Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-05 / 80. szám
április 4. 2 Hétfő (Folytatás az 1. oldalrőt) Orosházi Üveggyár, a Gyulai Bútorgyár és más fontos üzemek. Békés megyében a második ötéves terv során összesen mintegy 6,5 milliárd forint került beruházásra. Jelentősek továbbá a földgáz, a kőolaj, a kitermelést elősegítő beruházások és a kapacitást növelő rekonstrukciók. Ennek megfelelően a megye állami iparának termelése a tervidőszak alatt 65 %-kal növekedett. 1965-ben a nehéziparban 60, a könnyűiparban 54, az élelmiszeriparban 89 %-kal termeltek többet, mint 1960-ban. Űj iparágainkban termelt különféle üvegipari termékek, fő- zelékkonzervek, szárított és mélyhűtött áruk jelentősen bővítették az ipari termékek körét és a megye részvételét az országos termelésben. Többek között a síküveg 65 %-át, az öblösüveg 37 %-át, a vágott baromfi 20 %-át, a tojástermelés 17 %-át a megye ipar- vállalatai állították elő. Ezenkívül a kőolaj, a földgáz, a főzelék- konzerv 9—11 %-os részaránya is számottevő az ország gazdasági életében. Fokozódott az exportáruk termelése és kiszállítása. 1965-ben 1960-hoz viszonyítva 4,6-szer több cukrot, 15-ször több ládázott zsírt, kétszer annyi gyulai kolbászt, 2,5- szer több friss tojást, 3,5-szer több kötött árut exportáltak megyénk üzemei, s ezen túl a kisA Szovjetunió a legfőbb biztosítéka hazánk függetlenségének, népünk szabadságának ipari szövetkezetek exporttevékenységét is figyelembe véve. nagyon sok új termékkel bővítettük a megyéből származó exportáruk körét. A megye iparosodását mutatja az iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak számának növekedése is. Öt év alatt a dolgozók száma 26 300 főről 34 700 főre emelkedett. A tervidőszak alatt a megye iparában foglalkoztatott munkások havi átlagos keresete 1960-hoz viszonyítva, 1965- ben 9,8 %-kal nőtt. Elismerésre méltó eredmény, hogy az ipari termelés az elmúlt év folyamán jobban igazodott a szükségletekhez. Az MSZMP Központi Bizottsága 1964 decemberi határozata alapján javult a vállalati gazdálkodós szervezettsége, szilárdult a bér- és munkafegyelem, aminek következtében emelkedett az egy dolgozóra jutó termelés. Mérsékeltebb a készletnövekedés üteme. Jelentős eredményeket értünk el a felesleges készleteik mozgatásában, melynek többségét a kereskedelem értékesítette leértékelés útján, Álmodni sem mertünk ilyen terméseredményekről A huszonegy év alatt végbement forradalmi változáson belül is talán legszembetűnőbb a falvakban végbement átalakulás. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta, a korábbi évekhez viszonyítva, gyorsan változott a falu, nőtt a termelés, változtak az emberek. Megyénk mezőgazdasága a második ötéves tervet már úgy kezdte, hogy összterületének 95,5 százaléka, szántóterületének 97 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A tervben megjelölt alapvető feladat ekkor a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai, szervezeti megszilárdítása, a termelés gyors ütemű fejlesztésének megindítása volt: ha ma számot kell adni a célkitűzés megoldásáról, azt mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek a jelentős állami támogatás, a javuló vezetés és a tagok többségének szorgalmas munkája nyomán évről évre szilárdulnak, emelkedik gazdálkodásuk színvonala, javul vagyoni helyzete. Nőtt a jól és közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek száma, s ma ide tartozik a tsz-ek 85 százaléka. A tsz-ek gazdasági megerősödését bizonyítják a vagyoni helyzet alakulását mutató számok. Ilyenek például: a tsz-ek beruházott vagyona az 1960. december 31-1 990 660/m Ft-tal szemben a tervidőszak végén 2 782 863/m Ft-ra, mintegy 2,8-szeresére nőtt. A fel nem osztható szövetkezeti alap ugyanezen időt összehasonlítva 494 331/m Ft-ról 1 547 000/m Ft-ra, mintegy 3,1 szeresére emelkedett Nőtt a tagok közöslből származó jövedelme is. Míg 1960-ban az egy dolgozó tagra eső jövedelem alig haladta meg a 10 000 Ft-ot, addig 1965-re megközelítette a 15 000-ret. A II. ötévesi terv időszabában pótolni tudtuk a mezőgazdasági termelésiből kiesett kisparaszti gazdasági eszközöket, felszereléseket. Valamennyi tsz rendelkezik a termeléshez múlhatatlanul szükséges anyagi, technikai eszközökkel. A megye mezőgazdaságában a traktorállomány már 1963 végén meghaladta a tervezett i960, évi szintet. Ennek eredménye, hogy amíg 1960-ban 177, 1965-ben már csak 92 kh szántóterület jutott egy trak toregységre. Az aratásnak 1960-ban 49,7 százalékát végeztük géppel, tavaly pedig már 92,2 százalékát. A mezőgazdaság átszervezése által biztosított kedvező lehetőségeket terméseredményeink növelésénél több területen sikerrel felhasználtuk. Olyan termésátűa- gókat értünk el megyei átlagban néhány fontosabb terményből, amiről néhány évvel ezelőtt sokan még álmodni sem mertek. 1965-ben 14,1 mázsa kh-kénti átlagtermést takarítottunk be búzából, kukoricából átléptük a bűvös ■határt, a 20 mázsa helyett 21,62- os kh-kénti termésátlaggal elértük a legjobb termésátlagokat produkáló országokat is. A 180 mázsás cukorrépatermés is megfelel az előirányzottnak. A megye állatállománya a tervidőszakban összességében növekedett. Ezen belül a szarvasmar- haállomány 13 százalékkal, a sertésállomány 7, a baromfi 13, a juhállomány 35 százalékkal. Nagyon jelentős eredménynek tekinthető, hogy a megye mező- gazdasága a tervidőszakban lényegesen több árut biztosított a népgazdaságnak, mint a megelőző időkben: a mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene 1965-ben 39,4 százalékkal, a növényi termékek felvásárlása 66,4 százalékkal nőtt 1960-hoz képest. Az ország összes mezőgazdasági árutermelésének 1965 évben 10,2 százaléka a megyében került felvásárlásra. Bővültek a művelődés lehetőségei Az iparban és a mezőgazdaságban elért eredmények mellett örömmel kell szólni arról, hogy a megye ötéves művelődési tervében előirányzott feladatokat teljesítettük, néhány fontos területen a tervezettnél is nagyobb előrehaladást értünk el. A közoktatásban olyan fontos szerepet betöltő általános iskolákban 69 százalékról 78 százalékra emelkedett azoknak a gyermekeknek aránya, akik tanköteles korban elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. A felső tagozatosok szakrendszerű oktatása 82,2 százalékról 92,3 százalékra, a gyakorlati oktatás 38,7 százalékról 94 százalékra nőtt. Nagy lépést tettünk előre a tanyai iskolák körzetesítésében. A tervezett három általános diákotthon helyett ötöt létesítettünk. Javultak az oktatás tárgyi feltételei, a tervidőszak alatt 108 tanterem, 14 műhelyterem létesült. A középfokú oktatás iskolai hálózata a tervnek megfelelően kiépült, 12 űj középiskola létesült, a tanulók száma 67 százalékkal nőtt, jelenleg közel 10 000 fiatal vesz részt a középfokú oktatásban. Kibővült a népművelési intézmények hálózata. 5 év latt 20 űj művelődési otthon, 30 szélesvásznú mozi létesült, megvalósult a békéscsabai színházépület rekonstrukciója, új könyvtárak stb. létesültek — általában javultak a népművelési munka feltételei. A II. ötéves terv időszaka alatt új létesítményekkel gazdagodott a megye egészségügyi szolgálata is. Közvetlenül befejezés előtt áll az orosházi új kórház, bővítés történt több rendelő- és gondozóintézetnél. Megkezdte működését az új szociális otthon Nagyszénáson, a meglevőknél is 170 férőhelynövekedés valósult meg. Jelentős eszközöket fordítottunk a lakosság lakásgondjának enyhítésére. A kommunális beruházások mintegy 40 százalékát lakásépítésre fordítottuk, és így a tervidőszak alatt a megyében 8320 lakás épült, állami vagy részben állami, illetve magánerőből. Kedves Elvtársak! Lelkesíthetnek-e bennünket ezek az eredmények? Igen! Mert nagyon jelentős változásról, eredményiül adhatunk számot. Jól tudjuk: még nem a csúcs, ahova eljutottunk, de már a magaslatom vagyunk ahhoz képest, ahonnan elindultunk. Nem lenne méltó hozzánk, ha eredményeink eltakarnák szemünk elől azokat a gondokat, problémákat, amelyek a szocialista építés során a szocializmus építésének egyáltalán nem köny- nyű feladatai, megoldása közben elénk tornyosulnak. A szocializmus építése, ahogy a gyakorlatban tapasztaljuk, korábbi elképzeléseinkhez viszonyítva egyre nehezebb feladatok megoldását állítja elénk. Ezek során naponta szembetaláljuk magunkat problémákkal, gondokkal, amelyekre oda kell figyelnünk. A hibák elleni harcok elől kitérni nem szabad. A harchoz azonban az ad igazán erőt, ha látjuk, láttatjuk is munkánk értelmét. Gyengeségeink, problémáink leküzdésének fontos feltétele annak tudata és tudatosítása, hogy van értelme a munkának, a harcnak, az erőfeszítések eredményre vezetnek. Van tehát miért lelkesednünk és van mivel és miért lelkesítenünk, hiszen hazánk, népünk minden gondunk ellenére, soha nem állt a fejlődésnek, a jólétének ilyen magaslatán. Ez az élet meggyőző válasz arra. hogy hova jutottunk az elmúlt 21 év alatt. Ma, amikor visszapillantunk az elmúlt 21 esztendő harcára és eredményeire, figyelmünket az előttünk álló feladatokra kell fordítanunk. Tárjuk fel a termelés tartalékait Tevékenységünk középpontjában az 1966. népgazdasági terv által meghatározott feladatok állnak. Az 1966. évi népgazdasági terv fő célkitűzése a termelés és a gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mintegy 6 százalékos termelésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe kell helyezni a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. Az állami építőipar feladata 2,5 százalékkal nő. A közlekedés áruszállítási teljesítése 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági termelésnek az 1965. éviihez mérten 5—5,5 százalékkal kell növekednie. Megyénk iparától, mezőgazdaságától növekvő mértékben kér az ország ipari és mezőgazdasági termékeket. Ügy kell dolgoznunk, hogy Békés megye mezőgazdasága évről évre több kukoricát, több baromfit, több tejet, vajat adjon az ország asztalára. Mindent el kell követnünk, hogy eredményeinket a folyamatos gazdálkodás során is gyara- pítsuk, feltárjuk a termelés tartalékait, javítsuk a gazdaságosságot, a minőséget, a beruházási munkánkat.. Törekedni kell a gondosabb, figyelmesebb munkára, az ésszerű takarékosságra, a vezetés, a gazdálkodás színvonalának emelésére, a határidők betartására. Ezután a nemzetközi helyzet taglalására tért át K. Nagy István elvtárs, s megállapította: Megyénk lakossága, együtt egész népünkkel, elítélte és egyre fokozódó szenvedéllyel ítéli el az USA barbár háborúját, — és határozottan követeli: „véget kell vetni az imperialista agressziónak Vietnamban”. Ugyanakkor a legteljesebb internacionalista szolidaritásunkat fejezzük ki a harcoló vietnami nép iránt és minden tőlünk telhető segítséget megadunk számukra, mert tudjuk, hogy Vietnamban a mi függetlenségünket és szabadságunkat is védik. Amikor Vietnamot segítjük, magunkat segítjük. Mélységes meggyőződésünk, hogy nincs messze az idő, amikor a vietnami nép elűzi földjéről az agresszorokat és egyesíti hazáját. Elvtársak! A fokozódó imperialista akciók ellenére a világhelyzet nem az imperializmusnak kedvez. A világ fejlődésére változatlanul a szocializmus, a haladás erői vannak döntő befolyással. Az utóbbi években tovább erősödött a leghatalmasabb szocialista állam, a Szovjetunió gazdaságilag, politi- kaialag, katonailag egyaránt. Jól tudjuk, hogy a Szovjetunió egyre növekvő ereje változatlanul a legfőbb biztosítéka a mi hazánk függetlenségének, népünk szabadságának is. A Szovjetuniót és a mi országunkat eltépihetetlen szálak fűzik össze. A Szovjetunióban mi a kommunizmust .építő, a szocializmushoz elsőként utat törő, a Világszocializmus ügyéért a legnagyobb áldozatot hozó, ízig- vérig internacionalista országot látjuk. Hálásaik vagyunk a 21 évvel ezelőtti felszabadításért és mindazért a testvéri ísegltségért, amelyben azóta is részünk volt. Szívből örülünk, hogy igaz barátra leltünk, olyan szövetségesre, amellyel viszonyunkat a legkisebb felhő sem árnyékolja be. Sikereink záloga a párt és a dolgozó tömegek szilárd kapcsolata Mi, magyar kommunisták .változatlanul valljuk, hogy az internacionalizmus próbaköve volt mindig és ma is a Szovjetunióhoz való elvi elvtársi viszony. Együtt valljuk Kádár János elvtárssal: „szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lesz sohasem”. A többi szocialista ország is rohamosan fejlődik, a gazdasági fejlődés ütemében megelőzik a legerősebb tőkés országokat, örömünkre szolgál, hogy az ünnepségünkön üdvözölhetjük a testvéri Román Kommunista Párt Bánát Tartományi delegációját, és jó kívánságainkat fejezhetjük ki azért a nagyszerű építőmunkáért, amit elértek a szocialista Románia építésében. Népünk egyre nagyobb tömegeit mozgósítják a béke, a cé- mokrácia, a szocializmus érdekében vívott harcban. Fokozódik a gyarmati sorból felszabadult népek küzdelme a neokolonialista törekvésekkel szemben. Az imperialisták által szított és pénzelt katonai puccsok csak mélyítik a felszabadult népek irántuk érzett gyűlöletét. Kedves Elvtársak’ Az elmúlt 21 év tapasztalatai tehát azt bizonyítják, hogy népünk jól élt a Szovjetunió népétől kapott szabadsággal. Minden alapunk megvan arra, hogy a jövőben még nagyobb eredményeket érjünk el népünk javára, boldogságára. Megvannak ehhez erőforrásaink is. Van marxista—leninista pártunk, amely a nép érdekeit politikájában jól fejezi ki. A párt helyes politikája és vezetése volt eddigi sikereinknek forrása, és ez marad a jövőben is. Sikereink nagyon fontos összetevője a dolgozó tömegek lelkes, pártunkat, kormányunkat támogató munkája. Erre a támogatásra változatlanul nagy szükségünk van. Ügy kell dolgoznunk, hogy pártunk és dolgozó népünk kapcsolata megbonthatatlan és szilárd legyen. Nagy erőt kölcsönöz népünk számára az a tudat, hogy változatlanul számíthatunk a Szovjetunió népeinek és a többi szocialista ország népeinek barátságára, segítségére. Együtt e szocialista országokkal, a hatalmas Szovjetunióval az élen, legyőzhetetlen erőt képviselünk. Ez több erőt es biztonságot ad építő munkánkhoz. Az eddig elért eredményeink alapján újabb, és még nagyobb sikerek körvonalai rajzolódnak ki előttünk. A szocializmus teljes felépítéséért folytatott harc céljai lelkesítenek bennünket. Azt hiszem, valamennyiünk meggyőződése, hogy ezeket a célokat el is érjük. Felszabadulásunk következő évfordulója ebben a nagyszerű küzdelemben újabb győzelmek nagy állomása lesz. A díszünnepség után műsort adott a békéscsabai városi szimfonikus zenekar, a városi vegyes dalkar, a Balassi tánccsoport, valamint a Jókai Színház művészei. /
