Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

1966. március 21. 7 Va-iman Községfejlesztés az orosházi járásban Tanácsaink a községfejlesztési i tevékenység azon fontos működé­si területei közé tartoznak, ame­lyek szinte állandóan a lakosság érdeklődésének középpontjában állanak. Tanácsüléseken, tanács­tagi beszámolókon egyetlen téma­kör sem vallhat magáénak annyi kezdeményezést, javaslatot, bírá­latot, konkrét társadalmi felaján­lást, mint a községfejlesztés. Az alapok mikénti megteremtésében, felhasználásában s a végzett mun­kák minősítésében az állampolgá­rok őszinte véleménye jelen van. A községfejlesztési tervekben év­ről évre megfogalmazott célok lé­nyegében teljesülnek is. A munka következetessége — a tervek és a tények közötti nem nagyarányú eltérés — abból adódik elsősor­ban, hogy a tervek realitása a köz, a lakosság véleményén alap­szik, s a lakosságot közvetlenül szolgálja. A megvalósítást pedig ugyanaz a lakosság szorgalmazza, serkenti, nagyon sok esetben ma­ga is közreműködik a végrehaj­tás konkrét munkáiban. Az orosházi járás 10 községe 1965-ben 15 millió forint bevételt és 8,5 millió forint kiadást tartal­mazó községfejlesztési költségve­tést bonyolított le. A két szám kö­zötti különbség 6,5 millió forintot mutat mint tartalékösszeget. A több éves gyakorlat azt igazolja, hogy évről évre több maradvány jelentkezik a zárszámadásokban. Ennek magyarázatát abban kell látnunk, hogy a korábbi években a községfejlesztési célok jórészt a járda-, villanyhálózat-bővítés, egyes ivóvizet szolgáltató kutak megvalósítására irányultak. E létesítmények iránt’ igény. oly magas volt, ami maximálisan ki­merítene a községfejlesztési ösz- szegeket. Jelenleg is folynak ilyen munkák, hiszen 1965-ben a járás­ban több mint 9 km járdát építet­tek, azonban a község lakosságá­nak igénye ma már mindinkább városi szintű, s ez meghatározza a községfejlesztési célok jellegét is. Nagyobb beruházások létesül­nek, melyek azt igénylik, hogy megvalósításukhoz a községek több éven át tartalékoljanak, s így biztosítsák a szükséges össze­kenységet, annál kevesebb a le­hetőség a házilagos kivitelezésre. Szólnunk kell az állami építőipar és a községfejlesztés kapcsolatá­ról. 1965-ben Gerendás községben adtuk át rendeltetésének az új kultúrotthont határidőben és jó minőségben. Azt láttuk az épít­kezések során, hogy a létesítmé­nyen dolgozó valamennyi munkás tudta, hogy kiknek épít és milyen céllal. Érezték a dolgozók a mun­kájuk iránti érdeklődést, közben- közben elismerő szavakat is kap­tak. Ha probléma volt. azt a köz­ség és a vállalat közös erővel ol­dotta meg. Itt nem lehetett tapasz­talni külön vállalati és külön köz­ségi érdeket. Egy volt: „közösségi érdek”. Ebben az érdekazonosság­ban egyesült az elhatározás, a tu­datos cselekvés, az alkotó munka hozta létre a közösség megelégedé­sére szolgáló kultúrotthont. A községfejlesztés jövő céljai között sokszor lesz szükség a ge- rendási példával azonos vagy ha­sonló együttműködésre. Csanád- apácán kultúrotthon, Tótkomlóson bölcsőde, Csorváson egészségház, majd Gádoroson és több község­ben törpevízmű, gázbevezetés já­rásunk 3 községében stb. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a célok elérésében a helyes gyakorlat ki­alakítását, az azonos érdekekért dolgozó emberek egyetértését, köl­csönös megbecsülését, egyértelmű segítségnyújtását a munkában, a problémák megoldásában községi tanácsok és vállalatok között. fl megfelelő községfejlesztési munka következtében kedvezően alakul a községek arculata, egyre erőteljesebben a rendezettség, kulturáltság hatását keltik. Egy- egy megjelenő többszintes épület, modern létesítmény külön szín­foltja az egész községnek vagy községrésznek. Ezt a megállapí­tást' nem azzal a szándékkal tesz- szük, hogy elégedettséggel nyilat­kozzunk, sőt éppen a további igé­teket kell előtérbe helyeznünk. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a községek utcáinak, tereinek parko­sítása, rendezése nincs egyértel­műen az érdeklődés középpontjá­ba állítva. Községeinkben a lakos­ság egy része beszél ezekről a kér­désekről, elmondják az orszá más községeiben látott virágos ut­cák, terek kellemes hatását, szán­dékot is mutatnak követni a jó példát, sőt helyenként jó gyakor­latokkal is találkozunk. Miután a? utcák, terek rendje és szépsége nemcsak esztétikai, de egészség- ügyi kérdés is, mindkét ok igé­nyel gyors és átfogó községszépí- tési mozgalmat. A középületek környékének példamutató rende­zésén túlmenően — ez elsőrendű feladat — a lakosság körében kell egyetértést és egyöntetű mun­kát biztosítani. E tevékenységhez nagyarányú társadalmi munka szervezést lehet biztosítani. I társadalmi munka értéke 1965-ben 968 000 forint volt. Az előző évekhez viszonyítva a leg­magasabb. Az egy lakosra jutó teljesítés Békéssámsonban a leg­jobb: 68 forint, Csanádapácán 3f Ft. A többi község 10—20 Ft kö­zött ért el eredményeket. A számok mögött a tanácsok, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek aktiv szervező- készségét, a lakosság áldozatvál­lalását kell nagyra értékelnünk Éppen ez nyújt alapot ahhoz a következtetéshez, hogy a nagy lé­tesítmények gondjai mellett a kisebbeknek tűnő. de jelentősé­güknél fogva lényeges feladatoka' sem szabad háttérbe szorítani. Arra kell törekednünk, hogy r községfejlesztési tevékenység ossz hatásban is jelentkezzen a közsé­gekben. Közságe:nli lényegében most kezdik megvalósítani 1966. évi községfejlesztési terveiket, egyber a harmadik ötéves terv végrehaj­tását is. Elzárt tartottuk szükséges­nek a célkitűzések jellegének megfelelően a figyelmet ráirányí­tani a nagy létesítmények megva­lósításánál nélkülözhetetlen ta­nácsi és vállalati összhangra, s kisebbeknek tűnő, de lényeges közvetlen lakossági igény kielégí­tésére, valamint a lakosság akti vitásának, szép iránti érdeklődé­sének, egészségügyi körülményen javításának fokozására. Dumitrás Mihály az Orosházi Járási Tanács V. B. elnöke get. Például kultúrotthon építése vagy törpevízmű létesítése, böl­csőde létrehozása, mint egy-egy célkitűzés is több millió forintot kíván. Tehát a zárszámadásban jelentkező maradványok, tartalé­kok átmeneti jellegűek. Amilyen mértékben a községfej­lesztési alapok beruházási jelle ­gei és több millió forintos összeg­gel kerülnek felhasználásra olyan mértékben igénylik az ál­lami vállalati építőipari tevé­Lesz-e állattenyésztő szaktovábbképzés Kamuion? Kamut egyetlen termelőszövet­kezetének, a Békének a tagsága 6800 katasztrális hold szántón gazdálkodik. A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is erős­sége. Számos jószágbím 1200—1300 darab körül járnak, ebből 800 a szarvasmarha. Kétezer-hétszáz Megh ivó! A BÉKÉS M ÜGYEI SZOLGÁLTATÓ KTSZ A MEGYE LEGJOBB SZAKMUNKÁSAINAK RÉSZVÉTELÉVEL 1966. MÁRCIUS 21 ÉN, VASÁRNAP DU. 2 ÓRAI KEZDETTEL A BÉKÉSCSABAI CSABA-SZÁLLÓ TÉLIKERTJÉBEN FODRÁSZ­BEMUTATÓT RENDEZ BEMUTATÁSRA KERÜLNEK ÉS NŐI HAJVISELETEIK, AZ 1966. ÉVI FÉRFI BELÉPŐDÍJ: 5,— FORINT. MINDENKIT SZERETETTEL VAR A BÉKÉS MEGYEI SZOLGÁLTATÓ KTSZ VEZETŐSÉGE 135 sertésük, 120 lovuk van, és fgy tovább. Mindebből magától érte­tődően következik, hogy az állo­mány egészségben tartása, szám­ban, értékben, hozamban, haszon­ban való továbbnövelése hozzá­értés, szaktudás szempontjából mind felkészültebb állatgondozó gárdát követel. Ezen a vélemé­nyen van már régóta a vezetőség és a tagság egyaránt. Nyolc hónappal ezelőtt vetődött fel a gondolat, hogy az iskolán kívüli oktatás adta minden lehe­tőségés fokozat igénybevételével, vagyis ismeretterjesztő formában éppen úgy, mint tanfolyamsze­rűén. meg kellene szervezni a tér melőszövetkezet állattenyésztéssel foglalkozó tagságának a tovább­képzését. Történjék ez oly módon és eredménnyel, hogy később töb­ben is kedvet kapjanak techniku­mi és még magasabb szintű vég­zettség megszerzésére. Azóta kissé elaludt a kitűnő kezdeményezés. Most azonban, el­sősorban a helyi pártszervezet ak­tivizáló készségének a hatására, mind a község, mind pedig a tsz vezetősége kézbe vette az ügyet. Rövidesen megkezdik más terme­lőszövetkezetek ilyen irányú ta­pasztalatainak és gyakorlati ered­ményeinek a tanulmányozását, hogy mielőbb elindíthassák a TIT segítségével ismeretterjesztési szinten a tov*önképzéseket, majd pedig menet közben tervszer'^ szaktematika alapján működ' tanfolyamokat iktathassanak be HÉTKÖZNAPOK Szép lesz az iskola előtti tér. Parkosítanak a mezöberényl gimnazisták. A körösladánji kúlnál. A maihozó c ’korrépadugványt ültetik a Felsöiu omásl Akarni Gazd^sá* les számú úzcmcgv.égőben. Balogh Erzsébet és " Mikola Irma répahordás közben. Datei K. felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents