Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-05 / 54. szám

IMS. március 3. 3 Szombat Tiltott területté nyilvánították az ár* és a belvíz borította lakóházakat és környéküket Kiöntött a Dögös-Káka — Gyors ütemben vonul el az árvíz a Körösök deltájából Ismét elnyerte a Kiváló Kisipari Szövetkezel címet a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz Március 3-án, csütörtökön az esti órákban összehívták az Ar­ea Belvízvédelmi Területi Bízott-’ Ságot. Az ülésen részt vevőket Nagy Tibor, a Vízügyi Igazgató­ság főmérnöke arról tájékoztatta, hogy a Körösök deltájába szorult nagy tömegű víz rohamosan levo­nulóban van. A Fekete-Körös két átvágásánál másodpercenként 70—75 köbméter víz hagyja el a területeit. Intézkedtek, hogy a dé- nesimajctti részen nyissák fel azokat a műtárgyakat, amelyek a víz lefolyását gátolják, sőt az egyes csatornák gátjait, továbbá a műutat is átvágják, hogy a víz gyorsabb elvonulását ezzel is se­gítsék. Jelenleg 30—35 millió köbméterre becsülik a magyar te­rületen levő árvizet Ezt követően Takács Lajos fő­mérnök a belvízvédekezésben el­ért eredményeikről adott számot. Elmondotta, hogy február 28 óta megyénk területén 20 ezer líh-ra csökkent a belvízborítás. A terü­let teljes víztelenítését néhány napon belül befejezik. Az Also-Tiszavidék i Vízügyi Igazgatóság területén működő Szarvasi Halku tató Intézet halrácsa eltömiődött és így zavart okozott Békésszenitandrás—Csaba- csűd határában. A Dögös-Káka kiöntött, s mintegy 4 és fél ezer hold került víz alá. A hét derekára hét és fel ezer holdról már elvezették a Dögös- Káka vizét. Az Ár- és Belvízvédelmi Terü­leti Bizottság határozatot hozott, mely szerint tiltott területté nyil­vánította az át- és a belvíz borí­totta területen a tanyákat és kör­nyéküket. Ez az intézkedés a fer­tőző betegségek megelőzése végett vált szükségessé. A területi bi­zottság intézkedett afelől is, hogy a kárszakértő bizottság, valamint a közegészségügy fertőtlenítő egy­ségei a dénesimajori részen kezd­jék el munkájukat. A békéscsabai I-es téglagyárban 11,1 százálék volt a múlt évben az állásidő. Mit jelent ez a szám? Sok is meg kevés is. Ha a hosszan tartó esőket, a korai fagyot te­kintjük vagy a megye ' hasonló üzemeinek kimutatásait, akikor nem is tűnik olyan nagynak ez a százalék; ha arra gondolunk, hogy sok száz ember sok ezer munka­órája meddő maradt, veszendőbe ment, akkor viszont óriási szám. A külső tényezők mellett az ál­lásidő csökkentésének legfonto­sabb feltétele: a termelőberende­zések, gépek kifogástalan műkö­dése. Kora tavasszal megkezdődik a téglák és cserepek készítessenek szezonja és tart a téli fagyokig. Közben nem szabad elromlania egyetlen gépnek sem. S ha tényleg nincs üzemzavar, akkor mindenki tudja, hogy jól dolgoztak a téli nagyjavításkor a karbantartók. Kevesebb erőfeszítéssel, biztonságosabban A téglaógetés igazán ősi iparág. Olyan régi, mint maga az emberi kultúra. A dolgok különös logiká­ja, hogy a legfiatalabb — mond­hatni kamasz — iparágak fejlőd­nek a legrohamosabb tempóban, a nagy hagyományú mesterségek pedig sokáig megőrzik az ósdi örökséget. A téglagyártás technológiája is inkáibb a legutóbbi időben indult Az eddigi gyakorlattól eltérően a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz a mérlegzáró küldöttgyűlés után nem tartott nagy taggyűlést, hanem a telephelyeken kisebb ta­nácskozásokon ismertette a ktsz vezetősége az 1965-ben végzett munkát a tagsággal. A szövetke­zet az elmúlt évet 690 192 forint nyereséggel zárta. Ebből nyere­ségrészesedés címéin 286 400 fo­rintot fizettek ki. Az idén először külön anyagi elismerésben része­sízalag beiktatásával 16 ember — szintén nehéz fizikai megterhe­lést jelentő — munkáját sikerült megtakarítani. Ezenkívül a prés­házban olyan átalakításokat esz­közöltek, melyek révén a baleset­veszélyt csökkentették és a ftuza- tos, egészségtelen munkahelyek ■körülményein javítottak. Akár a cukrász a tésztát... Hogy mi sül ki a tepsiben, fi­nom lesz-e a torta vagy a mazso­lás kalács, az sok mindentől függ. A tűz hőfokától, a sütés időtarta­mától, de legfőképpen attól, ho­gyan állította össze a cukrász a tésztát. Mit és miként gyúrt bele? Amiképpen a jó cukrász, ugyan­úgy a téglagyári műszakiak is ar­ra törekszenek, hogy mindig jobb legyen, amit a kemencéből ki­szednek. (Igaz, ez a kemence kis­sé nagyobb, és amit „sütöttek” abba ugyancsak beletöme bárki­nek is a foga.) — Átalakítottuk a szelvényes adagoló szekrényt, amelybe az alapanyagokat, az agyagot, sze­net és fűrészport ömdesztik. A cél: olcsóbban, takarékosabban, meg­felelőbb összetételű téglák gyártá­sa. —■ Egyik lakatosunk, Zárnbó La­jos íorgattyús tengelyről vezérelt •kapát szerkesztett, amelynek se­gítségével egyenletesebbé lehet tenni az adagolást. sültek a javítószolgáltatáson dol­gozók, akik 12 260 forint nyere­ségtöbbletet kaptak összesen. A szövetkezetben az elmúlt évben jól alakult a munka verseny, en­nek eredményeként a gyulai te­lepen két kollektíva elnyerte a Szocialista brigád címet. A ktsz az 1965-ös évi eredményekért is­mét megkapta a Kiváló Kisipari [Szövetkezet címet, s az ezzel járó I vándorzászlót. lyekhez vezető sínhálózatot teher­bíróbb minőségűi-e cserélték. 610 méteres szakaszt újítottak fel Ugyancsak az alapos téli előké­születekhez tartozott öt kotrógép nagyjavítása, mely határidőre leti kész. Mi van még hátra? A né­gyes számú Bagger átalakítása, amely hosszabb „létrát” kap. Az újonnan nyitott mélyebb bányát lehet majd művelni vele. A legfontosabb a tervszerűség — Ki ne felejtse az elvtárs a riportból, hogy milyen áldozatos munkával serénykedtek az embe­reik, akik a leghidegebb téli na­pokiban, fagyban, hóban szabad ég alatt hozták rendbe a beren­dezéseket. Búcsúzóul megkérdezz!! k: — Mi a magyarázata, hogy az idén, a több tennivaló ellenére, ha­táridő előtt lett kész (és nem is rossz minőségben) a nagyjavítás? — A korábbi években rendsze­rint ez vagy az az alkatrész hi­ányzott. Az idén jó előre felké­szültünk, hogy ne kelljen anyag­hiány miatt leállni egy-egy mun­kával. A tartalékalkatrészeket időben beszereztük, pontos ütem­tervet készítettünk a reánk váró munkáról. Anyagosztályumk is si­keresebben biztosította az ellá­tást. timiHiHHiimiiiiiHKimminiuiimíDmmmiiiimiimHHiimiimmmimmHiimtiHKtHniimuiiD Próbái árat A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz elvállalta az ország összes 400 liter percenkénti teljesítményű tűzoltómotorjainak és szivattyúinak felújítását. Februárban 13 motor generálozásá­val készültek el. A próbajáratot a Veszely-hídnál, a Gyulára vezető műül mentén, az Élővíz-csatorna partján tartották. A motorokat ekkor teljes gázzal két órán át járatták. Ezután került sor az átvételre. Hürkecz András, a ktsz dolgozója a pró­bajárat után a gyújtógyertyát vizsgálja. Fotó: Dupsi O. K. (fi a la leülik az ihi mjtLsJtMZJj Az agyagbányából a munkahe­rikáját kellett ki tölteniük; idén ebből négy teljesen megszűnt, hat csak ritkábban érkezik a vállala-. tokhoz, kettőnél pedig a kérdé­sek száma csökkent. Az adatszolgáltatás e „felső” csökkentése is természetesen csak kezdetnek tekinthető, de a „tar­talékok” zöme mégis inkább a vállalatoknál található. A korábbi — gyakran túlburjánzó — köz­ponti adatigények ugyanis lénye­gében a vállalaton belüli túlzott adatgyűjtést is serkentették, s a következő lépés a megkezdett úton éppen ennek felülvizsgálata és ésszerű mérséklése lehetne. Jellemző, hogy az ipar átszerve­zésekor létrejött nagyvállalatok, trösztök gyakran a korábbi mi­nisztériumi igazgatóságok teljes adatanyagát — esetleg még annál ts többet — kérik az általuk irá­nyított gyáregységektől. Mindehhez járul a tömérdek en­gedély nélküli adatgyűjtés. Isme­retes, hogy vállalatoktól, szövet­kezetektől statisztikát, jelentést csak az erre illetékes hatóság en­gedélyével szabad kérni. Mégis gyakori, hogy a helyi közigazga­tási szervek, a tanácsok osztályai, a kereskedelmi, értékesítő, készle­tező stb. vállalatok rengeteg ada­tot kérnek a vállalatoktól, szövet­kezetektől, s éppen mert a kérés ieis». szakszerű, sok olyat is „ren­déinek”, amelyek kidolgozása je­lentős többletmunkát okoz. Fon­tos lenne, /hogy az engedély nél­küli adatkérésre érvényes bünte- tőrendélkezéseket szigorúbban ér­vényesítsék', s maguk a vállalatok se „tálalják” oly készségesen ezt a sok munkát, költséget okozó adatdzsungelt. Az adminisztráció központi és helyi csökkentése most már reá­lis lehetőségeket teremt az elvég­zéséhez szükséges létszám mér­sékléséhez is. Kétségtelen, hogy az országosan 20 százalékkal apa­dó adatáradatnak tükröződnie kell a létszám csökkenésében is. Természetes, hogy mindez sem­mit nem von le az irányításhoz, igazgatásihoz szükséges adatok je­lentőségéből. Köztudomású, hogy például az ipari termelés adat­igénye világszerte emelkedik, s ez nyilvánvalóan következik a mind bonyolultabbá váló munka- megosztás, a korszerűbb szerve­zés, a valósághűbb és napraké­szen operatív irányítás követelmé­nyeiből. Különösen vonatkozik ez a vállalati irányítás információ­jára, amely csak pontos, folya­matos adatszolgaltatásra épülhet. A feleslegről van szó csupán. Az pedig mind a népgazdaságnak, mind valamennyiünknek ráfize­tés. Tábori András korszakos változások felé. De még mindig nagyon sok a változtatni- való. A cél az emberi erő kímélé­se, a munka biztonságosabbá té­tele. A lehetőségek — egy-egy üzemben — szerények. A műszaki emberék ötletei, vállalkozó kedve azonban mindig kicsikar új meg új megoldásokat. Hogy mit tettek a mostani év küszöbén a békéscsabai 1-es téglagyárban, az iránt érdeklődünk Tóth István műszaki vezetőtől és Kocsis Mi- hálytól; aki a karbantartó részleg művezetője. — Eddig a cserepek elszedése a présgéptől volt a legnehezebb fizikai munka, amit még mindig kézzel csináltak. Az idei nagyja­vítás során négy cserópelszedő au­tomatát helyeztünk üzembe, me­lyeket házilag gyártottunk — Milyen fizikai erőfeszítéstől mentesíti ez a dolgozókat? — Átlag hétezer cserép a napi norma, tessék csak beszorozni 3 kiló 20 dekával (egy cserép sú­lya) és kijön nagyjából 20 tonna. — A mostani év az automaták premierje? — Nem. Az ország két téglagyá­rában már egy-két éve működött ilyen berendezés, igaz. azt is mi gyártottuk. Tóth elvtárs újítását is most he­lyezték üzembe: görgős száUító — A régebbi darálómasina he­lyett beszereztünk egy kalapácsos törőt, amely egyrészt az égetett törmeléket is űjira felhasználha­tóvá alakítja, másrészt finomab­ban őröl, mint a kiselejtezett ko­rábbi szerszám. Hogy m-unkánk eredményes le­gyen, annak a receptje igen egy­szerű: munkásoknak, műszakiak­nak, vezetőknek és irodai dolgo­zóknak célszerűen, jó hadi tért alapján kell együttműködni. Ezt csinálták a téglagyáriak. (ajda) AZ EM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT FELVESZ KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKASOKAT, VALAMINT EGY FÖ SZERSZÁMKÉSZÍTŐ LAKATOS SZAKMUNKÁST. Jelentkezni lehet: Békéscsabán, a vállalat munkaügyi osztályán, Kazinczy utca 4. sz. alatt. VIZES A TALAJ? NEM LEHET DOLGOZNI? DEHOGYNEM! Gyújtson fehér m á lyvagy ö keret KIFIZETŐDIK. FELVILÁGOSÍTÁST AD A HELYI FÖLDMÜVESKZÖ VETKEZET ______________ ....... .................................. ö 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents