Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

1*8*. március 13. 2 Vasárnap Hazaérkezett Romániából Kádár János és Kállai Gyula Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tag­ja, a Forradalmi Munkás—Pa­raszt Kormány elnöke, akik a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsának meghívására ba­ráti látogatást tettek Romániában, szombaton reggel hazautaztak Bukarestből. A magyar vezetők búcsúztatá­sára a bukaresti repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára. Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK Minisztertanácsának elnöke, Alexandra Birladeanu és Emil Bodnaras, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának tagjai, a Mi­nisztertanács első elnökhelyette­sei, Paul Nicalescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Petre Blajo- vici, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a Minisz­tertanács elnökihelyettese, Florian Danalache, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának póttagja, a bu­karesti városi pártbizottság első titkára, Fazekas János, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnök­helyettese. továbbá Corneliu Manescu külügyminiszter, Mihail Rosianu budapesti román nagy­követ, valamint az RKP Központi Bizottságának és az RSZK kor­manyáhak több tagja, dtf voltak a repülőtéren Vince József nagy­követ vezetésével a bukaresti magyar nagykövetség munkatár­sai is. Kádár János és Kállai Gyula szombaton délelőtt visszaérkezett Budapestre. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla és Szirmai István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Floren Duna, a budapesti román nagykövei ség ideiglenes ügyvivője. (MTI) Sukarno elnök átadta a politikai Hatalmat Suharto tábornoknak Közlemény Kádár János és Kállai Gyula romániai látogatásáról Bukarest Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tag­ja, a Minisztertanács elnöke március 10—11-én a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának és a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívására baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztár­saságban. A romániai tartózkodás során eszmecserékre került sor a két ország vezetői között. N. Ceau­sescu és más román személyisé­gek társaságában Kádár János és Kállai Gyula megtekintette Bu­karest nevezetességeit, lakótele­peit. A körséta során Kádár és Kállai elvtárs meglátogatta a bu­karesti új egyetemi diákszálló ne­gyedét is. Március 10-én N. Ceau­sescu vacsorát adott a magyar ve­zetők tiszteletére. A magyar ál­lamférfiak bukaresti tartózkodása alkalmából vacsorát rendezett Vince Józsel nagykövet is. Kádár János és Kállai Gyula megbeszéléseket folytatott Nicolae Ceausescuval, a RKP KB főtitká­rával, Ion Gheorghe Maurerrél, az RKP Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökével, j Alexandra Rirladeanuval, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a Minisztertanács első elnökhelyet­tesével, Emil Bodnarassal, az RKP KB Végrehajtó Bizottágának és Állandó Elnökségének tagjá­val, a Minisztertanács első elnök- helyettesével és Paul Niculéscu- Mizillel, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagjával és Köz­ponti Bizottságának titkárával. A megbeszéléseken részt vett ma­gyar részről: Gyenes András, az MSZMP KB osztályvezető-helyet­tese, Erdélyi Károly külügymi- niszterhelyettes és Vince József, hazánk bukaresti nagykövete; ro­mán részről: Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminisz­ter, Vasile Vlad, az RKP KB pót­tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Mihail Rosianu, az RKP KB tagja, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagy­követe. Áz eszmecseréken a két párt és a két kormány vezetői kölcsönö- j sen tájékoztatták egymást a szó- i cialista építés menetéről hazájuk- ' ban. Megelégedéssel állapították meg, hogy mindkét szocialista or- I szag jelentős eredményeket ért el | az új társadalom építésében. A [ két ország' együttműködését átte- 1 leintve, a felek megelégedéssel ál- j lapították meg, hogy az utóbbi ; időben fejlődtek a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatai. Hangsú­lyozták, hogy az elkövetkező idő­szakban továbbá lehetőségek van­nak kapcsolataink fejlesztésére a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés számos területép és célszerűnek látják e lehetősé­gek realizálását. A nemzetközi helyzet alapvető problémáiról folytatott vélemény- csere a felek nézeteinek azonossá­gát mutatta olyan fontos kérdé­sekben, mint az imperializmus agresszív háborús politikája ellen a béke megvédéséért folyó harc, a nemzeti felszabadítás! mozgal­mak támogatása, az általános le­szerelés és a nemzetközi feszült­ség enyhítésének ügye. A két testvérpárt képviselői ha­tározottan elítélik az imperializ­mus agresszív cselekményeit, a más államok beiügyeibe való be­avatkozást, a gyarmatosítás és a neokolonializmus minden meg­nyilvánulását. Teljes támogatá­sukról biztosítják a nemzfeti fel­szabadító mozgalmakat, a gyar­mati rendszer maradványainak felszámolásáért harcoló államo­kat, a függetlenségük és szuvere­nitásuk megerősítéséért, önálló nemzetgazdaságuk fejlesztéséért küzdő országokat. A felek ismételten kinyilvánít­ják szolidaritásukat a hazája sza­badságát és függetlenségét vé­delmező hős vietnami nép igazsá­gos harcával. Határozottan köve­telik az Amerikai Egyesült Álla­mok vietnami agressziójának megszüntetését és a vietnami nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy maga döntsön saját sorsáról. Kijelentik, hogy támogatják és magukénak vallják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nyának a vietnami kérdés rende­zésére tett igazságos javaslatait és , a Nemzeti Felszabadj tási Front, Dél-Vietnam népe egyedüli törvé­nyes képviselőjének programját. A két párt és a két kormány képviselői úgy vélik, hogy feltét­lenül erőfeszítéseket kell tenni a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a társadalmi haladás, az antiirri- perialista harc és a világbéke legfőbb tényezője egységének és összeforrottságának erősítéséért. Kádár Jánosnak és Kállai .Gyu­lának a Román Szocialista Koz- társaságban tett látogatása, a két j párt és állam vezetőinek elvtársi légkörében folytatott eszmecseré­je hasznosan szolgálta egymás ál­láspontjának jobb megismerését s hozzájárult a két párt, a két szomszédos szocialista ország kap­csolatainak fejlesztéséhez, a szo­cializmus és a béke ügye javára. A djakartai í’ádió szombat haj­nali adásában bejelentette, hogy Sukarno indonéz elnök lemondott a hatalom gyakorlásáról és Suhar­to tábornokot, a hadseregügyi mi­nisztert bízta meg az ország ügyeinek irányításával. Sukamo megtartja ugyan elnöki tisztségét, de a közvetlen kormányzás a jobboldali' katonai vezetők kezébe kerül. Pénteken a kormány — mint jelentettük — Sukarno elnökleté­vel ülést tartott, és ezen az ülé­sen Sukarno' élesen bírálta a jobboldali erők tevékenységét és mindazokat a minisztereket, akik a kapott utasításokat nem hajtják végre. Bírálta a fegyveres erőket, mert utasításai ellenére sem lép­tek fel a szüntelenül tüntetéseket szervező jobboldal ellen. Ezen az ülésen jelen volt néhány djakartai katonai vezető is, de Suharto had­seregügyi miniszter, a hadsereg főparancsnoka „betegségére” való hivatkozással távol maradt. A kormány ülése mindössze húsz percig tartott, majd hirtele- nül félbeszakadt és Sukarno el­nök Suhand rio és Saleh kíséreté­ben helikopteren elhagyta a dja­kartai elnöki palotát. Az AP hírügynökség olyan meg nem erősített értesülést közöl, miszerint a katonai vezetők, első­sorban Suharto, ultimátumot in­téztek Sukarnóhoz, követelték a „kommunistabarát” miniszterek eltávolítását, közöttük Subandrio menesztését. Szombaton reggel a djakartai rádió már Suharto tá­bornok nyilatkozatát ismertette. A hadseregügyi miniszter bejelenté­sében azt állította, hogy az elnök­től kapott megbízatást a „bizton­ság és a forradalom fenntartására és az államfő megöl talmazására". Á miniszter felszólította a hadi­tengerészetet, a légierőt, a rend­őrséget és az egész lakosságot, hogy támogassa törekvéseit. Az elnök nevében Suharto tá­bornok azonnali hatállyal végle­gesítette az Indonéz Kommunista Párt és más haladó szervezetek betiltását, az úgynevezett Saep­I ternber 30-a mozgalom „maradvá- I nyainak felszámolását”. A hatalomátvétel gyorsan, harc nélkül zajlott le. A főváros kulcs­pontjait megszállták a szárazföldi hadsereg egységei és Suharto tá­bornok utasítására vidékről ezer meg ezer jói felfegyverzeti katona érkezett Djakartába. Suharto tábornok szombaton délelőttre katonai parádét hirde­tett meg, amelyen a siliwangi had­osztály, az ejtőernyős rohamez­red, a djakartai helyőrség és a Kostrad egységei vesznek részt, tüzérségi és páncélos alakulatok vonulnak fel. A légierő és a haditengerészet magatartásáról mindeddig semmi­lyen jelentés nem érkezett. A jobboldali pártok és a betil­tott szélsőséges diákszervezetek nyomban nyilatkozatban üdvözöl­ték Suharto hatalomra kerülését. A Nemzeti Párt (AH Sastroamid- jojo Szárny) és a Partindo Párt nem szerepel az új rezsim támo­gatói között. Politikai megfigyelők számíta­nak arra, hogy Suharto rövidesen az egész ország területére elren­deli a rendkívüli hadbíráskodást és hamarosan bejelenti az új kor­mány megalakítását. Suharto tábornok ismert kom- munistaellenességéről. Ö volt az, aki leverte Untung alezredes bal- sikeres államcsíny-kísérletét és 5 szervezte meg a haj tó vadászatot a kommunisták ellen. Suharto 45 éves. 1943-ban a ja­pánok által létrehozott indonéz fegyveres erőknél szolgált. A vi­lágháború után részt veit a hol­landok ellen vívott harcokban, Indonézia. függetlenné válásával pedig Djok Djakarta katonai pa- raAcsnoka lett. 1953-ban Közép- Jáva parancsnokává nevezték ki, 1960-ban dandártábornokká és a hadsereg vezérkari főnökhelyette­sévé. Karrierjének csúcspontját tavaly októberben érte el, amikor a hadseregügy-miniszteri tárcát kapta meg. Suharto Nasution had­ügyminiszter jobbkezének és kö­zeli barátjának számított. (MTI) Minél jobban belemélyedtek a beszélgetésbe, annál gyorsabban engedett fel Norman merev tar­tózkodása. Végül annyira bele­jött a társalgásba, hogy már csak ő beszélt és Krammer hall­gatott. Csak úgy ömlött belőle a szó. Krammer elégedetten bó­logatott. Amikor végre szóhoz jutott és elmondhatta, mi járat» ban van. Norman gyorsan meg­értette, mit akar tőle újdonsült ismerőse. Éjfél felé pedig már jó barátokként váltak el egy­mástól. Az utca teljesen kihalt volt. Sötét, hideg éjszaka borult a vá­rosra. Erős szélrohamok nyar- galásztak végig az utcán. Krammer ismét a megszokott elővigyázatossági rendszabá­lyokhoz folyamodott és várat- S tanul váltogatta a közlekedési eszközöket. Ezért ért csak fél j kettőre haza, a szállodájába. Sárközi Gyufa és Bárdy Zoltán regénye Nem feküdt le mindjárt, ha­nem a kandallóhoz ült és gon­dolkodott. A mai nappal min­denesetre nagyon meg volt elé­gedve. Szerencséje volt, mint eddigi pályafutásra alatt oly sok­szor, nemhiába született burok­ban. Márpedig ehhez a pályá­hoz nemcsak vakmerőség, bá­torság kell, hanem szerencse is. És már a további lépéseken törte a fejét. Harryt végleg be kell szervezni. Előbb persze ki kell próbálni megbízhatóságát, azután meg kell tanítani okmá­nyok és tervrajzok lefényképe­zésére. Éjjeliőri beosztása lehe­tőségeket nyújt a Ciklon-akció sikeres végrehajtásához. Ez vi­szont az ő számára nagyobb pénzjutalmat, előléptetést jelent és esetleg még a Vaskeresztet is! De rég is áhítozik utána! Kezdetben minden bámulato­san könnyen ment. Norman re­mek ügynöknek bizonyult. Igaz. ellenszolgáltatás fejében egyre nagyobb összegeket kért. De hát megérdemelte, hisz jól dolgozott. Az a gyanú fel sem merült Krammerben, hogy Harry kettős játékot űz, hiszen a megbízatá­sait mindig nemcsak lelkiisme­retesen teljesítette, hanem nagy lelkesedéssel is. Szíve mélyén ugyanis meggyőződéses fasiszta volt, Mosley hívei közé tartozott s gyűlölte a szövetségeseket, fő­leg hazáját, amiért nem a nem­zeti szocialista Németországot és a Führert támogatja. Bár Harry atyai részről angol volt, anyja már tősgyökeres német, elsze­gényedett gőgös porosz junker- családiból származott. És a vér nem vált vízzé. Valamikor ő is jobb napokat látott, nem volt mindig éjjeliőr. Felesége gazdag üzlettulajdonos volt. De aztán tüdőbajt kapott, hosszú éveken át nyomta az ágyat s Harry ez alatt bánatában teljesen lezül- lött. A temetés után a lakáson kívül semmije sem maradt. El kellett helyezkednie, de már csak egy éjjeliőri állás jutott ne­ki. Magányos farkasként élt. Munkahelyén ügyesen mímelte a barátságos, kissé primitív öregedő altiszt szerepét. Eljárt a hazafias gyűlésekre, „szidta” a nácikat a légitámadások miatt, a nyilvánosság előtt „germán barbároknak” nevezte őket.

Next

/
Thumbnails
Contents