Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-09 / 84. szám
világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ma. Április 9., szombat Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 84. SZÄM V ersenynyitó A SZOT és a KISZ Központi Bizottsága néhány napja közzétett felhívása műn kaverseny t hirdet az 1966. évi feladatok végrehajtására a IX, pártkongresszus tiszteletére. A felhívás egyben javasolja az MSZMP Központi Bizottságának, hogy az 1966. évi terv teljesítésében legjobb eredményt elért vállalati kollektívákat kongresszusi zászlóval, illetve oklevéllel tüntesse ki. A szocialista munkaverseny, a dolgozok öntevékeny kezdeményezéseinek szerepe vitathatatlanul tovább növekszik az új ötéves Terv, a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének időszakában. Hiszen a változások, s így az idei évtől életbe lépett új gazdálkodási vonások — a központi tervmuta- lók számának csökkentése, a premizálás, az állóeszközfenntartás új rendszere stb. — mind a nagyobb vállalati önállóság irányába mutatnak, fokozva a helyi érdekeltséget és felelősséget. Éppen ezért különösen fontos, hogy pártunk IX. kongresszusára készülve magasra szítsuk a dolgozó tömegek aktivitását, s az 1966-os esztendő gazdasági sikereivel alapozzuk meg az új ötéves terv beindulását. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése nemcsak lehetővé, szükségessé is teszi a munkaverseny továbbfejlesztését. Már eddig is az utóbbi 10 év során megfigyelhettük, hogy gazdasági, társadalmi célkitűzéseinkkel összhangban csökkent a formalitások szerepe a versenyben és ezzel együtt tartalmilag gazdagodott a dolgozók tömegmozgalma. Szépen példázza ezt a szocialista címért küzdő brigádmozgalom, amely műhelyek és üzemek célkitűzésévé terebélyesedett, fejlődött az idők során. Most, a kongresszusi versenyben is arra van szükség, hogy erősítsük, gazdagítsuk a munkaverseny pozitív vonásait, érdemi fejlődését és szorítsuk vissza a formális, látványosságra való törekvéseket. Nem szabad megengedni például, hogy külső- séges kihívások és csatlakozások szervezésében elsekélyesedjék a dolgozóknak a munka megjavítására irányuló őszinte törekvése, kezdeményező készsége. A munkaverseny akkor válik a dolgozók tudatos tömegmozgalmává, ha minden vállalatnál, üzemben és gazdaságban a tervfeladatokkal összhangban meghatározzák, mit miért kell tenni elsősorban a termékek minőségének javításáért, a hazai és exportszükségletek korszerű, gazdaságos kielégítéséért, az ésszerű munka végzéséért, a termelés hatékonyságának emeléséért. Az eredményes verseny nem szorítkozhat csupán a fizikai dolgozókra, tömegmozgalommá kell. válnia abban az értelemben is, hogy összehangolja valamennyi fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozó törekvését a jobb és ésszerű munkára, a termelés útjában álló akadályok elhárítására. Jelenleg még az SZKP XXIII. kongresszusának gazdag anyagát tanulmányozzuk, de ezzel egyidejűleg növekszik a figyelem és az érdeklődés a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa iránt. A pillanatnyi előkészületekből is látnivaló, hogy a IX. kongresszus igen nagy jelentőségű lesz pártunk és országunk életében. A magyar dolgozók élcsapatának kongresszusa hosszú távra irányt mutatóan válaszol majd azokra a kérdésekre is, amelyeket jelenleg társadalmi és gazdasági helyzetünk napirendre tűzött. Az eddigi kongresszusi versenyek hagyománya és fontos tanulsága a dolgozó tömegek aktivitásának és kezdeményező készségének növekedése. Most, a IX. pártkongresszus előtt minden feltétel biztosított a szocialista munkaverseny fellendítéséhez, széles körű kibontakoztatásához. Az év eleji termelési tanácskozások a dolgozók tettrekészségéről, fokozódó aktivitásáról tanúskodtak. Szükséges, hogy a SZOT és a KISZ KB felhívását követően a társadalmi szervek és gazdasági vezetők mindenütt korszerű szellemben szervezzék a munkaversenyt, segítsék a dolgozók alkotómunkájának és teremtőkedvének útjában álló akadályok elhárítását, a kezdeményezések és az anyagi ösztönzés továbbfejlesztését. így a kongresszusi zászlóért és oklevélért folyó verseny méltóképpen hozzájárul majd a harmadik ötéves terv első esztendejének, idei nagy feladatainknak teljesítéséihez. K. J. Befejeződött az SZKP XXIII. kong resszusa Moszkva Pénteken délelőtt 10 arakor a Kremlben megnyílt az SZKP XXIII. kongresszusának záróülése. A Kreml Kongresszusi Palotájában megjelent közel hatezer, küldött és vendég. Az utóbbiak között ott voltak 86 ország kommunista és munkáspártjainak, nemzeti demokrata és baloldali szocialista pártjainak képviselői. A záróülést Leonyid Brezsnyev nyitotta meg, és beterjesztette az SZKP Központi Bizottsága beszámolójával kapcsolatos határozattervezetei. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az első napirendi pontról szóló határozatot, amely teljes egészében és maradéktalanul jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságának politikai vonalát és gyakorlati tevékenységét, azokat a javaslatokat és következtetéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának beszámolója tartalmaz. A körülbelül hétezer szavas határozat értékeli a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetét, meghatározza az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai vonalát, \ kommunizmus anyagi-műszaki bázisa további építéséinek, valamint a párt szervezeti és ideológiai munkájának feladatait. Ezután a kongresszus úgyszintén egyhangúlag határozatot fogadott el a szovjet népgazdaság új ötéves terve irányelveinek jóváhagyáséról. A kongresszus utasította a Központi Bizottságot és a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy az irányelvek alapján biztosítsa az 1966— 70. évi népgazdasági terv kidolgozását. A kongresszus javasolta, hogy a terv elkészítésénél vizsgálják meg azt a nagyszámú javaslatot, amely az irányelvek tervezetének széles körű vitája során a kongresszus előtti időszakban i hangzott. Leonyid Brezsnyev közölte, hogy pénteken délelőtt megtartotta első ülését az SZKP-nák a XXIIÍ. kongresszuson megválasztott új Központi. Bizottsága. A plénum megválasztotta a párt vezető szerveit. A Központi Bizottság főtitkárává egyhangúlag Leonyid Brezsmyevet választották. A POLITIKAI BIZOTTSÁG TAGJAI A KŐVETKEZŐK LETTEK: Leonyid Brezsnyev, Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Arvid Pelse, Nyi- kdaj Podgomij, Dmitrij Pol- janszkij, Alekszandr Selepin, Pjotr Seleszt, Mihail Szuszlov és Genmagyij Voronov. A POLITIKAI BIZOTTSÁG PÓTTAGJAI: Viktor Grisin, Pjotr Gyemicsev, iJinmuhamed Kunajev, Pjotr MaVetik a kukoricát megyénkben A napfényes szép időben gyorsan. szikkad a talaj, kiváló magágyat készíthetnek traktorosaink. A kedvező alkalmat kihasználják az élen járó mezőgazdasági üzemek s pénteken megyénkben is megkezdődött a kukoricavetés. Elsőnek az újkígyósi Aranykalász Tsz látott hozzá ehhez a fontos munkáihoz. Kígyóson ugyanis a háztájival együtt 2800 holdon vetnek kukoricát. A nagy terület elvétedére, ápolására és őeszel a betakarításra sok idő, munkaerő szükséges. Ezért vetnek korábban és később érő fajtákat. Egyébként Újkígyóson több módszert alkalmaznak már a kukorica vetésénél is. Vetnek szemenként, alkalmazzák a sorokba való vegyszerezést, a sorokba adagolt műtrágyázást, sőt szervestrágyázást is. Az újkígyósiak évek óta elsőnek látnak hozzá a kukorica vetésihez. Az elmúlt évben li gépek. 31,5 mázsás átlagtermést takarítottak be májusi morzsoltban számítva. Ezért iparkodnak most is. Ügy tervezik, hogy húsvét után naponta 6—8 géppel vetik ezt a fontos abraktakarmányt, hogy mielőbb földibe kerüljön minden mag A Felsőnyomási Állami Gazdaságban elsőnek a silókukoricatáblán láttak munkához a vetőserov, Vaszilij Mzsavanadze, Sarai Rasidov, Vlagyimir Scserbic- kij és Dmitrij Usztyinov. AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA TITKÁRSÁGÁNAK TAGJAI: Junij Andropov, Leonyid Brezsnyev, Pjotr Gyemicsev, Ivan Kapitonov, Andrej Kirilenko, Fjodor Kulakov, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Budakov, Alekszandr Selepin, Mihail Szuszlov és Dmitrij Usztyinov. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma a Központi Bizottság mellett működő pártellenőrzési bizottság elnökévé Arvid Pelsét választotta. Mihail Szuszlov ismertette annak a nyilatkozatnak a tervezetét, amelyet a XXIII. kongresz- szus az Egyesült Államok vietnami agressziójáról ad ki. A nyilatkozat elítéli az Egyesült Államok barbár agresszióját, amely veszélyezteti más országok szuverenitását és kiélezi a világhelyzetet. Hangsúlyozza, hogy az egész világon egyre jobban erősödik az Egyesült Államok által kirobbantott véres háború elleni tiltakozás mozgalma. A XXIII. kongresszus nyilatkozatában hangoztatja, hogy a Szovjetunió, más szocialista országok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom nagy és sokrétű segítséget és támogatást nyújtott és nyújt a harcoló Vietnamnak. A kongresszus leszögezte, hogy a vietnami kérdést csak a VDK kormányának és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Frontnak a követelései alapján lehet rendezni. Az SZKP XXIII. kongresszusa a vietAami nép támogatásában (akcióegységre hívta fel a világ kommunista pártjait. A küldötték fergeteges lelkesedéssel fogadták az „El a kezekkel Vietnamtól! A vietnami nép igaz ügye győzni fog!” szavakat. A kongresszus egységesen jóváhagyta a nyilatkozatot. Ezután Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára záróbeszédet mondott a XXIII. pártkongresszuson, amely március 29-e óta ülésezett a Kremlben. Leonyid Brezsnyev beszéde Kollektiven kidolgoztuk a párt politikai irányvonalát a legközelebbi évekre — jelentette ki Brezsnyev. — A kongresszus meghatározta belpolitikánk és gazdasági munkánk fő irányait a következő ötéves időszakra. — A kongresszus munkájának az a másik fontos eredménye, hogy megjelölte pártunk és az állam külpolitikai irányvonalát. — A kongresszus megbízta a Központi Bizottságot, a szovjet kormányt, hogy a jövőben is folytassa azt a külpolitikát, amely a kommunizmus építéséhez a legkedvezőbb feltételek megteremtésére, a szocialista rendszer hatalmának erősítésére, a népek által a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért vívott harc minden eszközzel való támogatására, a béke erősítésére és az új világháború elhárítására, a különböző társadalmi rendszerű államok közti békés egymás mellett élés lenini elveinek erősítésére irányul — folytatta Leonyid Brezsnyev. Végül a kongresszus munkájának harmadik fontos eredménye abban rejlik, hogy elfogadta azon határozatokat, amelyek szervezeti és eszmei-politikai vonatkozásban pártunk további megerősítésére hivatottak. A kongresszusi küldöttek egységesen jóváhagyták az SZKP Központi Bizottsága 1964 októberében, 1965 márciusában és szeptemberében megtartott plénumainak határozatait és nagyra értékelték e határozatok jelentőségét a párt egész életében a helyes, valóban reális, szakszerű munkastílus megerősítésében. Magán a kongresszuson is ez a munkastílus érvényesült. — Az SZKP XXIII. kongresszusa újra bebizonyította, hogy pártunk szilárdan egységes a bélés külpolitika minden kérdésében — állapította meg Brezsnyev. — Osztálytestvéreink mindenütt a világon úgy látják, hogy a kommunizmus sikeres építésével segítjük elő legjobban forradalmi harcukat, külföldi barátaink kongresszusi felszólalásai újra erről győztek meg bennünket — mondotta az SZKP KB főtitkára. — A testvérpártok képviselői felszólalásaikban mind teljes megértéssel fogadták és támogatták pártunknak a kommunista egység megszilárdítására tett erőfeszítéseit — jelentett« ki, s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy „az egység ügye győzni fog”. Leonyid Brezsnyev hangsúlyt®- (Folytatás a 2. oldalon)
