Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

1966. március 2*7. 5 \ Vasárnapi Gyógyszertárvezetők értekezletét tartották tegnap Békéscsabán A Békés megyei Gyógyszertári Központ tegnap, március 26-án, megyénk gyógyszertárvezetőinek részvételével tartott értékelést a múlt év munkájáról. Az összejö­vetelen részt vett Such János, az MSZMP békéscsabai bizottságá­nak első titkára, dr. Bielik Ká­roly, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa, dr. Farkas Ernő, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető­je, dr. Láng Béla, a Chinoin Gyógyszergyár kutatólaboratóriu­mának vezetője, valamint dr. Mes- só Vilmos, a Csongrád megyei Gyógyszertári Központ igazgatója. Délelőtt az értekezlet részvevői meghallgatták dr. Südy Ernő me­gyei főgyógyszerész előadását a gyógyszerek mérgező hatásáról, majd dr. Palovits Gyula, a Békés megyei Gyógyszertári Központ igazgatója értékelte megyénk gyógyszerészeti munkáját. Dr. Ür- mösy Attila, a központ főkönyve, lője a gazdasági eredményekről tartott ismertetésit. A szakmai ta­nácskozást dr. Ragettli János, a központ főgyógyszerésze vezette, ahol értékelték a „Szocialista egészségügyért” munka verseny eredményeit. Délután a legjobb dolgozóknak jelvényeket és oMe- veieket adtak át, valamint a gyógyszertárvezetők szakmai eíő. adásokat hallgattak meg. Nagy feladatok várnak a Sarkad! Építőipari Ktsz-re (Tudósítónktól) Sarkadon, az építőipari ktsz ez évi feladatairól, terveiről kértünk tájékoztatást Szabó Mihály elnök­től. Elmondotta, hogy a múlt év­hez viszonyítva 1,5 millió forint­tal növekedett a tervfeladat. Bel­kereskedelmi értékesítésre mintegy 2.5 millió forint értékű készárut kell gyártaniuk. A közületi épít­kezés és a lakossági építkezés a helyiiparpolitikai tervvel együtt 10 millió forintot tesz ki. Ha ösz- szesítenj kívánjuk a terven belüli, valamint a terven felüli munka értékét, akkor ez meghaladja ti 13.5 millió forint értéket. Az építőipari ktsz megkezdi az OTP átal finanszírozott lakások építését, valamint 12 olyan lakást is létrehoz, amelyekben eddig nem megfelelő körülmények kö­zött laktak a családok. Cs. V. Legfontosabb a politikai nevelés Egy új pártalapszervezet első lépései A Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz-ben. megalakult a pártalapszervezet. A kommunis­ták az első taggyűlést február ele­jén tartották, amelyen megválasz­tották a háromtagú vezetőséget. A titkár Verbai László lett. Mi tette lehetővé, hogy pártalap­szervezet jöjjön létre? Elsősorban az, hogy a szövetkezet, amelynek 200 dolgozója van, ma már elég­gé jelentős üzem, ami a község életében is íontos szerepet tölt be. Eddig kevés volt a párttag, az 1S64. évi felfejlesz­téssel egyidejűleg a számuk egyre nőtt. Közben két fiatal dolgozó is letöltötte tényleges katonai szol­gálati idejét, őket jó munkájukért a hadseregben vették fel párttag­nak. Így jelenleg 12 'kommunista van a szövetkezetben. munkájukat, miért nem dolgoz­nak a rendőrséggel karöltve? — Néha meg szoktuk tenni. De az óvatosság sohasem árt! — Csak nem képzeli? — csat­tant föl a felügyelő és arcát el­öntött e a méreg. — Én a világon semmi rosszai nem mondtam. A rendőrség nagyszerű testület. Thompson a másik számot kérte. Crawford kényelmesen hátra­dőlt a széken és rágyújtott. — Nos, felügyelő úr — szólalt meg Crawford, amikor Thomp­son befejezte a telefonbeszélge­tést. — Most már tudja, amit én tudok. Halljuk, mit tud maga? — Eleinte csakugyan azt hit­tük, hogy véletlen baleset érte Meílont, hisz ez az átkozott el­sötétítés már épp elég bajt oko­zott. De aztán észrevettem a ha­lott felöltőjén egy csomó agya­got. Márpedig ahol Mellon fe­küdt, ott nem volt agyagos a talaj. Kora reggel tehát kimen­tem az embereimmel arra a helyre, ahol az agyagos részt gyanítottam. Ott ráakadtunk egy -kis noteszre. Szerintem az történt, hogy amikor Mellont leütötték, volt még annyi ereje és lélekjelenléte, hogy elhajítsa ezt a könyvecskét, mielőtt végleg elvesztette volna az eszméletét. Később begyömöszölték egy ko­csiba és elhozták a Markel Street sarkára. Ez negyed tizen­egykor történt. Érdemes megjegyezni, hogy a ktsz ismét felfejlesztés előtt áll. Még az idén jelentős épület- és gépi beruházásra kerül sor, ami­nek az eredménye majd a későb­biekben mutatkozik meg. A második taggyűlést február 25-én tartotta meg az alapszerve­zet, melyen Gál János, a szövet­kezet elnöke ismertette a ktsz 1965. évi eredményeit, majd meg­vitatták az idei feladatokat. Ja­vaslat készült a szocialista mun­kaverseny legjobbjainak a jutal­mazására is. Az alapszervezet vezetősége nem­rég foglalkozott két tagjelölt fel­vételi kérelmével és úgy határo­zott, hogy mindkét kérelmet a taggyűlés elé terjeszti. Olyan dol­gozókról van szó, akik példamu­tatók a munkában, magánéletük­ben és a magatartásukban, tehát a párt erősödik majd velük. — Nem, ez nem közönséges baleset — mondta Crawford. — Megölték, mégpedig azért, ne­hogy elmondhassa nekem, mire jött rá. Mellon hadnagy ugyan­is azt mondta tegnap, amikor beszélgettünk, hogy nyomon van. Hol a notesz? — Nálam. De nem találtam benne semmi különöset. — Mit talált a zsebeiben? — Itt a leltár — tette Thomp­son a jegyzéket Crawford elé. — Szokásos holmik. Aprópénz, a tárcájában öt font tíz shilling, aztán a személyazonossági iga­zolványa. Toll, ceruza, cigaretta, gyufásskatulya. — És egy öngyújtó? — kér­dezte Crawford' A felügyelő csodálkozva né­zett az elhárító tisztre. — Nem, öngyújtót nem talál­tunk. — Vissza kell mennünk Mel­lon lakására — ugrott fel Craw­ford a következő pillanatban. — Mialatt mi itt beszélgetünk, valaki átkutathatja a holmiját. — Akkor előbb egy díjbirkózó rendőrrel kellene elbánnia — mosolygott a rendőrtiszt. — Mert az ül a szobájában egész nap. De miért oly fontos magá­nak az az öngyújtó? — Minden elhárító ilyen ön- ■ gyújtót kap a főnöktől. Erről is­merjük fel egymást. Persze, azért jelszó is van... (Folytatjuk) Verbai László, az alapszervezet titkára fiatal technikus, aki még nem rendelkezik nagy mozgalmi tapasztalattal, de kedvvel, lelkesedéssel igyek­szik végrehajtani a rábízott fel­adatot. Ebben jó segítőtársai van­nak, akik a felszabadulás óta a párt tagjai, de a szövetkezeti tag^ ság is, amelyik — ahogy ő mond­ja — ebben a nagy kohóban ösz- szeforrt, üzemi munkássá formá­lódott. í Most a legfontosabbnak tartja a politikai nevelést, hogy a kom­munisták és a pártohkívüliek is helyesen tudjanak következtetni az életben előforduló sokfajta je­lenségből. Váljon bennünk egyre tudatosabbá a közös célok eléré­sének szükségessége. A tavaly ősszel kezdődött világnézeti és gazdaságpolitikai tanfolyamon mindössze 22-en vesznek részt, ami véleménye szerint kevés. Szeretné, ha az idén többen kap­csolódnának be a tanulásba. Verbai László véleménye sze­rint a munkaverseny szélesítése is fontos feladat, hiszen a szocia­lista brigádmozgalom jó nevelőis­kola. A vezetőség foglalkozik azzal, hogy kit milyen pártmunkával bízzon meg. A kommunisták szá­mára az állandó tanulás, önkép­zés nem külön feladat, hanem kö­telesség, amit a szervezeti sza­bályzat ír elő. Az sem pártmun­ka, ha valaki kiválóan dolgozik a beosztásában. Kevesen vannak, mindenkinek jut megbízatás. Ver­bai László úgy véli, hogy ez nem okoz majd különös gondot, mert szívesen vállalják. Nemcsak köte­lességből, hanem azért is, mert meggyőződésük, hogy jó ügyet szolgálnak. Azt is tudjál?, hogy csak ott lehet igazán élő a párt- szervezet, csak ott lehet a dolgo­zók körében megbecsült, tekinté­lyes és vonzó, ahol ezt állandó te­vékenységgel, a közös érdekek védelmezésével vívják ki. Ilyen gondolatok foglalkozta'- ják most a pártvezetőséget s a kommunisták munkája nyomán ideológiailag és gazdaságilag is to­vább erősödik majd a szövetkezel, melynek eredménye bizonyára az egész község életére kihat. Pásztor Béla A jövedelmezőség: és gazdaságosság alakulása Békés megye állami gazdaságaiban A Központi Bizottság 1964 de­” cemberi határozata utáni viták tapasztalatai azt mutatták, hogy az ország közvéleménye nem ismeri kellően a mezőgazdaság szerepét és helyzetét a népgazda­ság egészén bélül. A kérdés tisztá­zását legtöbbet a műszaki, gazda­sági mutatók felsorolásával — amelyek ismerete fontos, de nem elengedő — kívánják rendezni. A tényleges helyzet reális meg­ítéléséhez abból kell kiindulni, hogy a mezőgazdaság mit ad köz­vetlenül és közvetve a népgazda­ságnak, a dolgozóknak. A köz­vetlenül kielégítendő igények el­sősorban a feldolgozói por felé irányulnak, de az áruigény kielé­gítéséhez szükséges nyersanyagot a mezőgazdaságnak kell előállíta­nia és rendelkezésére bocsátania. U azánk sajátos körülményei­11 bői eredően képes arra, hogy az élelmiszerek döntő részét a mezőgazdasági termelésből biz­tosítani tudja, sőt ezen túl jelen­tős mennyiség exportálásával is lehet számolni. Az adottságok ilyen kedvező összetételéből ere­dően a mezőgazdaság mindkét fel­adatának eleget tud tenni azzal, hogy a belső áruigény legfonto­sabb részeinek ellátása mellett az exportjával közvetve is hozzájárul a lakosság életszínvonalának eme­léséhez. A második ötéves terv megha­tározta mindazokat a feladatokat, amelyek végrehajtása a népgazda­ságon belüli helyes arányokat megteremti. 1965 az ötéves érv utolsó éve volt, amelynek felada­ta és célkitűzése az előző időszak fogyatékosságainak fokozatos ki­küszöbölése volt. Éves tervünk a reális mennyiségi növekedés mel­lett fő követelményként a belső tartalékok feltárását, a gazdasági tevékenység hatékonyságának fo­kozását foglalta magába. A mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követelmé­nyek kielégítése tekintetében igen komoly nagyságrendű feladatok hárultak a Békés megyei állami gazdaságokra is. A feladatok tel­jesítését jelentősen befolyásolták olyan objektív tényezők, mint a rendkívüli időjárás és az állatállo­mányon átvonult súlyos mértékű fertőző megbetegedés, a száj- és körömfájás. Ennek ellenére a me­gye 15 állami gazdasága közül 10 teljesítette, illetve túlteljesítette a( részére megszabott jövedelmező­ségi feladatát. Az állammal szem­beni áruátadási feladat 101 szá­zalékos teljesítése is igen komoly erőfeszítéseket igényelt a gazda­ságok dolgozóitól és vezetőitől egyaránt. azdaságaink iránt nemcsak a termények mennyiségi igényével, hanem a gazdaságos­ság követelményével is fellép a népgazdaság. A VIII. pártkong­resszus kimondta, hogy gazdasá­gunk vezérlő elve a gazdaságosság növelése, a termelékenység eme­lése, az önköltség csökkentése kell, hogy legyen. E feladatok tel­jesítése tekintetében jelentős fej­lődést érték el gazdaságaink. A rendelkezésre álló eszközök ha­tékonyabb, ésszerűbb kihasználá­sa, a munkafegyelem megszilárdí­tása a fokozatos fejlődést, a második ötéves terv által megszabott feladatok teljesítését eredményezték. A legfontosabb növényi termé- j kék tekintetében az országos átlag felett produkáltak. Kenyérgaboná­ból elérték a 18 mázsa, kukoricá­ból a 22 mázsa, cukorrépából a 210 mázsa, almából a 88 mázsa ka- tasztrális holdanként! átlagtermé- si szintet. A termelőeszközök összetételé­ben jelentős változás következett be, bár eszközeink még koránt­sem felelnek meg minden tekin­tetben a korszerűség követeimé-v nyeinek, de a fejlődés üteme jó, az átalakulási folyamat gyorsuL A beruházások az önköltségek­ben és a munka termelékenységé­nek alakulásában egyaránt érezte­tik hatásukat. A kenyérgabonánál az önköltség 18 százalékkal, az élő­munka-ráfordítás 19 százalékkal, a kukoricánál az önköltség 23 százalékkal, az élőmunka-ráfor­dítás 30 százalékkal csökkent 1962-höz viszonyítva. Hasonló mértékű csökkenések tapasztal­hatók a növénytermelés egyéb ágaiban is. A gazdaságok állattenyésztése is eleget tett azoknak a fontos feladatoknak, amelyeket idősza­konként a népgazdaság igényelt, különösen a húsleadás tekinteté­ben. Az állattenyésztés fejlesztése nehezebben és lassabban megold­ható feladat. A megfelelő terme­lési szintű állomány beállítása lassú évek megfeszített tenyésztői munkáját igényli. A tenyészállo- mány mellett az állattartási épü­letek kialakítása — az anyagi le­hetőségektől függően — csak fo­kozatosan történhet. A z objektív tényezők kihatá­" sai ellenére az állomány termelése 1964-hez képest egység­re vetítve 4—5 százalékkal növe­kedett. Javuló tendenciát mutat a munka termelékenysége is, a fej­lődés üteme a tervezettnek meg­felelően alakult. A gazdaságok által elért ered­mények mellett megtalálhatók a fejlődést akadályozó tényezők is. Az állami gazdaságok munka­erőhelyzete évről évre rosszabb, lészint az ipar, másrészt a meg­erősödő termelőszövetkezetek el­szívó hatása miatt. Ez az anya­gi ösztönzés adta lehetőségek jobb kihasználásával, a helyes kooperációval csökkenthető. A gazdaságok termelőeszköz- állományában igen sok a lerako­dott, kevésbé korszerű, nem meg­felelő termelékenységű állóeszköz, amelynek amortizációja a terme­lés költségeit jelentősen növeli. Ezek fokozatos felszámolása egyik alapvető feladata gazdasá­gainknak. Az irányító tevékenysé­get tovább kell javítani, stabili­zálni a vezetést, különösen a ke­rületekben, a közvetlen munka­irányítás területén. A gazdasági munkában emel­" kedtek a követelmények, a fejlődés előrehaladásával tovább kell csiszolni az eddigi gyakor­latban bevált módszereket. El kell érni, hogy a vállalati önállóság területén belül a műszaki fejlesz­tés hatékonyabb érvényesítése, a rendelkezésre álló termelőeszkö­zök gazdaságos kihasználása, az eddig elért termelési szint tartása mellett a gazdaságosságot egyre tovább növeljük. Zsibók András a Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője i (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents