Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-21 / 93. szám

ISÜ6. április 21. 3 Csütörtök A Békéscsabai Konzervgyár vízellátását folyamatossá teszi és megkönnyíti az üzem fölött emelkedő karcsú víztorony. Fotó: Dupsi íjabb iskolai tantermek Lökösházán Az utóbbi években hat tante­remmel bővült Lökösházán az ál­talános iskola. Ebben az évben újabb három tantermet építenek — közölte Tóth Pál, a tanács vb- elnöke. Az anyag egy része már a helyszínen van. A tantermek épí­tését házi építőbrigáddal oldják meg. A brigádot mérnök iránvíi- ja. A tanteremgond fokozatos megoldásával mindjobban szűrő­ié 1 ben van a pedagóguslakás­hiány is. A községben jelenleg hat szolgálati jellegű pedagóguslakást tartanak nyilván. Ebben az évben három fiatal tanító, tanár épít családi fészket. Erney Attila. Ger­gely László és Novodonszki Pál pedagógusoknak a helyi tanács már kijelölte a telket. Az építési kérelmük folyamatban van. ahogy a miniszterelnök állítja. A Békés szerkesztősége a következő indítékokra vezette vissza a má­jus eleji eseményeket: a megye szántóinak katasztrális holdjaira megállapított eszmei Tiszta jöve­delem magas volta, az ezzel ösz- szefüggő adó, az ebből eredő ala­csony napszám, a redukált mun­kaidő, a folyamszabályozások be­szüntetése következtében is elő­állt munkanélküliség. Rámutat a félhivatalos szócső arra is ezúttal, hogy pl. a csorvási vagy a nagy­szénása uradalomban a gróf és a cselédek között támadt, differen­ciáknak nem a megyei adminiszt­ráció az oka. A megyei adminisztráció egé­szen fellélegzett, amikor az agrár­szocialista mozgalom visszhangra talált a szomszédos Csanád me­gyében és júniu^ 21-én véres megmozdulásra került sor Batto- nyán. Ott is az adminisztráció lenne a hibás? — tette fel a kér­dést június 28-án a Békés. Noha időközben a bírósági úton is megtorolták a megmozdulások­ban való részvételt, az uralkodó osztály rákényszerült a szociális kérdésekkel való törődésre. Így történt, hogy Baross Gábor mi­niszter a megmozdulások hatásá­ra megígérte: lépéseket tesz Bé­kés megyében, hogy munkaalkal­mat biztosító ipart telepítsen. A vádlottak padjára ültetett megyei adminisztráció védelmében üdvö­zölte a megyei félhivatalos szócső a békéscsabai dohánygyár telepí­tésének tervét Baross miniszter 1891 novemberi látogatása idején, de megjegyezte: ..Csakis a csabai szegény néposztálvon fog könnyí­teni, de megyénkben van a téli időszakban ínség és gondokkal küzdő osztály Békésen, Szarvason, Orosházán, sőt Gyulán is, amely minden ősszel kétségbeejtőleg tekint a téli 4—5 hó elé." 1897-ben még az ígéretek vilá­gában élt a dohánygyár. Az oros­házi elöljáróság akkor kérvényez­te a gyár Orosházára telepítését, ahol 4000 munkás kínálná mun­kaerejét. Ha eljutott is az uralkodó osz­tály az agrárszocialista mozga­lom okainak felismeréséig, az alapvei i kérdéshez, a feudális birtokszerkezethez nem nyúltak, hiszen vezető csak az uralkodó osztály tagjainak soraiból kerül­hetett ki. S noha a probléma je­lentkezett, remédiumként még­is elsősorban a terrort emleget­ték egészen 1945-ig. Érdemes szemügyre venni azl az elaborátumot, amely Kétegy- házán 1891. augusztus 18-án szü­letett a főispán felkérésére, aki a legkülönb helyekről kért bizal­mas információt a kirobbant zen­dülések lélektani hátterének meg­fejtése érdekében. A terjedelmes elemzés végső konklúziói a kö­vetkezők voltak a munkáskérdés jövőbeni orvoslását illetően: 1. A községi elöljáróság eber magatartása szemben minden leg­csekélyebb gyülekezéssel és cső­dülettel. 2. Elejét venni minden itt-ott megnyilvánuló mozgalmas törek­véseknek, melyek a társadalom közbékéje ellen irányulnak egyes községenként titkos felügyelők el­rendelésével. avagy kinevezésével, kik aztán árgus szemmel hivatva lennének ellenőrizni éjjel-nappal a netán felmerülhető izgatásokat. 9. A községben netán létező .szegényalapítványoknak . csupán szegények segélyezésére fordítása. 10. Minden egyes községben ál­landóan megfelelő csendőrségnok felállítása. 11. A mezei munkásoknál az előbbeni szokásoknak szigorúbb alkalmazása és 12. A rend- és békezavarók el­len a törvényeknek legszigorúbb alkalmazása és végrehajtása." (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc Ahol nem formalitás, hanem élő valóság: a szövetkezeti demokrácia Nincs különösebb panasz a békési járás termelőszövetkeze­teire: általában elég rendszeresen megtartják a közgyűléseket, s el­fogadhatóan töltik be hivatásukat az igazgatóság mellett a különbö­ző bizottságok. A járási tanács mezőgazdasági osztálya mégis­csak a békési Egyetértés, a muro- nyi Lenin, a kétsopronyi Dózsa és a kamuti Béke Termelőszövet­kezetet dicséri fenntartás nélkül a közgyűlések rendszeres megtar­tásáért. Találomra választottuk ki a megdicsért szövetkezetek közül a kétsopronyi Dózsa Tsz-t, s fenn­tartás nélkül merjük állítani, hogy ott nem formális, hanem élő valóság a szövetkezeti demok­rácia. Ezt nemcsak a rendszere­sen megtartott küldöttgyűlésekre, igazgatósági ülésekre alapozzuk, hanem..., de beszéljenek a tények. Viszonylag nem nagy létszámú, mindössze 324 tagot számlál a kétsopronyi Dózsa Tsz, megfelelő helyiség is lenne ahhoz, hogy szükség szerint összehívják a köz­gyűlést. Ehelyett ők is áttértek a küldöttgyűlésre. Nem véletlenül, hanem azért, mert immár évek óta rendszeresen brigádértekezle­ten beszélik meg a különböző kampányfeladatokat. Miután a közgyűléseken is hasonló napiren­di pontok szerepeltek, sokan el sem mentek, mondván: megis­mertük a brigádértekezleten, hogy miről lesz szó. Ez a magyarázata annak, hogy a kis létszám ellenére is küldöttgyűlés-rendszerre tér­tek át. A küldötteket most a terv­eié a premizálás feltételeit is. Ezt a feladatát az idén még február közepén teljesítette. Tapasztala­tok birtokában vizsgálta felül a jövedelemelosztás módját, s ahol szükségesnek látta, ott módosí­tást eszközölt. Ebben a szövetke­zetben nincs részes művelés, ga­rantáltan minden hónapban 33 fo­rint munkaegység-előleget oszta­nak. Ennek ellenére megtalálták a módját annak, hogy a szövetke­zeti gazdákat minél jobb termés- eredményre ösztönözzék. Egy hold kukorica megműveléséért és betakarításáért 18 munkaegységet írnak jóvá, s emellett a művelők megkapják a bruttó termés 10 százalékát. A cukorrépáért hol­danként 60 munkaegység és ugyancsak a termés 10 százaléká­nak értéke jár. Az állattenyész­tésben eredményességi munka­egységrendszert vezettek be, a gépcsoport dolgozói teljesítmény után kapják a munkaegységet és egyes feladatokért célprémiumot. Működik a szövetkezetben természetesen a tervkészítő, az el­lenőrző, a fegyelmi és a háztáji bizottság is, de ez alkalommal a szociális bizottság működésénél időzünk. Ennek a testületnek 13 tagja van. de üléseit leginkább kibővítve tartja. Az a szokása, hogy év elején sorra látogatja az összes nyugdíjasokat és járadéko­sokat, megismerkedik gondjaik­kal, bajaikkal és vagy ott hely­ben mondják el, vagy pedig bi­zottsági ülésen tárgyalják meg azt, hogy kinek milyen segítséget tudnak adni. Nagy szavak nél­kül is példásnak nevezhetjük az idősekről való gondoskodást. A nyugdíjasok egy hold háztájit kapnak bemunkálva, s ugyan­csak díjmentesen is szállítják ne­kik haza a termést, férj, feleség esetében 2—2 mázsa búzával és 5 mázsa tüzelővel együtt. Ezenkí­vül a szociális alapból 200 forint készpénzt is kapnak a nyugdíja­sok. A járadékosok is kapnak egy hold háztájit s ugyancsak díj­mentesen munkálják meg és szál­lítják haza nekik a termést. Férj és feleség esetében ugyancsak 2— 2 mázsa búzát kapnak, de az egyik 2 mázsát pénz ellenében. Rendszeresen megkapják ők is évente az 5 mázsa tüzelőt és szükség esetén a külön segítséget. Év vegén a rászorultaknak — — akik kevés földjáradékban ré­szesülnek — általában 3—400 fo­rint összeget oszt ki a szövetkezet. Azt talán már mondani sem kell. hogy évente egyszer megvendége­li a szövetkezet az idős tagokat, s ilyenkor, öregek napján, a Bé­késcsabán lakókat különbusszal viszik ki és haza. EZCk Utált aligha kell külö­nösebben bizonygatni, hogy a két- sopronyi Dózsa Tsz-nek valóban azok a gazdái, akik megalakítot­ták, akik erejükhöz mérten mun­kálkodtak fejlődésén, gyarapodá­sán, olyan közös alapok megte­remtésén, amelyek lehetővé tet­ték, hogy a múlt évben már 47,83 forint érték jusson prémiummal együtt munkaegységenként. Kukk Imre tárgyaló közgyűlés alkalmával vá­lasztották újjá. A bizalmat to­vábbra is azok kapták meg, akik megfelelően tudják képviselni tagtársaikat, s rendszeresen be­számolnak a küldöttgyűlésen ho­zott határozatokról. Természete­sen arról is. hogy a küldötteknek elsorolt javaslatokból mit fogad­tak el. stb. Ebben a szövetkezet­ben ugyanis szinte törvény az, hogy mindenkinek meghallgatják az észrevételeit. javaslatait, mi több. jegyzőkönyvezik. aztán elemzik, s amit jónak tartanak, azt elfogadják. A különböző bizottságok közül nagy jelentősége van a normaren- dező bizottságnak. Ez a 3S tagú testület határozza meg minden év elején azt. hogy milyen Az ideológiai irányelvek és a jog összefüggései Jogásztalálkozó Békéscsabán (Tudósi tónktól) A Magyar Jogászszövetség me­gyei szervezete, a Hazafias Nép­front Békés megyei Bizottsága, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizott­sága közösen rendezett ankétot Békéscsabán az elmúlt héten a városi tanács nagytermében a for- 1 megye jogászai részére. Az elő­mában történjen jőve- I adáson dr. Benedek Jenő. a Ma­delemelosztás. Ez a bizottság dől- j gyár Jogászszövetség gozza ki és ter jeszti a közgyűlés I tartott előadást Az főtitkára ideológiai Rekordmennyiségű nyersbőrt vásárolt fel a Békéscsabai Földművesszövetkezet 250 liba tollúra szerződött Ur alter ./. György? A korábbi alacsony felvásárlási árak rendezése után tavaly re­kordra növekedett a nyersbőrfel­vásárlás megyénkben. Csupán a Békéscsabai Földművesszövetke­zet 1,2 millió forint értékű nyers­bőr-forgalmat bonyolított le. Ez duplája az egy évvel korábbinak. S úgy látszik, a felvásárlás tovább növekszik, hiszen a tavalyi első negyedévi 108 ezerről ez év első negyedében 120 ezer forintra nö­vekedett csupán a juhbőr-forga- lom. Hasonlóan növekszik a tolifel­vásárlás is. Tavaly az év első ne­gyedében 213 ezer, most pedig 285 ezer forint értékű tollat vásárolt fel a csabai földművesszövetkezet. A keltetőállomásokon 80 százalé­kos libakelést érnek el, nagy a nevelési érdeklődés is, így szinte biztosra vehető, hogy a tavalyi másfél millió forint érték helyett kétmillió forint értékű tollat vesz. át a csabai földművesszövetkezet. S nemcsak ez, hiszen leginkább azonos felvásárlási eredményeket ér el a szeghalmi, a mezőkovács­házi, a sarkadi és a gyulai járás földművesszövetkezeti felvásárló­ja is. A Békéscsabai Földmű vesszövet- kezet az idén eddig 1480 liba tol­lára kötött szállítási szerződést háztáji gazdaságokkal. Egymaga Walter Janovics György telekge­rendás! lakos 250 liba tollára és hizlalására, Góg Pál gyula-sza­badkai lakos pedig 100 liba tollá­ra kötött szerződést. irányelvek és a jog néhány össze­függése címmel. Az előadás bevezetőjében szel­lemes párhuzamot hallottunk az ideológiai irányelvek, valamint a korábban kiadott büntető és pol­gári jogpolitikai irányelvek kö­zölt. Mindkettő számos azonos el­vi tételt állít fel, amelyek össze­foglalják a szocializmus mai sza­kaszának törvényszerűségeit. Az előadó részletesen foglalkozott az társadalmi és egyéni érdek össz­hangjával, a gazdasági vezetéssel szemben támasztott fokozottabb igények kérdésével, valamint a gazdasági reformok megszilárdu­lásának meggyorsítását elősegítő jogi intézményekkel. Kiemelte, hogy a forradalmi törvényszerű­ség érvényesülését veszélyeztetheti a bürokratikus jogalkalmazás, a döntés felelősségétől való félelem, ami a gazdasági vezetőket ipari hivatalnokokká teszi. Mindig vizsgálni kell a jogal­kalmazásnál annak a gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását, társadalmi visszhangját, mert így nyílik alkalom a hibák kijaví­tására. Foglalkozott Benedek Je­nő a szocialista demokratizmus érvényesülésének helyes módsze­reivel. a nemzetközi jogászéletben tapasztalható imperialista fellazí­tás! politikai törekvésekkel, s elő­adásában sok kérdésre adott vá­laszt a megye jogászainak. Dr. Fodor György, a megyei bí­róság elnöke zárszavával méltatta azokat a hasznos tanulságokat, amiket a megye jogászai itt hal­lottak. Dr. Márai György

Next

/
Thumbnails
Contents