Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAJjA 1966. MÁRCIUS 38., SZERDA Ara 88 fillér XXL ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Megnyílt az SZKP XXIII. kongresszusa Márkus Gyula, *2 MTI kiküldött tudósítója Jelenti Moszkvából: A Kreml kongresszusi palotájában kedden dél. előtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képviseletében ötezer küldött vesz részt, vagyis több, mint eddig bármelyik kongresszuson, ami a taglétszám növekedésének az eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kommunista és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt — nem tartotta elfogadhatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével küldöttség képmseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, « Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete. Több országból, különösen a harmadik világ országaiból demokratikus pártok, köztük az Arab Szocialista Unió és az Algériai Felszabadítási Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leonyid Brezsnyevvél, Alekszej Kosziginnal és Nyikolaj Podgorrüjjal. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson részt vevő külföldi pártküldöttségeknek az elnöki emelvényen helyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára lépett a mikrofon elé és a Központi Bizottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártoknak a teremben helyet foglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista és munkás. pártok s a haladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői, akiket a jelenlevők forró tapssal köszöntöttek. , A kongresszus Brezsnyev javaslatára egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom XXII. kongresszusa óta elhunyt kiemelkedő személyiségeinek. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a tanácskozás napirendjét, amely a következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára, 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. Előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. 3. Az SZKP XXIII. kongresszusának irány- elxxi a Szovjetunió 1966—1970-re szóló népgazdaságfejlesztési ötéves tervéröl. Előadó: Alekszej Koszigin, a Szovjet Minisztertanács elnöke. 4. A párt új központi szerveinek megválasztása. Ezt követően az első ülésen elnöklő Mihail Szuszlov felkérte Leonyid Brezsnyevet a Központi Bizottság beszámolójának előterjesztésére. Brezsnyev a küldöttek viharos tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre. | A Központi Bizottság beszámolója A XXIII. pártkongresszus beszámoló jelentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi pártkongresszus (1961) óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezekben a években a XX. és a XXII. párt- kongresszuson "■ meghatározott irányvonalhoz igazodva, megtorpanás nélkül vezette a szovjet népet a kommunista építés útján. Az előadó aláhúzta: a párt minden tevékenységét a program végrehajtására irányította. A pártiban megszilárdultak a pártélet lenini elvei. A XXII. pártkongresszus óta élteit időszakot az jellemzi, hogy szakadatlanul növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer nemzetközi befolyása; a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladásért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értek él; aktivizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fejlődött a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Másrészről folytatódott a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondások fokozódásénak folyamata. Az imperializmusnak, de mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszivitása folytán a nemzetközi helyzet éleződött. Ennek ellenére az imperializmus, bármilyen eszközhöz vagy módszerhez nyúljon is, képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődés menetét — szögezte le Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága a párt és az állam külpolitikájának kidolgozásakor figyelembe vette a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetet. A külpolitika kidolgozásában s vitelében a Köz_ ponti Bizottság a pártnak ab. bői az internacionalista és forradalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országoknak, mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszak során minden kétséget kizáróan gazdagodtak, szorosabbak és szívélyesebbek lettek kapcsolataink a szocialista nemzetközösség kommunista és munkáspártjaival, a szocialista államokkal. Kapcsolataink jók és testvériek Bulgáriával, Magyarországgal, a VDK-val, az NDK-val, a* KNDK-val, Mongóliával, Kubával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek minden ország számára, ezeket a törvényszerűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki. Ugyanakkor a szocialista rendszer országai fejlődésükben állandóan találkoznak olyan új problémákkal, amelyeket a reális élet a maga bonyoüültságában és sokrétűségében teremt. Természetesen nincsenek és nem is lehetnek kész megoldások mindezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világ- rendszer fejlődése megköveteli, hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kérdéseket a marxizmus—leninizmus kipróbált alapján, megköveteli a tapasztalatok és a vélemények kicserélését. Rendszerré vált a szocialista országok testvérpártjai vezetőinek gyakorlati kapcsolata, politikai tanácskozása. Az ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljesebben általánosítsuk és felhasználjuk mindazt, ami jó minden szocialista ország és az egész szociálisa rendszer gyakorlatában. A beszámoló kiemelte a szocialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. Egyre inkább növekszik a KGST szerep« a benne részt vevő országok gazdaságának fejlődésében. A közgazdasági gondolkodás ma a termelés további szakosításának kooperálásának problémáira, a népgazdasági tervek racionálisabb egybehangolására irányul. Az együttműködés és a szolida. ritás fejlődése és elmélyítése minden egyes ország és az egész szocialista világrendszer alapvető ér. dekeit szolgálja, előmozdítja soraink megszilárdulását az imperializmus elleni harcban. „Amikor a szocialista világrend, szer megszilárdításáról beszélünk, egyben arra is rá kell mutatnunk, elvtársak, hogy kapcsolataink két szocialista ország pártjával — a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal — sajnos, továbbra sem kielégítőek — mutatott rá Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a ba_ rátságot a népá Kínával és kommunista pártjával. Készeik vagyunk arra, hogy tőlünk telhetőén mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albánjával és az Albán Munkapárttal.” Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy 1964 novemberében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével és röviddel ezután Pé. kingben is megbeszélések folytak a Kínai Kommunista Párt vezetőségével. „Az SZKP Közpwnti Bizottsága javasolta a kínai elvtársaknak, hogy Moszkvában vagy Pekingben tartsunk találkozót a legmagasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne és készek vagyunk arra, hogy bármelyik pillanatban újra megvizsgáljuk a Ki. nai Kommunista Párt vezetőségével együtt a mutatkozó nézeteltéréseket, hogy a marxizmus—-leninizmus elvei alapján megtaláljuk leküzdésük módját. Meggyőződésünk, hogy végül is pártjaink, népeink minden nehéz, seggei megbirkóznak és egy sorban haladnak tovább a nagy közös forradalmi ügyért vívott hamuk ban.” „Az SZKP Központi Bizottság;, a jövőben is a párt és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének egyik fő irányát abban látja, hogy fejleszti és erősíti az eszmei-politikai kapcsolatokat valamennyi szocialista ország kommu nista pártjaival a marxizmus—le. nindzmus elvei alapján, fejleszt’ és erősíti a politikai, gazdasági és egyéb kap>cso!a tokát a Szovjetunó és más szocialista államok kö. zött.” Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyzetét elemezte. Hangsúlyozta, Hogy a kapitalista rendszer egészében általános válságot él át, elmélyülnek belső ellentétei. Rámutatott, hogy az in*- perialista tömbök résztvevőinek ellentétei kiéleződnek és ez megindítja ezeket a tömböket: az amerikai monopóliumoknak most már megerősödött versenytársakkal kell szembenézniük, akik egyre gyakrabban válaszolnak a dollár támadásaira. Az Egyesült Államok már nem tudja a korábbihoz hasonlóan irányítani az említett tömbökhöz tartozó államok politikáját. Már régen szertefoszlott szovjet agresszió veszélyének” ml. tosza, amelyre hivatkozva annak idején ezeket a tömböket összetákolták. Fokozódik a kapitalista országok gazdasági életének militarizá. lódása, erősödik a fegyverkezési verseny. A NATO fennállása óta több mint ezermilliárd dollárt költöttek e tömb hadi gépezetének létrehozására és korszerűsítésére. Az Egyesült Államok agresszív politikát folytat, és „azt szeretné, ha uralma alá hajthatna sok független államot, szeretné, ha gátat emelhetne az emberiség társadalmi haladásának útjába.” „A kapitalizmus világában vát. tozatlanul teljes erővel érvényesül a kapitalista társadalom alapvető (Folytatás a 2. oldalon) Kedden a Kreml kongresszusi palotájában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa. A képen: L, L Brezsnyev (középen), mellette M. A. Szuszlov, illetve A. N. Koszig ia. Rádió-teleíotó — MTI Külföldi Képszolgálat /
