Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

1 1966. április 10. Vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) ma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt. A közlekedési beruházások ősz- szegé öt év alatt 25 milliárd fo­rint volt, az összes beruházások 12 »százaléka. Idegenforga lom 1961—1965-ben — különösen az utóbbi két évben kötött, az utazá­sokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán — 4 mil­lió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 3,8 millió alkalom­mal utaztak magyar állampolgá­rok külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi külföldi érkezett Ma­gyarországra, mint 1960-ban, a külföldre utazások száma ugyan­akkor csaknem megháromszorozó­dott. Külkereskedelem meghaladó mértékben több mint 18 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó té­nyezők közül az egy keresőre ju­tó reálbérek — amelyek alakulása az átlagkeresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezik ki — öt év alatt kb. 9 százalék­kal növekedtek. E növekedés ki­sebb volt annál, amivel az ötéves terv készítése során számoltak. A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400 000 fővel, mintegy^ 13 százalékkal nőtt. A reálbérek és a foglalkozta­tottság növekedését jóval megha­ladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások és 1965-ben körülbelül egyharmaddal haladták meg a 2 1960. évi szintet. A lakosság összes jövedelmének csaknem egynegyedét teszik ki a társadal­Az elmúlt öt évben mind- a be- i mi juttatások. hozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jövedelem 1 százalékos növekedésére — öt év alatt átla­gosan — 2,1 százalékos import- és 2,6 százalékos exportnövekedés jutott. A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialis­ta országokkal. 30 százalékát a fejlett tőkés és a fejlődő orszá­gokkal bonyolítottuk le. Az egész külkereskedelmi forgalmunk 66 százalékát tette ki a KGST-hez tartozó országok forgalma. A Szovjetunió részesedése az összes forgalomból 35 százalék volt. A szocialista, valamint a fej­lődő országokba 65 százalékban (a Szovjetunióba 78 százalékban) ipari késztermékeket és 35 szá­zalékban (a Szovjetunióba 22 szá­zalékban) nyersanyagokat, fél- késztermékeket, mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket ex­portáltunk. A Szovjetunióból származó import mintegy kéthar­madát anyagok és körülbelül egy- harmadát termelési rendeltetésű gépek és gépi berendezések tet­ték ki. A fejlett tőkés országokba irá­nyuló kivitelben 22 százalék volt az ipari késztermékek és 78 szá­zalék a nyersanyagok, félkész- termékek, mezőgazdasági termé­kek és élelmiszerek aránya. Az ezen országokból Származó im­port 60 százaléka volt anyag, 19 A társadalmi juttatások közül nyugdíj címén 1965-ben 7,7 mil­liárd forintot folyósítottak, ke­reken 3 milliárd forinttal többet, mint 1960-ban. 1965 végén 1,1 mil­lió nyugdíjas volt, körülbelül 300 ezerrel több, mint öt évvel ezelőtt. 1965-ben csaknem 600 000 csa­lád részesült családi pótlékban csaknem másfél millió gyermek után. A kifizetett családi pótlék meghaladta a másfél milliárd fo­rintot. A kétgyermekes családok családi pótlékának 1965. évi eme­lése évi kb. 500 millió forinttal növelte a lakosság pénzjövedel­mét. Az egészségügyi juttatásokra (kórházi ellátás, táppénz, szülési segély, gyógyszerköltség-térités stb.) 1965-ben több mint 10 milli­árd forintot fordítottak, ami csak­nem 40 százalékkal több, mint 1960-ban volt. (A társadalombiz­tosításba bevontak száma a terv­időszak folyamán növekedett.) A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke öt év alatt kb. 18 százalékkal növeke­dett. öt év alatt a belkereskedelmi forgalom 30 százalékkal emelke­dett. Az élelmiszereladás 36 szá­zalékkal nőtt, a lakosság élel­miszerfogyasztása ugyan­ezen idő alatt azonban csak kb. 12 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelem iparcikk­eladása öt év alatt körülbelül 23 százaléka gép és 21 százaléka élei- j százalékkal nőtt. Ezen belül az ' úgynevezett tartós fogyasztási cikkek forgalma csaknem a más- félszeresére emelkedett. Öt év miszer- és fogyasztási iparcikk. Beruházások alatt együttvéve például 742 ezer A második ötéves tervidőszak- j televíziót, 201 ezer hűtőszekrényt, ban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra össze­sen mintegy 206 milliárd forin­tot fordítottak, 18 milliárd forint­tal többet, mint amennyit az öt­éves terv élőirányzott. Felújításokra öt év alatt kere­ken 64 milliárd forintot használ­tak fel. A beruházások és felújí­tások együttes értékének körülbe­lül fele az elhasznált állóeszkö­zök értékét pótolta. Öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelő- ágazatok fejlesztését és körülbe­lül egynegyede a kommunális el­látás és a lakáshelyzet javítását célozta. A beruházásokon belül csökkent az építési munkák hánya­da és emelkedett a gépbeszerzé­sekre fordított összegek aránya. A lakosság jövedelmei és vásárlásai * A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fo­gyasztói árak, a foglalkoztatott­ság és a pénzbeni társadalmi jut­tatások változását együttesen fe­jezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16—17 százalékot 48 ezer személyautót adtak el A tervidőszak folyamán a la­kosság összes pénzjö védelmei nőit körülbelül 3 százalékát (15 milli­árd forintot) takarékbetétek for­májában tartalékolta. Szolgáltatások, lakáshelyzet A lakosság által igénybe vett szolgáltatások értéke 1965. évben körülbelül 30 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Az összes szolgáltatás csaknem fele ingye­nes volt, növekedésük a tervidő­szakban ugyancsak körülbelül 30 százalékot tett ki. A tervidőszak folyamán az egészségügyi, valamint az oktatá­si, kulturális szolgáltatások ér­téke egyaránt körülbelül 30 száza­lékkal nőtt. Űj lakások tisztán állami erő­ből történő létesítésére és a la­kásépítkezések állami támogatásá­ra öt év alatt összesen körülbelül 15 milliárd forintot fordítottunk. Ezenkívül 4 milliárd volt a meg­levő állami lakások tatarozására fordított összeg. A tervidőszak folyamán 282 000 több mint 70 százaléka két-, vagy több szobás volt és több mint fele fürdőszobával rendel­kezett. Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság 1965 végén az ország lakos­sága 10 160 000 fő volt, 154 ezer fővel (1,5 százalékkal) több, mint 1960 végén. Az 1965—66. tanévben kb. 2,2 millióan járnak iskolába. Az álta­lános iskolákban 1,5 millióan, a középiskolákban több mint 407 ezren, a felsőfokú oktatási intéz­ményekben 94 ezren tanulnak. A középiskólai tanulók száma 69 százalékkal volt több, mint az 1960—1961. tanévben. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatói­nak száma (főleg a felsőfokú technikumok és szakiskolák léte­sítése folytán) megkétszereződött. Az utolsó öt tanév alatt az álta­lános iskolai osztálytermek szá­ma 5,2 százalékkal, a középiskolai osztálj’termeké 26,4 százalékkal gyarapodott. Az 1965—66. tanév­ben az általános iskolákban 8,5 százalékkal, a középiskolákban 37 százalékkal több pedagógus ta­nít, mint 1960—61-ben. Az idei tanévben 172 ezren részesül­nek szakmunkástanuló-képzésben, 37 százalékkal többen, mint öt évvel ezelőtt. 1965-ben 45 millió példányban adtak ki könyveket. A kiadott könyvek példányszáma 29 száza­lékkal volt több,- mint 1960-ban. A mozi- és színházlátogatók szá­ma öt év alatt csökkent. A tele­vízió-előfizetők száma a tervidő­szak folyamán nagymértékben növekedett: míg 1960-ban átlago­san minden 27., addig 1965 vé­gén minden 3. családra jutott egy televíziós vevőkészülék. Budapest, 1966. április 10. KÖZPONTI STATIZTIKAI HIVATAL. Luna -10: Első tudományos eredmények Moszkva Nyilvánosságra hozták az első tudományos eredményeket, ame­lyeket a Luna—10 különböző irá­nyú mérései segítségével szerez­tek április 3-a óta, amióta a Lu­na—10 a Hold kőiül kering. A beérkezett adatok nem vég­leges elemzése arra mutat, hogy a Hold mágneses mezejének fe­szültsége a mérések idején vala­mennyire felülmúlta a szabad bolygóközi térségben levő mágne­ses mezők feszültségét. Mind­amellett még nem lehet határo­zottan azt állítani, hogy ez azért van, mert a Hold saját mágneses mezővel rendelkezik. A Luna—10-en tudományos mű­szerek vannak a Hold mágneses mezejének tanulmányozására, a Napból érkező korpuszkuláris su­garak és a kozmikus sugarak re­gisztrálására, elektronok felkuta­tására abból a célból, hogy fel­derítsék a Hold ionoszféráját. Érkeztek adatok, amelyek an­nak bizonyítékaként foghatók fel, hogy a Hold körüli térségben elekt­ronáramlatok vannak, amelyek­nek energiája több tízezer elekt­ron volt. Lehet, hogy itt a Föld mágneses mezejének hatása is megnyilvánul. A későbbi mérések során, remélhetőleg, határozottabb következtetésekre lehet majd jut­ni a Hold közelében fennálló su­gárzási helyzetről. A Luna—19-ről gammasugarak színképei érkeztek, amelyeket az állomás a Hold felületének kü­lönböző részei fölött elhaladva to­vábbított. Az első adatok szerint a holdbéli kőzetek természetes ra­dioaktivitása, mely az uránium, tó­rium és kálium raidoaktivitásával függ össze, megközelíti a földi bazaltkőzetek radioaktivitását. A Luna—10 külső burkán mé- rőfejeket rögzítettek, amelyek még százmilliomod gramm töme­gű meteorrészecskéket is regiszt­rálni képesek. A meteorrészecs- kék becsapódására érzékeny felü­let körülbelül egy négyzetméter. Az előzetes adatok szerint a Hold szputnyikjának pályája mentén a meteorrészecskék sűrűbben jelent­keznek, mint a bolygók közötti térségben. (MTI) Tábornokcsere Dél-Vietnamban Saigon A saigoni katonai direktórium leváltotta Nguyen Van Chuan tá­bornokot, az első hadtest, a Da Nang-i katonai körzet parancsno­kát és helyére Dinih tábornokot helyezte. Chuan tábornok mind­össze három héttel ezelőtt vette át a parancsnokságot. Elődje, Thi tábornok volt az ország legnép­szerűbb katonai személyisége, aki­nek kényszerlemondása robban­totta ki a jelenlegi dél-vietnami politikai válságot. Dinih tábornok az új Da Nang-i főparancsnok, a dél-vietnami had­sereg legfiatalabb tábornoka. No­ha a múltban szembefordult a buddhistákkal, komoly érdeme­ket szerzett a Diem-rezsim meg­buktatása során. Kinevezése a megfigyelők szerint — kétségte­lenül azt a célt szolgálja, hogy megpróbálja újból a kormányerők mellé állítani a saigoni hatóságok ellen nyíltan lázadó tiszteket. A tábornokok tanácsa pénteken közel 10 órán át ülésezett és szom­baton reggel újból összeült, ami­kor hírek érkeztek az első had­test körzetének különböző pont­jain folyó csapatmozdulatokról. Westmoreland tábornok, a Dél- Vietnapiban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, aki je­lenleg Saigonban tartózkodik, az amerikai polgári lakosság Da Nang-ból való elszállítását java­solta Cabot Lodge amerikai nagy­követnek, tekintettel a városban uralkodó „politikai feszültségre”. Szakszervezeteink az idei tervek végrehajtásáért J anuár elsejével szak kezdődött el, a harma- elgondolásai új tervidő- szakszervezeti munka különböző megfelelő egységet dik ötéves terv időszaka. Ebben képezzenek a gazdasági vezetés az esztendőben olyan feladatok intézkedéseivel. A szakszervezetek téljesítését tűztük magunk elé, akkor képviselik helyesen a dol- amelyek szerves részét képezik a gozók érdekeit, s ezt a már el­következő öt. évre szóié célkitű- készített intézkedési tervek iga­zéseknek. zolják, ha