Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
1966, április 10. 6 Vasárnap ARANYÉRMESEK TAVASZ fi traktoros-gépész Társai, beosztottjai, gazdasági vezetői akként jellemezték, hogy •immár a 16. esztendőt tapossa egy munkahelyen, egy beosztásban. Traktoros-gépész, műhelyvezető a Felsőnyomási Állami Gazdaság kereki üzemegységében. Varga Lajos kerületvezető említette, hogy gazdaságon belül ebben az évben ismét a kereki kerület nyerte a gépjavítás első helyezését. A gépszemle után 2500 forint jutáimat osztottak szét a szerelőgárda között A munkában lelkesek az emberek. Elsők akartak lenni, céljukat elérték. Séner András, Griecs Pál és a többi géphez értő ember hozta igazán emberközelbe Cser- nus Ferencet: együtt nőtt a gazdasággal, a követelményekkel. A munkában fáradhatatlan, szolgálat- és áldozatkész a napnak bármelyik órájában. Határozott egyéniség Mások említették, hogy a mezőgazdaságban alkalmazható új módszerek, ésszerűsítések, , újítások híve. Néhány héttel ezelőtt a lengyel gyártmányú forgókorongos műtrágyaszóró gumiszalagja tönkrement. Elette a műtrágya. Már úgy volt, hogy a gépet szalaghiány miatt félreállítják. Csernus Ferenc a gumiszalag hibás részét levágta, fölé gurtnit szerelt, s a gép dolgozhatott tovább. A gabona tavaszi fejtrágyázását a nagy teljesítményű műtrágyaszóróval oldották meg. Különben elmaradtak volna a munkával. Csernus Ferenc az üzemegység gépműhelyében a mindenes szerepét tölti be: irányít és dolgozik. Egy öreg esztergapad mellett találtuk, amikor ott jártunk, valamilyen alkatrészt forgácsolt. — A gazdaság vezetői egy olyan szerkezetet dolgoztak ki, amelyik a kukorica vetésével egyidőben a sorra adagolja a gyomirtó vegyszert is. Ehhez készítek alkatrészt. Sietnem kell, mert holnap, április 7-én a gazdaság vezetői a kukoricavető traktorosok részére gyakorlati tapasztalatcserét rendeznek itt, a mi üzemegységünkben. Az esztergapadba fogott anyag nyüszít, amikor a kés belemar. A szomszéd helyiségből a villanyhegesztő szirénaszerűen búgó hangja tódul az udvarra. Itt egy vezetőfülkés Szuper-Zetor körül serénykednek: a kukoricavető gép felszerelésével bíbelődnek. Csernus Ferenc műhelyvezető nevével nem most ismerkedett meg a megye és az ország. Ö 1955-ben is híres ember volt. A DISZ Központi Bizottságának gabonacséplési versenyében csapata országosan első lett. Akkor a Munka Vörös Zászlórendjével tüntették ki. Csapatát is megjutalmazták Abban az idényben 126 vagon gabonát csépeltek. Azóta is több alkalommal részesült elismerésben. Szerénységét, szorgalmát, hozzáértését tanúsítják az Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója, a Kiváló Műszaki Dolgozó kitüntetés és a sok elismerő oklevél. Most hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend aranyfokozatát kapta. fi szövetkezet főagronómusa Bajusz Józsefné az április 2-i szövetkezeti küldöttközgyűlésen szót kért: — A küldöttgyűlés nevében gratulálok ifjú Bozó Józsefnek j abból az alkalomból, hogy a Mi- i nisztertanácstól átvette a Mun-1 ka Érdemrend aranyfokozata kitüntetést! — A küldöttgyűlés felharsanó tapssal helyeselt. Ifjú Bozó József pedig a felemelő pillanattól meghatódva így mondott köszönetét: — A kitüntetést a szövetkezet egészének munkájáért kaptam. Vagyis a Munka Érdemrend aranyfokozatában benne van minden egyes tsz-gazda több éves következetes munkája. , És ifjú Bozó József bizonyítja, hogy ez így van. — Egymagám nem sokra mentem volna ezelőtt hat évvel, amikor Újkígyóson a nagyüzemi gazdálkodás szerveződött. Akkor a tsz tiszta vagyona nem érte el a négymillió forintot sem, ma vi-, szont 40 milliós tiszta vagyonnal rendelkezünk. Az érv tovább hangzik. — Az újkígyósi Aranykalász Tsz termésátlagai 1960-hoz képest lényegesen növekedtek. Búzából 9, őszi árpából 6,7, kukoricából — szemes — 13,6, cukorrépából 1 csaknem 100, lucernából 16,6 mázsával termett több holdanként 1965-ben, mint 1960-ban. A második ötéves terv első évében 20 ezer forint évi jövedelme még száz gazdának sem volt, 1965- ben pedig a rendszeresen