Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA M*#>. MÁRCIUS» 25., PÉNTEK An 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Pénztárca és kötelesség Nincs sok olyan háztartás, ahol az utóbbi heteikben ne nézték tolna át a családi költségvetést. A bért számolgatná, az áraikkal ösz- szevetni, azzal elégedettnek lenni, vagy azt kevesellná. — a mindennapi élet velejárója A pénzzel gazdálkodni kell kicsinyben és nagyban egyaránt, s úgy helyes, ha a kis közösségek és a népgazdaság mindig igyekszik megtalálni számításait. Megtörténhet, hogy a körülmények változása, a fejlődés során jelentkező új igények imaittt mind az egyénnek, mind a nagyobb közösségnek, például egy gyárnak — sőt a népgazdaságnak as a számvetés átalakítására kell gondolnia. Ez a lényege voltaképp a közelmúltban hozott kormányintézkedéseiknek is: az árak és a tényleges költségek közelítése, a társadalom és az egyén számára egyaránt megfelelőbb kereseti arányok kialakítása. Hogy itt mennyire az egészségesebb arányok kialakítása volt a cél, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sok százezer embernek — köztük például a pedagógusoknak, az egészségügyi dolgozóknak, akik már évek óta saját pénztárcájukon érezték a kereseti aránytalánságókat — jelentősen emelkedett a fizetése. A fizetéssel kapcsolatban azonban most másról szeretnék beszélni. A fizetést leheit keveseülni. És a fizetésért adott munkát? Azt nem lehet kevesellmi? Olvastam leveleket, melyeik íréi nemrég költöztek új lakásba: kiesett az ajtó tokja, hullik a vakolat, púposodik a padló. Mások arról panaszkodnak, hogy a vadonatúj körömcipő sarka a századik lépés után levált, elromlott a tv-készülék már az első este. Hogyan lehet így dolgozni, kérdezi mindegyikük. A hanyag kőműves is a hanyag tv-műszerésztől, s ennek felesége a hanyag cipésztől, s így körbe-körbe. Nem ismerik egymást, ezért általában kérdeznek, nem egymásnak teszik fel a kérdésit. Ha összehozhatnánk őket egy helyre, gondolom, sok mindent tisztázhatnának egymás közt. A hanyag kőműves is kevesli esetleg a fizetését — ha kérdezed. A műszerész is. A cipész is. Ugye értik már mire gondolok? Ha rosszul dolgozik valaki, azért mert kevesli a bérét, hát attól több nem lesz a zsebében, sőt — éppenhogy kevesebb, hiszen más is úgy gondolkodhat, mint o. Ezért kellene már végre nem megszállottákat látni azokban, akik szépen, lelkiismerettel teszik dolgukat. Ok ösztönösen vagy tudatosan nagyon is racionális emberek és helyesen számítók. Hiszen sokat vitatkoztunk már az idén is, tavaly is, többnyire nem h hiábavalóan. Volt is, van is min töprengeni, érvet érvre rakni szenvedéllyel. Amikor azonban az anyaggal p>erel az ember meg a szerszámmal, meg a földdel, az elgondolás és valóság közé verve a hidat — a vitának ez a fajtája sohasem lehet hiábavaló. Van, aki mindig csak a forintokat számlálja, s ahhoz igazítja a kötelesség mércéjét Nem tudom — nekem az az érzésem —, az ilyen ember mindig keserű szájízzel dolgozik, s károsodik pénzben és rzésben, hiszen elnyomja magában az alkotás vágyát, s megfosztja magát a munka örömétől — s többnyire munkája haszná-, tói a többieket. ’ Nem akarom idealizálni a munkát: a munka küzdelem, olykor kínlódás, s gyakran keserves. Még csak az ellen sem akarok szólni, ha valaki anyagias. Sőt, talán még az ellen sem, ha csak anyagias. Azt tartom hibának, hogy ha egy semmi másért, csak a pénzért lelkesedő ember ráadásul még rosszul is kalkulál, összecsapva a munkáját vagy kibújva alóla, azt gondolva, hogy ami kár a társadalomnak, az neki hasznos lehet. Tavaly szilveszter éjszakáján az egyik nagy gyárban bent maradtak a délutáni műszak munkásai, szerkesztők, tervezők, jó páran a szereidében. Az első 100 megawattos turbinát akarták megforgatni háromezres fordulaton, hogy lássák: érdemes volt-e hónapokon át izgulni, verejtékezni. Aligha hiszem, hogy a pár forintnyi túlóráért mondtak le a szilveszteri mulatságról, családról, menyasszonyról az óév utolsó óráiban. Nem is kérte őket senki, nemhogy utasította volna. Egyszerűen nem tudták otthagyni munkájukat, amikor már csak pár óra kellett a befejezéshez. Sok olyan ember dolgozik mindenütt, aki már megtalálta az alkotás örömét a hétköznapi, ismétlődő és megszokott feladatok megoldása közben is. Azt hiszem, ők könnyen dolgoznak jól, s köny- nyobben megtalálják az összefüggést mások munkája, a boldogulás, és saját munkájuk között is. Ez a lényeg: meglátni az ösz- 'zefüggést saját munkánk és mások munkája, mindannyiunk boldogulása között, mert, a fizetés mértékét — s ezt tisztán kell látni — nemcsak saját tevékenységünk határozza meg. Bizonyos mértékig természetesen igen, befolyásolhatja, de lényegesen csak akkor változhat, ha van miből változtatni, mert mindenki jól teszi a dolgát. Akik mindig csak a pénztárcájukhoz igazítják § kötelesség mércéjét, azokkal nehezen juthatunk élőbbre, s miattuk mindig hiba csúszhat a családok és a társadalom számvetésébe is. Magyar javaslatot fogadott el a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság Genfiben Bokor Petemé dr. Szegő Hanna nyilatkozata A napiokban érkezett haza Géniből a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság üléséről Bokor Pétemé dr. Szegő Hanna kandidátus, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, aki hazánkat képviselte a tanácskozáson. Az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondja: Különösen nagy jelentőségű az az egyhangúlag elfogadott deklaráció, amely a nőkkel szembeni mindenfajta diszkrimináció fél- számolását követeli. A deklaráció Sürgősségi sorrendben biztosítják az építőanyagot háromszáz új házhoz és ezer lakás helyreállításához Ifi. Gerencsér Ferenc Tegnap délelőtt a megyei tanácsnál dr. Kertész Mártonnak, a vb elnökhelyettesének vezetésével tanácskozást tartottak az árvízkártól sújtott területeken a házak újjáépítéséhez, helyreállításához szükséges anyagok biztosításáról. A tanácskozáson részt vett az OTP Békés megyei Igazgatósága, a megyei tanács kereskedelmi, építési és tervosztálya, a MÉSZÖV, valamint a TÜZÉF Főigazgatóság és a Békés megyei TÜZÉP-igaz- gatóság képviselői. A tanácskozáson elsősorban arról volt szó, hogy a szükséges építőanyagot biztosítsák. A főigazgatóság képviselői közölték, hogy az árvízkárok által sújtott területen a, helyreállításhoz, az újjáépítéshez szükséges anyagokat soron kívüli, sürgősségi sorrendben kívánják teljesíteni. Megyénkben eddig több járás területén végezték el a felmérést, de még a munkák folynak, s előreláthatólag csak a hónap végére várható a végleges adatok közlése. Megállapították, hogy mintegy 300 lakás újjáépítéséről és ezer Újfajta ragasztót készítenek Körösladányban Az ország egyetlen gombfestók- gyárában”, a Körösladányi Fa, Vas és Vegyi Ktsz-ben újfajta ragasztóanyagot állítottak össze a gombfestékek műanyagra rögzítéséhez. A korábbi ragasztó ugyanis egy idő múltán elvesztette azt a kötőképességét, amelyet a ktsz műszaki vezetői és a szülők vártak. Az új ragasztóval rögzített gombfestékek még abban az esetben sem szakadtak le a műanyag felületről, ha azt nagy erővel az asztalhoz vágják. — Ezt igazolta a minap tartott üzemi próba is. Ebben az évben a ktsz vegyi részlegének bővítésére 400 ezer forintot fordítanak. -Ez a beruházás már ebben az évben 500 ezer forint bruttó bevételhez juttatja majd a közösséget lakóépület helyreállításáról van szó. A tanácskozás résztvevői egyöntetűen fogadták el azt az álláspontot, hogy minden lehetséges anyagtartalékot mozgósítani kell a károk helyreállításához. kidolgozásában mint a szerkesz tő bizottság tagja vettem részt és az a megtiszteltetés ért, hogy előadója voltam a nyilatkozatnak. A deklaráció követeli a nők teljes egyenjogúságának biztosításéit a közéletben, a családban és a magánéletben, a művelődés területér, és a gazdasági életben. Az ülésszak másik fontos állásfoglalásában azt indítványozza, hogy dolgozzanak ki távlati programot a nők helyzetének általános megjavításéra. Magyar javaslatra az értekezlet határozatot fogadott él, amely felhívja a kormányokat, hogy a nők általános helyzetének megjavítását célzó program kidolgozásába vonják be a nemzeti társadalmi nőszervezeteket is. (MTI) Hét végére üzletbe kerül a zöldpaprika Gera Henrlkné, az újkígyós! Aranykalász Tsz kertészetének telepvezetője a szövetkezet egyik hajtatóházában naponta figyeli a paprika fejlődését. Amint mondotta, a hatvani fajtájú zöldpaprika egy része hét végén már üzletbe kerül. Fotó: Dupsi