a szocialista gazdaság Népgazdaságunk fejlődésének erősítésére, a vállalati tartalékok meghatározó tényezője a munka feltárására és azok hasznosítására termelékenységének alakulása. Et- mozgósítanak. A műszaki konfe- től függ a nemzeti jövedelem nő- renciákon arra törekedtünk, hogy yekedésének mértéke, amely meg- a gazdasági és műszaki vezetők szabja a beruházások növelésének az elkészített intézkedési tervek- lehetőségót, kihat a termelőbaren- ben azokat a módszereket alkal- dezcsek bővítésére és a dolgozók mázzák, amelyekkel segítik a tö- jólétének emelésére. Célunk, hogy megaktivitás kibontakoztatását, a a termelés növekedésének egyre tervekben elhatározott célkitűzé- nagyobb hányadát a termelékeny- sefc végrehajtását, a különböző ség emelésével érjük el. A Köz- műszaki, gazdasági intézkedések ponti Bizottság 1964 decemberi eredményesebb teljesítését, határozata alapján igyekeztünk tavaly is a gazdasági hatékonyság növelését, a' korszerű munka- és üzemszervezés adott feladatainak A z SZMT elnökségének álta- lános tapasztalata, hogy a műszaki konferenciáik többségé­nél hasznosították a szakszerve­végrehajtáaát eredményesen segí- ™ "X«7eTmeí felelő előkészítést biztosított első negyedévi termelési tanács­teni. A SZOT 1965. szeptember 17' _ _____ 1 8-i tanácskozásának tapasztalatai koz”ásőr megtartásához. ‘ Március ,-g.vénkben befejeződtek munka fő tevékenységét az idei az első termelem tanacsko­tervek lebontásánál is a fenti párt- zások. Szakszervezeti bizottsaga- liatározát szellemében tárgyaljuk ink a helyi gazdasági vezetéssel meg az üzemek, vállalatok és gaz- együtt mindenütt arra törekedtek, daságok dolgozóival. A Szakszer- hogy az 1091/1965 Mt—SZOT kö­vezetek Megyei Tanácsa a tavalyi zös határozat alapján tartsák tervteljesítés tapasztalatai alap- meg a termelési tanácskozásokat, ján különös gonddal készítette Ügy értékeljük, hogy az idén lé- elő a szakszervezeti bizottságok, nyögésén jobban sikerült megért- műhelybizottságok munkáját, tetni, elfogadtatni a tervből adódó lakás épült. Az épített lakások i hogy a műszaki konferenciákon a feladatokat, minit az előző évek­ben. A termelési tanácskozásokon a részvétel általában 85—99 szá­zalékos volt. Néhány vállalatnál, üzemben, mint például a Békés­csabai Konzervgyárban, a hűtő- házban, a kötöttárugyárban, a bé­késcsabai I-es számú téglagyár­ban, a Gyulai Kötőipari Vállalat­nál a dolgozók 90—95 százaléka vitatta meg vállalata múlt évi te­vékenységét és az idei feladato­kat. A fenti határozat szellemében a tanácskozásokon mindenütt kez­deményezték az idei munkaver­seny szervezését, értékelték a múlt évben lezárt versenysza­kaszt, illetve döntöttek a Szocia­lista brigád cím odaítéléséről. Az üzemvezetők, művezetők megfe­lelően felhasználták a műszaki konferenciákon kapott eligazítá­sokat, javaslatokkal és felelősség- érzettel készültek fel az általuk irányított terület munkájának ér­tékelésére. A beszámolók zöme jól konkretizálta — saját terüle­tére — a tervből fakadó tenniva­lókat. A résztvevők aktivitását bizo­nyítja, hogy egy-egy munkahelyen 15—20 felszólaló is volt. Az el­múlt éveknél nyíltabban és őszin­tébben reagáltak a beszámolók­ban elhangzott problémákra, mint például az ÉM Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál, az Orosházi Üveggyárban, a békés­csabai és a mezőhegyesi fűtőház­ban. Mindenütt szóvá tették a termelést gátló hibákat, a mun­ka- és üzemszervezés fogyatékos­ságait. Az exportra gyártó válla­latoknál, a vasas, a textil és az élelmiszer szakmában kifogásol­ták, hogy az anyagellátás nem fo- lyafnatos, intézkedéseket kértek a gyártási technológia fejlesztésé­hez, a szállítás tervszerűségéhez. Többen tettek javaslatot a tér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents