Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-06 / 81. szám

1966. április 6. 4 Szerda Í j elnököt választott a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei csoportja Március utolsó napjaiban ösz- szeült Békéscsabán a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportjának, vezetősége. Miután megvizsgálták a legutóbbi veze­tőségi ülés óta eltelt időben vég­zett munka eredményességét, Po- vazsai Gábor mezőgazdasági mér­nöknek — a csoport helyi tit­kárának — javaslatára a megüre­sedett elnöki funkcióba Supala Pált, az MSZMP megyei bizottsá­gának mezőgazdasági osztályve­zetőjét választották. Ezt követő­en az 1966. évi egyesületi prog­ramot tárgyalták meg A helyi csoport legnagyobb rendezvénye ebben az esztendő­ben a Körösvidéki Mezőgazdasági Napok lesznek. Ezt immár har­madszor rendezi meg a csoport. A vezetőség amellett döntött, hogy az augusztus 13—20 közötti rendezvényre 250—300 olyan technikust és mérnököt hívnak meg, akik a mezőgazdaságban dolgoznak A Körös-vidéki napok alkalmával öt szekcióban dolgoz­nak majd a szakemberek. (Nö­vénytermesztés, állattenyésztés, zöldségtermesztés, üzemszervezés, gépesítés.) A mezőgazdasági tudo­mányban elért eredmények mél­tatására országos hírű tudósokat kérnek fel. Az előadásokat úgy állítják össze, hogy azok minde­gyike a megye termelése szá­mára jelentős elméleti forrást ad- J jón — közölte Povázsai Gábor, j az egyesület titkára f ulf il kis cs okor JZéJfueíjijet' 20. j aiUetés napidra Megélénkült az élet a kaszaperi Lenin Tsz hagymaföldjén. Már­cius utolsó napjaiban több száz szövetkezeti gazda duggatta a vöröshagymát. Képünkön ifj. Mészáros Mártonná és Rácz Mi- hályné látható munka közben. Fotó: Dupsi TANYAKÖZPONTNAK sem volt valami nagy, de hát. regi volt a kívánság, hogyha már fizetni keil a sok adót meg minden mást, akkor ne kelljen vele Békésre bumlizni kisvonafon vagy más al­kalmatosságon. De hiába kérte a község önállósítását az a néhány kisbirtokos, aki 8—20 hold közt váltakozó földön tanyát épített. Hiába, mert a békési községházán üldögélő urak nem engedték. Ne­kik nem volt mindegy, hogy mi lyen nagyságú község közigazga­tásáért kapják a fizetésüket. Meg aztán ha mással nem, hát leg­alább azzal dicsekedhettek, hogy az övéké a legnagyobb, a legnépe­sebb falu széies e hazában. A cselédnek édes mindegy volt. hogy milyen nevet visel az a hat árrész, amelyen izzadva gürcölnek, hogy hol emelkednek a közös konyhás cselédházak. Meg aztán nekik úgysem volt beleszólási joguk semmibe a felszabadulásig. AZUTAN MAS PENNÁVAL kezdték írni a törvényeket és jo­gúikat Bélmegyeren is. Az uradal­mi földeken 287 volt nincstelen osz­tozott. Az előrelátás, s az a biztos tudat, hogy most már senki sem gátolja az önállósodást, 370 ház­helyet is kimértek. Az önállóságot kimondó okmány 1946. április 1- én érkezett meg. Az első bírónak, Baji Jánosnak aligha támadt va- ; látni sok gyönyörűsége az új köz­ségben. A 120 családi házból csak 40 sorakozott úgy. ahogy utcasze- 'i'űen, a többi szfcjjelsáórva, tanya- ivilágot alkotva lálft az időtől füg- Kiőein, por- vagy sár tengerben. Az összes közművesítésnek az 1939- ftfin épült keskeny bekötőút s az- S&n az 1942-ben, készült két kurta íéjs keskeny járdaesík számított, léte; ellátást a Hangya-szövetkezet szolgáltatta italból és fűszerfélék­ből. No meg a hónapos béresből átvedlett Kiss Gergely is szűkös kocsmajóiban. Kiss Gergely csaknem azóta italboltos a földművesszovelkezet- ben. A másfél évvél ezelőtt fala­tozónak és cukrászdának készült modern, új épület előtt magyaráz­za most, milyen kevés minden volt Bélmegyeren 20 évvel ezelőtt, Akkor jó volt, ha havi 20 ezer forint forgalmat bonyolított le a kocsmában, most pedig 90 ezer fo­rint az átlagforgalom. Pedig a lé- lekszám csökkent azóta. Úgy csökkent, hogy például az egykor Hajós grófnál béreskedö Szujó Dánielnek is széjjelszóródott az országiban három családja az öt­ből. S még sok családból mentek el a fiatalok. Leginkább oda, ahol tanultaik. Az utóbbi időkben az általános iskolát végzettek 40—60 százaléka folytatja tanulmányait a különböző középiskolákban. Jó néhányan eljutottak a felsőfokú iskolákra és egyetemekre is. Ezek közül kevés tért vissza. Ilyen rit- [épült ka kivétel egy kertészeti mérnök Szabályellenesen árusítják a rózsa- és gyümölcsfa csemetéket a piacon A háztáji gazdaságokban az ül­és két pedagógus a községben ta­nító 15 közül. S az elvágyakozás nemcsak a fiatalok jellemzője: a felszabadulás óta épült 350 csa­ládi ház közül már eladtak néhá­nyat. hogy volt tulajdonosaik kö­zelebb költözzenek a kisebb-na- gyobb városokhoz. LEHETSÉGES, lu>gv a nagyobb kényelmet és a jobb kereseti le­hetőségeket hajszolják az elván­dorlók. A bélmegyeri szövetkeze­tek eléggé gyengén gazdálkodtak az elmúlt 15—16 év alatt, s a ta­valyi egyesülés eredményességé­nek kibontakozásai egy sor elemi csapás is gátolta már. Ámbár a jólétre aligha lehet panaszuk a bélmegyerieknek. Legalábbis ab­ból következtetünk erve, hogy a gomba módjára megszaporodott új házak közül immár 72-nek a tete­jén ágaskodik lelevízióantenna. A rádiókészülékek száma 650 körül mozog'. 620 újságra és folyóiratra | fizetnek elő. Ami a kényelmet, a kulturális életkörülményeket illeti, arra sem lehet panasz. Mozi 19 éve van a községben. A nyolc évvel ezelőtt kői túró t t'hon bari havonta volt eddig színházi előadás. A községi könyvtár köteteit a la­kosság 16 százaléka olvassa. Az utcákon legalább nyolc kilométer eléggé széles járda kígyózik, a vízvezeték is hasonló hosszúság­ban. Valamennyi középületbe, a lényegében újnak számító gyógy­szertárba és a posta épületébe, ezenkívül 50 udvarba vezették be már a vizet. A csinosodó. 20 esztendős su- hancközség arcuiaián akad még bőven pöisenés is. Nagy térségét még csak most kezdik parkosíta­ni. Utcái közül csak az köves, amelyik a faluba vezet. De egy- gyel ez is szaporodik az idén. s aztán idővel eltűnik majd a ten­gelyig érő sártenger és a por a többi utcáiból is. Egy-egy új köz­ség nehezen alakul ki, de aztán mind gyorsabban gyarapszik. Kü­lönösen akkor, ha lakói is mind­annyian azon vannak. ENNYIT SZEDTÜNK születés­napi csokorba népünk egy kiskö­zössége, szabad hazánk egy kis darabja gazdag fejlődésének ezer­nyi, színes momentumából. Kukk Imre latnevelés és hizlalás mellett meg­honosodott az utóbbi időben a zöldségtermelés, továbbá a gyü­mölcsfa- és rózsafacsemete neve­lés is. Jórészt eladásra nevelik a különböző csemetéket. Ez önma­gában véve nem is volna baj. Csakhogy elmulasztják előzőleg megvizsgáltatni az eladásra szánt csemetéket. Az erről szóló tör­vényerejű rendelet még 1964 jú­liusában jelent meg. A növény­védő állomás zárszolgálati szak­emberei mégis alig megszámlál­ható sök, a kötelező ellenőrzésnek alá nem vetett rózsa- és gyü- mőlcsfacsemetét találtak megyénk piacain. Egy gádoros! illető még Pestre is vitt nagyobb mennyiségű rózsa tövet, ő is és a többiek is arra hivatkoztak felelősségre vo­násukkor, hogy nincs tudomásuk a rendelkezésről. Kifogásnak ez sem rossz, bár előfordulhatott, hogy egyes községi tanácsok nem ismertették a rendelkezést. Ahol elmulasztották — de más­hol sem árt újból megismételni — a rendelet ismertetését — tegyék meg haladéktalanul, mert hiszen gyümölcsfacsemetét és szőlőolt- ványt is csak a földművesszövet- kezetek leraknia útján hozhatnak forgalomba. Nem valami akadé­koskodás és bürokrácia szülte ezt a rendelkezést, hanem az, hogy országszerte, s megyénkben is na­gyon elterjedtek a különböző gyü- molcskártevök és gyümölcsfabe- tegségek. Az ez ellen való foko­zott költséges küzdelem meddő erőfeszítés marad, ha a közigaz­gatása szervek nem adnak meg­felelő segítséget a rózsa- és gyü- mölcsfacsemetók szabályellenes forgalomba hozásának megakadá­lyozásához. afaotir Sóikéit Gyűlő és Bórdy Zoltán regénye 24. — Ha jól emlékszem, Ches- teríieldet szokott szívni — mondta James Crawfordnak. — Van még egy pár csomagom... — Manapság bizony nehezen kapni efféle cigarettát — je­gyezte meg Crawford. — Köszö­nöm James, jó nekem a mi an­gol cigarettánk. James bólintott. — Én sem most szereztem — mondta kis idő múlva —, ha­nem amikor még Boraniná! dol­goztam, törzsvendégeim voltak az amerikai nagykövetség mun­katársai s azoktól annyit kap­tam, hogy még mindig van be-, lőle. — Maga szokta szívni vagy árusítja őket? — kérdezte Crawford. — Nemigen adok el belőle, ha csak valamelyik törzsvendégem nem kér tőlem. „Vagy James vagy valamelyik közeli ismerőse járhatott Ridge­way boltjában nemrég — futott át Crawford agyán. — Nem va­lószínű, hogy mostanában más­nak is volna Chesterfieldje Gretley-ben. Tehát csak olyan valaki dobhatta el az amerikai cigarettát a boltban, aki James- szel kapcsolatban áll. Épp úgy lehet az illető törzsvendég, mint cinkostárs. Mondja. Mr. Clark, kapott már értesítést állása ügyében? — kérdezte miss Simpson. — Azt hiszem, hogy megnyer­tem a Chartere Művek vezérigaz­gatójának a rokonszenvét. Ma üzent, hogy az igazgatóságnak semmi kifogása nincs alkalmaz­tatásom ellen. — Örül? — Természetesen. Viszont furcsállom — de köztünk ma­radjon! —, hogy amikor az igazgatóság kimondta a nemet a kérésemre, mert hogy ilyen szakmában még nem dolgoztam, az igazgatóság egyik tagja ki­állt mellettem. Tudja, ki volt az? — nézett Crawford kíván­csian az asszony szeme közé. — Sejtem — felelte az hal­kan, s Crawford azt hitte, nem jól hall. — Nem Northon ezre* des? — A nő mosolygott, mint aki élvezi szavainak hatását. — Hát ezt honnan tudja? — kérdezte a férfi hűméit csodál­kozással. „Nagyszerű! .Beugrott a csapdába!” — Tegnap este felhívtam Northont és beszéltem neki magáról meg az állásügyéről és megígérte a segítségét. — Igazán nagyon kedves ma­gától, miss Simpson. Crawford feltűnés nélkül kö­rülnézett a zsúfolt bárban. Mrs. Tedder társaságát fedezte fel az egyik asztalnál. Egy másik asztalnál Betty Watson ült fia­tal tisztek körében. Különben az egész terem tele volt tisztek­kel és estélyi ruhás fiatal nők­kel. A zenekar egymás után ját­szotta a divatos slágerekét. A táncparketten párok forogtak. Crawford arra lett figyelmes, hogy egy fiatal tiszt hajolt meg előtte és táncra kérte miss Simpsont. A negyedik pohár Martini után voltak és miss Simpsonnak már csillogtak a szemei. Mosolyogva nyújtotta karját a repülős tisztnek és a táncparkettre libegett. A számnak hirtelen végesza- kadt. A zenekar elvonult pi­henni. Miss Simpson partneré­vel átment egy tiszti társaság­hoz és csak tíz perc múlva jött vissza. — A fiúk — intett a repülő­sök felé — át akarnak menni Miniver osztályparancsnok la­kására, ahol gramofonra lehet táncolni. Mind a kettőnket meghívlak... — Köszönöm — felelte Craw­ford —, de én nem megyek. Nem szeretek gramofonra lán­colni. De maga, miss Simpson csak nyugodtan menjen, bár azt reméltem, hogy elbeszélgetünk egy kicsit. — Én is. De azért még elbe­szélgethetünk, ha nem álmos. Arra gondoltam, hogy egy órá­ra velük megyek, mert ’ már megígértem, olyan kedves fiúk, én meg úgy szeretek táncolni, aztán visszajövök ide. Várjon meg. Jó? — Azt hiszem, hogy itt egy fél óra múlva már zárnak. Tud­ja, háború van, korábban zár­nak a mulatók. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents