Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
1966. április 24. 4 Vasárnap A kötszövőipar eredményei a második ötéves tervben fTudósítónktól) Az április 18-tól 23-ig lezajlott Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hét dús programjából igen nagy érdeklődést váltott ki az az előadás, amelyet Békéscsabán, a Technika Házában Kamarás Sándor elytárs, az Országos Tervhivatal munkatársa tartott. A magyar kötszövőipar eredményei a n. ötéves tervben és elképzelések a további fejlesztésre című beszámolónak az is külön érdekességet adott, hogy az országban először Békéscsabán hangzott el. Az a gazdaságpolitikai tézis, hogy az ipari termelésnek mirv denkor velejárója volt az újra, a korszerűségre, a termelékenységre és ezen keresztül a gazdaságosságra való törekvés, természetszerűen a kötszövőiparra is vonatkozik. Ezek a szempontok kiváltképpen a második ötéves népgazdasági terv időszakában jellemezték az iparágat, s jelentőségük a jövőben csak tovább növekszik. A ruházati termékek jelentős részénél a leggazdaságosabb tömeges előállítási mód napjainkban a kötött és hurkolt technológia, amely leginkább képes kielégíteni a fogyasztóközönségnek a praktikus, kényelmes viseletre, a könnyű és gyors tisztításra, vasalásmentességre irányuló igényeit. A kötő-hurkoló ipar termékeinek népszerűségét csak tovább növelte a szintetikus fonalakból készült ruházati cikkek térhódítása. A második ötéves terv számadatai, tapasztalatai a leghíveb- f ben bizonyítják az előbbi megállapításokat. Az ötéves népgazdasági terv az állami kötő-hurkoló fí nagyiparnak 43,5 százalékos ér- tékbeni felfutást írt elő, amely a textiliparon belül a legmagasabb előirányzat volt. A teljesítés 61,3 százalék lett, ami a textiliparágak között szintén a legmagasabb. Figyelmet érdemel, hogy a varrás nélküli női szintetikus harisnya — amely öt évvel ezelőtt még hiánycikknek minősült — termelése csaknem kétszeresére növekedett. S ha mindezt egybevetjük a ruhaipar 23 százalékos felfutásával, akkor a kötő-hurkoló ipar előretörése nyilvánvalóvá válik. Az iparág tonnában mért termelése 43 százalékkal nőtt, darabszámban viszont még ennél is magasabb a növekedés, minthogy a szintetikus fonalak elterjedése következtében az átlagsúly csökkent, másrészt pedig jelentékenyen megnőtt az igény az eleve könnyebb súlyt képviselő alsó ruházati cikkek iránt. Hazánkban ugyanis a fehérneműellátottság meglehetősen alacsony szinten állt korábban, az emberek viszonylag elhanyagolták a kevesebb szemnek kitett fehérnemű- vt készletet. A már említett részarányokon belül az alsó ruházati cikkek termelése 65 százalékkal nőtt, szintetikus fehérneműkből pedig nem kevesebb, mint 500 százalékkal (!) termeltünk többet, s megkétszereződött a gyapjú típusú szintetikus felső kötöttáru termelése is. A terjedelmesített polyamid és po- iyakrilnitril szálból készült (ban- ton,' őrlőn, ralon) női felsőruhá- . zati termékek részben a fésűsgyapjúból készült pulóvereket, kardigánokat szorították háttérbe. A hagyományos alapanyagú és a szintetikus kötött-hurkolt cikkek összetételében bekövetkezett eltolódást legkirívóbban a harisnyagyártás érzékelteti. Az össztermelésen belül a pamutharis- nya-termelés 61 százalékról 39 százalékra csökkent, míg a szintetikus harisnya részaránya 38 százalékról 56 százalékra nőtt. Varrás nélküli szintetikus harisnyából például csupán 1965-re az előirányzott 3 millió pár helyett 6 millió párat gyártott iparunk, s ennek nagy része tőkés exportra került, miután külföldi értékesítése igen gazdaságosnak bizonyult Az elmondottakból nem következik az, hogy a pamut, gyapjú és műselyem kötöttárukból nem lehetett volna többet gyártani, hiszen kereslet ezek iránt is megnyilvánult. Ám az adott kereteken belül az új anyagok szinte „kikövetelték” a helyüket, ami jószerivel azzal magyarázható, hogy a mennyiségi növekedésen túlmenően a minőség javítása és a választékbővítés is célkitűzés volt. Más vállalatok mellett a Békéscsabai Kötöttárugyár is igen sok új gyártmányt produkált, különösen a szintetikus fonalak alkalmazásával gyártott bébiruházati cikkekben. A fejlettebb és gazdaságosabb gyártási technológia tette lehetővé, hogy a második ötéves terv időszakában — különösen a legutóbbi esztendőkben — jelentős árleszállításokra is sor kerülhetett a kötött és hurkolt alsó és felsőruházati cikkeknél. Így például a női finom szintetikus harisnyák ára 1960-ban még 60—72 forint volt, napjainkban ezek a cikkek már 25—38 forintért vásárolhatók meg. Mintegy 40 százalékos volt az árleszállítás mértéke a műselyem alsó ruházatnál is. Természetesen ez a körülmény is egyik oka a kötött és hurkolt ruházati cikkek térhódításának. Ami pedig a felvevő piac részarányát illeti, igen figyelemre méltó és örvendetes, hogy az exportrészesedés öt év alatt 18 százalékról 30 százalékra nőtt. A kivitelnek mintegy 60 százaléka tőkés piacokat érint, aminek a devizakitermelés párhuzamos növekedése is külön jelentőséget ad. Emellett az exportigény növekedése tette lehetővé az újabb és újabb gépek beszerzését, a gyártási technológia további korszerűsítését, s ama célkitűzés megvalósulását, hogy a világpiacon továbbra is versenyképesek maradhassunk. Legújabban pedig az exportfejlesztés elősegítésére sikeresen és eredményesen alkalmazzuk az úgynevezett fizetési mérlegjavító vagy másképpen szaldójavító beruházások rendszerét is. Ilyen előzmények után szinte nyilvánvaló, hogy a kötő-hurkoló ipar előtt a harmadik ötéves tervben is további jelentős fejlődési perspektíva nyílik meg. Noha az e vonatkozásban meghatározandó tervszámok még nem ismeretesek, az is bizonyosra vehető, hogy a szintetikus anyagok előretörése sem áll meg. Minthogy az ország nyolc kötő-hurkoló ipari nagyvállalatának alapanyagellátása csak meghatározott keretek között és minőségben oldható meg, e gyárak egyik sajátos feladata lesz annak kikísérletezése, hogy melyik alapanyag milyen cikkek gyártására a legalkalmasabb. Kevesebb lesz a terv diktálta aprólékos konkrétum, hiszen „divat-iparágról” van szó, amelynél a kereslet alakulása döntően esik latba. Kazár Mátyás Társadalmi összefogásra is szükség van — Biztosítják a szükséges építőanyagot — Közületi és saját építkezés — Csepregi Pál elnökhelyettes nyilatkozik az árvízkárok helyreállításáról. Lapunkban korábban már beszámoltunk arról, hogy az árvízkárok helyreállítását megyénkben a Miniszertanács határozata alapján a megyei helyreállítási bizottság irányítja. Ennek elnöke Csepregi Pál elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Öt kérdeztük meg: jelenleg milyen feladatokat tart a legsürgetőbbnek a bizottság munkájában? — A megyei albizottság megalakulása után járásonként a mezőgazdasági károk felmérésére is megalakultak az albizottságok és a megyei tanács különböző osztályainak bevonásával az elmúlt hetekben megtörtént az ár- és a belvíz sújtotta területek felmérése. Megyénkben mintegy S06 családi házat kell teljesen újjáépíteni, míg körülbelül 600-at kell helyreállítani. Jelenleg már rendelkezünk azzal a kataszterrel is, amely alapján tudjuk, hogy ki milyen házat kíván építeni. Április 21-én tartották meg a békéscsabai Balassi Művelődési Otthonban a megyei társastáncversenyt. D III-as kategóriában 12 táncospár indult, s közülük a Náfrádi András—Szabó Erzsébet kettős bizonyult a legjobbnak, ök gyulai versenyzők. A második helyet Tóth Károly és Zsoldos Ildikó (orosházi művelődési otthon) szerezte meg, míg a harmadik helyre szintén két orosházi versenyző, Rajki István és Szekeres Veronika került. A verseny- szabályok értelmében ők is részt vehettek a D Il-es kategóriában, mivel azt is e napon rendezték meg. A D II-esek mezőnyében tehát összesen 12 pár indult. Az első három helyezett békéscsabai lett. Izsák Pál és Kovács Ibolya győzött, míg a második helyet Krajcsovics Mária és Králik András, a harmadik helyet pedig Kundra György és Kozéki Marcella szerezte meg. Az országos területi versenyt, amin a Békés megyeieken kívül Csongrád és Bács-Kiskun megyei klubok is részt vesznek, május 1- én, vasárnap délután 1 órától ren-' Kórusest Békcscsa bán Békéscsabán, a feartók Béla Zeneiskolában kórusestet rendeznek április 25-én, hétfőn este 7 órai kezdettel. A zenei est Liszt Ferenc halálának évfordulójával kapcsolatos. A műsorban többi között Liszt, Kodály, Monteverdi, Mozart, Csajkovszkij és más szerzők hangszeres kórusműveit adják elő. A kórusesten fellép a 3. számú általános iskola gyermekkara, a gyógyszerész- és Liszt-kórus; valamint hallhatja a közönség a zeneiskola hangszeres növendékeit, s az együttesek hangszeres szólistáit. Kórusvezető: Baukó Mátyás. Örömünkre szolgál, hogy sok kárt szenvedett nem várt a felsőbb rendelkezések nyomán születendő intézkedésre, hanem saját erőből fogott hozzá a helyreállítási munkához. Tapasztalatunk az, hogy most már biztosítható a helyreállítások elvégzése. — Javult-e az anyagellátás? — A megállapodás értelmében az anyagot az OTP útján a TÜZÉP-en keresztül biztosítjuk az újjáépítéshez. Azaz a kárt szenvedettek megbízzák az OTP-t a lebonyolítással. Dicséretes az a törekvés, hogy a megyei takarék- pénztár szinte elsőként állt a bajba jutottak mellé. Megindultak a szerződéskötések és ez alapján már Gyulán mintegy 132 lakást kezdenek el építeni. — Vajon a tanyák is újjáépülnek? — Nem. A tervek szerint a község- és városrendezési megállapodások értelmében Gyulán és Gyulaváriban a belterületen biztosítottunk házhelyeket az árvíz- károsultaknak. Jelentős újjáépítés dezik meg a P Il-es és a D I-es kategóriában a sarkadi művelődési otthonban. történt ezenkívül Békésen, Sarkadon, Szeghalmon, Mezőkovácshá- zán, Orosházán, illetve az említett járások területén. Az albizottság a következő hetekben folyamatos ülésein visszatér a helyreállítási munkálatokra, és elsőrendű feladatú feladatnak most már azt tartjuk, hogy a szervezett építőipari kapacitás mellett minél nagyobb társadalmi segítséget nyújtsunk a helyreállítási munkákhoz — fejezte be nyilatkozatát Csepregi Pál elvtárs. (d. i.) Egy gimnázium ialiuisagja az NDK-ban A körösladányi gimnáziumból arról értesített bennünket Búzás Veronika kultúros, hogy iskolájukban 19-én nyílt meg az NDK— magyar barátság című kiállítás. A kiállításon egyúttal megtekinthetők azok a faliújságok is, amelyek a megyei versenyen első, illetve a 10. helyezést érték el. Büszkék lehetnek a körösladányi gimnazisták arra, hogy az ő faliújságjuk nyerte el az első díjat, s az ezzel járó ajándékként kapott 4200 forintos tangóharmonikát. Különben a díjat nyert faliújságot már Berlinbe szállították, ahol egy kiállításon szerepel. BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT Békéscsaba, Szerdahelyi utca. Hirdet e § A tavaszi és nyári munkák időben történő elvégzéséhez az alábbi gépeket tudjuk raktárról azonnal szállítani: UTV—24 vetőgép 12.600,— Ft UPK—6 paláintázógép 7.500,— Ft Rapidtox—II. permetező-porozo komplett 32.000,— Ft RST—12 tartálykocsi 1200 lit. 10.800,— Ft H—1 gyűrűshenger 9.200,— Ft KSH simahenger 2.400,— Ft Peirmetlétartály 3 köbméteres 7.000,— Ft Különféle mérlegek Különféle szivattyúk ' Öntözőmotorok Hidrofortartály 500 literes 3.300,— Ft BL—7 Diesel-motor 18.200,— Ft BL—12 Diesel-motor 21.700,— Ft M1B Diesel 11.800,— Ft Zsáktargonca 700,— Ft Üzemi szállítókocsi 1.700,— Ft Takaró ponyvák 3x4 m-es vízhatlan ponyva 1.130,— Ft 4x5 m-es vízhatlan ponyva 1.870,— Ft 5x6 m-es vízhatlan ponyva 2.790,— Et 6x8 m-es vízhatlan ponyva 4.440,— Ft 8x10 m-es vízhatlan ponyva 7.360,— Ft 8x12 m-es vízhatlan ponyva 8.820,— Ft 10x12 m-es vízhatlan ponyva 11.000,— Ft Csepel autópótkocsi ponyva 3.840,— Ft GAZ teherkocsi ponyva 4.500,— Ft Raj kocsiponyva 2.580,— Ft A fenti gépek és felszerelések megrendelhetők és átvehetők az AGROKER Vállalat Békéscsaba, Szerdahelyi u.-i géposztályán. Telefon: 22—17, 22—-18. AGROKER Vállalat, Békéscsaba 48285 Huszonegy pár indult a megyei társastánc-versenyen
