Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

nee. március 6. 4 Vasárnap Ünnepi gyűlések - Üdvözlőlapok - Kiállítások a nemzetközi nőnapon Az 56. nemzetkö2i>nőnapot me­gyénk minden városában és köz­ségében, a termelőszövetkezetek­ben és üzemekben különböző for­mákban ünnepük meg. Több he­lyein nagygyűléseket tartanaik, melyeken megyénk vezetői kö­szöntik az asszonyokat és lányo­kat, dolgozó nőket. Gyomán már­cius 6-án délután 3 órakor Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP me­gyei vb első titkára tg-rt ünnepi beszédeit. Sarkadon ugyanekkor a járási művelődési otthonban lesz nagygyűlés, ahol Zalai György elvtárs, az MSZMP me­gyei vb-ti tikára köszönti a részt­vevőket. Mezőberényben szintén március 6-án Petrovszki István, a KISZ megyei titkára mond ünnepi beszédet. Battonyán Má­riást Istvánná, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa Szervezési Osztá­lyának munkatársa vesz részt a március 6-i ünnepségen. Gyula­váriban március 7-én este 7 óra­kor a községi művelődési otthon­ban tartanak ünnepséget, ahoi Boros Cábomé megyei nőtitkár mond beszédeit. Mezőkovácsházán a március 8-án megrendezésre ke­rülő ünnepségen dr. Kertész Már- s on, a megyei tanács vb-elnök- helyettese üdvözli a résztvevőket. 99 Keverés... 99 A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat orosházi takar­mánykeverő üzemében gádoro­sakat foglalkoztatnak. Czom- bos Sándor, a gádorosi Petőfi Tsz elnöke elmondotta, hogy a takarmánykeverő üzem vezető­je is gádorosi. A Petőfi Tsz évente 60 vagon takarmányt szállít saját termésből a takar­mánykeverőbe, hogy onnan ugyancsak 60 vagon keverékta- karmányt kaphasson. A közös gazdaság szállítókapacitásának 20 százalékát a takarmány sé- íaltatása köti le. ) Néhány év óta a tsz-elnök azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Gádoroson a leszerelt ma­lőrt! épületében is felállíthatná­nak egy olyan takarmánykeve­rő üzemet, amely Gádoros mel­lett ellátná még Nagyszénást is és környékét is keverék abrak- takarmánnyal. Ebben az eset­ben a gádorosi emberek meg­találnák számításaikat saját fa­lujukban, s nem kellene napon­ta több tíz kilométert utazniuk, és a szövekezetnek sem kellene 130 vagon takarmányt kilomé­tereken át fuvarozgatnia. Vajon teljesíthető-e a kére- 1 em? —sik * Wiener Szidtuk és hiányoltuk. Hiva- -aJos nevén a 6604-es vonat, amely Budapest és Békéscsaba között — nem számítva a nem­zetközi utat — gyorsan repíti az utasokat. Ezen a vonaton sok­szor hangzott el panasz már az Utasellátóra. Legutóbb egy tár­sadalmi ellenőrünk járt pórul, amikor a bambiért 3,— Ft-ot fizettettek vele. Többen addig biztatták a kórházból ha­zafelé igyekvő ellenőrt, míg vé­gül tiszteletteljesen megkérdez­te a kosaras árusítótól, hogy va­jon miért három forint itt a bambi. — Ja, kérem, ez Wiener... . Ja... Igaz, tíz perc múlva, mert valaki csak felvilágosítot­ta a büfést, 80 fillérrel cdasom- fordált társadalmi ellenőrünk mellé és visszaadta a pénzt. De vajon azoknak mikor adja vissza, akiket már számtalan­szor károsított meg ugyanígy? (d. i.) A három városban is ünnepi gyűléseket, valamint kisebb ben­sőséges összejöveteleket tartanak a nemzetközi nőnap alkalmából. Békéscsabán március 7-én kerül sor a nagygyűlésre a Balassi Mű­velődési Otthonban, ahol Such János, az MSZMP városi vb első titkára mond beszédet. Ezenkívül a kerületekben és üzemekben, va_ laminit tsz-ékben, öszesen 29 he­lyen tartanak ünnepségeket. A békéscsabai Szabadság Termelő­szövetkezet vacsorán látja vendé­gül nőtagjait. A VI. kerületi nő­tanács 7-én, 8-án és 9-én az MSZMP-székházban kézimunka. kiállítást rendez. A Hazafias Népfront kerületi bizottságai mindenütt megvendégelik a nő- aktíyákat. Ezenkívül több helyen rendez­nek kiállításokat, így március 9- én Telekgerendáson, 12-én Ger­lén, Űjkígvóson és más községek­ben. Telekgerendáson a termelő­szövetkezet nőbizottsága a nőnap alkalmából egy mosógépet, centri­fugát és porszívót kap ajándékul. A megyei nőtanács üdvözlőlapokon köszönti nőaktíváit és hasonlóan a kétegyházi Béke Tsz vezetői is így köszöntik a tsz nőtagjait. K. J. Sürgős feladat a lakosság igényeinek felmérése Ülést tartott a TIT békési járási elnöksége Szerdán tartotta ülését a TIT járási elnöksége Békésen, melyen megtárgyalták az 1965—4S6-os is­meretterjesztési év eddigi ered­ményeit és további feladatait. Megállapították, hogy a terve­zett 470 ismeretterjesztő TIT-elő- adás eddig 60 százalékban való­sult meg. Ez igen szép eredmény. Ám, ha a tartalmi részt vizsgál­juk, akkor megállapítható, hogy problémák mutatkoznak. Az elnökségi vitából kiderült, hogy tartalmi és szervezeti téren ezek az előadások nem állnak a követelmények színvonalán. Az elmúlt hetekben például mind nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a lakosság részéről a köz­gazdasági problémák iránt, ezit azonban különböző okok miatt megfelelő előadásokkal nem tud­ják kielégíteni. A megválasztott témák nem mindenkor azonosak a lakosság érdeklődési körével. Sok esetben csak a szervező által elgondolt témákat veszik be munkatervük­be és így az előadások érdekte­lenséget váltanak ki. Feltétlenül szükséges lenne olyan gyakorlat bevezetése, hogy az előadók — akik általánosságban jó szakmai és politikai felkészültségűek — már előzetesen megismerkedjenek a hallgatóság igényeivel, összeté­telével. Jelenleg ez nem alakult ki. Ez az oka annak, hogy az elő­adások iránt közönyösség mutat­kozik. Az utóbbi időben főleg ötven éven felüli idősebb korosztálybeli hallgatókkal lehet találkozni. Fel­merül: hol a fiatalabb korosztály, hol találja meg érdeklődési körét? Kitől kap ismereteket? Az elnökségi ülésen egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a kö­zeljövőben sürgős intézkedéseket kell tenni a TIT részéről a tényle­ges Igények felmérésére, a szoro­sabb kapcsolat kialakítására a különböző rendező szervekkel és a hallgatósággal. Javaslat hangzott el: jó lenne, ha a felsőbb szervek támogatnák azt az elgondolást, hogy a párt- öktatáshoz hasonlóan, a televízió­ban ismeretterjesztő adást tartsa­nak, mélyhez a helyi szervek kap­csolódnának közönségszervezéssel. Az elnökségi ülés értékelte és feltárta a járás ismeretterjesztési munkájában meglevő hiányossá­gokat és most már az elnökségen, illetve a rendező társszerveken múlik, hogy hogyan valósulnak meg ezek az elgondolások. (Pankotai) Agronómusok Nagy Vilmos, a kondoros! Lenin Tsz főagron'vmusa és Cs. Szabó Imre üzemegységvezető a Bezosztája I-es fajtájú búzavetést vizsgálja, vajon károsít-e már a futrinka. Ebben a termelőszö­vetkezetben jelentős eredményeket értek el a búzatermesztés­ben. Az idén gazdasági átlagban 20 mázsa holdankénti hozamra számítanak. Ehhez megtették az előkészületeket. A Cs. Szabó Imre vezette üzemegységben 250 holdas tömböt állítottak be búzatermesztésre. Három év alatt az egész területet istálló­trágyázták, s az ősszel 350 kiló vegyes műtrágyát használtak fel. Most tavasszal másfél mázsa nitrogén műtrágyát adagol­nak. Már most készülnek a vegyszeres gyomirtásra is, s ezzel egyidőben a karbamidos levéltrágyázásra, A gazdaság búzá­jának fejlettsége a tavalyinál jobb. ' Fotó: Dupsi Helytörténész diákok u 1: — Kicsit hosszá a neve szak­körünknek — mentegetőzik dr. Virágh Ferenc tanár, ahogy be­szélgetünk a tanári szobában. — Tehát? — A békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ Törté­netkutató Szakköre szívesen látja ma vendégül az újságírót. — Köszönöm, és mielőtt a fog­lalkozás megkezdődne, legyen szí­ves felvilágosítani, mióta vezeti a fiatal kutatók csoportját? — öt esztendeje, s azóta már két kiadványunk is megjelent. A harmadikhoz is gyűlik már az anyag. Reméljük, a kiadások­kal járó technikai akadályokat sikeresen vesszük... — Mi a haszna a diáknak, s mi a haszna a társadalomnak a hely- történeti kutatásokból? — Szakkörünk tagjai olyan is­meretek birtokába kerülnek, amelyeket közvetlen tanulmánya­ik során is felhasználhatnak; ne­velési vonatkozásban is jelentős: komolyabbak, súlyosabbak jelle- mileg azok a tanulók, akik ku­tató-, tudományos munkát végez­nek. S az a sok dokumentációs ér­tékű anyag, amelyet megmente­nek az utókor számára, országos közkincs; sók kis erecske, amely egy helyre csordogál, s leomoly segítséget ad a történelemtudó­soknak.... Amikor a tanterembe lé­pünk, meghökkenek kissé, mert vagy negyven tanulót — fiút, lányt vegyesen — látok a padok­ban, akik egyszerre pattannak fel a helyükről. A szakköri titkár, Árus Erika üdvözli a megjelente. két, s aztán Virágh tanár úr be­jelenti, hogy új titkárt válasz­Nincs hely a lakásban az új könyvek elhélyeziésére? Nézze át könyvtárát és ajánlja fel A FELESLEGESSÉ VÁLT KÖNYVEKET. Azonnal pénzhez jut! ANTIKVÁRIUM BÉKÉSCSABA, Tanácsköztársaság útja 10. Telefon: 20—36. 37559 tanok. Mégpedig elsőst, mert a negyedikeseknek már az érettsé­gire kell gondolniuk. Ki is húz­zák a nevét egy vékony, fekete fiúnak, Kertész Lászlónak, aki megiUetődötten foglalja el he­lyét a titkári székben, s aztán sor kerül a tulajdonképpeni szakköri foglalkozásra: a fiatal „mikro- szociográfusok” egyenként beszá­molnak arról, min dolgoznak s hol tartanak munkájukban. Borka József és Kantár Mária negyedikesek romantikus, de ne­héz gyűjtőmunkát végeznek: me­gyénk nemzetiségeinek lakodalmi szokásait mentik meg a néprajz számára. Elő szóban, lámpaláz nélkül, tudományosan ráncolt homlokkal beszélnek a szokások­ról, s mondják, alig van eltérés a lakodalmak között. Kantár Mari­ka mosolyogva említi meg a szak. körvezető egyik kérdésére, hogy a menyasszonytánc a nemzetiségek­nél is dívik még; járt egy olyan helyen, ahol 15 ezer forint hul­lott a menyasszony tányérjába... — Mind a negyvenen szakköri tagok? — kérdem a mellettem ülő fiútól. — A, dehogy, a fele meghí­vott vendég, olyan szimpatizán­sok — súgja vissza. — A mi munkánk címe: Az 1919-es Tanácsköztársaság a visz. szaemlékezés tükrében — kezdi beszámolóját Bencsik Máté, aki Kővári Péterrel közösen dolgoz­za fel a témát. — Kicsit nehéz a munkánk. Magnóval dolgozunk, s a visszaemlékező veteránok, egyszerű emberek, akiket elfog a „magnóláz”, s ösztönösen modoro. sakká válnak, olyan szépen akar­nak beszélni, ahogyan még soha. Azért is szeretjük ezt a témát, mert a Viharsarokból igen kevés a dokumentum, hiszen itt csak harmincegynéhány napig tartott a Tanácsköztársaság, az itt élők éppen csak megizlelték a szabad­ságot. Bíráló, dicsérő szóval illeti a szakkör vezetője a rövid kis be­számolókat, amelyek nemcsak öt, hanem a szakkör többi tagját is tájékoztatják. — Gyakran előfordul, hogy a kutatónak le kell mondania egy témáról, mert bár az élet jelen­ségeit kutatjuk, az élet „engedi meg”, mennyi forrást hajlandó nekünk adni. Ne felejtsék el: egy adat, nem adat; még akkor is, ha írott forrás, tovább kell kutatni újabb szálak után. Simonka Mihály roppant értel­mesen és olyan öröm-izgalom- féle hangon számol be arról, hogy az Adalékok Lökösháza történe­téhez című munkája gyűjrtőútján betyárhistóriára akadt. El is mondja a balladát, amely valósá­gos kis remeke a népköltészetnek; hogyan árulta el a szép kocsma- rosné a kilenc betyárt, s hogyan álltak azok véres bosszút rajta amikor megszöktek a börtönből. Árus Erika országos pályázatra készül terjedelmes munkájával, amelyben Békéscsaba legrégibb művelődési egyesületeiről ad hite­les történeti értékű anyagot. — Én most olyan cédulamun­kát végzek — számol be egy Ids elsős lány -r, a legrégibb újsá­gokból írom ki azoknak a hírek­nek a lényegét, amelyek kapcsola­tosak voltak megyénk agrármoz­galmaival. ’ A gyűjtőmunka területe végte­len. Szerepel a témák között az is a többi között, mikor és milyen formában szerveződtek Békéscsa­bán az első grundcsapatok:.. A szakkör vezetője kiadta té­mának a Berettyó és a Körös ár­vízeseményeinek feldolgozását; felhívta a lelkes diákok figyelőnél arra is, hogy az idén lesz 75. év­fordulója azoknak az agrármoz­galmaknak, amelyekkel megyénk kiérdemelte a Viharsarok nevet... A negyedikesek befejezik még munkáikat, de- ünnepélyesen el­búcsúztak■ kedves szakkörüktől; megköszönték tanáruk segítségét, s kérték a fiatalabbakat, szeres­sék úgy ezt a munkát, mint ahogy ők szerették. Ide kívánkozik még, amit az egyik „mikro-szociográfusnak” mondott dr. Virágh Ferenc: — A társadalomban mozgás van, fejlődés, előrehaladás. A maga dolgozata azért jó, mert kutatómunkájában a fejlődést ragadta meg; s nekünk, a hely- történeti szakkör tagjainak, ez a legfontosabb feladatunk. Temyák Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents