Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-19 / 91. szám
Wt, április 19. 3 Kedd Vetik a rizst és a seprőcirkot Országos hírű traktorosokra bízták a kukorica vetését Bánkúton A múlt bét végén a jó meleg időben benépesült a határ megyénkben. A napfény hatására úgy nő az őszi kalászos, mintha húznák, és szépen sorolnak a kora tavaszi vetések. A szép mezei látvány növeli a munkakedvet, bizakodóbbá teszi a hangulatot a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban egyaránt. Kora reggeltől késő estig serény munkát látni mindenfelé, bár a belvíz, a magas talajvíz sokfelé még komoly gondokat okoz. Megyénk jobb talajú tájain teljes erővel halad a kukoricavetés. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben például — ahol éjszakánként tíz traktor készíti a talajt — három gép veti a kukoricát. Nyílegyenes sorokba, gondosan előkészített magágyba hull a jó csírázóképességű mag. Ugyanebben a termelőszövetkezetben teljes ütemű az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtása, a karba- midos levéltrágyázás. Ezek mellett megkezdték a tájjellegű növény, a seprőcirok vetését is. A Bánkúti Állami Gazdaságban — ahol szeretnék megismételni a tavalyi 32 mázsás szemeskukoricatermést — Rotyis Géza, Ambrus Demeter, Lupa György és több olyan országos hírű traktoros veti a kukoricát, aki az elmúlt ősszel a gépi kukoricabetakarításban élenjárt. A gépi növényápolás zömét is ők vállalták, hogy megfelelően előkészítsék az őszi gépi betakarítás lehetőségeit. Megkezdték egy másik fontos növény, a rizs vetését is megyénkben. Elsőnek a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban láttak hozzá a rizsvetéshez, ahol összesen 1800 holdon termelik ezt a fontos növényt. Szovjet rizsfajtákat is vetnek a helyi nemesíté- sű, bő termő, mindenféle betegségnek ellenálló Káka—203 fajta mellett. Szarvason egyébként valamennyi rizsföldön elvégzik a vegyszeres gyomirtást, s kétszeri árasztásos módszerrel egészítik ki a vegyszer hatását, hogy a teljes gyommentesség is biztosítsa a jó termést. A lucernatáblák felett hajnalban és alkonyattájt dolgoznak a repülőgépek, ekkor szórják a pillangósok kártevői elleni vegyszereket, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor hatnak legjobban. — A — Speciális hűtővagonokban utaznak a nemesponfyok Szarvasról Lengyelországba Svefe óta kiváló minőségű halivadékot nevelnek a Szarvasi Kísérteti Halastavaik központjában. Hazai és külföldi halastavak benépesítésére nagyon szívesen vásárolják a makkegészséges, szépen fejlett szarvasi ivadékokat. Az évek óta visszatérő osztrák vásárlóikon kívül most új vevőik is jelentkeztek. Lengyel halászata szakemberek jártak a közelmúltban Szarvason. Nagyon elégedettek voltak az ivadékállománnyal. Nemespontyokból 45 000 kilót vásároltak a lengyel halastavak állományainak a gyarapítására. . A szarvasi nemespomtyokat tíz speciális élőhal-szállító vagonba rakták szombaton és jól képzett lengyel halászati szakembereik kíséretében indult el az értékes szállítmány Lengyelországiba. Egész úton nagyon vigyáznak a nemes- ponty-ivadékokra, hogy veszteség nélkül érkezhessenek a távoli lengyel tavakba. ma, hanem sokkal inkább a vásárló, fizetőképes pénzeszacskok száma határozza meg.” A Békés megyei közigazgatási bizottság 1890. évi jelentése egyértelműén megállapította: „Vármegyénk lakossága túlnyomóan, sőt kizárólag földművelő.” Az ipar kizárólag kisipari jellegű, s a lakosság közvetlen megrendelésének függvénye. Az uradalmak általában rendelkeztek a gazdaság belső szükségleteit szolgáló primitív gőzmalommal. Ezek helyzetere jellemző például a gróf Lamberg Fülöpne-féle körösladá- nyi uradalmi malom esete. A malom a magtárban állt, amelynek tetőszerkezete leszakadt a padláson tárolt' zab súlya alatt, és a lehulló fáradt gerendák összetörték a malom berendezéseit is. Az utolsó nagy megyebeli ármentesítő földmunka, amely a Hármas-Körös medrének Gyoma körüli szabályozását célozta, 1885- ben befejeződött. A megyei köz- igazgatási bizottság 1891. év első teléről szóló jelentése szerint folyamszabályozási munkák sehol nem folytak a megye területén, s a védőtöltések is jó karban álltak, javításra nem szorultak. így hát az agrárproletariátus egy népes rétege — a kubikosság —, akiknek 4—5 forintos napi keresete viszonylag jólétet biztosított, kénytelen volt mezőgazdasági munkát vállalni, s ezzel az át- özönléssel szaporította a munkapiacot. A lehetséges másik választás esetén viszont — ha távoli vidékekre mentek munkavállalás végett — keresetük igen jelentős részét felélték, s ezt családjuk sínylette meg; mindenképpen zuhant az életszintjük. A létalapot biztosító magán- töidire nem telletett -szert az agrárproletár anyagi helyzeténél lógva, de még inkább azért, mert a latifundiumokat az államgépezet elszántan védte. Néhány adattal illusztrálhatjuk azt, hogy miként alakult a földtulajdon-megoszlás Békés megyében: Újkígyós határában az összes művelhető földek 91 százaléka. Dobozon 77 százaléka. Gyulaváriban 82 százaléka, Kétegyházán 62 százaléka állt uradalmi tulajdonban. Gyulaváriban 0.57 kát. hold föld jutott egy főre, valamivel jobb volt a helyzet többek között Vésztőn, ahol egy főre 1,07 kát. hold esett. Például Békéscsabán befejeződött a népszaporulatot rajokban kibocsátó elvándorlás a 80-as évek végén. Viszont a helység határa az erős kezekben levő latifundiumok és középbirtokok páncélgyűrűjét vonta az agrárproletárok köré. Ennek következményeképpen a föld katasztrális holdjainak ára itt 500 forintig is felment, s a legsilányabb földért is megfizették a 200 forint vételárat, haszonbér esetén pedig a 14—22 forintot. (A Békés megyei Sárréten kedvezőbb volt az arány a földterület és a népesség száma között, nem volt olyan nagy méretű a zsúfoltság. Ez is magyarázatot / ad ara, hogy a hatóság könnyebben leszerelhette a kezdődő mozgolódásokat, s a mozgalom nem vájt magának mélyebb medret.) Egyedüli munkalehetőséget tehát a latifundium kínált, amely azonban egyre gyilkosabb fegyvereket fordított szembe a munke- erőkínálattal: A mezőgazdasági gépek egyre szélesebb körű alkalmazása kiszorította az emberi erőt. (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc Pusztító sugarak - pórázon A pajzsmirígy „térképe” — Nukleáris szerviz negyedévenként — Kozmikus sugárzás kiszűrve — Radioaktív temető az asztalon öt-. Lorínrzy Endre pajzs mirigy vizsgálatot Se inti carttal. vége* a Gamma A pusztító sugárzás, mely a fenyegetés árnyékát hordja, s melynek veszélyeit elhárítani az emberiség jobbik felének összefogása hivatott — a radioaktivitás. Az emberek azonban őrködnek felette, hogy a szellem ne szabadulhasson ki a palackból, de megszelídítve — pórázon tartva — mindnyájunk hasznára szolgáljon. Korunk tudományának. mai technikánknak ez a legjelentősebb vívmánya sok egjséb fontos felhasználási lehetősége mellett a-; gyógyítást is szolgálja. ség ügyiek arra, hogy a korszerűen felszerelt laboratórium valamennyi berendezése magyar gyártmányú. Az általábán Gamma márkát viselő gépek pontos (működéséről a negyedévenként megismételt nukleáris szerviz ellenőrzései gondoskodnak. Tekintettel arra, hogy sugárzó anyagokkal dolgoznak, különleges elővigyázatosságra van szükség. A megszelídített radioaktivitás ebA vizsgálati asztalra beteget segítenek fel. Gondosan beállítják a Scinticart-berendezést, valahol kigyullad egy ellenőrző lámpa, alig hallhatóan zümmög egy kis motor, s a láthatatlan sugarak boszorkányos sebességgel rajzolják fel a beteg szerv diagramját, megjelölve a megtámadott gócokat. Ahová nem láthat be semmiféle tükör, amit nem lehet megfigyelni semmilyen csodás szemüveggel, ott felderítik a betegséget a radioaktív izotópok. A diagnózis., pontos, az orvosok hozzáfoghatnak a gyógyításhoz... A Békés megyei Tanács Kórházának egyik épületében Gyulán van egy alagsori ajtó, mely ezt a felírást viseli: Izotóp laboratórium. Itt van az ország első, kimondottan erre a célra épített korházi osztálya, mely a sugárzó anyagok tulajdonságainak felhasználásával segíti a betegségek felderítését. A fiatal intézmény máris sokat tett a gyógyítás érdekében. Eddig mintegy 390 beteget vizsgáltak meg, s most fejeződött be a pajzsmirigynek jód- izotópok segítségével történő vizsgálatához szükséges korszerű berendezések • teljes felszerelése. Ebből az alkalomból kerestük fel : a gyulai kórház izotóplaboratóri- j urnát, ahol dr. Lőrinezy Endre is- : mertette a bonyolult berendező- : sek működését. bén a laboratóriumban pusztítani nem képes, éppen ellenkezőleg: a diagnosztikában, a betegségek felderítésében és a terápiában, a gyógyításban nyújt hasznos segítséget. A kísérleteknél sokszor mikroszkópiküs terjedelmű anyagok aktivitását mérik, s ehhez olyan különleges ólomtornyok állnak rendelkezésre, melyek minden más zavaró hatást — például az állandóan jelenlevő kozmikus sugárzását — kiszűrnek. A manipulációs kamra, a különleges mosóberendezés az egészségügyiek épségét védi. A laboratórium egyik szobájának sarkában egymásra rakott kicsiny * ólomhasábokat láttunk az aszta- loji. Kiderült: ez a radioaktív temető. a sugárzó anyagok az ólom börtönében maradnak mindaddig, míg elvesztik aktivitásukat. Mint Lörínczy doktor elmondta, eddig főleg a pajzsmirigy funkcionális és daganatvizsgálatait végezték a radioaktív jóddal. (A mikroszkopikus mennyiségű jódöt vízben oldva itatják meg a beteggel, s mivel az a pajzsmirigybe szívódik fel, az elektronikus berendezések a sugárzó anyag segítségével valósággal „feltérképezik” a kérdéses szervet. A diagram kimutatja a beteg gócokat.) Ugyancsak lehetséges különböző daganatok anyagcserevizsgálata radioaktív foszforral. Valószínűleg még ebben az évben megkezdik a vesefunkció-vizsgálatokat, valamint olyan berendezések üzembe helyezését, melyekkel az agydaganatokat is ki lehet mutatni. Külön büszkék az itteni egész- í Jusztusz Györgyin- asszisztens beállítja a dekádikus impulzus- számláló berendezést. Szöveg: Vajda Fotó: Malmos VÍZ-, FÜTÉSÉS GÁZSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT AZONNALI HATÁLLYAL FELVESZÜNK JELENTKEZÉS AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI Állami építőipari vállalat MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, 48252
