Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

IMS. március U. 3 Péntek A technika szolgálja az embert! Bizonyára többen tudják, hogy Kondoros párt- és tanácsvezetői hónapok óta egyoldalú vitáiban állnak a MÁV-val. A kondorom siak azt szeretnék, ha a MÁV illetékesei leülnének velük és úgy vitatnák meg: keill-e, szüksé- gés-e a falutól több kilométerre egy arra alkalmas helyen ideig­lenes vasúti megálló, avagy sem? A MÁV helyszíni szemle nélkül — legalábbis a község Vezetőit erre nem hívták meg — elutasí­tó Választ adott a több aláírással ellátott kérelemre. A válasz lé­nyege: a megállóhely létesítései nem gazdaságos* A válaszból Kondoroson olyas­mit éreztek, hogy az emberért a MÁV-nál csak a gazdaságosság határáig tesznek intézkedést. A technikát az ember viszont azért alkotta, hogy saját sorsát köny- nyítse. A tanyasi iskolákat azért szüntették meg Kondoroson is, hogy a holnap falujában a jelen­leginél műveltebb lehessen a társadalom. Az egész vasúti meg­álló ügye ekörül és nem más kö­rül forog; A környékről naponta ugyanis 15—20 gyerek igyekszik a vasúti töltésen vagy a mellette levő sár- és portengeren a falusi iskolá'ba. A tiszteletteljes kére­lem azért fogalmazódott meg, hogy télen a 20—25 fokos hideg­ben. egyetlen gyerek se didereg­jen, fázzon, tévedjen el, fagyjon meg, ha esetleg süvítő hóviharba keveredik. Tulajdonképpen ez adta a tollat a kondorosiak ke­zébe. A jelenlegi helyzetben — amíg a tanyasi gyerekek kollé­giuma' nem épül meg — csak a MÁV tudna könnyíteni a tanyasi iskolások faluba járásán. Mielőtt egyetlen gyermekkel is valami történne, a MÁV illetékeseinek a családapa vagy az anya szemszö­géből a kondorosi vezetőkkel együtt kellene megvizsgálni a ké- relerri indokoltságát. A tények ismeretének birtoká­ban egy olyan találkozásra lenne szükség, amikor a MÁV illetéke­sei a kondorosiak nem éppen fe­lesleges és '.oktalan kérelmének orvoslására meg is találnák a módot. Dupsi Károly S mind a hárman el hagy ták a nagyíőnök szobáját. Krammer százados, amikor eltávozott az Abwehr épületé­ből. egyenesen az Adion-szállcma hajtatott. Itt dolgozott ugyanis portásiként Felix Norman - angol emigráns. Az első pár mondat után máris kiderült, hogy Felix erősen fasiszta érzelmű s ezért kellett elhagynia Angliát há­rom évvel ezelőtt. — Mondja, nem rokona vélet­lenül a Londonban élő Harry Norman? — kérdezte Krammer a portástól. — De igen, az unokaöcsém — válaszolta Félix. — Szegény megboldogult fivérem fia. Saj­nos, mióta kitört a háború, megszakadt köztünk a levele­zés. — Ha alkalma nyílna rá, ír­na néki? Mondják, ha én most azt mondanám magának, hogy pár nap múlva indulok London­ba és megígérném, hogy elvi­szem a levélét? — írnék hát. De még mennyi­re. Tekintve, hogy megbízható fasisztával van dolga, Krammer felfedte kilétét s felvilágosítot­ta Felixet, milyen tartalmú le­velet írjon unokaöccsének. Az minden további nélkül, leült, papírt, tollat vett elő és írni kezdte az ajánlólevelet Harry- nak. Amikor elkészült az ■ írás­sal, borítékba zárta és megcí­A 44-es főközlekedési útvonal Békéscsaba térségében felfagyás miatt ütókátyússa vált. Az altalaj tönkrement, az út burkolata hullámos lett. A Közúti Igazgatóság a közlekedés biztonságá­ra elrendelte az út burkolatának felújítását. Pankotai Gábor útőr közreműködésével így egész brigád tevékenykedett né­hány nappal ezelőtt a veszélyes szakaszon. Képünkön Korcsok Mihály csákánnyal, Domokos Mihály pedig lapáttal dolgozik talajcserélés közben. Fotó: Dupsi nuiwmKiMKiuniiuiiuiiiMMiiiiiiiMUiiiixmiiHiuiuiwuiuttiiHimHHunuHiuiiummiimMHiwuimiiHmiwniiníKMimm. Megkezdődtek a tervtárgyaló közgyűlések Pénzbeni munkadíjazás a mezőberényi Petőfi Tsz-ben Megkezdődtök az idei tervtár­gyaló közgyűlések megyénkben. Az elsők között a mezőberényi Petőfi Termelőszövetkezetben vi­tatták meg a mostani gazdásági év tennivalóit. A közepes kategó­riába tartozó gazdaság az utóbbi esztendőkben annyira megerősö­mezte, »aztán átadta Krammer- nalk. — Köszönöm — mondta a százados, s eltette a levelet. — Volna még egy kérésem. — Parancsoljon, százados úr... — Szükségem van egy fény­képre is. A magáéra. Nincs ma­gánál véletlenül egy? — Van, de már régi. — Nem tesz semmit, az is jó lesz — és Krammer eltette le­véltárcájába Felix fényképét is... Pár nap múlva Hans Kram­mer százados „szerencsésen meg­érkezett” Angliába és másnap már Londonban volt. A Harry Normannak szóló levél és a fénykép egy borítékban felöltő­je bélése alá volt varrva. Sze­mélyazonossági igazolványa sze­rint már nem Hans Krammer százados volt, hanem John Res- ton rokkant tizedes. Autóbuszra szállt, majd húsz percnyi utazás után villamoson folytatta útját, míg kijutott ab­ba a kerületbe, ahol Harry Nor­man lakott. Az utcának, ahol leszállt a villamosról, mindkét oldalán nagy bérházak sorakoztak. Krammert egyszeriben meg­szállta a nyugalom. Január volt és korán estele­dett. Krammer megnyújtotta lépteit. Olykor hátrapillantott, nem követi-e valaki, de az utca néptelen volt. (Folytatjuk) j dött, hogy a sízövetkezet tagjai a jövedelemelosztás fejlettebb tor­máival kísérletezhetnek. (Egy- egy munkaegységre 49 forint 44 fillért osztottak, és 1 millió 300 ezer. forint tartalékkal rendelke­zik jelenleg a sízövetkezet.) A közgyűlésen a munkaegysé­gek helyett a garantált pénzként munkadíj bevezetését határozták el, melynek 80 százalékát folya­matosan, havonta fizetik ki a tagoknak. Mint arról Tímár Pai­ne főkönyvelő tájékoztatott — a régebbi módon számolva mintegy 40 forintos munkaegységnek megfelelő részesedést biztosítanak az idei tervek alapján, a többit nyereségrészesedésként osztják ki a zárszámadáskor. Az intézkedés célja, hogy a fiataloknak kedvet csináljanak a közös munkához. A tervtárgyaló közgyűlés hatására máris jelentkeztek felvételre új, fiatal munkaerők. Egyébként min­den évben megtartják a fiatalok munkaversenyét, melynek győzte­sét és helyeaetteit külön jutalom­ban részesítik. A Petőfi Termelőszövetkezet jövedelmének majdnem 45 száza­léka az állattartásiból származik. Ezért igen fontos a kukorica ter­mesztése, mélyre bruttó prémi- umos ösztönzést alkalmaznak, azaz nemcsak a többleteredmény, hanem a teljes termés után adják a jutalmat. Ami a termelői árvál­tozásokat illeti, a szövetkezeti gazdák úgy számolnak: a most életbe léptetett árintézkedések ré­vén az egyévi amortizációra for­dított összeg éppen megtérül. A mezőberényi szövetkezetben dolgozó négy és fél száz család az elmúlt esztendőt becsületes szor­galma révén eredményesen zár­ta, az idén korszerűbb eszközök­kel kívánnak még jelentősebb célok felé haladni. *• I. Megyénk vezetőinek javaslatára: közép lejáratú hitel lucernatelepítésre A lucerna termőterületének és hozamának növelésére néhány héttel ezelőtt megyei ankétet ren­deztek Békéscsabán. Megyénk ve­zetői ekkor felvetették: lucerna- 1 saink állapota elsősorban azért olyan, amilyen, mert legtöbb stó- vet kezet vetette és nem pedig te­lepítette. Mivel a lucerna évelő növény, feltétlen igényli a telepí­tést. Éppen ezért javasolták, hogy a termelőszövetkezetek jussanak közép lejáratú lucernatelepítési hi­telhez. A felsőbb szervek elfogadták megyénk vezetőinek javaslatát, s így ebben az évben lucernatelepí­tési közép lejáratú hitéit folyósí­tanak azoknak a gazdaságoknak, melyek erre igényt tartanak. Megyénk termelőszövetkezetei ebben az évben 22 vagon jó minő­ségű lucernamagot és egy vagon vörösheremagot kapnak központi készletből, melyet most tavasszal, az új akció keretében telepítenek Húszmillió forint értékű szabad építőkapacitás a tsz-ekhen A termelőszövetkezetek közös építővállalkozásai, továbbá az egyes tsz-ekben működő ópítőbri- gádok 1966. évi kapacitását né­hány nappal ezelőtt összegezték a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának mezőgazdasági osztályán. Megállapították többek között, hogy a termelőszövetkezetek idei magasépítési beruházása 108 mil­lió forint. Ebből az összegből mintegy 300 létesítményt készíte­nek. Elsősorban értékhatáron fe­lüli beruházásokat valósítanak meg. A tsz házáforigádok, építőtár­sulások műszaki felkészültségük­nél fogva ezt a munkát nem vál­lalhatják. Ennek megfelelően már most, év elején kereken 20 millió forint értékű szabad építő­ipari kapacitással rendelkeznek a termelőszövetkezetek. Az előbb említett szabad kapa­citás hasznosítására a megyei me­zőgazdasági osztály tárgyalást folytat az ÉM Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalattal, továbbá a Tatarozó Vállalattal és a KI- SZÖV-vel. Ankét az építőipari termelés új számlázási és íinanszirozási rendjéről A gazdaságirányítás megváltoz­tatásával kapcsolatban már az idén egyes átmeneti intézkedések láttak napvilágot. Ezek egyike az építőipari termelés új finanszíro­zásáról és a számlázás megváltoz­tatott rendjéről szól. Az Építő­ipari Tudományos Egyesület helyi csoportja ma délelőtt fél 9 órai kezdettel egész napos ankétot rendez erről a kérdésről a Békés megyei Állalmi Építőipari Válla­lat székházában. Az ankéton előadást tart Dr. László Ferenc, a Magyar Beruhá­zási Bank főfelügyelője, Elek Zoltán, a PM Beruházási Főigaz­gatóságának főosztályvezetője, a korreferátumot pedig Egerszegi János, a Magyar Beruházási Bank» osztályvezetője tartja. Miért nem közli a rádió Békéscsaba meteorológiai adatait Az időjárás — gyakori téma. A napokban én is erről beszélget­tem Kiss János elvtárssal, a MÁV Szegedi Igazgatósága ki­küldöttével, aki az alábbi köz­érdeklődésre számot tartó prob­lémára hívta fel a figyelmet: — Minit Békéscsabáról elszár­mazott és Békés megyében hi­vatalos ügyben is időnként meg­forduló embert, évek óta foglal­koztat a? a kérdés, hogy a rá­dió reggeli körzeti időjárásjelen­téseiben miért nem közöl mete­orológiai adatokat Békéscsabá­ról is? Hiszen olyan vidék ez. amelynek a klímája lényegesen eltér az ország más tájegységei­nek éghajlati viszonyaitól. Egy alkalommal ezt levélben meg is kérdeztem Pestről, ahonnét azt a meglepő és elfogadhatatlan választ kaptam, hogy annyi helység felsorolása nem fér be­le a rádió műsoridejébe... Igazat kell adni Kiss elvtárs- nak, hogy a Meteorológiai Inté­zetnek ez az álláspontja egyálta­lában nem indokolt, és tartha­tatlan, hiszen a rádió az ország más részeinek, például a Dunán­túl egyes, egymástól csupán 80— ICO kilométerre levő olyan hely­ségeinek (Győr, Sopron, Szom­bathely) időjárási adatait is köz­li, amelyeknek egymáshoz vi­szonyított klimatikus eltérése nincs, vagy ha igen, az nem szá­mottevő. Ezzel szemben Békés­csaba és környékének időjárá­si viszonyai — a geológiai fel­szín sajátos alakulása és az \lföld tipikus éghajlati jellem­vonásait összes szélsőségeivel kifejezésre juttató klímája kö­vetkeztében — Aiég közvetlen ingadozásaiban is annyira eltér­nek az ország más vidékeinek időjárásától, még az Alsó-Tisza- vidékétől (Szeged) és a Felső- Tiszántúlétól (Debrecen) is. Ez az időjárási értókaltolódás a Hármas-Körös, a Berettyó észak—déli választóvonalával jut igen jelentős mértékben ki­fejezésre: a 2—5 Celsius fokos hőmérsékleti különbséggel, egy- egy frontátvonulás 6—12 órás késésével, a szélerősségnek, a felhőzet várható alakulásának csak erre a területre érvényes meghatározásával, nem utolsó­sorban pedig a téli csapadék­hullásnak a közlekedésire erősen kiható és a fenti választóvonal­lal elhatárolt értékű mennyisé­gével. Hogy a Körösök mennyire befolyásoló tényezői vidékünkön az időjárás alakulásának, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy például még Békéscsa­ba és Gyula hőmérsékleti ada­tai is minden évszakban mutat­nak 1—2 fokos eltérést. Békéscsaba és vidéke meteoro­lógiai adatközlését indokolják egyébként olyan közlekedési szempontok is, mint a növekvő idegenforgalom, s az is, hogy az ország déli részének „közúti for­galma regionális viszonylatban (kelet—nyugati irányban) a Bé­késcsabán átmenő 42-® úton a legnagyobb. Joggal tehetjük fel tehát a kérdést az illetékeséknek: a rá­dió körzeti prognózisaiban mi­kor fogja közölni Békéscsaba időjárási adatait is? Surányi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents