Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
1966. április 24. 5 Vasárnap Interjú «fr. lági Józseffel, a békéscsabai városi bíróság elnökével — a dolgozók bírósági munkában való részvételéről — a népi ülnökök mostani megválasztásáról — az eddigi tapasztalatokról A munkaügyi döntőbizottság védje meg a dolgozókat a túlkapásokkal, törvénysértésekkel szemben Dr. Vági József, a békéscsabai városi bíróság elnöke adott választ néhány kérdésünkre a mostani népi ülnökok jelöléséről, megválasztásáról, s munkájuk tapasztalatairól. KÉRDÉS: 1915 óta vesznek részt a dolgozók a bírósági tárgyalások munkájában, valamint az ítéletek meghozatalában. Azelőtt is volt úgynevezett esküdtszék, de ez nem biztosította a társas bírói eljárásban való részvételt a dolgozó osztályok képviselőinek. Mi a különbség az ülnöki rendszer és az úgynevezett esküdtszék között? VÁLASZ: — 1945 előtt lényegében már csak formailag, pontosabban: papíron tartották fenn az esküdtszéki rendszert a Horthy- bíróságok. Bár 1848 óta egyes bűntetteket úgynevezett esküdtbíráskodás ítélt meg, de a Tanács- köztársaság leverése után Horthy- ék gyakorlatilag csak egészen kivételes esetekben bízták a döntést kollektív bíróságra. A felszabadulás előtt tehát úgynevezett egyesbírói eljárás volt Magyarországon. De különben is, az esküdtszék-rendszer nem a dolgozók részvételét biztosította a bírói munkában, mert annak tagjai jobb vagyoni helyzetre, magasabb iskolai végzettségre voltak kötelezve. Így eleve ki voltak zárva a munkások és parasztok az ítélet- hozatalból. bírói és két népi ülnöki rendszert. Azóta a Magyar Népköztársaságnak törvényeit sértő cselekményekben az elsőfokú bíróság tehát társasbíróság. KÉRDÉS: Mint a sajtó közölte, most kezdődtek meg újra a népi ülnökök jelölései, illetve választásai. Megyénk székhelyén milyen elveket követtek a jelölést megtevő szervek az ülnökök kiválasztásában? VÁLASZ: — Mint ismeretes, háromévenként jelölik az üzemekben, termelőszövetkezetekben és intézményekben az ülnököket. Az 1963-as „mandátum” most járt le, ezért ez év első felében részben újrajelölik a volt ülnököket, részben újakat vonunk be a bírói munkába. Általában Békéscsabán 120—130 fő vesz részt a hivatásos bírákoÁ kívül az ítélkezésekben. Az előző választáson 114-en, most 132-en segítik a bírói munkát. A régiek közül mintegy 35—40 százalék most kimarad a jelölésen részben koruk, részben más elfoglaltságuk miatt, s helyettük újak veszik át a „bírói pálcát”. Eddig körülbelül 14—15 helyen volt már meg a jelölőgyűlés, ahol a kiválasztott személyek munkatársai mondják meg, hogy javasolják-e az illetőt, avagy sem, erre a munkára. A jelölőgyűlések után a tanácsülésen kapják meg a jelöltek a megbízatásukat, illetve felhatalmazásukat. gyenek. De azt szeretnénk, hogy jogi felkészültségre is szert tegyenek, mert ha a magukkal hozott élettapasztalatot és a törvényeket összehangolják, igazságosabb egy-egy ügyben a megítélésük. Éppen ezért ülnöki akadémián adunk segítséget bizonyos jogismeretekhez, ezenkívül mindenütt a városi és járási elnökök havonta továbbképzésen adnak tájékoztatást egy-egy fontosabb bírói rendelkezésről vagy állásfoglalásról. Mi örülünk annak, hogy ma már egyre több olyan ülnökünk van, akiket felkeresnek dolgozótársaik és jogügyekben, különböző törvényeket sértő cselekményekben tanácsot kérnek. Ez feltétlenül társadalmi bíráink tekintélyét jelenti. És hogy ez a tisztelet meg tovább tartson, arra van szükség, hogy változatlanul keressék a bíróság és a dolgozó tömegek kapcsolatát, segítsék munkahelyükön a jogvitás ügyek megoldását, s természetesen mindig legyenek társadalmunk ügye iránt harcoló igazi katonák. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa és a Békés megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság április 22-én megtartott értekezletén a munkaügyi döntőbizottságok eddigi tevékenységét értékelték és meghatározták a következő időszak feladatait. Részt vettek az értekezleten a vállalati, üzemi, hivatali munkaügyi döntőbizottságok elnökei, megjelent Benkó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Oláh László, a megyei főügyészség vezetője, dr. Nyíri Béla, a megyei főügyészség általános törvényességi felügyeleti csoportjának ügyésze. A vitaindító előadást dr. Takács Lőrinc, a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke tartotta, aki méltatta azt a tevékenységét, amit a döntőbizottságok kifejtenek. Beszélt a munkájukkal kapcsolatos tapasztalatokról, az eredményekről, a hibákról, a gazdaság vezetők, a szakszervezeti bizottságok és az MDB kapcsolatáról. Tájékoztatást adott a különböző jellegű fegyelmi ügyek elbírálásának módjáról, a kártérítési kötelezettségekről. Hangsúlyozta, hogy a fegyelmi ügyekben a döntőbizottság ne legyen fegyelmi hatóság, ne gátolja a gazdasági vezetőket a fegyelmezésben, de védje meg a dolgozókat a túlkapásokkal, törvénysértésekkel szemben. A MDB-ok fontos feladata a munkajog propagálása, ami elősegíti a vállalatok, üzemek munkafegyelmi helyzetét, eredményes, gazdaságos működését. A munkaügyi döntőibizottságok tevékenysége mozgalmi feladat, tapasztalt, szervezett dolgozók vesznek benne részt, munkájukért megbecsülés, elismerés illeti őket. / Az előadást számos hozzászólás követte.. Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetője többek között a gazdaságvezetők és a munkaügyi döntőbizottságok helyes kapcsolatának a kialakítását hangsúlyozta, Benkó Pál egyetértett a beszámolóban elhangzottakkal és elismerésre méltónak mondotta a munkaügyi döntőbizottságok eddigi munkáját, amelyet a párt- és szakszervezeteknek is támogatniuk kell. Dr. Oláh László a munkaügyi viták keletkezésének megelőzésére hívta fel a figyelmet, foglalkozott az MDB-ok tagjainak továbbképzésével. Dr. Nyíri Béla a differenciált fegyelmi büntetés szükségességéről beszélt. A rendkívül aktív és tanulságos értekezlet Lipták Pálnak, az SZMT vezető titkárának záró szavaival ért véget P. B. Békés megye jelentős beruházásai Tallózás az Országos Tervhivatal Beruházási Irodáján 1945-ben előbb népbíróságok alakultak, amelyekben valóban a dolgozók bírálták el az egyes háborús bűnösök bűncselekményeit. Ezután létrehozták a mun- kásbírák rendszerét, akik elsősorban a gazdasági bűncselekritények tetteseit vonták felelősségre. A mostani népi ülnöki rendszer 1950 óta áll fenn. Először csak a büntető ügyek eljárásában, később már a polgári bíráskodásban is létrehozták az egy hivatásos Nők ankétja, munkásoríeleségek találkozója a békési járásban A békési járási nőtanács a községi nőbizottságokkal karöltve április 27-én Békésen nők részére ankétot szervez, melyen dr.. Bo- ross Imre nőgyógyász-főorvos tart előadást. Mezőberényben április 29-én munkásoríeleségek tanácskozása lesz a Pamuttextilművek kultúrtermében. A tanácskozáson Tóth Pál munkásőrparancsnok tart előadást. IVÍi, hivatásos bírák egyre jobban érezzük szükségét a népi ülnökök aktivitásának, tehetségének. Nyilván ennek alapján követjük a kiválasztás elveit is. Mind a tényállás felderítésében, mind az ítélet meghozatalában arra van szükség, hogy a társadalmi bírák a maguk életből hozott tapasztalataival, szakmai tudásával az igazság kiderítését segítsék elő. Éppen ezért most fokozottabban törekedtünk arra, hogy szakemberek, főmérnökök, főkönyvelők, orvosok és mások is ülnöki megbízatást kapjanak. Az egyes bonyolult ügyekben szinte nélkülözhetetlen az ilyen szakemberek részvétele. Fontos, hogy a jelölt személyek igazságérzetüknél, becsületüknél és tekintélyüknél fogva köztiszteletben álljanak, mert társasbírói tevékenységük csak így ad jelentőséget a népi bíráskodásnak. KÉRDÉS: A hivatásos bírák, pontosabban a járási, illetve városi bíróságok mit várnak a népi ülnököktől? j VÁLASZ: — Semmi esetre sem követeljük, hogy jogászokká le(Budapesti tudósítónktól) A III. ötéves terv beruházásainak zöme megkezdődött. Az iparil üzérnek, tanácsok és szakminisz-1 tóriumok javarészt megtették előterjesztésüket beruházási tervük-1 kel kapcsolatban az Országos Tervhivatalhoz. Az Országos Tervhivatal Beruházási Irodája a beérkezett tervek nagy részét már áttanulmányozta és jórészt javaslatokat is tett azok elfogadására. Jók-e a tervek, gazdaságosak-e a a beruházások és megfelelnek-e népgazdaságunk érdekeinek? Néhány beruházási tervet megtekintettünk a Beruházási Irodán, amelyek Békés megyére vonatkoznak. Kezdjük el a bckéscsaba—újkígyósi vízművel, amelynek beruházási tervei 61 millió forintot tesznek ki a beruházók szerint. A Beruházási Iroda szakemberei Békéscsaba—Üjkígyós vízellátásának megoldására beruházási programot készítettek mind a víztermelés, mind az üzemeltetés szempontjából. A megállapítások nemcsak az Országos Tervhivatal Beruházási Irodája szakembereinek egyéni véleményét tükrözik, mert a vizsgálati anyaghoz csatolt más hatóságoktól származó jegyzőkönyvek is ezt bizonyítják. A Beruházási Iroda a programot visszautasította. Az új program készítése előtt hydrológiai kutatást javasolt a vízmű optimális helyeinek megállapítására. Ami a 3 millió forintos kutatási I (nem „kísérleti”) költséget illeti, I nagyon helyesen jár el az OT, ha ^biztosítja a feltárási költségeket, mert ezzel esetleg egy gazdaságtalan beruházás kivitelezését előzi meg. A Békéscsabai Konzervgyár 57 millió 731 ezer forintot akar beruházni, amiből 17 millió 530 ezer Ft menne építkezésre,' 28 millió 11 ezer Ft belföldi gépekre, 8 millió 108 ezer forintot külföldi gépekre, és egyéb beruházásokra 3 millió 82 ezer forintot kér. A Beruházási Iroda a közel 57 milliós tételt 48 millió 828 ezer forintra javasolja leszállítani a kapott beruházási adatok alapján. Gyula város szennyvízcsatornájának megépítése 69 és fél millióba kerül a beruházási program szerint.- Jelenleg a szennyvíz élővíz-csatornákba folyik, amit emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági Űj általános iskola építését fejezték be Körösnagyliarsányban. is helyet kapott az épületben. Az új létesítményt május elsején A ttégy tantermen kívül előadóterem, ebédlő és úttörőszoba adják át rendeltetésének. Fotó: Esatergály termékek öntözésére használnak fel. Ez természetesen egészségtelen és indokolt a megszüntetése. Addig^ viszont, míg az új csatornahálózat el nem készül, ezt tűrni kell. Átlagosan a napi szennyvíz- 'dag fejenként 150 liter. Miután Gyula távlati növekedése az 50 ezer lélekszámot is meghaladja, nő az élővizek szennyezése is. Jelenleg 4950 háztartási és 1000 köbméter ipari szennyvíz folyik be az élővizekbe. Az előtervek szerint három szakaszban végeznék el a beruházásokat. Az első szakaszban kb. 500 lakás szennyvizét juttatnák bele a város gerinccsatornájába. Ennek be kell következnie 1967. IV. 1-ig. A második szakaszban 27 km hosszú szennyvízcsatornát építenek és befejezik 1973—74-ben. A harmadik szakasz még 20 km hosszú csatornát tervez, 1982—83-as befejezési határidővel. Az első szakasz beruházási költsége 12 millió 724 ezer forint. \A szakértők ezt jóváhagyták. A Sarkadi Cukorgyár 35 millió 820 ezer forintot igényelt kazánberuházásra, miután a kellő szintet a továbbiakban tartani nem tudja. Az Orosházi Síküveggyár felfejlesztése halaszthatatlan, mivel a Salgótarjáni Síküveggyár kemencéi felújításra kerülnek és ezért termelése csökkenni fog. Az orosházi gyár beruházására prog- ram-elővélemény készült, mely- ben 469 millió 430 ezer forintot kértek. A rekonstruált üzem 9 millió 500 ezer négyzetméter kapacitást ér el és nagy mennyiségű ragasztott üveget gyárt más fajtákkal együtt a rekonstrukció által. A szállításra az is szükséges, hogy a MÁV szintén rekonstruálja a békéscsaba—orosházi vasútvonalat. A MÁV erre ígéretet tett és 1970-ig a vonalat helyrehozza. A fenti beruházások csak töredékei az országban, illetve a megyékben folyó új beruházásoknak. Ezek java része 10 millió forinton aluli beruházás, amiknek felsorolása lehetetlen. Mindenesetre javítják a megye ellátását és növelik népgazdasági értékeinket. Zsolnai László
