Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

1966. március 6. 5 Vasárnap Földesúrék most sem nyugodnak? „Vietnami vasárnapok” — Tisztelt Bíróság! Annak bi­zonyítására, hogy a munkában is megálltam a helyem, egy távira­tot és egy jutalmazásról szóló iratot csatolok. — Részletes védekezésem fenn­tartása mellett újabb védekező iratot nyújtok be. — A most ismertetett védeke­zést kérem figyelmen kívül hagy­ni. — A tsz mint alperes, állás­pontját változatlanul fenntartja. A párbeszéd az orosházi járás- bíróság tárgyalótermében hang­zott el a minap, a Baranyai Géza és neje kontra orosházi Dózsa Tsz ügyében. A per tárgya az 1950 őszén államigazgatási intéz­kedés álapján a Dózsa Tsz-hez került 19 hold földhöz tartozó élő és holt gazdasági felszerelé­sek ellenértékének — 27 570 fo­rint — Baranyai Géza felperes részéről történő követelése. Spekuláció egy témára Gondolhatnánk, hogyan jutott eszébe az egykor kilencvenöt hold földet birtokló Baranyai Gé­zának most, 16 esztendővel egy államigazgatási intézkedés után pert indítani a társadalmi tulaj­donon alapuló közös gazdaság el­len? Valóban furcsa lepne így, az egykori földbirtokos azonban — mellesleg a harmincas évek köze­pén bírósági ítélet alapján állá­sétól megfosztott tanító — az el­telt másfél évtized bőséges akta­termését gyűjtötte már egybe. Baranyai ugyanis nem vette tudo­másul szocialista államrendünk egyik alappillérét, a társadalmi tulajdont, s duzzogva ugyan, de azt gondolta, hogy ha a 95 hold ,.úszott”, legalább a 27 570 forint kerüljön a zsebébe! E meggondolás alapján 1953- ban panaszt tett az ügyészségen, ahonnan azt a választ kapta, hogy követelését per útján érvényesít­se. Több sem kellett Baranyainak és 1954 áprilisában írásban felszó­lította a tsz-t, hogy fizesse ki az említett összeget. A tiltakozó vá­lasz után, egy jövendőbeli nyert per reményében, már dörzsölgette kezét, de az akkor megjelent legfelsőbb bírósági IX. számú polgári elvj döntés kimondta: ,,A termelőszövetkezet és a volt tu­lajdonos (vagy más jogosult) kö­zött nem is jöhet létre semmine­mű jogviszony, amelynek alapján, a volt tulajdonos részéről a ter­melőszövetkezettel szemben bár­milyen igény volna támasztható.” Ez az elvi döntés tehát egyszer s mindenkorra lezárta az efféle ügyeket! Felháborító alibi Baranyai kénytelen-kelletlen tudomásul vette a társadalmi tu­lajdon megszilárdítását szolgáló intézkedést, s 1956-ig nem is tör­tént semmi. Az ellenforradalom alatt azonban az egykori földbir­tokos elérkezettnek láltta maga számára az időt. Az 1956-os ködös napok egyi­kén a hajdani gazdatisztekre em­lékeztető földbirtokos azzal ron­tott a tsz irodájába, hogy azonnal adják vissza gazdasági felszere­lését, mert ha nem, hozza a „forradalmi ifjúságot”. . A közös gazdaság vezetői azonban nem ijeditek meg a fenyegetéstől, s ki­utasították a betolakodót. Baranyai, úgy látszik nem ta­lált „forradalmi ifjúságot”, s nem tért vissza a tsz-be, hanem az akkori tanácsihoz fordult segít­ségért. Az ellenforradalom által teremtett kényszerhelyzetben olyan határozatot hoztak, misze­rint a tsz az 1956. évi zárszámadá­sába köteles a 27 570 forintot be­állítani és kifizetni. Baranyai Géza pedig most, több mint tíz esztendővel az el­lenforradalom bukása után azzal fordul a bírósághoz, hogy az 1956- ban fogant határozat, amely