Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-11 / 59. szám
19«. március JL 4 Péntek RÉSZLEGEINKHEZ, HOGY AZOK IDŐBEN ELKÉSZÜLHESSENEK! Rövid határidővel és jó munkával állunk a lakosság rendelkezésére az alábbi helyeken: Békéscsabán és Gyulán, továbbá a gyulai járásban, a gyomai, sarkadi, szeghalmi, békési és a szarvasi járások területén. Kedves ügyfeleinket mindenkor biztosítjuk pontos és előzékeny kiszolgálásunkról. KÖRÖS VIDÉKI EGYESÜLT CIPÉSZ KTSZ VEZETŐSÉGE 79 JA VITÁSRA Az OSZSZSZK-ban levő voronyezsi Komintem-iizemben az elmúlt évben egyedülálló gépek sorozatgyártását kezdték meg: két emelet magasságú hatalmas földgyaluk készítésébe kezdtek. Egy-egy ilyen talajgyalu szezononként mintegy egymillió köbméter földet mozgat meg az Irtis—Karaganda-csa- toma építésénél. A tervezők most fejezik be az elvileg teljesen új, megszakítás nélkül működő roíoros exkavátor megszerkesztését. A Budaörs—Fejéi- megyed útszakasz építési munkáihoz felveszünk KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállás!, üzemi étkezést, különélés 1. pótlékot, valamim kedvezményes utazást biztosítunk. Jelentkezés: Betonútépítő Vállalat Budaörsi Fő- építesvezetőségénéi, Budaörs, Kamaraerdő. 3274 Tervek és emberek Egy termelési tanácskozás tapasztalataiból A több órára nyúló termelési tanácskozás befejeztével az ember teje tele van számokkal, s akarva-akaratiamul az ott hallottaktól csak ügy rajzanak benne a különféle gondolatok. Mert. nincs olyan megbeszélés, vitatkozás, amelynek ne lenne értelmié és haszna, hiszen arai jelenleg még csak elképzelés, az jóindulattal és munkával holnap már tétié kerekedik. Közös akarattal a gondók is kisebbek lesznek, s ami most még talán megöl daitilanoak tűnök, az rövid »én na gyon is elérhetővé szelídül. Miért nem sikerülnek az évkezdések ? A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat békéscsabai telepének termelési tanácskozásán Kendra György- a vállalat igazgatója tájékoztatta a résztvevőikéi a tavalyi munkáról és az idei terveikről, An>i azonnal feltűnt, a« void, hogy az 196S-äs esztendő rosszul kezdődőét a telepen. Tavaly az első negyedévi tervei ennék következtében csak 93,3 százalékra tudták teljesíteni. Azért is szúr az szemel, mert az idén is így van, bár most a kezdéshez bővebben volt munka és anyag, mini: tavaly. Januárban mégis mintegy 20 ezer forinttal lemaradtak a terv teljesítésében. Fefc»ruái*ban pedig 12 ezer forinttal tovább oüUl az A kedvewötten évkezdések okai azonban nem egyformák. Tavaly lóként anyagrtlátass zavarok hót- láMaffáík a termelést. Az idén — mint kiderül* — jobban voW anyag es munka, mégis lemaradtak. Most inkább a szorgalommal voli baj. Mennyire, az leginkább Krizáén Pál telepvezető okfejtésé, bői derült ki. Bizonyításul elmondotta. hogy az egy órára eső termelési értéknek 44,57 tori retinák •keltene lenni. Az idén januárban azonban csak 42,2« forintot értek ei. A termetes* tstnácskozás eteó tapasztalata. hogy több gondoí , elő- késasítést- és nagyobb szorgalmai igényéi az évkezdés már az eísö niunikaiiaptói kezdve. Annál is inlkáibb, mert, az év eleji lemaradásnak azután színié év végéig nyögik a gondját, hiszen nem könnyű tőle megszabadulni. A folytatás mindig eredményesebb Tavaly még a második fél évre Is maradt pótolnivaló, mert. az első félévi terveit is csiak 99,6 százalékra teljesítették. Az évet azonban végül sikerült eredményesen zárni, mivel 101,1 százalék lett a tervteljesítés. Amint az idej tapasztalatok te- nrésétjáik, most újból megásni éllő- dik a tavalyi gyakorlat Legalábbis annyiban, hogy az esztendőt szintén rosszul kezdték. A folytatás javításában most is csók akkor bízhatnak, ha néhány kedvezőtlen jelenséggel leszámolnak. Ahogy- a vitában szóba került, baj van a munkafegyelemmel, a munkaidő kihasználásával. Különösen lassú a termelés a gépteremben, mert gyakran hibás formákat kapnak, s így sokszor kell a nyomtatványokon | a gépben igazítani. Bár néni általános, viszont kihat, az egy órára eső termelés alakulására az, hogy néhányon tíz-tizenöt perccel később kezdik munkaidejüket és ugyanannyival korábban befejezik. Sok idő elvész így a termelésből. Hiba továbbá, hogy a két szociálisra brigád tagsága sem dolgozik olyan szívvel, lelkesedéssel, ahogyan korábban. Lanyhult a két kollektíva tevékenysége — fogalmazta meg találóan munkájukat értékelve felszólalásában Demeter Ferenc csoportvezető, az egyik szociálist^ brigád vezetője. Ahhoz, hogy az évkezdésnél eredményesebb legyen az üzemben a folytatás, bizony elég sok mindenben kellene változtatni. Szükség van erre. mert különben aligha lesznek képesek a lemaradást pólóim. Most még van rá idő. Ésszerűen, gazdaságosan Egyetlen üzemben sem közömbös, hogy a gépeket hogyan használják ki. Nos, ebben is van mit tenni a telepen. Többen panaszolták a géptermi munkások közül, hogy túl sók az anyagmozgatás, viszont eléggé kevés a hely, mert nagy a zsúfoltság. Célszerűnek látszik hát az oiyam feleslegesnek ítélt gépeket a vállalatnak leadni, amelyek nemcsak a gepki- használás hatásfokát rontják, hanem zsúfoltságot is okoznak. Hasonló zsúfoltság keletkezett abból is — ezt Kerepeczky György gépmester, az üzen párt.szervezetének titkára tette szóvá —, hogy a vállalat vezető; megkérdezésük nélkül egy nagy teljesítményű bukóüstöt hozattak a csabai telepre. Ez nemesük a munkakörülményeket nehezítette az öntödében, mellesleg nem is tudják j,ól kihasználni. Hetenként legfeljebb egy napot, ha működhet, mivel több munkára nincsen igény. A vállalat igazgatója megígérte, hogy rövidesen megvizsgálják a javaslatot és a bukóüstöt valószínűleg Gyulára szállítják, ahol 1 jobban ki tudják majd használni. (Persze! mindezt már korábban megtehették volna.) A termelési tanácskozás tapasz, talataiból és hangulatából ítélve úgy tűnik: a csabai nyomdászok minden bizonnyal megemberelik magukat, hogy a rossz évkezdés után eredményesebben dolgozzanak. Ehhez azonban szükség lenle a két szocialista brigád bátrabb kezdeményezésére, hiszen alkotóbb tevékenységük nagyon is kihatna az egész telep termelésére. Saját érdekük, hogy a lemaradás pótlásával együtt jobban teljesítsék a rájuk rótt terveket, mert saját személyes boldogulásukat: ' csak így segíthetik elő. Mindehhez viszont a vállalat vezetőitől az eddiginél több és rendszeresebb segítséget igényelnek. Podina Péter Kevés a gépi keltetésű naposcsibe Kotlát ültetnek a szeghalmi asszonyok. Fotó: Bsztergály A szorgos női munka dicsérete: Textilipari munkásnők kézimunka kiállítása az SZMT székházában (Tudósítónktól) A Textilipari Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottságának kezdeményezésére frappáns módon demonstrálták a nemzetközi nőnap jelentőségét a megyénk textiliparában dolgozó asszonyok és leányok. A nők nagy ünnepének egyéb eszközökkel és megnyilvánulásokkal való méltatása mellett rendkívül színvonalas kézimunka- kiállítást rendeztek a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában. Békéscsabán. A legkülönfélébb háztartási tex-' íildíszítőelemek színpompás ka- valkádja volt ez a kiállítás. Láthattunk itt színes szőtteseket és sárközi, buzsáki, matyó hímzésű, valamint modern mintázású dísz- párnákat csakúgy, mint különféVoronyezsi exkavátorok le fehér és színes kötött holmikat, gyönyörű, azsúrozott asztalteirítő- ket, mintás szalaghorgolásokat, A szebbnél szebb nagyméretű textíliák mellett megtalálhattuk a több mint négyszáz kiállított kézimunka között a legötletesebb nippalátéteket, polccsíkokat, kancsótakarókat és sok egyéb dísztárgyat. A két pamutszövő, a kötöttáru- gyár és a harisnyagyár nődolgozóinak ügyességét, szorgalmát és türelmét bizonyítja, hogy a kiállítás valamennyi darabja otthon, házi időtöltésként készült, pedig egyik-másik olyan munkaigényes, hogy talán fél esztendő is kevés volt az elkészítéséhez. A színvonalat pedig mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a kézimunkák közül több valóságos műremek nyugati exportra készült. A látogatók egyértelműen nagy elismeréssel nyilatkoztak a színvonalas kiállításról. Ennek érzékeltetésére a vendégkönyv sok-sok •bejegyzéséből hadd idézzünk csak egyetlen egyet: .,A dolgozó nő mindig magában hordozza a tavaszt. Ez a kiállítás is a szépséget, a tavaszt, a jövőt, az alkotó munkát, annak minden szépségét jelképezi.” Nagy kar, hogy bemutatóterem híján a kiállítás csupán két napig állhatott a látogatók rendelkezésére. Meg kellene találni'a módját, hogy azt mielőbb megismételhessék. (—kazár—) A csorvási gépjavítók vietnami műszak felhívása Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás csorvási üzemegységének dolgozói vasárnap vietnami műszakot tartottak, melyen. a traktorosok brigádja teljes létszámmal részt vett. Az Uhrin Pál vezette brigád felhívással fordul megyénk gépjavító állomásainak összes munkacsapata és ösz- szes dolgozói leié, melyben javasolják, hogy az iparág munkásai vegyék ki részüket a harcoló vietnami nép megsegítéséért indított mozgalomban, minél több helyen szervezzék meg a vietnami műszakokat. Napirenden a KISZ-akcióprogram A járási KlSZ-bizottságok a napokban kezdték meg a KIS Z-adapszerve- zsbek által elkészített akcióprogramok összegezését. Jóváhagyás után ezek alapján dolgoznak tovabb a KISZ- sízervezetek. Szarvason, Békéscsabán, Mezőhegyesen és Szeghalmon a jóváhagyás már megtörtént. Ez utóbbi megtárgyalásán részt vett és felszólalt dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Petrovszki István, a megyei KISZ- bizoftság első titkára. Szabó elvtárs a második ötéves terv teljesítéséről és a harmadik ötéves terv feladatairól,- Petrovszki elvtárs a szervezeti élettel kapcsolatos feladatokról beszélt. Péntekien és szombaton Békésen. Orosházán és Gyulán tárgyalják meg az akcióprogramokat. ITT A TAVASZ! Cipőit már most adja be 1 1
