Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
Forró üdvöslet as építőmunkában élenjáró munkásoknak9 parasstoknak, értelmiségieknek ! Vörös vándorzászlés kereskedőink vannak A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját A hír nemcsak iparcikk kereskedőinknek hozott örömet, hanem az egész megyénknek. Kassai Béla elvtérs, a vállalat igazgatója is még a megihatódottság és az öröm hatása alatt nyilatkozott tegnap délelőtt a nagy kitüntetésről. Bár a vállalat nem szegény az elismerésekben, hiszen az eladók, valamint az irányító szervek, munkájának folytán eddig már háromszor nyertek miniszteri Vándorzászlót és hét év alatt rn^st másodszor nyerték el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, mégis ez a mostani kitüntetés talán a legnagyobb elismerést jelenti, ugyanis a múlt év nem volt „könnyű év” a kereskedelemben. A vállalat igazgatója, aki 1959 óta szorgoskodik a kereskedelem mind jobbá tételén, elmondotta, hogy eredményüket részben a készletfeltárás, részben az értékesítés terén érték el. A múlt évben 70 millió Ft értékű árut hoztak forgalomba az elfekvő készletekből és ebből csupán 12 millió forint érték „nyomta" a mi iparcikkese- ink „vállát”. Az értékesítési tervet 101,4 százalékra teljesítették. Az összforgalmuk is dicséretes. Az országban a megyék között az egyik legnagyobb számnak lehet értékelni az 560 millió forintos forgalmat! És az előző évhez viszonyítva, 1965-ben az egy dolgozóra eső forgalom növekedése meghaladja az ötezer forintot. Beszélt az igazgató a vállalat dolgozóiról, a társadalmi szervekről, akik és amelyek igen sokban hozzájárultak a kitűnő eredményhez. A boltok 90 százajéka „izzadt” a Kiváló bolt cím elnyeréséért. A „Tegyük szebbé boltjainkat" minisztérium által kiírt versenyben országos viszonylatiban négyszer lettek elsők. A 31 Szocialista brigád címért versenyző kollektíva közül 17 meg is szerezte e kitüntető címet. — Vállalatunknál — mondotta szerényen az igazgató — ágy gondolom, nem elsősorban a vezetők, hanem a bolti dolgozók becsületessége, lelkiismeretessége, a vevőkkel szembeni udvariassága járult ahhoz, hogy nálunk van a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaja. v. t. Munkás-paraszt fiatalok találkozója a békéscsabai téglagyárban Jól sikerült klubestet rendeztek április 20-án a békéscsabai téglagyárban. Errei az alkalomra a téglagyári kiszesek meghívták a Pusztaszőlősi Állami Gazdaság kiszeseit, s így a gazdaságból érkezettekkel együtt mintegy háromszáz fiatal vett részt a klubesten. A program igen változatos, ötleAmikor a kevesebb Vegyesipari Vállalat Békéscsaba. Az elnevezésből arra lehet következtetni, hogy afféle „szatócsüzlet” ez, ahol sok mindenféle termékkel foglalkoznak, melyekre általában a lakosságnak szüksége van. Valóban készítenek itt szekrényt, ajtófélfát, kézi kocsit, nagykaput vagy éppen sírkövet. A vállalat tevékenységére mégsem csak az efféle munkák a jellemzőek. Ámbár a kisipar ma is nélkülözhetetlen, számtalan olyan szükségletet kell kielégíteni, melyet kizárólag többé-kevés!bé kézműipari módszerekkel lehet csak megoldani. A korszerűség követelményei, a középüzem! gazdaságosság feltételei azonban teret kérnek mindenütt. Ez a sok profilú szolgáltatótevékenység csak úgy nyugodhat biztos alapokon, ha nagyobb szériában készített munkák gazdaságosabb termelő folyamatai egészítik ki. Az idén már majdnem 26 milliónyi érték termelésére vállalkoznak. A tervszám 25 millió 900 ezer forintban jelöli meg az évi teljes termelés összegét, s az érkezése után nem sokkal tűnt fel öt lovascsendőr. A mozgalommal szemben ellenséges helyi szócső a következőképpen adta vissza a most történteket: „A katonák töltöttek s a csendőrökkel együtt feltűzött szuronnyal a tömeg közé rohantak. Alig néhány pillanat s eldördült az első lövés, de nem talált. Éppen ekkor ért oda egy lovascsendőr őrs s ezek is a nép közé vágtattak. Kezdődött az irgalmatlan ütés, verés karddal, iegyvertusával, közben pedig ismét eldördült egy-egy lövés. Történt több sebesülés is karddal és szuronnyal. (A helyi újság 150— 200 főre becsülte a sebesültek számát.) Két sebesültnek nevét feljegyezték. Szílasi Pál szolgalegény hosszú és mély kardvágást kapott a fejére. Skorká János bal kezén két kardvágást kapott. Estig 19 kisebb-nagyobb sebesülés történt és 6 ember van elfogva.” A Békéscsabai Munkáskor 1891 február 27-én alakult meg, de az alapszabály jóváhagyása késedel- meskedett. Áprilisban Pluhár György napszámos, a kör elnöke Budapestre utazott, hogy megsürgesse az alapszabály jóváhagyását. A fő célt tekintve, nem járt eredménnyel útja, de magával hozta a szociáldemokrata párt röpiratát. Április végén a kör vezetői a főszolgab|rótól kérték az alapszabály kiadását, aki azonban nem akart semmit tudni róla. így a főszolgabíró gyanúba keveredett, mint aki szabotálja az ügyet. A munkáskor vezetői és kb. 50 tag gyűlt össze május 1-én a helyiségükben és elhatározták, hogy másnap felvonulással adnak nyomatékot az alapszabály kiadásán irányuló követelésüknek. Közben napok óta forrósodott a hangulat az embervásárnak nevezett piactéren. Beszéltek a proletárok az útadóról a népbanknál kiderült sikkasztással összefüggésben és a munkáskor tevékenysége engedélyezésének szabotáld sáról. Május 2-án reggel — elhatározásukhoz híven — összegyűlt a tömeg a piactéren, és a szétoszla- tásukra kivezényelt községi rendőröket megfutamították. Majd a községháza előtti téren feltartóztatták a hivatalába igyekvő főszolgabírót, akit — miután hatal- maskodóan kiáltozott az alapszabály holléte után érdeklődő munkásokra, s közülük Nagy KrekácS Mihálynak, Obsuszt Pálnak és Sznopek Györgynek felíratta a rendőrbiztossal a nevét — földre vert a tömeg. Ugyancsak megverték a vele tartó rendőrbiztost is. (Az előbbi 20 napon túl, az utóbbi 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.) Ezt követően megostromolta a tömeg a főszolgabíró hivatalát és közelharcot vívott a rendőrökkel. Időközben erősítést kapott a karhatalom. Egy főhadnagy vezette gyalogos szakasz és csendőrkülönítmény lépett fel. Az elkeseredett nép soraiból kiáltások: („Szúrjatok és lőjetek, az életnek úgysincs előttünk becse!”) és téglazápor szállt a szuronyrohamra felfejlődött karhatalom felé. Ekkor sebesültek meg többek között Maján János, Sznopek György, Obsuszt Pál és Pongrácz András napszámosok. Pongrácz András mellét szurony döfte át. Fájdalmában is dac hagyta el ajkait: „így bánnak el az emberrel!” Dr. Virágh Ferenc (Folytatjuk) itteniék reálisnak tartják az elő- ( menyek akkor — célszerű irányítás esetén — nem maradhatnak el. A kevesebb tervmutató a vállalat egész működését tekintve többet ad a dolgozóknak és a népgazdaságinak egyaránt. v. j. ü'ányzaitot. Mire alapozzák az idei termelésüket? A vállalat — működése során első ízben — jelentős megrendelést kapott közvetett exportra. Májustól december végéig 800 darab KD—60/75 típusú mozi egyenirányító berendezés főtrafóját készítik él — szovjet exportra. Ugyancsak komoly tétéi az Egyesült Izzónak készülő televízió-képcsőgyártó kályhaváz, melyből hat garnitúra készül ebben az éviben. Ennek a két tételnek az értéke több mint ötmillió forint. Gyártásuk sorozatsze- rűem történik. A kooperáló cég — a Budapesti Híradástechnikai Vállalat — minőségi ellenőrei gondos vizsgálat után megfelelőnek találták az exportcélokra készülő trafók mintapéldányait. A jövő évben kilátás van újabb ezer darab megrendelésére, ezenkívül mintegy háromezer egyéb mozigépalkatrész — transzduktor —1 gyártásának megkezdésére is. Ezeknek a feladatoknak a jegyéiben kezdődött el az 1966-os év a vegyesipari vállalatnál. S milyen eredményeiket értek el a „start”-kor? Dóczi Imre főkönyvelő arról tájékoztat, hogy teljes termelési tervüket 102 százalékban teljesítették. Ebben már bizonyos része van az egyban-másbain korszerűsített gazdálkodási rendszernek is. Az elmúlt esztendőben például 16 kötelező tervmu- tatót kellett szemmel tartaná. Az idén — a teljes termelésen kívül — az összes béralapot, a munkások és alkalmazottak átlagkeresetét, valaijűnt a prémiumkeretet adták meg a felsőbb szervek. Ezen belül a vállalat vezetői úgy gazdálkodnak, ahogy azt célszerűnek tartják. Kétségtelen az is, hogy a megnövekedett feladatok végrehajtásában nagy szerepe van annak a kedvező hangulatnak, az üzem jó légkörének, amely a múlt év eredményes munkájából fakad. Ahogy a főkönyvelő mondja: „Jó az, amikor a munkások érzik, hogy az állam (a vállalat révén) nemcsak munkát követel, de anyagilag és erkölcsileg megfelelően honorálja is a becsületes szorgalmat”. Természetesen a feladatok jó megoldását lehetetlen volna elképzelni a technológia folyamatos korszerűsítése nélkül. Ennek — a vállalati műszaki emberek munkáján kívül — egyik feltétele megfelelő gépek, berendezések segítségével a termelékenység emelése. A múlt év utolsó negyedétől mostaniig kilenc jelentősebb célgéppel, illetve gyártóberendezéssel korszerűsítették a vállalat üzemeinek termelését. A gazdasági vezetés megváltozott módjai szerint célszerűbben, rugalmasabban lehetséges megfelelő beruházások gyarapítása. A különböző intézkedések hatásait lemérni még korai lenne. Annyi azonban most is nyilvánvaló, hogy a vezetőknek több körültekintéssel, nagyobb hozzáértéssel kell gazdálkodniuk, mint az elmúlt időszakban, s az eredtes volt. A tánczenekar szüneteiben különféle játékokban vehettek részt a jelenlevők. Szellemi sporttotóra, léggömbfúvó, s gombfelvarró versenyre is sor került, és a legjobbak csokoládét vagy könyvet kaptak jutalmul. Az egyik játék során a résztvevőknek népdalt kellett gyűjteniük három városról, s azt egy rögtönzött „kórussal” elénekeltetni. A jól sikerült klubest tovább mélyítette a már egy éve tartó kapcsolatot a békéscsabai téglagyár és a Pusztaszőlősi Állami Gazdaság KISZ-szervezete között. A téglagyáriak legközelebb április 30-án vidám műsorral látogatnak el az állami gazdaságba, s azután pedig a tanyai fiatalok találkozóján, Békéscsabán üdvözölhetik ismét egymást. I Megjegyzések a ciroktermeléshez A világ piacain, főleg az európai tőkés országokban régóta keresett cikk a magyar cirokszakáll, bálába és kész seprűnek kötve egyaránt. A külkereskedelmi szervek 160—170 vagon mennyiséget sürgetnek évente ebből az értékes növényből. Értéke alatt az árát, vagyis valutát érő tulajdonságát értjük. Ugyanis egy hold napraforgó hozamáért 102, egy hold cukorrépa hozamáért 137, viszont egy hold cirok hozamáért 210 dollárt kaphatunk a nemzetközi piacon. A nagyszerű exportlehetőségek mellett azonban jelentkezik a 240 —250 vagon hazai cirokszakáll- igény is. Az utóbbi időben annyira hullámzóvá vált a cirok termőterülete és átlagtermése,. hpgy ennek következtében vagy az export- vagy a belföldi igényt nem tudtuk kielégíteni. Nem segített az sem különösebben, hogy a cirok felvásárlási árát az 1950. évi mázsánkénti 130 forintról 1956- ban 500; mostanra pedig 910 forintra növelték. Annyira nem segített, hogy szinte a felvásárlási árak növekedésénei?. arányéiban csökkent országszerte a cirok vetésterülete. Megyénket már évtizedekkel ezelőtt kikiáltották a ciroktermelés hazájának s annak ellenére, hogy évről évre mind több hízott sertést, hízott marhát, tejet, tojást és baromfit kér a népgazdaság, évente 9 ezer, 10 ezer hold cirok termelésére is ösztökélik az irányító szerveket. Az idén is 9 ezer hold a terv. A vetés kezdetének idejéig, vagyis április közepéig azonban mindössze 5500 holdra kötöttek szerződést a megye termelőszövetkezetei. Indokuk az. hogy kevés a munkaerő. Ez tagadhatatlanul így van. Megcáfolhatatlan tény azonban az is; hogy a munkaerő csökkenésénél gyorsabb arányban növekedett a mezőgazdasági össztermelés, köztük a ciroktermelés gépesítése. A cirkot már csaknem teljes egészében le tudják vágni géppel. Ezután már csak egy fontos lépés van hátra. Az, hogy levágása után a kévébe rakás a szakáll egymás mellé illesztésével történjen, s egy ügyesen konstruált fűrészes vagy késes géppel le lehessen vágni a szakállcsokrot, ne úgy, mint eddig, szálanként, kézi erővel. A csaknem teljes gépi betakarítás, mellett meg kell szervezni a helyben történő átvételt s azt is, hogy a szakáll szárítása művi úton, vagyis szárítógépekkel történjen. ne pedig a szárkúpok alatt az eléggé labilis, leginkább esős őszi idő'ben. A cirok iránt évente ismétlődő bel- és külföldi igény s emellett a jó felvásárlási ár, a jelentős valutaérték, a többtermelési lehetőségek, a teljes gépesítés, a korszerű szárítási módszerek megteremtésére kellene ösztönözze megyénk termelőszövetkezeteit és nem arra. hogy indokokat és kifogásokat keressenek a vetésterület csökkentésére. Ne feledkezzenek meg egy pillanatra sem arról, hogy lényegében a lakosság igényeiről, exportkötelezettségekről, vagyis nép- gazdasági érdekekről van szó. Ezen túlmenően a jó áron értékesített cirokszakáll mellett az árpával csaknem azonos mennyiségű és bel tartalomértékű cirokmaghoz is hozzájuthatnak. Például a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz az újfajta törpe cirokból holdanként 15 mázsa szakállt és 25 mázsa magot takarított be tavaly. Az eddigi cirokfajtákból iV el lehet érni 7—8 mázsa szakállt. s legalább ugyanennyi magot. Természetesen csak akkor, ha nem a legrosszabb minőségű földbe vetik és alkalmazzák a legjobban bevált termelési technológiát. A ciroktermelés országos és megyei vitatémát képezett az utóbbi hetekben. Az e témát tárgyaló tanácskozásokon elhangzottakból az szűrhető le: nem az a fontos, hogy nagy területeket vessenek be szövetkezeteink cirokkal, hanem az, hogy mennyiségre és minőségre való törekvéssel megtermeljék a hazai szükségletet és az exportigényeket. Népgazdasági érdekről lévén szó, az országos irányító szervek ne a munkaerő- hiánnyal küszködő, sok hús, tej. tojás szállítására kötelezett Békés megyétől követeljék elsősorban az évente szükséges cirok jó részét, hanem tegyék intenzívebbé a termelést az ebben már hagyományokkal rendelkező Csong- rád, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében is. Ezenkívül használtassák ki a ciroktermelési lehetőségeket Bács, Baranya, Somogy, Tolna és Fejér megye nagyüzemi gazdaságaiban is. Kukk Imre