dolgozó 1200 tagból már 440-en vittek haza ilyen nagy jövedelmet. Bizonyára ebben a munkában jelentős szerepe, helye volt a fő- agronómusnak, aki egy állami gazdasági szakvezetői állást hagyott el, hogy hazajöhessen szülőfalujába, övéi közé. A közmondás értelme szerint az ember szűk pátriájában nem érvényesülhet. Ifjú Bozó József bizonyára a kivételek közé tartozik, mert ő sikeresen értette meg magát gyerekkori pajtásaival, családjának ismerőseivel, lényegében az egész faluval. Együttesen végzett jó munkájuk ered-1 ménye az a megbecsülés, melyet I arra érdemes munkájáért ka-' pott. TÖLTSE A HÚSVÉTI ÜNNEPEKET Halászcsárdában Békéscsabán, Luther utca 8 szám alatt Telefon: 20—09 ÁLLANDÓAN KAPHATÓ: Halászlé, roston sült keszeg, különféle rántott halféleségek, paprikás harcsafiié és túrós csusza tepertővel! Kitűnő italok bő választékban! Presszókávé! KEDVES VENDÉGEIKNEK KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK A HALÁSZCSÁRDA DOLGOZÓI 159 A további terveket Csík Péter, a szövetkezet elnöke akként fogalmazta, hogy a kertészet továbbfejlesztésében látják a falu foglalkoztatásának megoldását. Öt év alatt 37 holdról 850 holdra növelték a kertészetet. Ezen a tavaszon már látják, hogy a 850 hold is kevés. Ifjú Bozó József a zöldséghajtatás fóliás megoldásában lát előbbre lépést a foglalkoztatásban. Ezenkívül, mint hat év óta állandóan, most is továbbkeresik a lehetőségeket. S ha valamilyen megoldást találnak, úgy nyomban feloldják az ideiglenesen elrendelt tagfelvételi zárlatot. fiz igazgató A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum egyik emeleti szobájában „öreg diákok” érettségiznek. A levelező tagozat 41 hallgatója a nappali tagozat tavaszi szünetében érettségéről vall. Az osztályteremben néhány asztal, egymástól távol, a súgóhatáron túl őszbecsavarodott fejű férfiak ülnek. Velük szemben a bizottság. Az egyik vizsgázó valamiben megreked. Az iskola igazgatója, Timkó Béla egy kiegészítő kérdéssel segít. Egy szőke asszonyka a vizsgabizottság termébe invitál. Az ajtónál azonban földhöz ragadt lábbal állunk. Nem jó dolog ilyenkor odabenn hallgatózni, zavarjuk a felelőt, a vizsgára készülőt. Nem mentünk be. Nagy Ferenc igazgatóhelyettes szobájában váltottunk szót a Timkó Béla igazgatót ért elismerésről. Németh Józsefné említette, hogy Timkó Bélát munkáját szerető, hivatásának élő emberként ismerte meg. Állhatatosan küzd az iskola és a tangazdaság céljaiért Sokszor a nevelőtestületben úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy ez vagy az az ügy számunkra elveszett. Tulajdonképpen a küzdelem csak akkor kezdődött igazgatónk és az illetékes szervek között. Az iskola előtt négy új ikerlakás áll. Szolgálati épület, tanárok lakják. Ezeket is Timkó Béla „kaparta” ki. Addig kilincselt, érvelt, bizonyított, míg végül is felépültek az új tanári lakások. — Ha valaki megérdemelte az elismerést, akkor Timkó Béla igen — mondotta Nagy Ferenc. — Nem tudom, milyen szív hajthatja ezt a Bélát, de hogy fáradhatatlan, az biztos. Az iskola tulajdonképpen mezőgazdasági technikum rendeltetésű. Itt azonban ennél több van. A levelező hallgatók, a kihelyezett osztályok szervezését, istápolá- sát, a mezőgazdasági szakmunkásképzés segítését is feladatuknak tartják. De a különféle szakmai továbbképzésének legtöbb esetben ez az iskola adott vagy ad szállást, olykor pedagógust is. A munka rengetegében a Timkó Béla vezette iskola jól eligazítja az érdeklődőket, közben önmaga is termel. Ami a délelőtti előadásokon elhangzik, mindazt délután a gyakorlati életben láthatják, tanulmányozhatják. S mindez eddig is olyan eredménnyel zárult, hogy az intézethez tartozó tangazdaság eredményeiért elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját is. Timkó Béla a nagyüzemi mező- gazdaság jó szervezőjének, pedagógusának minősült az elmúlt évtizedben. Kiemelkedő munkásságáért április 4-e alkalmából a Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntették ki. Dupsi Károly EDZÉS A GRUNDON TÁRLAT AZ ARBORÉTUMBAN REGGELI A BARACKFA ALATT
