzük félig komolyan, félig tréfásan. Nevetve felel: — A vendéglátóipari vállalatnál semmi esetre sem! H. R. április 15-én Cserhalmi Imre új darabja Békéscsabán Április 15-én este 7 órai kezdettel Békéscsabán, a Jókai Színházban ősbemutatóként Cserhalmi Imre: Alku nélkül című új darabját játsszák. 'Miszlai Istvánnal, a fiatal, de már ismert nevű rendezővel beszélgetünk a darabról a Csaba- presszó egyik sarkában, fekete mellett. Az ő rendezésében kerül színre a darab, mely, mint mondja, Cserhalmi Imrének már a második alkotása, amit a csabai színház előad. Az „Alku nélkül” Miszlai szerint nagyon időszerű mű. Napjaink egyik bonyolult és éppeji ezért a megmutatás és a kritika reflektorfényébe kívánkozó — témájával foglalkozik; a szocialista közigazgatásunk munkájának egészséges menetét zavaró, sőt némely esetben egyenesen akadályozó hibákat, visz- szásságokat, sőt visszaéléseket pellengérezi ki morális vonatkozásban. A történet fphőse egy városka tanácselnöknője, aki megbízatását nem állásnak, sem rep- lezentálási és egyéb előnyöket nyújtó pozíciónak tekinti, hanem a köz szolgálatának. Soha egyetlen pillanatra sem felejti, hogy parasztproletár sorból ke- Irült a tanácselnöki székbe. A (színdarab a mában játszódik, Hetvencentis A Gyulai Állami Gazdaságiban megkezdték a friss zöldtakar- mány etetését. Szerdán láttak hozzá a takarmány célra vetett rozs aratáséhoz. A 70 centi magasra nőtt rozsból holdanként mintegy 130—180 mázsás tápdús zöld takarmányt takarítanak be, Az orosházi Petőfi Művelődési Házban akvarisztikai szakköri rozsot vágnak amit elsősorban a lejős tehenekkel etetnek. Egyébként az utóbbi napokban szinte szemlátomást nő a gazdaság nagytábláin minden őszi kalászos, Gyönyörűen zöldellnek a kora tavaszi vetések, öt hold korai káposzta földön pedig hiánytalanul megeredtek a tápkockával kiültetett palánták. de időnkénti visszautalásokból megtudjuk, hogy egy, a háború hányattatásaiból menekülő parasztlány negyvenöt után miként kapcsolódik az új, az igazi élet menetébe. Ötvenben már egy község tanácselnöke. Előzőleg férjhez ment, közben párja meghal. Még fokozttabb erővel dolgozik, hogy egyedüliségét feledhesse. Lankadatlan energiával küzd az idejétmúlt felfogások, helytelen törekvések ellen. Közben beleszeret valakibe, de bármennyire is vonzódik hozzá, szerelmét is feláldozza, mikor kiderül, hogy amaz pártember létére annak a felfogásnak hódol, hogy a cél szentesíti az eszközt, és hogy mindig vannak kiskapuk, átjátszható törvények, agyafúrtan alkalmazható paragrafusok s aki nem tud eligazodni bennük, nem képes azokat saját érdekében felhasználni, jobb, ha el sem indul az életben. Pedig mennyire szerette! Kezdetben még hibáival együtt is vállalta, nem bujkálva, hanem a nyilvánosság előtt, bízva abban, hogy képes lesz megváltoztatni... Cserhalmi Imre már említett első darabját is Miszlai István rendezte. Ügy érzi. most is hálás feladat az övé. A szerzővel szinte közös nyelv alakult ki. A mondanivaló is közel áll hozzá. A darab főbb szerepeit Stefa- nilc Irén, Szoboszlai Sándor, Köröszlös István és F. Nagy Imre alakítja. A díszleteket Csányi Árpád, a debreceni Cso- konay Színház Jászai-díjas díszlettervezője alkotta, ami ugyancsak nem csekély hozzájárulás a méltó kivitelhez. Kíváncsian várjuk a bemutatót. Ű,j Rezső a/uUxr Sarkiul Gyula ér, Bárdy Zoltán regény« alakítottak. Képünkön Mórocz László, a szakkör vezetője egy csodálatosan szép akvárium előtt. Fotó: Dernény „Különleges” az elekíek igénye? Az eleki Lenin Termelőszövetkezet tagja a gyulai baromfikeltető vállalkozásnak. Ez a vállalkozás arra hivatott, hogy a taqtermelöszövelkezeleket ellássa naposcsibével. Az igényen Jelül keltetett csibéket rendszerint a tag-szövetkezetek háztáji gazdaságaiban értékesítik. Ebben az évben az eleki háztáji gazdaságokba — innen — nem jutott megfelelő mervy- nyiségű és minőségű naposbaromfi. Lehetséges, hogy az eleki ek naposbaromfi-igénye különleges? Valószínű. Ugyanis néhány héttel ezelőtt felkeresték a csanádpalotai keltetöállo- mást — melynek vezetőjét személyes barátság fűzi az eleki gazdákhoz — és naposcsibét kértek. A látogatás óta Csa’ládpalotá- rol Elekre szállították a tizen- nyolcezreclik naposcsibét is. 30. •— Ez igaz — vette át a szót Crawford. — De az is igaz, hogy a hírek állandóan szivárognak ki Greüey-ből. Sőt azt is tudom, hogy ki gyűjti őket és honnan szerzi. Egymásután két gyilkosság történt a városban baleset örve alatt. De hamarosan elkészülhetünk a harmadikra is, ha tovább tétlenkedünk. A gyilkost is meg tudnám nevezni. Viszont itt ülhetünk jövő karácsonyig, ha bizonyítékot akarunk szerezni. Mi hát a teendő? Rá kell venni őket, hogy elárulják magukat. Nem találtak semmit sem Betty kocsijában? — Semmi említésre méltót — rázta a fejét a felügyelő. — Egyelőre azt sem tudjuk bizonyítani, hogy volt vele valaki a kocsiban... — Ha csak nem azzal a daganattal a tarkóján — mondta Crawford. — Az mindennél világosabban bizonyítja, hogy Bet- tyt meggyilkolták. A gyilkos valószínűiéig nem sejti, hogy felfedeztük a daganatot. Segít nekem, felügyelő úr? Thompson kis tétovázás után beadta a derekát. — Akkor hát fogjunk munkához. Hány óra? Negyedtizenket- tő. West hadnagy'! Menjen azonnal a Palmerston Place 27-es számú házhoz és figyelje a bejáratot. James Brow-nak, a White Club bárnuxerének most meg otthon kell lennie, figyelje meg. ki megy be hozzá s azonnal jelentse telefonon a felügyelőnek vagy helyettesének. West távozott. Crawford most Northern lakását hívta. De az ezredes nem volt odahaza. Végre a Charters Műveknél megtalálta. Azt mondta, feltétlenül beszélni szeretne vele állása ügyében meg más dologban is. Northon rendkívül udvarias volt s azt felelte, hogy egész napja el van foglalva, estére meg vacsorára hivatalos, de tízkor szívesen látja vendégül villájában. — Én meg időmilliomos vagyok, ezredes úr — mondta Crawford a telefonba. — Bármely időpont számomra megfelelő. — Majd így folytatta: — Az imént tudtam meg, hogy Hopkins u* a had t any aggj a r tási minisztériumból volt szíves néhány jó szót szólni az érdekemben. amikor ezredes úr szerdán este telefonon beszélt vele. És ezredes úr válasza pozitív? Igen? Nagyszerű! Köszönöm. Tehát este tízkor. — Nem akarok beleszólni a dolgába — szólalt meg Thompson —, de miféle mese ez már megint? — Hát már elfelejtette, felügyelő úr? Hisz maga mondta, hogy szerdán este háromnegyed kilenc és kilenc között, tehát éppen akikor, amikor Mellont meggyilkolták, Northon ezredes magánbeszélgetést folytatott Lón-1 donnái. — Hogyne emlékeznék — felelte Thompson. — De csakugyan beszélt az a hogyishívják a maga érdekében? — Hallotta, épp az imént mondta Northon ezredes úr. hogy igen — felelte Crawford. — Mondja, felügyelő úr, kaphatnék egy kis fekete gépkenőcsöt? Tudja, amilyen a kerékagyban szokott lenni. — Mennyi kell belőle? És minek az magának? — Csak annyi kéne. amennyi egy levélborítékbain elfér. — Rögtön szerzünk. — Van még valami óhaja, kapitány úr? — Wright őrmester mondta tegnap este, hogy Northon ezredes úr inasa, akit nyilván maga is ismer. Res ton a neve, a múlt háborúban az ezredes tisztiszolgája volt. Szeretném, ha valaki kikeresné a régi jelentéseket es megnézné, ki is ez a Res!on tulajdonképpen, hová ment a leszerelés után és a többi. Mégpedig sürgősen. Különben ezek a dolgok a rendőrség szempontjából épp oly fontosak, mint a miénkből. — Gondolja, hogy itt van a kutya eltemetve? — kérdezte Thompson és nehézkesen fel- emelkedett a székről — Nem gondolom, hanem tudom, felügyelő úr. Crawford rágyújtott és hátradőlt a széken. „Vajon mikor fog jelentkezni West?” E pillanatban, mintha csak gondolataira válasz lett volna, megszólalt a telefon. West hadnagy jelentkezett. (Folytatjuk)
