Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

1*66. április 19. 2 Kedd Millenniumi ünnepségek Lengyelországban Poznan: Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára beszélt az ezeréves évforduló emlé­kére rendezett nagygyűlésen. Tdlefotó — MTI Külföldi Képszolgálat Kína megszakítja gazdasági együttműködését Indonéziával Kína megszakítja gazdasági együttműködését Indonéziával és nem nyújt több segtíséget a band- janari textilgyár építéséhez, ami­hez eddig 8200 tonna súlyú gépet és felszerelést adott és szakértőket is küldött. Ezzel kapcsolatban a kínai kormány hétfőn _ intézett jegyzéket Indonézia peikingi nagy- követségéhez. A történtekért In­donéziát terheli a felelősség — hangoztatja a diplomáciai jegy­iek —. mead a legutóbbi indoné­ziai események szétrombolták a két ország gazdasági együttműkö­désének alapjait és lehetetlenné tették a további kínai segélynyúj­tást, a kínai iparú szakértők to­vábbi jelenlétét az országban. A diplomáciai okiratot az indo­néz ügyvivőnek adták át, mint­hogy Djawoto nem tér vissza Djakarta ba. A djakartai kínai nagykövetség Bagdad Abdul Rahman Aref vezérőr­nagy, a repülőszerencsétlenség következtében elhunyt iraki el­nök öccse vasárnap az ország új brutális feddúlasával kapcsolatban a kínai ügyvivő hétfőn megint fel akarta keresni az egyije indonéz külügymindszterhelyettest, de j csak a protokollfőnökig jutott, a kárjegyzéket ezúttal sem vették át. (MTI) vezetőjeként hívásaiba lépett. A 43 esztendős új államelnök a Szovjetunióban tett látogatásáról, tért haza bátyja halálának híré­re. Az UPI amerikai hírügynökség szerint Arefet a kormány és az országos védelmi tanács ülésén egyhangúlag választották meg. Megválasztását a hadsereg fellé­pésének lehet betudni — fűzi hozzá a hírügynökség —, külön­ben valószínűleg Bazzaz minisz­terelnök került volna az elnöki posztra. „Tisztogatás*’ az indonéz külügyminisztériumban Djakarta .1 hívei ellen irányul — összesen 75 A legfrissebb djakartai jelenté- I külföldön tartózkodó indonéz sek szerint megkezdődött a tíszto- ; diplomata leváltását jósolják, gatás az indonéz külügyminiszté- ! fiúmban. A Berita Yudhá című ■ ........................ I rak új elnöke hivatalba lépett lap közli, hogy Adam Malik kül­ügyminiszter utasítást adott hat nagykövet hazarendelésére. Esze­rint Indonézia ceyloni, mali, viet­nami, ghanai, kubai és kínai nagy­követét váltják le. Közülük Dja- woto, Indonézia pekingi nagykö­vete a múlt hét végén lemondott tisztségéről, tiltakozásul kormá­nya politikája ellen. Az indonéz külügyminisztérium megerősítette, hogy eddig 18 ma­gas rangú tisztviselőt távolítottak el posztjáról. A djakartai lapok — amelyek szerint a tisztogatás Subandrio volt külügyminiszter Nasszer televíziós beszéde New York Az NBC amerikai televíziós társaság állomásain vasárnap az atomfegyverek elterjedésével fog­lalkozó műsor keretében képfel­vételről közvetítették Nasszernek, az EAK elnökének nyilatkozatát. Nasszer szerint Izrael atomreak­torral és plutóniummal rendelke­zik, ezért atomfegyverek előállí­tására képes. Ez fenyegetést je­lent az EAK és más arab államok ellen. Amennyiben minden kétséget kizáróan bebizonyosodnék, hogy Izrael ténylegesen atomfegyvere­ket gyárt, az EAK kénytelen len­ne megelőző háborút indítani. Nasszer nyilatkozata előtt az NBC Abba Eban izraeli külügy­miniszter nyilatkozatát közvetí­tette. A külügyminiszter hangoz­tatta, hogy Izrael nem tesz kez­deményező lépéseket új fegyve­reknek a Közép-Keletre hozatala céljából. (MTI) A délkelet-alföldi agrármozgalom 75. évfordulójára Amikor a prole tál1 él et e knek nem volt semmi önbecse, kéznél állt a fegyver, hogy ritkítsa a sorokat. Hetvenöt év­vel ezelőtt vér áztatta a Viharsarok földjét, jelezve, hogy az emberiség történelmén átvonuló osztályharc új fejezete kezdődött el. Az 1867-eg kiegyezéssel felépült dualista reitdszer válságának kezdeti szakaszában a Békés megyei agrár­szegénység bontotta ki a zászlót 1891-ben, majd innen terjedt át a mozgalom a viharsarki szomszédos megyékre. A TIT Békés megyei Szervezete Történelem Szakosztályának kezde­ményezésétől indítva, feltártuk a név­adó események részleteit, nagyobb összefüggéseit és a Battonyán, a Bé- késsámsonban, a Békéscsabán, a Csánádapácán, a Csorváson, a Domb- egyházán, a Gádoroson, a Kevernie- sen, a Magyarbánhegyesen, a Nagy- bánhegyesen és a Nagyszénáson le­zajló jubileumi ülésekkel szinkron­ban közreadjuk. A gazdasági és társadalmi feltételekről A puskaropogtatás másnapján elképedést mímelt a helyi sajtó. A megyei adminisztráció félhiva­talos szócsövének számító Békés így kezdte 1891. május 3-án a Za­vargás Orosházán és Csabán,, cí­mű tudósítását: „Furcsa dolgok történtek tegnapelőtt Orosházán és tegnap Csabán. Noha tudjuk, hogy Itt semmi, a legkisebb mély­reható igazi ok sincsen, mely a zavargásoknak magyarázatául vagy mentségéül is szolgálhatna, annyit koncedálnunk ( elismer­nünk) kell, hogy az alsóbb nép­rétegekben olyan mesterséges hangulat keletkezett, mely szen­tül meg van győződve és hirdeti, hogy nagy dolgok vannak készü­lődőben.” Majd itteni állításának és ko­rábbi közleményeinek cáfolatául folytatta: „ Orosházán mái- hetek, sőt hónapok óta lappang némi ti­tokzatos mozgalom, mely azon­ban a munkáskor létesítésén kí­vül semmiféle konkrétabb jelsza­vakat nem öltött. Két héttel eze­lőtt valami népgyülést akartak tartani, melyre szónokoknak lejöt­tek a magyarországi szociálde­mokrata párt ösmert népvezérei is; a főszolgabíró azonban eltil­totta a népgyűlést, mely így nagyobb emóció (izgalom) előidé­zése nélkül el is maradt.” Sőt,- egy éve lázban égett a he­lyi adminisztráció a mozgalmat illetően, hiszen a belügyminiszter már 1890. április 16-án elren­delte a munkástüntetések tilal­mát. Ezt követően a főispán je­lentésre szólította fel a járási fő­Április 24—30 a dominikai nép iránti szolidaritási hét A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata A VI. Szakszervezeti Világ- kongresszus, mely a múlt év októberében zajlott le Varsó­ban, több mint 159 millió dol­gozó nevében erőteljesen el­ítélte az Egyesült Államoknak a Dominikai Köztársaság el­leni agresszióját és egyhangú támogatását fejezte ki a do­minikai népnek a 'demokra­tikus szabadságjogok helyre- állításáért, a nemzeti szuvere­nitás megvédéséért vívott hősi harcában, s követelte az ame­rikai csapatok kivonulását, melyek Amerika-közi Erők elnevezéssel az országot meg­szállják. E hősi harc első sorában ott állnak a dolgozó tömegek, me­lyek számos akciót, sztrájkot és tüntetést tartottak gazda­sági és szociális követeléseik kivívásáért, a közszabadságo­kért, a külföldi csapatok kivo­násáért, s a dominikai nép ön­rendelkezési jogának tisztelet­ben tartásáért. Az SZVSZ elnöksége meleg testvéri üdvözletét küldi a Dominikai Dolgozók Szövetsé­gének és a többi szervezetek­nek, melyek vezetik a dolgo­zók harcát követeléseikért, a hazájuk szabadságához és füg­getlenségéhez való jogért. Az amerikai agresszió több mint négyezer halálos áldoza­tot követelt és óriási károkat okozott. Mindennap újabb és újabb hazafiak esnek el a kül­földi megszálló csapatok és szövetségeseik, a főtisztek, Trujilló vetélytársai féktelen elnyomásának áldozataként. A Dominikai Köztársaság elleni fegyveres beavatkozás az amerikai imperializmus fo­kozódó agresszivitásának ta­núbizonysága és fenyegetést jelent Kuba és a többi latin- amerikai nép ellen. Szeptem­ber 21-én az Egyesült Államok képviselői kamarája határo­zatot hozott, melyben felha­talmazást ad arra, hogy ten­gerészgyalogosokat szállítsa­nak partra bármely latin­amerikai országban, ahol az Egyesült Államok érdekei ve­szélyeztetését feltételezik. Ezt az agresszív beavatkozó poli­tikát csak megerősítették azok az amerikai tervek, melyek úgynevezett Amerika-közi Erők felállítását célozzák a hi­telét vesztett Amerikai Álla­mok Szervezetének örve alatt, hogy elnyomják a latin-ame­rikai népek nemzeti felszaba- dítási harcait. A dominikai nép bátor, igaz­ságos harca széles körű, mély­reható támogatást és szimpá­tia-mozgalmat keltett az egész világon. Az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek el­ső szolidaritási konferenciája, melyet nemrégiben tartottak Havannában, elítélte a Domi­nikai Köztásaság katonai meg­szállását, mint ami megsérti a népek önrendelkezésére és belügyeikbe való be nem avat­kozásra vonatkozó összes alap- elveket és megállapodott ab­ban, hogy az 19G6. április 24— 30-i hetet a dominikai nép iránti szolidaritási hétképt nyilvánítja. Az SZVSZ elnöksége a VI. kongresszus határozatainak megfelelően felhívja az orszá­gos központokat, vegyenek részt minden egyes országban az említett hét előkészítésé­ben és megszervezésében. szolgabírókat, nem jelentkezik-e valamilyen formában a II. Inter- nacionálé panziói alakuló kong­resszusának hatása a járásokban, nincs-e készülődés május 1-e megünneplése érdekében. A fő­szolgabírók sorra elküldték nem­leges jelentésüket, amit az oros­házi és a békési április 24-én, a szarvasi, gyulai és a békéscsabai 25-én, a gyomai 26-án keltezett. Tehát a Gyulán megjelent Bé­kés elbagatellizáló és oktalansá­got állító írása félelemben fogant, de meghúzódott emögött az ural­kodó osztály gondolkodóbb körei­nek elszigetelésére és a feldöbbe­nő lelkiismeret elaltatására irá­nyuló szándék is. Az agrármozgalom e robbanás- szerű jelentkezése igenis mélyre- hajtó okokra vezethető vissza. Az 1867-es kiegyezés után feudális maradványoktól átszőtt, lassan kapitalizálódó termelési mód ke­retei között lassú mennyiségi ele­mek jelentkeztek, amelyek 1891- ben minőségi igénnyel ostromol­ták a vajúdó gazdasági és társa­dalmi szerkezetet: változás felé sodorták a struktúrát. Mindenekelőtt a demográfiai tényezőt kell vizsgálat alá ven­nünk! A megye népességszaporu­lata 1880—1890- ig igen jelentős. Szentetornyán 51, Pusztaföldvá­ron 50,53, Békéssámsonban 39,07, Csorváson 34,94, Gyulaváriban 22,36, Kondoroson, Nagyszénáson 21—21 százalékot ért el. A legki­sebb a népszaporulat — ha a helyben maradiakat tekintjük -j— Békéscsabán: 4,79 százalék, de az innen Csanád megyébe települt agrárproletárok Ambrózfalván, Dombegyházán, stb., 30 százalékos népszaporulatot jelentettek. Az egész megyére vonatkoztat­va 12,25 százalékot ért el a népes­ségszaporulat a szóban forgó év­tizedben. Ennek jelentős hányada az orosházi járásbeli községekre esik. Szentetornya, Gádoros, Bán­falva, Sámson, Csorvás és Nagy­szénás lényegeben ezekben az években születik, főleg megyebeli elvándorlásból, a földbirtokosok telepítési akciójának eredménye­képpen. E községek népe termé­szetes munkaadóját sejti a nagy­birtokban, de — mint látni fog­juk — a birtokost egy kicsit sem befolyásolta a morál, pusztán ol­csó munkássereget vitt a birtoka mellé. Ezrek zsúfolódtak tehát össze Békés megye községeiben, akik munkaerejüket kínálták az egyre szeszélyesebb, telítettebb munka­piacon, hiszen közismerten a leg­szegényebb elemek tartoztak a többgyermekes családok kategó­riájába. A Csorvásról kitoloncolt munkáskörvezető, Horváth And­rás. 9 gyermek édesapia volt! Ugyanilyen demográfiai feltéte­lek alakultak ki a szomszédos Csanád megyében. Sőt, itt 19,87 százalékkal szaporodott a lakos­ság. Az akkor Csanád megyebeli Battonya népessége 30 százalékos növekedést mutat: 1888-ban 9200 főt számlált, majd 1890-ben 12000 főre ugrott. A feudalizmust váltó új kor ha­zánkban kétszáz éves késéssel és akkor is csak félgőzzel érkezett. Lassan kezdtek hatni a tőkés ter­melés törvényei. A tőke számára a termelés bővítésekor szükséges ún. tartaléksereg rendelkezésre állt, de nem talált foglalkoztatást. Ennek következtében ellentmon­dás keletkezett a tényleges szük­séglet és a fizetőképes kereslet között. Pedig Engel sszel szólva: a kapitalizmusban „a termelés határát nem az éhes gyomrok szá-

Next

/
Thumbnails
Contents