Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

196$. április 10. 3 Vasárnap A bekebizottság jóváhagyta ez évi munkatervét TZ héten tartott ülést a me­gyei békebizottság a Hazafias Népfront szervezésében. Jóvá­hagyták az operatív bizottság ez évi munkatervét, mely a fő feladatok meghatározása mel­lett különböző részfeladatokat »•«••••••••••••••••••••••••••••••••••••••«a Ilyen is előfordulhat? A Békés megyei Villanyszere­lési Vállalat (MEGYEVILL) •megrendelt a Békés megyei Vegyesipari Vállalattól hatvan fénycsőarmatúra lemezrészt, amit az elkészített és elküldte a számlát. Egy-egy belőle 763 forint. A MEGYEVILL — mi­vel sokallta — árvetést kért, amelyen 21 óra munkaidőt tün­tettek fel. Közben a MEGYEVILL mű­helyében is készülnek hasonló fénycsőarmatúra lemezrészek, itt azonban egyenként 12 munka­óra-ráfordítással. Kiszámították, hogy anyaggal együtt a költség (mindent felszámítva) a 400 fo­rintot sem éri el, vagyis ha va­laki igényelne, ennyiért tudnák vállalni. A MEGYEVILL azon­ban csak a saját részére készít belőle, mégpedig 180-at. amit — megrendelésire — különböző he­lyeken szerel majd fel. Mindenesetre a két ár közötti különbség figyelemre méltó, amin a MEGYEVILL dolgozói is csodálkoznak. De bizonyára más­nak is szeget üt a fejébe, ho­gyan tudják megközelítőleg azo­nos körülmények között ugyan­azt a munkadarabot az egyik helyen 21, a másikon 12 óra vagy még ennél valamivel kevesebb idő alatt elkészíteni. Ilyen is elő­fordulhat? —pb— inékek minőségének javítására. A kereskedelmi dolgozók elsősorban a raktározási és a csomagolási gondok megoldását sürgették, to­vábbá kérték a szociális ellátott­ság javítását és a baleseti forrá­sok megszüntetését. A mezőgaz­dasági üzemekben elsősorban a takarmány minőségét reklamálták a felszólalók, mint például a kö­rösi, a mezőhegyesi és a Tövis- kési Állami Gazdaságban. em egy termelési tanácsko­záson bírálták a gazdasági vezetést, mert munkájához nem igényli rendszeresen a szakszer­vezeti reszortfelelősök és bizalmi­ak segítségét. Az első negyedévi termelési ta­nácskozásokon elhangzott javasla­tok egy része olyan természetű, hogy azokat a vállalatok saját, erejükből, Szinte beruházás nélkül megvalósíthatják, s így előmoz­díthatják a műszaki fejlesztést, a munkásvédelmet. Mindez azt bi­zonyítja, hogy megyénk szervezett dolgozói a jó gazda felelősségér­zetével szóltak bele munkahelyük irányításába. Több gazdasági ve­zető meggyőződhetett arról, hogy az üzemi demokratizmus kibonta­kozásának milyen segítő ereje van. A leghelyesebb, a legéssze­rűbb intézkedések gyakorlati vég­rehajtása csak a dolgozók egyet­értése, támogatása révén valósul­hat meg. Ezért is, szükséges kü­lönös gonddal hasznosítani a terv­tanácskozásokon elhangzott bírá­latokat és észrevételeket. Helyes módszer az, amit az EM Békés megyei Állami Építőipari Válla­latnál. a tatarozó vállalatnál, a Békéscsabai Hűtőházban, a Gyu­lai Harisnyagyárban és a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál tapasztaltunk, ahol a vezetők azonnal nyilatkoztak egy­is tartalmaz. A munkaterv sze­rint tavasszal kampány^ indí­tanak a függetlenségükért har­coló népek segítésére. Az akció keretén belül elsősorban a vi­etnami háború beszüntetését követelő demonstrációkat szer­veznek, de ugyancsak mozgósí- ják az embereket az európai biztonság és leszerelés megva­lósításának követelésére. A megnyitó ünnepséget május 8- án, a második világháború be­fejezésének évfordulóján Gyo­mait tartják. Ugyancsak május­ban az ipari és mezőgazdasági üzemekben beszélgetéseket tar­tanak, a nagyobb üzemekben pedig békegyűlésekre hívják a dolgozókat. Az operatív bizottság nem feledkezett meg a pedagógu­sokról, az orvosokról és más értelmiségi rétegekről sem, aki­ket szintén mozgósítani akar­nak a háborús akciók ellen. A nemzetiségi községekben j felkérik a szövetségeket, hogy . az úgynevezett „leszerelési hó­nap” idején rendezzenek na­gyobb találkozókat, ahol majd az előadók a nemzetiség anya­nyelvén beszélnek. Ugyancsak gondoskodni kívánnak arról, hogy saját anyanyelvű film, kultúrműsor kerüljön a mozik­ba és művelődési házakba, ezenkívül szintén saját anya­nyelvű könyv- és folyóiratki­állítást is rendeznek. A MOKÉP megyei igazgató­sága május 9-e és június 9-e között több olyan filmet vetít a filmszínházakban, melyek összekapcsolódnak a békeharc- cal, a népek közötti - barátság gondolatával. A terv ezután felsorolja, hogy melyik hónapban, illetve melyik napon melyik testvéri ország barátságáról tartanak rendezvényt egy-egy - község ­ben. í egy javaslat megvalósításának le­hetőségéről. A jó vállalati légkör kialakítá­sa szakszervezeti bizottságainknak is alapvető feladata. A gazdasági vezetőktől azt kérjük, hogy az észrevételeket, javaslatokat ele­mezzék és a második negyedévi, illetve az ezt követő termelési ta­nácskozásokon tájékoztassák a résztvevőket a tett intézkedések­ről. Legyenek őszinte bizalommal a dolgozókhoz, s a megoldásra váró problémák nehézségeit, gond­jait se hallgassák el. A z elmúlt hetekben megtartott szocialista brigádvezetők és kiváló újítók tanácskozásain., az első negyedévi tervteljesítések ta­pasztalatait, az éves munkaver- senyvállalások feltételeit vitatták meg. örvendetes jelenség, hogy gazdasági vezetőink mindjobban felismerik és igénylik a szocialis­ta brigádok munkáját, kezdemé­nyezéseit. Több iparág, így az élelmiszeripar, az építőipar, a vasút szocialista brigádvezetői- nek tanácskozásain már a párt IX. kongresszusára tettek válla­lásokat. Az SZMT január 21-i ülésének határozata alapján pozitív ered­mények tapasztalhatók az idei el­ső negyedévi tervek teljesítésében. Az SZMT elnökségének appa­rátusa arra törekszik a jövőben is, hogy a dolgozókat érintő min­den intézkedés végrehajtásánál az alapszervezeteket a helyszínen el­lenőrizze és segítse. A Miniszter- tanács és a SZOT határozata alapján a javaslatokról minden üzemiben naplót kell vezetni. Ed­digi tapasztalataink szerint úgy látjuk, hogy üzemeink egy részé­nél nem élnek ezzel az eszközzel. Szakszervezeti bizottságaink sem mindenütt szorgalmazzák ezt. Ar­ra kérjük gazdasági vezetőinket, Terven felül 5 millió 683424 forint nyereséget vállaltak megyénk mezőgazdasági gépjavító állomásai Terjed a kongresszusi versenymozgalom a szocialista brigádok körében Megyénk mezőgazdasági gépjavító állomása­in a szocialista brigádvezetők, újítók tanácsko­zásain és egyéb összejöveteleken alaposan meg­hányták-ve tették az 1966. évi feladatokat. Min­denütt levonhatták a következtetést az 1965. évi eredményekből. Számot vetettek, hol lehet javí­tani, hol lehet takarékoskodni olyan okosan, hogy sem a gépjavító állomások, sem a termelő- szövetkezetek ne szenvedjenek ebből semmilyen hátrányt. Elsőnek a, szocialista brigádok kezdeményez­ték mindenütt a kongresszusi versenyvállalást. Megyénkben az elmúlt évben mintegy 48 brigád nyerte él a megtisztelő címet. Most 77 brigád 1360 tagja vetélkedik a címért, a Szocialista üzem cím elnyerését pedig három gépjavító állo­más kollektívája tűzte célul. Említésre méltó, hogy a kongresszusi ver­senyvállalás sok újat hozott módszerében, is. Mindenütt együtt indulnak a kitűzött célok meg­valósításáért a műszakiak, az újítók, a szerelők, a traktorosok, sőt az adminisztratív munkaerő is a maga módján elősegíti a nemes cél elérését. Így megyénkben összesen 5 millió 683 ezer 424 forint terven felüli nyereség elérését vállalták a mezőgazdasági gépjavító állomások dolgozói. Megteremtették a jó gazdálkodáshoz szükséges feltételeket Mind sürgősebbé válnak a járulékos beruházások AKIK RITKÁN JÁRNAK a bé­késcsabai Lenin Tsz-ben a szarvasi úton, azoknak feltűnik, hogy három évvel ezelőtt mind­össze egy 50 férőhelyes tehénis­tálló árválkodott a betonút és a Dózsa Tsz központja között. Azóta ezen a területen egy ha­talmas major épült, 11 baromfiól, 3 abrak- és alomtároló, továbbá tojásraktár, ebédlő, fürdő és öltö­ző emelkedik mintegy 17 holdas te­rületen. A békéscsabai Lenin Tsz baromfikombinátja ez, amely 25 millió forint értékben épült, s az idén már 10 ezer számra kerül ki innen a tojás bel- és külföldi fo­gyasztásra. A HÁROM ÉVVEL EZELŐTT a Dózsa, az Előre és a Kulich Gyula ' termelőszövetkezetekből kialakult Lenin Tsz gazdálkodá­sának csak egy része ez. A többi közös vagyon is sok millió forint értékű. Csupán 1964. január else­je és 1965. december 31-e között hogy követeljék meg a naplók réndszeres vezetését, kerüljenek be abba az észrevételek és javas­latok. A termelési tanácskozások pozi­tív tapasztalatai mellett helytelen' szemlélettel is találkoztunk. A termelési tanácskozásokat nem­csak azért szükséges megtartani — mint egyesek vélik —, mert kötelező, hanem azért is, mivel a gazdasági feladatokat megolda­ni, eddigi eredményeinket meg­tartani és tovább növelni csakis a dolgozókra támaszkodva lehet. Elnökségünk a megyei bizottsá­gokkal együtt arra törekszik, hogy az idei tervfeladatok ütemes teljesítését megfelelő agitációs és nevelő munkával segítse. Elnhez azonban alapszervezeteink min­denütt igényeljék a pártszerveze­tek elvi és gyakorlati támogatá­sát. A gazdaságirányítási reform kidolgozásával párhuzamo­sain, s ebből adódóan a szakszer­vezeti munka hatékonyságának növelésével minden területen sze­retnénk elérni, hogy dolgozóink mind nagyobb aktivitással és fe­gyelmezetten lássák el munkáju­kat. Ehhez azt kérjük a gazdasá­gi vezetőktől, hogy a tervismer­tető tanácskozásokon túl biztosít­sák a termelési tömegmunka fel­tételeit, hiszen ez jelentősen erő­síti az üzemi demokráciát. Az idei termelés feladatai ismerete­sek. Szakszervezeti bizottságaink eddigi módszereit szeretnénk bő­víteni, javítani, hogy mindenütt közösen és jól alkalmazzák az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, s ezáltal eredményesebben moz­gósítsanak az egységes cselek vésre. Hajdú Antal az SZMT titkára 5,6 millió forinttal növekedett ennek a közös gazdaságnak az ál­lóeszköze épületekben, gépekben és tenyészállatokban: Az egyesü­lés óta többek közt egy százfé­rőhelyes borjúnevelőt építettek, amit elláttak az itatásos borjúne­velés legkorszerűbb eszközeivel. Korszerűsítették a sertéstelepe­ket, két kilométer hosszúságban bekötőutat építettek, jelentős ösz- szeggel oldották meg a kombájn­gabona tisztítását. Ezek és még sok más mellett gépesítették a szénabetakarítást és korszerűsí­tették a szárítást. Az elmúlt há­rom év alatt egy SZ—100-as, öt MTZ, egy Szuper-Zetor és egy RS—09-es traktorral növekedett az eddigi géppark. Az erőgépek száma összesen 48-ra szaporo­dott, mi több, az idén két kom­bájnt is vásároltak. A békéscsabai Lenin Termelő- szövetkezet most már rendelkezik azokkal a legfontosabb gazdasági épületekkel, erő- és munkagépek­kel, amelyekkel nemcsak zökkenő- mentessé tehetik a gazdálkodást, hanem évről évre növelhetik a terméseredményeket, az állatállo­mány hozamát. Azonban a legfon­tosabb épületek és gépek mellé még sok mindenre volna szükség máris. Legégetőbb igény egy 100 férőhelyes istálló, mert például az ez évre tervezett 400 hízó mar­hát nyolc helyen, leginkább 17— 26 férőhelyes régi, s eléggé rozoga istállókban kénytelenek tartani. De nem is annyira a kicsi istál­lókkal van baj. hanem azzal, hogy ez a széjjelszórtság megnö­veli az éjjeliőrök számát, a fu­varköltséget, s megnehezíti az ellenőrzést. Egyelőre azonban nem igényelik a szükséges 100 fé­rőhelyes istállót, megvárják, amíg a baromfikombinát teljes kapacitással termel. Ugyanis en­nek az évi hitel visszatérítése egymillió forint körül van, s még ezenkívül is jócskán van vissza­fizetni való. EGY SOR KIEGÉSZÍTŐ, úgy­nevezett járulékos beruházást azonban máris meg tudnának és meg is kellene valósítani. Legna­gyobb gondjuk az, hogy az egyik majorban nincs az állatgondozók­nak pihenőszobájuk, a másik te­lepen pedig nincs elletőistálló. Időszerűvé vált már egy korszerű üzemi konyha létesítése és egy irodaház kialakítása is. Ennek a 6300 holdas gazdaságnak az irá­nyítása jóformán négy valamire­való irodahelyiségből történik. A termelőszövetkezetnek van egy jókora háza bent a városban, a Jókai utcában. Ennek a mintegy 10 helyiségében 3 család la­kik. Ezek kiköltöztetésére még 1964-ben hozott határozatot a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága. A kiköltöztetésnek azonban még nem sok jele mutatkozik. Pedig, ha ez megtörténne, akkor nem­csak a szövetkezet irodái kerül­nének a követelményeknek és az igényeknek megfelelő helyiségek­be, hanem a mostani irodák he­lyén kialakíthatnák az üzemi konyhát, a traktorosok számára brigádszállást és klubhelyiséget is létesíthetnének, ami már régi igény. A jelenlegi központban a munka utáni szórakozást egy bi­liárdasztal biztosítja, amit hol ide, hol oda rakosgatnak, aszerint, hogy a szűkösen rendelkezésre álló helyiségek milyen célra szükségesek. * K. I. Mindenki tudja A szarvasi járási tanács me­zőgazdasági osztálya március elején 3 hónapos komibájnveze- tői tanfolyamot szervezett, re­mélve azt, hogy a járás tsz-eiből legalább 20—25-en jelentkeznek majd. Egy értekezleten tájékoz­tatták erről a tsz-elnököket és főagronómusokat, akik aztán ha­zamentek és mintha megfeled­keztek volna a tanfolyamról. Helyesebben: csalt az örmény - kúti Egyetértés Tsz-ből közöltek neveket, kiderült azonban, hogy olyan is volt közöttük, aki már nem tagja a tsz-nek. Na de legalább megvolt a jó szándék, ami pedig mégis valami. Más­honnan semmi hír nem érkezett. Pedig a kombájn nem gyerek­játék, nagy értékű gép és csak az tud vele jó eredménnyel dol­gozni, aki ért hozzá. Segíteni akart a járási tanács, nem sikerült. Most a megyei ta­nács felhívása alapján 2—3 he­tes továbbképző tanfolyam lesz azoknak a számára, akik mér dolgoztak kombájnnal. A mező- gazdasági osztály oktatási elő­adója minden tsz-hez kimegy, hogy megállapítsa, a gépállomás által kihelyezett kombájnosokon felül .mennyi az igény. Mert nyáron nem lehet fennakadás a munkában. Még ezek a kitűnő gépek is csak holt értéket jelen­tenek szakemberek nélkül. De hát ezt mindenki tudja. or—

Next

/
Thumbnails
Contents