meg­ítéli számára a követelt összeget — idézzük —: „... követelésem alapját képezi ...!” Amire a felperes nem hivatkozott Ezek után joggal kérdezhetjük, vajon józan ítélőképességének birtokában van-e Baranyai vagy pedig elvakultsága, társadalmi rendszerünkkel szembeni meg­rögzött ellenségeskedése adja-e a magyarázatot viselkedésére? Az utóbhi. Ki is hát valójában Baranyai Géza? Orosházán igen sokan is­merik. Jellemzésére el kell mon­danunk, hogy büntetett előéletű, az 1930-as évek közepén a bíró­ság — uram bocsá’ — liiiomtdprás miatt megfosztotta tanítói állásá­tól. Aki azonban nem volt jó ta­nítónak, megfelelt még katona­tisztnek — legalábbis Horthy idejében. Az 1939——40—41-es években mint főihadnagy, az oros­házi kiegészítő parancsnoka volt, a felszabadulás után pedig „visz- szavomult”, alig 95 holdján kívánt gazdálkodni. S miután ez nem si­került neki, elkezdte az említett bírósági hercehurcát. Krónikájá­hoz tartozik még, hogy 1957 már­Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat FELVESZ KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint egy fő '"'“1111:111111*’"’ SZERSZÁMKÉSZÍTŐ "::" LAKATOS SZAKMUNKÁST, jelentkezni lehet: BÉKÉSCSABÁN, „i:í:l!SÍÜiiÍ!l!!:!-- a vállalat munkaügyi osztályán Kazinczy utca 4. szám alatt. 37447 , FIGYELEM! A LAKOSSÁG RÉSZÉRE RÖVID HA­TÁRIDŐRE VÁLLALUNK CSEMPEKALYHA-ÉPÍTÉST, Átrakást a kiválasztott anyagból. Ugyancsak vállalunk a lakosság részére mindennemű bádogos és villanyszerelési munkákat. Gyulai Kislakásépítő és Karbantartó Ktsz, Gyula, Nagyváradi út 74. szám. 87 ciusában izgatás alapos gyanúja miatt az illetékes , hatóság őrizet­be vette, később azonban szaba­don bocsátották. • A tárgyal ásón a köve tkezőkép­pen szólt saját magáról: — Tisztelt Bíróság! Annak bi­zonyítására, hegy a munkában is megálltam a helyem, egy távira­tot és egy jutalmazásról szóló ira­tot csatolok. Az imént felsoroltakra azonban a felperes „elfelejtett” hivatkoz­ni!”... A múlt öröksége tanulság is Mint ahogyan nemrégiben ol­vashattunk a földesurak három Nógrád megyei kis községben való követeléséről, s az ezáltal keltett riadalomról, úgy az oros­házi Dózsa Tsz-ben is mélységes felháborodással fogadták a tör­ténteket. Vannak, akik úgy érzik „eljött az idejük”, s társadalmi rendszerünk ellen ilyen módon izgatnak: Valóban, a Harthy-kor- szak történetének ittfelejtett, az ellenforradalom idején újra­éledt, s még ma is követelőző emberek ezek, akik semmiféle eszköztől sem riadnak vissiza jog­talan követelésük érvényre jutta­tásáért. Jelenlétük, a létezésükről ilyenformán adott „életjel” egy­ben tanulság is lehet: a törvény szigorával kell fellépnünk elle­nük! Seleszt Ferenc Sokan ma is ugyanakkor kel­tek fel, mint a hétköznapokon. Sokan ma is a máskor megszo­kott időben indultak és érkeztek munkahelyükre, s álltak oda a géphez, hogy vasárnap is dolgoz­zanak. Nagyszerű megmozdulás ez, ami a napokban bontakozik ki országszerte, így megyénkben is. A Budapesti Eötvös Loránd Tu­dományegyetem hallgatóinak kezdeményezésére a fiatalok sor­ra szervezik a „vietnami vasár­napokat”, és az ekkori munká­jukért járó keresetüket felajánl­ják a vietnami nép segítésére. Nemes cselekedet ez, méltán jár érte megbecsülés. A battonyai fiatalok tiltakozó nagygyűlésén részt vett egy Bu­dapesten tanuló vietnami egye­temista is. Másfél éve jött el ha­zájából, de levelezik szüleivel, akik azt írták neki, hogy mond­jon nálunk köszönetét mindazért, amit a vietnamiak a magyarok­tól kaptak. Ezekben a napokban sokat hallatja magát megyénk ifjú­sága. Ezer meg ezer úttörő és kiszes tiltakozik az Egyesült Ál­lamok agressziója ellen is. Me- gyeszerte a KISZ valamennyi A Mezőberényi Gépjavító Ál­lomás már tavaly célul tűzte az Élüzem cím elnyerését, melynél alapszervezetében folyik az alá­írásgyűjtés: elítéljük az agresz- sziót, szolidaritást vállalunk az igazságos harcot vívó vietnami­akkal. Különféle ajándékok ké­szülnek, s .itt is, ott is tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Üze­mekben, iskolákban, KISZ-tag- gyűléseken, klubesteken ifjúsá­gi társadalmi bíróságok alakul­nak a „Vádoljuk az imperializ­must” jelszó jegyében, s elítélik az agresszorokat. Sok irodalmi színpad vietnami békeműsort mutat be. Ma több gyárban és üzemben a hétköznapi munkáját végzi sok fiatal, többen pedig már koráb­ban bebizonyították önzetlen se­gíteni akarásukat, amikor a „vi­etnami vasárnap” keretében dol­goztak. Ma többek között a Bé­késcsabai Konzervgyárban és a Kötöttárugyárban is fiatalok áll­nak a gépeknél, s az ifjúsági szö­vetség tagjai ma is KÍSZ-tagok- hoz méltó cselekedetet hajtanak végre. A kérdésre, hogy miért teszik ezt, egyszerű a válasz: se­gíteni akarnak. Segíteni azok­nak, akik az imperialista agresz- szorok ellen küzdenek, akik sza­badságukért harcolnak. egyik elsődleges szempont a bal­esetek számának csökkentése. Ezért a vezetőiket levizsgáztatták a munkavédelmi előírásokból és Vitaszek Zoltán Követendő példa Mai majomemberek továbbra is rendszeres tovább­képzést tart részükre az igazgató, a főmérnök és néhány meghívott Szép számmal van. nak ma is, akik két­ségbe vonják, hogy az ember és a majom családfája egy tőről fakad, vagyis, hogy közös őstől szárma­zunk. Akadnak, akik határozottan eluta­sítják és módfelett sertőnek tartják ézt a rokoni kapcsola­tot. Őszintén meg­vallva, annak idején — első hallásra és ol. vasasra — én sem igen hittem el. De lassacskán beletörőd_ tem, mert megértet­tem és beláttam, hogy a tudósok csak jobban tudják azt, mint én, a laikus. Szóval, most már elhiszem. Különösen azóta, hogy feltűn­tek ezek a Beatlesek. Beatlesek itt, Beat­lesek ott. A tv kép­ernyőjén elég gyakran, de néha az utcán is látható egy-egy min­tapéldány. Sok az ismertetőjelük. Meg­próbálom ezeket rö­viden egy csokorba összeszedni. Ami talán a leghamarabb feltűnik» rajtuk, hogy fejüket méltóságtel­jesen öleli körül haj­koronájuk, amely a vonagtásukban úgy hullámzik, akár a selymes rét. Arcki­fejezésük, legalábbis nelcem úgy tűnik, vércsére emlékeztet. Nem tudnám meg­mondani, miért. Persze, nem igazi Beatles az, akinek csak a sörénye nőtt meg megfelelő hosz- szúra. Több kell eh­hez. A hóborthoz il­lő öltözék, amely áll különleges, minél rikítóbb, annál jobb, térdig érő kabátból, a I lábszárra szinte ráta. ' pació, hajtóka nél­küli nadrágból (nem. hiába látszanak pi­paszárnak benne a lábak), és minél hi- valkodóbb nyakken­dőből. így egész a Beatles. De csak a ruházata. Éz azonban még ke­vés. Tudni is kell Béatles-módon visel­kedni, mozogni és be. szelni. Az már jófelé jár, aki arra is ké- p-s, hogy valamiféle, előttem mindmáig megmagyarázhatatlan benső érzésből indít­tatva az arcáról el­tüntesse az emberi értelmet. Csodálom őket, amikor kifeje­zéstelen arccal és szemmel, bárgyú mosollyal bámulnak bele a világba tánc és muzsikálás közben. Ahogy a tv jóvoltá­ból megfigyeltem, különösen nagy mes­terek akadnak kö­zöttük. Láttam már gorillákat megszé. gyenítő majommoz. Aulátokat ezektől a táncoló és muzsikáló ifjú titánoktól. Min­den elismerésem az övék. Esküszöm, nem tudnám utánuk csi­nálni. Azzal is kitűnnek közülünk, szerény halandók közül ők, hogy a legszíveseb­ben pincehelyiségek­ben, pontosabban szólva, modemül be­rendezett barlangok­ban j^rzik a legjob­ban ▼[agukat. Hiába, nem esik messze az alma a fájától. Né­hány ezer esztendő­vel ezelőtt már az ősember is előszere­tettel húzódott a bar. lángok mélyébe. S hogy mennyire ha­sonlítanák a mai utánzók hozzájuk, azt talán a beszédük tanúsítja. Kevés szó­ból megértik egy­mást, még akkor is, ha történetesen nem egy nyelven beszél­nek. Aki ki tudja mondani, hogy je, je, je — az már a fej­lődés bizonyos foká­ra hágott. Aki pedig még többet tud, szá­munkra 'valami ért­hetetlen hangot arti­kulálni, az viszont már perfekt Beatles. Még az sem zavarja őket, mert nem sejtik, hogy a maga idejé­ben legalább ennyit az ősember is tudott, amikor a jelbeszéd­től eljutott az arti­kulációig. De hát ilyen apróság egyál­talán nem izgatja őket. Szentül hiszik, hogy manapság egye­dül ők a civilizált, modern társadalom és ember megtestesí­tői. Nem tudom miért, de nekem egész meg je lenesükkel és lényükkel az évezre­dek előtti — leírá­sokból megismert — ősembereket juttat, ják az eszembe. Sok különbséget nemigen találok köztük. Ha csak azt nem, hogy ezek a modern, mai majomeberek jobban öltözöttek, mint elő­deink. Az állatvilág­gal való rokonságot bizony nehéz lenne letagadni. így hát bennem minden ed­diginél jobban meg­erősödött a felisme­rés: kár annyira ágálni, szégyenkezni származásunk miatt, amikor némelyek még ma, 2000 táján is őseinket, s nem­egyszer azok őseit majmolják. Podina Péter szakember. A dolgozók nevelését szolgálja a munkavédelmi filmek vetítése. Az aktívahálózat a baleseti ve­szélyforrások feltárásával és a dolgozók figyelmeztetésével ugyancsak eredményesen közre­működik a cél elérésében. Igen hasznos kezdeményezés a munkavédelmi verseny. Az a mű­hely, amelyben az előírásokat a legjobban betartják és a legkeve­sebb baleset fordul elő, pénzjuta­lomban részesül. A gépjavító állomáson már nagyrészt végrehajtották az SZMT-nek azt az intézkedését, amely a műhelyek színdinamikai festését írja elő és a határidőt 1966. június 1-ig határozza meg. Még tavaly jól sikerült munka- védelmi bemutatót tartottak Me- zőberényben, melyen a megye gépjavító állomásainak főmérnök kei, biztonsági megbízottai és munkavédelmi felügyelői vettek részt. Ennek eredményeként a Gépállomások Békés megyei Igaz­gatósága a bemutatót évenként más-más gépjavító állomáson ren­dezi meg. Az idén Körösladány- ban és Kétegyházán kerül erre sor. A balesetek számának csökkené­se megyei viszonylatban már most megmutatkozik, ami Mezöberény- ben különösen szembetűnő. 1964- ben 20, míg 1965-ben mindössze 8 baleset fordult élő. ^ Több éves gyakorlattal rendel­kező, pénzügyekben jártas, perfekt számviteli I dolgozót felvesz iparvállalat. Ajánlato­kat „Perfekt” jeligére a békés-, csabai hirdetőbe. 37458

Next

/
Thumbnails
Contents