Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

1966. március 13. 3 Vasárnap Orosháza határában a rendkívüli olcsó energiahordozó, a föld­gáz és a termálvíz, lehetőséget ad több korszerű mezőgazdasági létesítmény megvalósítására. Ennek alapján határozta el néhány évvel ezelőtt a Szabadság Tsz vezetősége és tagsága, hogy földgáz- Jjázison alapuló hajtatóházat létesít A jó példa hatáséra nemrégi­ben a Dózsa Tsz. is ügy döntött, hasznosítja a föld mélyének kin­csét. Az üzemeltetéshez szükséges energiát a Dózsa Tsz esetében a termálvíz szolgáltatja. Az elgondolás megvalósításához még a múlt év végén hozzáláttak, amikor az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemegységének dolgozói megkezdték az ezernétszéz méier mélységű kút fúrását. A munkálatok befejezéshez közelednek, s lövidesen eay lyukbefejező berendezés költözik a pontra, s a kí­vánt mélységben bepertoiálja a béléscsörakaitot, amely által sza­baddá válik a termálvíz, útja. Kép szöveg: Seleszt \AAA/VWWWW\ Április IH-a és 23-a között rendezik meg a III. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetet Gazdán programot állítanak össze — Több szakmát érdekig előadások — Augusztus 13-a és 21-e között tartják meg Békéscsabán a megyei ipari termékbemutatót és az újítási kiállítást és. kérdéseiket intézteik az előadó­Közös nevezőnk az ország érdeke A Műszaikií és Termeszeitudo­ma.nyi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete legutóbbi ki­bővített elnökségi ülésén több fontos kérdésről tanácskozott és fogadott el határozatot. Az ülésen rését vett és felszólalt Gál Ödön, a MTESZ köziponfi titkára is. A jelenlevőket Kelemen János, a megyei tanács tervosztályának főmérnöke tájékoztatta a megye harmadik ötéves tervéről. A be­számolóhoz többen hozzászóltak A kutatóintézetiben afféle csodabogárnak tartották a ked­ves „Harry bácsit”, szívesen hallgatták meséit az első világ­háborúban átélt kalandjairól. Harry Normant „C—16”-tal je­lölték a német titkosügynökök listáján. Az éjjeliőr ekkorra már elsajátította az okmány- és tervrajzfényképeziés techniká­ját. Egy nap a „C—16”-os ügynök a kutatóintézet folyosóján ki­hallgatott egy beszélgetést, amelyből megtudta, hogy John Sand tervező tegnap este hivata­los ügyben Gretleybe repült. A dolgot nyomban közölte reziden­sével. Azt már korábban meg­tudták, hogy Sand esetenként, mielőtt munkahelyét elhagyná, titkos okmányait páncélszek­rénybe zárja, amelyet még le is pecsétel. Krammer kiadta az utasítást a tervrajzok megszerzésére. El­ső dolguk az volt, hogy a pán­célszekrény mását megtekintet­ték. egy szaküzletben. Norman néhány másodperccel később nyitott be a boltba s megbeszé­lésük szerint megállt az intézeti páncélszekrény mása előtt. A feladatot azonban megne­hezítette, hogy Sand páncélszek­rénye — amint azt Norman első szemleútján megállapította — a laboratóriumi titkoshelyiségben állt. Sand e kis szoba acélajta­ját éjszakára bonyolult lakattal SÚrta be. hoz. Azért is jelentős volt ez a tájékoztató, mivel a megye tudo­mányos szervezetei máris több olyan témát választhattak ki ma­guknak, amelyeket javaslataikkal, tanulmányaikkal segítik majd végrethajtani. A tanácskozáson Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének titkára ezután a nyáron Békés­csabán rendezendő ipart tennék- bemutatóról és kiállításról tájé­A tervrajzok megszerzéséhez tehát először is az acélajtó la­katjának a kulcsára volt szük­ség. Másodszor magának a pán­célszekrénynek a kulcsára, vé­gül pedig haj szál pontos másola­tot kellett készíteni a pecsétről, amellyel Sand mindennap lepe­csételte a páncélszekrényt. Krammer ellátta Normant megfelelő tanácsokkal és átadott neki egy különleges gyártmányú plasztiiint. Január 28-ra tűzték ki az akció végrehajtását, Ezen az éj­jelen ugyanis Norman volt az ügyeletes éjjeliőr. Norman tehát aznap esté el­foglalta posztját az épület első emeletén. Ideges hangulatban rótta a folyosókat, de nem azt figyelte, vain-e idegen az épület­ben, hanem, hogy ki van még bent a munkatársak, közül. Vég­re eltávozott az utolsó takarí­tó is. Norman elérkezettnek lát­ta az időt a cselekvésre. Elol­totta a folyosón a villanyt, ahogy rendesen szokta, amikor az utol­só ember is elhagyta az emele­tet, s megállt Sand laboratóri­uma előtt. Óvatosságból még egyszer körülvizslatott a népte- len, sötét folyosón, aztán benyi­tott. Nem gyújtotta fel a vil­lanyt, hanem a titkos szobába vezető acélajtóhoz osont. Zseb­lámpájával csak a padlóra mert világítani. koztatoa a résztvevőket. Elmon­dotta, hogy az előzetes tárgyalá­sok alapján a megye iparának termékbemutatóját augusztus 13-a és 21-e között rendezik meg a Rózsa Ferenc Gimnáziumiban. A kiállítás szervezésére megalakult már az előkészítő bizottság., ké­sőbb pedig létrehozzák a termé­kek elbírálására a zsűriző bizott­ságot. Ezzel együtt kerül sor a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak közreműködésével az újítási kiállítás megrendezésére is, ame­lyen a megye újítódnak legjelen­tősebb újításait láthatják majd az érdeklődők. Az ipari kiállítás a megyei párt­értekezletre és a IX. pártkongresz- sausra való készülődés jegyében reprezentálja majd azt a fejlődést, amelyet a megye iparában az utóbbi esztendőkben elértek. Körösfalvi ©ívtárs ezután a III. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hét előkészületeiről és program­járól tájékoztatta az ülés résztve­vőit. A gazdagnak ígérkező prog­ram, amelyet a megye sajátossá­gainak és a megoldásra váró fel­adatok segítésének megfelelően igyekeznek összeállítani, április 18-án délelőtt 10 órakor, a Bé­késcsabai Városi Tanács díszter­mében sorra kerülő megnyitó elő­adással veszi kezdetéi. Az április 18-tól 23-ig tartó Műszaki Fej­lesztési Héten figyelemreméltó és több szakmát érdeklő előadások hangzanak majd el. így többek között előadást rendeznek a szennyvizek elhelyezéséről, fel- használásáról ; a növényvédősze­rek alkalmazásáról és hatásáról a környezetre; a többcélú mezőgaz­dasági létesítményekről; a pane­les építkezésiről. Igen hasznosnak ígérkezik továbbá a belső anyag­mozgatás helyzetét elemző elő­adás, továbbá a csomagolás fej­lesztését tárgyaló tájékoztató. Bi­zonyára sok hallgatója lesz majd a földgáz hasznosításáról, a ter­málvizek hasznosításáról és gaz­dasági hatásáról szóló előadások­nak. P. P. A naptár szerint még tél van, ” az időjárás azonban tava- szias. Mintha a tavalyi ősz elvet­te értékes munkanapjait kárpó­tolná a természet. Az őszi kedve­zőtlen időjárás miatt bizony sok munka maradt télre, télutóra, ta­vaszra. A kukoricaszár egy része lábon, másik része kúpban a szán­tóföldön telelt. A traktorosok jó­részt emiatt maradtak el 130 ezer holdon a mélyszántással. Terme­lőszövetkezeteink ezt az évet a tavalyinál 20 ezer holddal na­gyobb szántási restanciával kez­dik. Amíg a gépek zömével befeje­zik e munkát, halmozódnak a ta­vaszi tennivalók. A belvíz elveze­tésének csatája jórészt befejező­dött, de az árvíz nyomai néhány helyen tovább szorongatnak. A munkára alkalmas határrészeken itt az ideje az őszi búzák ápolásá­nak. A fejtrágya kiszórása jórészt még hátra van, akárcsak a vegy­szeres/ gyomirtás és a karbami- dos levéltrágyázás. Tavaly ezek a műveletek igen jelentős hozam­növelőnek minősülték. Gádoro­son, Dobozon és máshol, ahol a gép nem járhat, kézzel szórják a műtrágyát. Helyenként már a vegyszeres gyomirtást és a karba- midos levéltrágyázást szervezik. Ugyanakkor a kora tavasziak ve­tése is most már egyre jobban napirendre kerül. A szövetkezetek egy részében földben a mák, a borsó, a tavaszi árpa, sőt helyen­ként már a cukorrépa is. Az ember bármerre jár á me­gyében, mindenhol a szorgalmat látja és tapasztalja. Ez a bizako­dás jele. Szövetkezeteink ebben az évben a tavalyinál jobb ered­mények elérésére készülnek. Tö­rekvésük érthető, hiszen a gaz­daságilag megalapozott élet vala- mennyiüket személyesen érdekli, érinti. Különösen így van ez az­óta, amióta szabályozták a terme­lésszervezést. A gazdálkodás ön­állósulása folytán még . mindig egyre több helyen méregetik a termelés további hogyanját 1966- ra, noha a termelés időszaka le­zárult. Tavaly megyei szinten a mezőgazdasági termelés jó ered­ményeket hozott. Az árualap ösz- szességében növekedett. Most a szerződéskötés néhány növényre mégis vontatottan halad. Több tsz-vezető alaposan elmélyítette a vitát a termelővállalat és a kö­zösség érdeke között. Némely he­lyen most. úgy ítélik meg, amikor a cirok, a vöröshagyma, a rizs és még néhány növény szerződéses termesztését szorgalmazzák, hogy ez egy felesleges valami. Mintha külön vállalati és külön szövet­kezeti érdek lenne ebben az or­szágban. Noha, a tsz-nek ugyanaz az érdeke, mint a termeltető vál­lalatnak. Cajnos, néhány növény kívá- natos területétől lemaradtak a tsz-ek. Amíg 1965-ben jól dísz­lettek a ma kritikusnak mondott növények, addig a termelés táj­körzetében 1966-ban valószínű, hogy egyes helyeken kisebb terü­leten vagy egyáltalán nem ter­melnek vöröshagymát, cirkot, rizst, cukorrépát. Tavaly és az­előtt ezekből a növényekből pén­zeltek a szövetkezetek. Érdemes lenne elgondolkodni az előbbieken és a szerződéskötés restanciáját a lehetőségekhez mérten pótolni kel­lene, ahol van még mit. A szövetkezetek egy része a munkaigényes növényeket azért nem termeszti, mert nem lát ben­nük hasznot. Érdekes — és csak most világlik ki —, hogy egy já­ráson belül,’ noha itt a természeti adottságok gyakran azonosak, egybeesnek, mégis eltérések van­nak az önköltségben. Lehetséges, hogy egyik helyén többet, máshol viszont kevesebbet foglalkoznak a munka elemzésével, a költségek alakulásával. A jövedelmező gaz­dálkodás, ha szabad ezt a kifeje­zést használni, egy kicsit a veze­tés feladata. Lehetséges, hogy' a termelés helyenként annyira a hagyományokra épül, hogy az új módszerekre nem juthat erő? Csakis azért fordulhat elő, hogy az egyik gazdaságban nyolc, a másikban pedig 28 mázsa búza terem holdanként azonos körül­mények között. A gazdálkodás fejlett módsze­reinek átvételében is sok a restan­cia. Ebben az évben sokat, igen sokat kellene pótolni a termelési technológiákhoz szakmai kvalifi­káltságból, hogy búzából a tavalyi 14 mázsán felüli megyei átlagter­mést ismét elérjék, sőt meghalad­ják a gazdaságok többségében. I^íost, a tavasz kezdetén sok a 1 munka a mezőgazdaságban. Sok feladat húzódott át tavaly őszről erre az időszakra. Ráadá­sul többen helytelenül értelmezik a gazdasági élet irányításának fej­lesztését. Vannak, akik egyéni elgondolásaik alapján a népgazda­sági igényektől távol keresik a gazdasági érvényesülés útját. A helyzet tehát nem mindenhol meg­nyugtató. Éppen ezért még sokat, igen sokat kell beszélnünk, vitat­koznunk felelős beosztásban dol­gozó barátainkkal, elvtársainkkal. hogy közös nevezőre hozzuk gaz­dasági életünket, együttműködé­sünket. Ehhez együttes erőfeszí­tésre van szükség. A termelésben rejlő lehetőségek maximális ki­használása elválaszthatatlan az ország érdekétől. Dupsi Károly ITT A TAVASZ! Cipőit már most adja be JA VITÁSRA RÉSZLEGEINKHEZ, HOGY AZOK IDŐ­BEN ELKÉSZÜLHESSENEK! Rövid határidővel és jó munkával állunk a lakosság rendelkezésére az alábbi helyeken: Békéscsabán és Gyulán, továbbá a gyu­lai járásban, a gyomai, sarkadi, szeghalmi, békési és a szarvasi járások területén. Kedves ügyfeleinket mindenkor biztosítjuk pontos és előzékeny kiszolgálásunkról. KÖRÖS VIDÉKI EGYESÜLT CIPÉSZ KTSZ VEZETŐSÉGE 79 tFolytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents