Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
19*6. április 21. 4 CsütörtSV Évköny v a megye iparának A Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének 500 példányban megjelent, számos ösz- szehasonlító adattal, grafikonnal bizonyító, térképvázlatokkal szemléltetett és fényképekkel illusztrált Évkönyve a megye kisipari szövetkezeteinek 1961—1965. évi fejlődését mutatja bé. A komoly igényességgel összeállított mű előszavában Goldberger János. a KISZÖV elnöke többek között ezeket írja: „Négy év tárlatából bátran megállapíthatjuk: túljutottunk a kezdeti nehézségeken, s ha van még sok tennivalónk, a szövetkezetek vezetői, dolgozói megtették azt a négy év alatt, amit joggal elvárt tőlük az ország". Ha bárhol belelapozunk az Évkönyvbe, olyan adatokat találunk, amelyek bizonyítják Goldberger elvtárs szavait. így például nézzük meg, hogyan alakult az egy főre jutó éves termelési érték forintban a megye összes szövetkezeteinek viszonylatában. A 47. oldalon levő táblázat az alábbiakat mutatja: 1960-ban 78 100. 1961-ben 80 800, 1962-ben 86 000, 1963-ban 89 600, 1964-ben 92 200. 1965-ben 97 900 forint volt. A megye szövetkezeti iparának teljes termelési értéke 1961-ben még nem érte el a 350 millió forintot, 1965-ben pedig már meghaladta a félmilliárdot. A szövetkezeti ipar dolgozói és vezetői a lehetőségek kihasználásával mindent megtettek, hogy a tervidőszak -alatt a lakosság igényeit mindjobban kielégítsék. 1962. évhez képest a méretes tevékenység 9.1. az ipari javítás 28. az építőipari munka 119,7, a személyi szolgáltatás 20 százalékkal nőtt. A megye helyiiparpolitikai tevékenységéből 1960-ban a szövetkezeti iparra mindössze 26,7 százalék jutott, a tervszerű fejlesztés eredményeképpen ez az arány 1965-ben már elérte az 53 százalékot. A szocialista szektor tehát öt év alatt a magánkisípar- ral szemben túlsúlyba került. Érdekes a megye kisipari szövetkezeteinek exporttevékenységét ábrázoló térkép is, amelynek alapján megtudhatjuk, hogy Európa számos országán kívül ] Indiába, Indonéziába, Kínaba, Pa-) szövetkezeti kisztanba. Afrikába, sőt Amerikába is eljutnál> egyes termékek. Az elmúlt ötéves terv során a bázishoz képest tizenötszörösére növekedett az exporttermelés, melynek értéke az idén már eléri a 100 millió forintot. Az Évkönyv tajékoztatast ad arról, hogy a második ötéves terv időszakában hol és milyen fontosabb létesítményeket (központi telephelyeket, szolgáltatóházakat, műhelyeket stb.) helyeztek üzembe. A fényképek is jól illusztrálják a szövetkezeti mozgalom fejlődését, életét, mai helyze- J tét. Az elmúlt években nagyobb, i erősebb egységek alakultak ki, amelyek képesek arra. hogy a rájuk háruló feladatokat még jobban. gazdaságosabban, az igényeknek megfelelően oldják meg. Befejezésül idézzünk az előszóból: „Ezek az eredmények minden gazdasági vezetőt és dolgozót arra köteleznek, hogy a jövőben — hasonlóképpen az eddigiekhez — mindent tegyenek meg a szövetkezeti ipar hírnevének öregbítésére". F. B. Alku nélkül Cserhalmi Imre új drámája a Jókai Színházban Az emberiség erkölcsi és anyagi létbiztonságának társadalmi megteremtéséért folyó elkeseredett küzdelem kortársai, tanúi — és hozzáállásunktól függően — cselekvő résztvevői vagyunk. Az új életet kiküzdeni akaró harc egyik — külsőleg már békés — csatateréről tárulkoztat a néző elé életképet Cserhalmi Imre: Alku nélkül című drámája. Egy magyar „van is, nincs is" kisváros — más városainkhoz, tavainkhoz hasonló igyekezettel halad előre a szocialista fejlődés útján. Ez külsőleg az új épületekkel, in- tt zmén vekkel, szaporodó buszjáratokkal gazdagodó városképben tükröződik. Cserhalmi leginkább a tanácselnök asszony szerelmét, Kardos Pétert, másrészt Kökény Antal veterán kommunistát tartja az őt igazgató pró és kontra igazságok kimondásához a legjobb szócsőnek. ugyanis ezek a legélettelibb figurák. Szoboszlai Sándor mint Kardos Péter, valahányszor színre lépett, mozgásával, hangjával, szavainak súlyával megtelt, betöltődött a tér, mivel hitelesen megrajzolt szerepe módot adott tehetsége kibontakoztatására. Ugyanez történt F. Nagy Imre (Kökény Antal veterán) esetében is, aki ugyancsak kellő módon juttathatta érvényre elismert emberábrázoló képességét, Szövegékép, mely a mában játszódó jelenetek színeiben a színpad hátterét adja. azonban több ennél: segíti az alapmondanivaló vizuális érzékeltetését. Az ..Alku nélkül" csabai bemutatójáról írt kritikánk azonban nem lenne teljes és őszinte, ha annyit meg nem jegyeznénk, hogy nem ártott volna alaposabb dramaturgiai segítség és a kihúzóceruza foglalkoztatása. És még valamit: a szerző jobban érzékeltethette volna, hogy a darabban felvetett problémák nagy része már belesüllyedt a tegnapba. Huszár Rezső Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései Népgazdasági egyensúly o Egy ország gazdaságát hatalmas háztartáshoz hasonlíthatnánk. Gazdálkodni kell — mégpedig jól! — éppen úgy minden földterülettel, épülettel, géppel, anyaggal és emberi erővel, mint ahogyan a háziasszony gazdálkodik a pénzzel, élelmiszerrel, tüzelővel, ahogy gondozza a kertet, a lakást, rendben tartja a ruhákat, bútorokat'stb. Hazánkban több mint tízmillió ember él. Szükségleteiket folyamatosan ki kell elégíteni. A boltokban mindenből annyit es azt kell tartani, amennyi és ami a vásárlóknak kell. A gyárak, a mezőgazdasági üzemek sok anyagot, alkatrészt, gépet, műszert vásárolnak. Annyit kell ezekből forgalomba hozni, mint amennyit az üzemek normális működésükhöz igényelnek. Amikor a kínált és a keresett termékek mennyisége azonos, altkor a termelés és a fogvasz- lás. a kereslet és a kínálat egyensúlyáról beszélünk. Egy ország azonban nemcsak határain belül kereskedik, hanem más országokkal is. Külkereskedelmi tekintetben akkor van egyensúlyban a népgazdaság, ha értékben — rubelben vagy dohárban — kifejezve ugyanannyit ad el külföldön, mint amennyit onnan vásárol. Sőt az a kedvező, ha egy kicsivel több az exportból származó bevétele, mint az import miatti kiadása. Külkereskedelmi egyensúly nélkül a népgazdasági egyensúly is megbomlik. A belső piaci egyensúly fenntartása sem könnyű. Évről évié meg kell tervezni, mekkora a lakosság vásárlóereje, es ez hogyan oszlik meg a különféle fogyasztási cikkek, építőanyagok, szerszámok között. A számítás sohasem lehet elég pontos. A lakosság igényei változnak, az új, korszerű vagy divatos termékek iránt sokszor váratlanul jelentkezik a kereslet, s ezt előre felmérni lehetetlen. Ugyanakkor a termelés is eltérhet a tervezettől. Különösen áll ez a mező- gazdaságra, ahol az időjárásnak nagy szerepe van. Arra az ország gazdasági irányítása ügyel hogy a piacon megjelenő vásárlóerővel szemben elegendő áru lejgyen; így az átfogó, globális egyensúly létrehozható, de ez nem elég! A globális egyensúly mellett az áruk választéki, összetételbeli egyensúlyát is biztosítani kell. E részarányok megteremtése a legnehezebb feladat. Ahhoz, hogy a piacon, az üzletekben tartósan részegyensúly legyen, az szükséges, hogy mindenből annyit termeljenek — vagy importáljanak —, mint amennyire vásárlóképes kereslet, szükséglet mutatkozik. Lehet olyan piaci egyensúlyt is teremteni, amely mögött nem a termelés és a szükségletek egyezése áll. Ha például valamiből sok van, s nehezen eladható, akkor leszállítják az árát és a' készletek a szükséges színvonal ra csökkennek. Az egyensúly ekkor helyreáll. Ha pedig valamiből nem tudják kielégíteni a szükségleteket, akkor felemelik az árát, ez mérsékli a vásárlási kedvet. Az ilyen árintézkedések a szocialista gazdaságban eléggé ritkák. A központi gazdaságvezetés inkább arra törekszik, hogy a termelést a szükségletekhez igazítsa. Ez nem megy egyik napról a másikra. Ilyenkor az árváltoztatásokat is alkalmazni kell. A szocializmus legtöbb gazdasági törvénye a dolgozók növekvő szükségleteinek minél teljesebb, jobb kielégítése. Ennek lényeges tényezője a népgazdasági egyensúly fenntartása. Or. Pirityi Ottó afccixr ~~ir' mrwf óocközi Gyula és Bárdy Zolton regénye 36. Ebben a pillanatban kicsapóA valóságban persze nem mennek ilyen simán a dolgok. Hol a gazdasági lehetőségeinket figyelembe nem vevő előreszaladási készség, hol meg a törvények, rendeletek, paragrafusok merev ^értelmezése és alkalmazása a kerékkötője a fejlődésnek. Ebből ^magától értetődően bonyodalmak fezármaznak, így például miköz- Haen családok tízei, százai várnak Jífedélre, leáll a lakásépítés. A da- fxab hősét, a tanácselnök asszonyt, áakit az egykori vallásos, szolga- jjŰSlkű kis cselédből rendszerünk faragott öntudatos kommunistává s helyezett jelentős közéleti melyre, az építkezés leállítása nejhez, kínos helyzetekbe sodor. ‘Küzdelembe kezd, hogy rendbe jöhessen minden, hogy emberek tömegét menthesse meg a csalódástól s megtarthassa az új társadalom iránti bizalmukban. Szerelmét is feláldozza, mivel jottányit sem akar engedni igaz kommunista meggyőződéséből. Alku nélkül akar élni és helytállni! A drámában lélektanilag legösszetettebb szerep a Stefanik Iréné, akinek nem kevesebbet kell bemutatni a színen a tanácselnök asszony szerepében, mint a legteljesebb .szolgasorból, tudatlanságból öntudatos kommunistává. közéleti tényezővé fejlődött embertípust, ötvözve bizonyos egyéni, egyedi jellemzőkkel is. Nem értjük azonban, hogy miért volt szükség arra a már-már szenvelgősséget, mártíri magatartást tükröző játékra, amit láthattunk? Igaz, hogy a szerző is ösztönözte erre a szereplőt azáltal, hogy fricskát adva a figura követelte, öntudata diktálta dinami- kusságnak, olyanná semlegesítette, amilyen volt. Úgy tűnt, hogy nek hellyel-közzel való szólam- szerűségéről, a bőbeszédűségről^ a gyakori gondolatismétlődésről nem ő tehet, miként arról sem, hogy maszkban, a felszabadulástól máig mit sem változik. Kö- rösztös István revizora — közhely ugyan, de így igaz — hús-vér alakítás. Tenyérbemászóan elvhű, nagystílűén jellemtelen tudott lenni mint Szőke Gusztáv. Cseré- nyi Béla jól. sok tekintetben igen-igen jellemzően állította elénk a pozíciója érdekében mindenkor és mindenütt szolgálatkész qrök hivatalnoktípust. Sajnos, kissé túl szorosra fogott alakítása néhol merevnek tűnt. Az egykori zsíros paraszt, ma tsz-raktá- ros Fehér Ferenc megjelenítése Szerencsi Hugónak nem okozott problémát. Lehet, hogy emiatt némileg felszínesnek is éreztük. Vagy ebben is inkább a szöveg marasztalandó el? Bállá 'Olga is egyike azoknak, aki az elnökasz- szony egyetemista lányaként (kö- zépiskolási szituációban!) életteli elevenséget vitt a színre szövege felszínessége ellenére is. Cseresnyés Rózsa kifogástalanul látta el a katalizátori szerepet, amit az apáca' és a titkárnő egymást követő szerepében reá a szerző szabott. Miszlay István, a darab rendezője úgy nyilatkozott a premier előtt, hogy a mű mondanivalójának mennél világosabb kibontakoztatása érdekében rendezés, játékstílus. díszletezés tekintetében egyszerűségre törekszik. Elérte céiját. Csányi Árpád Jászai-díjas vendégtervező dicséretes találékonysággal és művészi módon oldotta meg feladatát. Különösen ötletes a fotomontázsszerű városdott az ajtó és kél halálra rémült arcú nő rohant be: — Szent Isten! Jézus Mária! — kezdtek jajveszékelni. amikor tekintetük megakadt a két holttesten. Egy pillanatig földbe gyökerezett lábakkal álltak, mint akiket megbénított a rémület. Aztán megfordultak és ki akartak szaladni. — Hová rohannak? — kiáltott rájuk Crawford. A lassúbb mozgású, idősebb, testes nő, aki még nem érte el az ajtót, megállt és visszafordult. — Az úr kicsoda és hogy kerül ide? — kérdezte ellenséges hangon. Majd társnője után kiáltott: — Margaret, gyere gyorsan vissza! — A rendőrségtől vagyok — hazudta Crawford, de most nem volt ideje magyarázkodásra. — Northon ezredes úrhoz jöttem, de ez a Reston nevű inas belém lőtt, bajtársamat pedig megölte! No, jöjjenek közelebb," ne meresztgessék a szemüket. Megsebesültem és részesítsenek elsősegélyben ! — Jaj, Istenem! — sopánkodott a kövér nő és Margarethez fordult, aki időközben visszajött a helyiségbe. — Gyere te is. Margaret. Én úgy félek. — Azoktól már nincs mit félniük — intett a két holttest felé. — Már nem bántanak senkit. — Tessék bejönni a házba. Az ezredes úr még úgysincs idehaza, addig kimossuk a sebét a fürdőszobában, bekötözzük és úgy várja majd az ezredes urat. Én Mary vagyok, az ezredes úr szakácsnője, Margaret pedig a szobalány. Ezzel a két nő belekarolt a kapitányba és í'eltámogatták a házba. Egyenesen a fürdőszobába vezették. Húsz perc múlva pedig Crawford már a tágas szalonban ült egy öblös fotelben, a kandalló előtt. A két nő olyan ügyesen bekötözte, hogy nem is látszott, hogy megsebesült. De nagyon-nagyon fáradtnak, kimerültnek érezte magát. Vállse- be egyre jobban lüktetett. Northon ezredes jókedvűen, frissen lépett be. Nem is volt nagyon meglepődve. amikor megpillantotta Crawfordot. — Hát csak megelőzött, Clark? — kérdezte kedélyesen, amikor helyet foglalt a szemközti fotelben. Hol van az inasom? — fordult a belépő Margarethez. De Crawford megelőzte a sápadt arcú szobalányt: — Odakint hátul — mondta. — Margaret, hozzon nekünk valami innivalót — szólt az ezredes a lányra, aki hol Craw- fordra. hol a gazdájára nézett és láthatóan nem tudta, szóljon-e Reston haláláról vagy inkább hagyja erre a jóvágasú rendőrségi emberre. Végül mégis az utóbbi mellett döntött. — Igenis, uram — suttogta és ki sietett a szobából. — Különös ember ez az én Reston inasom — szólalt meg az ezredes. — Viszont tökéletesen megbízható. Walesi születésű. Tisztiszolgám volt a múlt háborúban.
