Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-05 / 80. szám

1466. április 4. 7 Hétfő MARADJON KÖZTÜNK! Műszakivezető-képző tanfolyam ma a műszaki vezető beosztás- csen mérlegelve az adott körül­hoz elengedhetetlenül szükséges menyeket, maga határozhatja el, két követelményről, az önállóság­ról és a felelősségvállalásról lesz «530. Mint már a múlt órán tanultuk, ez a két feltétel szorosan össze­függ. Aid képtelen az önálló dön­tésre, az nyilvánvalóan abban a kérdésben sem tud határozni, hogy vállalja-e valamely problé­ma kapcsán a felelősséget vagy sem. A másik véglet: sokan nyak­ra-főre vállalják a felelősséget olyan ügyekben, amelyekben nem is ők döntenek. A felelősség ilyen vállalása — súlyos felelőtlenség!-*• Én önöket ezennel házas társak­nak nyilvánítom. Felmerül a kérdés: miért kell egyáltalán önállóságra és felelős­ségvállalásra nevelni egyes ilyen beosztásban levőket? Hogyan ve­zethettek eddig, ha nem voltak önállóak, ha nem vállalták intéz­kedéseik következményeit? A kér­désnek ebben a demagóg formá­ban való felvetése, rendkívül helytelen... Mi az a mocorgás a leghátsó padban? És hogy ki dönti el, hogy mikor demogóg egy kér­dés és mikor nem az? Ezt én dön­töm el. önállóan. És vállalom érte a felelősséget... Csend legyen! Mint az oktatás bármely más fajtájánál, a vezetés művészeté­nek elsajátításakor nekünk is a fokozatosság elvét kell érvényesí­tenünk. Az egyszerűtől kell halad­nunk a bonyolultabb félé. Mit akarsz, Szekulesz? Hogy ezt gya­korlati példákon mutassam be? Nem szeretem, ha a bolha köhög! Nektek az a feladatotok, hogy ta­nuljátok meg azt, amit én mon­dok és kés?! Hová jutunk, ha mindenki a saját feje után megy és folytan közbekérdez?! Egyébként eredetileg is szándé­komban állott, hogy gyakorlati példákkal támasszam alá az elvi szempontokat. Vegyünk tehát egy vállalatvezetőt. Régebben száz meg száz mutatószámmal, ezer központi utasítással, rendelettel és előírással úgy bepólyázták, mint a csecsemőket szokás. — Csoda, hogy nem vesztem el ennyi bába között!? Szükség volt erre? Feltétlenül. Másként kiesett volna a bölcsőből és megütötte volna magát. Már­pedig ez nem szolgálta volna sem az ő egyéni érdekét, sem a társa­dalomét. Telt-múlt az idő és ma már a fejlődés eredményeként ott tartunk, hogy a szóban forgó ve­zető kinőtt a bölcsőből, sőt mir rácsos járókában sem kell tipeg­né^ hanem teljesen önállóan, böl­hogy mikor mi a legcélszerűbb, a legfontosabb teendő... Tessék, Naszluhácz! Ki akarsz menni?! űra közben?! Hát a szünet mire való? Maradsz a helyeden és punktum... Ó, te kis ügyefogyott, hát máért nem mondtad, hogy ennyire sürgős volt... Támogassá­tok ki a mosdóba és nyissatok ablakot... A tárgyra visszatérve, emlékez­zünk csak arra a hibás, múltbeli gyakorlatra, hogy nemegyszer a meggondolatlan intézkedésekért nem az illető személyt vonták fe­lelősségre, hanem egy egész tes­tületnek, bizottságnak, vezető­ségnek kellett tartania a kollek­tív hátát. Uyenformán azokat is büntették, akik úgyszólván ma született báránykák voltak. Mi volt ez?! Ki mert kukoré­kolni?! Ügy, szóval te voltál Kékkausr? És ha szabad tudnom, miért méltóztattál?... Értem, el­lenállhatatlan lelki kényszer ha­tására! Szép dolog, mondhatom! A tisztelt diák urak óra alatt egy­szerűen fogják magúkat és elkez­denek kukorékolni! Nos, rendben van! Holnapra mindnyájan száz­szor leírjátok: „Kukorékolni csak az e célra kijelölt kakasnak sza­bad, kizárólag a saját szemét­dombján!”— Folytassuk az előadást. Nincs károsabb dolog, mint amikor sza­vakban hangsúlyozzák, elvileg elismerik ugyan a vezetők önálló­ságának szükségességét, tényle­gesen azonban nem biztosítják az ehhez szükséges feltételeket. Ezt fel is írom a táblára, mert még elég sűrűn előfordul, jól az esze­tekbe kell vésnetek... — Na, ugye, távirányítással köny- nyebben emelkedik... Hol a kréta? Ki a hetes? Miért nem gondoskodik a krétáról? Hal­latlan! Így nem lehet dolgozni, kérem!... Hogyan? Az igazgató bácsi mondta, hogy túl sok kré­tát fogyasztunk és a tábla is ko­pik? Az más, akkor nem szóltam egy szót sem. ö ezt jobban tudja, neki áttekintése van az egész is­kola felett. Ilyen széles áttekintéssel kell rendelkeznie mindenkinek Önök Az ország különböző városai­nak MHS-klubjaiból több, mint ötven fiatal ejtőernyőst várnak Békéscsabára kedden. A Ma­gyar Honvédelmi Sportszövet­ség Országos Elnöksége ejtőer­nyős segédoktatói tanfolyamot '.art a csabai repülőtéren, mely április 5-én kezdődik és 25-én fejeződik be. A résztvevők a -'vakorlati képzés mellett a me­chanika, az aerodinamika, a me- eorológia, valamint az ejtőer­nyő szerkezettanának kérdései­közül, mert nemcsak önállóan, hanem helyesen is kell döntenie, akkor aztán nyugodtan vállalhat­ja a felelősséget minden tettéért. Vegyük például az ipar és a fo­gyasztók kapcsolatát. Az ipari ve­zetőnek ma már arra is kell gon­dolnia, hogy olyan árucikkeket és annyit gyártson, mint amilyenre és amennyire a fogyasztóknak szükségük van. Mit fecsegsz, Ko- márcsik? Azt olvastad az újság­ban, hogy félévi hercehurca után végül is Svájcból és Hollandiából hozattunk be férfi esernyőket? Na és?! Te kis mafla, hát mit bizo­nyít ez?! A kapitalizmus gazda­sági anarchiáját! Érted? A svájci és a holland gyárosok nem mér­ték fel helyesen a svájci és a hol­land nép esemyőszükségletét, raktárukon maradt egy csomó esernyő, szerencséjük, hogy mi most átvesszük tőlük. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a legfontosabb alkotóele­mekből kísérleti úton előállíthat­juk az eszményi műszaki vezetőt. Itt van ez a kémcső, beleöntök önállóságot, felelősségvállalást, külföldi tanulmányutakat, magas színvonalú értekezleten való rész­vétéit, jó szándékot, hajlandósá­got a felelősség vállalására. Most meggyújtom ezt a Bunsen-égőt és lassú lángon félmelegítem a keveréket!... Látjátok, már ala­kul... Hűha, ez felrobbant... Ha­mar, hamar törüljétek le az asz­talt.. Az önállóság jegyében. — .jEs most az igazgatók között is megkezdődik a ki mit tud« Gondolkozzunk csak... Megvan, hogy hol volt a bibi! Tehetséget is kéllett volna hozzáadnom... Hová is tettem a tehetséget?... Szekulesz fiam, szaladj át a szer­tárba, a nagyszekrényben, hátul, a legalsó polcon, ott lesz valahol a tehetség... Eddig nem alkalmaz­tuk eléggé, de azért talán nem száradt ki egészen.... Ügy látszik, tehetség nélkül nem megy a fele­lősségteljes és eredményes önál­ló műszaki vezetés. ről hallgatnak előadásokat. Az iskola befejeztével a légügyi főhatóság előtt szakszolgálati vizsgát tesznek. A segédoktatói tanfolyamon való részvétel a bátrak sportjában szerzett ala­pos gyakorlat és iskolai vég­zettség feltételeihez kötött. A képzéssel egyidőben a békés­csabai repülőtéren készül fel a magyar ejtőernyős válogatót1 keret az idei nemzetközi ver senyekre. Irta: Kürti András Rajzolta: Fülöp György Országos ejtőernyős segédokíatói tanfolyam kezdődik Békéscsabán Vendégségben Szoboszlay Sándornál Az 50-es évek végén már csabai színész volt, aztán Egerbe szer­ződött, néhány év múlva pedig újra visszajött. Ügy érezzük, iga­zi művésszé éréséhez sokat adott ez a város, ez a táj; legfényesebb sikereit a Gyulai Várszínházban vírta ki. Az Hernani-ban és Sár közi: Dózsa című drámájában nyújtott alakítására a szakma is jog­gal figyelt fel. Szeretettel foglalkozik a fiatalokkal: szabad idejében az Építők Kultúrotthonában működő irodalmi színpad tagjait tanítja. Hig­gadt, a művészetben elmélyülni tudó ember. Terveiről mégsem szívesen beszél, azt mondja, hogy számára minden új szerep, új esemény és új lehetőség. Szereptanalás közben. Űj tájak felé. A falon a Mester: ^ p^.tl Imre képe.

Next

/
Thumbnails
Contents