Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
1966. március ii. 4 Csütörtök Ifjúsági nagygyűléseken tiltakoztak a gyomai járás fiataljai a vietnami agresszió ellen A községi KLSZ-bizottságök, valamint a járási KISZ-bizottság rendezésében a szolidaritási hét alatt 3 ifjúsági nagygyűlést tartottak a gyomai járásban. Elsősorban a gyomai és dévaványai ifjúsági gyűlések voltak nagy létszámúak, pl. Dévaványán a község KlSZ-fiataljainak 90 százaléka vett részt Mindhárom gyűlésen ienei László járási KISZ-titkár iártott beszédet Vádoljuk az imperializmust címmel. Gyomén megjeleni Hugyik .András elvtárs, a járási pártbizottság első titkára is. A gyűlés után a békéscsabai KISZ-bizottság irodalmi színpada adott színvonalas műsort. A dévaványai ifjúsági gyűlésen Nácsa László, a gimnázium KISZ-titkár a bejelentette a gimnázium KISZ-szervezeteinek felajánlását, melyhez csatlakozott a község egész fiatalsága. Még márciusban vietnami vasárnapot rendeznek. A község területén fásítási és egyéb közhasznú társadalmi munkát kívánnak végezni. melynek ellenértékét a vietnamiaknak ajánlják,fel. Mindhárom nagygyűlés részvevői táviratban fejezték ki tiltakozásukat a vietnami agresszió ellen, s ugyancsak táviratban biztosították szolidaritásukról a vietnami népet. \A pedagógus írja: A filmesztétika tanításának szükségessége Négy megye szocialista brígádvezetői tanácskoznak Szolnokon Március iO-án négy megye mezőgazdasági szocialista brigádvezetői részére tartanak tanácskozást Szolnokon. Eddigi munkájukról és további feladataikról dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes tart előadást. A tanácskozáson megyénket tíz szocialista brigád vezetője képviseli. Visszaérkezésük után járásonként élménybeszámolót tartanak a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szervezésében Érdemes tanulni Két bét belföldi üdülés, kitűnő bizonyítvány, nagyobb kereset! Hogy hol lehet mindezt megszerezni? Az országos Szakma Kiváló Tanulója versenyen, Budapesten, Igén, ott. úgy, ahogy Rem- zső Ilona, a békéscsabai kereskedelmi és vendéglátóipari tanuló iskola harmadéves kötött-divataim eladója szerezte a március 7-, 8-, 9-én lezajlott országos versenyen. — Hogy is történt mindez? — ültünk le egy kis beszélgetésre a »agy verseny után. — Megvallom őszintén, nem túl nagy reményekkel indultunk útnak. Már itthon nagyon nehéz imlt a megyei döntő és a bizottság elmondta, hogy az országos verseny még nehezebb lesz. A,zt egyébként már a megszabott UK) pontos alapkövetelményből is sejtettük. Tudtuk, hogy nagyon komolyan fel kell készülnünk, ha jó eredményt akarunk elérni. — A verseny háromnapos vett. Az írásbeli elég jól sikerült, s ez önbizalmat adott a gyakorlatihoz, melyből a Kálvin téri áruházban kellett vizsgázni. Egy kicsit idegenül mozogtam a szokatlan munkahelyen, de alapvető hibákat nem követtem el. pedig voltak buktató feladatok. — Például? a felső résztől. Szóval, rejtett feladatok is szerepelték, s ha nem vettük észre, rossz pontnak számított — Persze a bizottság figyelemmel kísérte a gyors és szakszerű kiszolgálást, a beszélőképességet, az udvariasságot, egyszóval, a magabiztos fellépést. Amikor a gyakorlatival végeztünk, akkor már reménykedtem, mert megmondták a pontszámot. és én már akkor elég magas pont- számmal álltam. Ennek ellenére a szóbeli tol tartottam. Sajnos, nem is alaptalanul. Pechemre olyan tételt húztam, amivel idehaza nemi igen foglalkoztunk. Pedig, ha ki- — Hibás árúk voltak elhelyezve a csat szerencsésebb vagyok a szó- a jók között, ezt észre kellett ven-8 belinél, akkor legalább egy hely- iá. Vagy pizsamát kellett eladni llyel előbb végzek. így 126 pontot es az alsó rész eltérő méretű volt' értem el az elérhető 150-ből, míg „Forog az idegen1' címmel március 31-én indul a televízió országos vetélkedője A Magyar Televízió az Országos Idegenforgalmi Hivatal támogatásával új vetélkedőt indít Forog az idegen címmel. A „többlépcsős” versenyben részt vehetnek mindazok, akik nem hivatásos idegen- vezetők, nem alkalmazottai egyetlen idegenforgalmi szervnek sem, de úgy érzik, hogy alaposan ismerik hazájukat, lakhelyüket s kellő jártassággal rendelkeznek az idegenforgalomban felmerülő kérdésekben. A jelentkezők közül az ország különböző vidékein a helyi idegenforgalmi hivatalok vetélkedőn választják ki azokat, akik majd a televízió képernyője előtt is számot adnak tudásukról. A részvevőket kilenc csapatba osztják, mégpedig úgy, hogy egy-egy együttes idegenforgalmi szempontból elkülöníthető tájegységet képvisel. Minden csapat háromtagú lesz. A három elődöntőben három. három csapat all majd szemben egymással. Március 31-én kerül sói' az első elődöntőre, amelynek részvevőit sorsolás útján „osztják be”. A csapatdöntő után kezdődik az egyéni verseny, amelyben azok vesznek részt, akik a csapatversenyben a legjobban szerepeltek. Tehát kilenc versenyző „mérkőzik” majd a döntőben. A vetélkedőn mind nehezebb feladatot kell majd a részvevőknek megoldaniuk. Elsősorban arra kíváncsiak a szerkesztők, kik azok, akik komoly idegenvezetői feladat ellátására is alkalmasak. Hazánkba ugyanis évente ezer és ezer turista látogat, és mind nagyobb szükség van jól képzett, hazájukat ismerő idegenvezetőkre. A díjak között külföldi társasutazások és számos más értékes jutalom szerepel. (MTI) a második 131 pon tos eredmén y - nyel előzött meg. No, de sebaj, így is nagyon boldog vagyok a harmadik helyezésemmel és nagyon szeretném megköszönni tanáraimnak, akik az elméleti tárgyakból felkészítettek, Erzsiké néninek, Palotai Ödönnének, aki nagyon sokat foglalkozott a gyakorlati felkészítésemmel és természetesen mindazoknak, kik segítséget nyújtottak. Talán még annyit: érdemes jól tanulni. Igen, érdemes tanulni, mert Remzső Ilonka már szakmunkás és csaknem négy hónappal előzte meg társait a versenyen elért kiváló helyezéssel, ami anyagiakban sem jelentéktelen. H. F. Nem akarok már hivatkozni a közismert megállapításokra, amelyek a filmesztétika, a filmértés tanításának fontosságát hangsúlyozzák. Égető szükség van erre több okból. Az első és legfontosabb ók az, hogy a tömegek kultúráját, ízlését emeljük. Elszomorító az a tény, hogy az elmúlt év világfilmjét, a „Húsz órát”-t —, amely éppen magyar problémákkal foglalkozik — sok esetben és különösen falun gyér látogatottság jellemezte. Ugyanilyen elszomorító az is, hogy a múlt évi világelső kisfilmünket, a „Nyitány”-t például Szarvason a mozi műsorában nevetve, fütyülve utasította el a tájékozatlan nagyközönség, Zürichben viszont egy bemutatón ugyanezt a filmet háromszor tapsolták vissza, pedig az ilyesmi inkább a színházi előadás jellemzője. A filmesztétika oktatását sürgeti egy másik tény is: külföld ismét megelőz bennünket! Az igaz, hogy az első felfedező és propagáló magyar volt, de ki csinált valamit ennek érdekében? Kezdeményezések csak 1962 óta történnek, de a filmesztétika oktatása még mindig csak tervezet. Külföldön sokkal komolyabb eredmények vannak. Hivatkozni akarok itt a Filmtudományi Intézet kiadásában megjelent „Film az oktatásban" című könyvre. Ebben az 1963-ban megrendezett oslói konferencia résztvevőinek beszámolói alapján képet kaphatunk: hol is tartanak másutt? Önkéntelen az összehasonlítás s ez nagyon sok esetben nem kedvező a mi viszonyainkra Angliában, Franciaországban, Ausztriában például a tanárképzésben helyet kapott a film. Nálunk még nem... Vannak olyan iskolák, ahol igen komoly szinten filmesztétikát is oktatnak. Nálunk még csak terv, és hol van a komoly színvonal? Franciaországban a filmklubok száma ezrekben fejezhető ki. Magyarországon jó, ha összesen száz van. Persze vannak eredményeink is, de nincs sok értelme az öndicséretnek és az önáltatásnak, mert ez stagnáláshoz vezetne. Jelenleg legfontosabb dolog és egyben legcélravezetőbb az lenne, hogy intenzívebben foglalkozzon a középiskola ezzel a témával. Fontos ez azért is, mert a mozik közönségének nagy része a 15—25 évesekből tevődik, s egy alapos képzés rengeteg útra valót adna az iskolából kikerülőknek. Van azonban egy akadály: a szakemberek kérdése. Olyan irodalom- tanárokra van szükség, akik tájékozottak a kultúra minden területén s intenzíven foglalkoznak filmesztétikával. Két dolog kellene tehát: megszervezni és bevezetni a filmoktatást, és ha megindul, ezt jól felkészült tanárok tanítsák. Eredményt csak így lehet elérni, és eredményeket elérni a filmművészet megismerése vo- vatkozásában a tudatformálás szempontjából elsőrendű fontos siker lenne. Péter László Hogyan szolgálhatja az ismeretterjesztés a felnőttoktatást? A társadalmi fejlődés, változások. a tudomány és technika újabb és újabb vívmányai, a mindennapi munka követelményei akarva-akaratlanul szükségletté tették a tanulást, a továbbképzést. Amikor tanulóországról beszélünk, elismerésünket fejezzük ki iskolarendszerünk demokratizmusáról, mely korlátok nélkül teszi lehetővé valamennyi magyar fiatal tanulását, de elsősorban a felnőtteknek a dolgozók iskoláiban, a levelező tagozatokon és az egyéb formákban folyó oktatására gondolunk. A társadalmi és a népgazdasági igény hozta létre a dolgozók különböző szintű és tartalmú iskoláit. Feladatuk, hogy biztosítsák a korszerű általános a népművelésnek, és e kategórián belül az ismeretterjesztésnek. tói távol maradnak, a népművelők, az ismeretterjesztők számára különösen fontos feladat, hogy az iskolai tananyagot a népművelés eszközeivel, módszereivel pótolják vagy legalábbis közvetítsék. Ezért, nevezik ezt a funkciót pótlónak, illetve közvetítőnek. A következő funkció a helyette, sites, összefügg az előbbivel, mert szintén a hiányzó általános isA társadalmi úton végzett kő- kólái tananyagot kívánja elsajátít- tetlenebb ismeretátadás és átvétel tatni, de kötöttebb formában. A ott tud sikert elérni, aihol a felnőtt rendszeres iskolai felnőttoktatást iskolai oktatás határai már lezá- természetesen nem kívánja államinak. Iában helyettesíteni, mert hiszen a A népművelő szakemberek tanulás magasabb színvonalát nemzetközi méretekben foglal koz- mégis az iskolarendszerű tanítás talk ezzel a bonyolult probléma- biztosítja. Ez a funkció elsősorvai, s megállapították, hogy az ban azokra a felnőtt dolgozókra ismeretterjesztés öt alapvető funk- (idősebb termelőszövetkezeti dóval támogathatja az iskolarendszerű felnőttoktatást. Az alapelvek közül elsőnek az előkészítés funkcióját említeném. Feladata, hogy megkönnyítse a dolgozók békapcsolódását a rendes oktatásba. Sokan több évtizede végezték ed az elemi iskola né. „ „ . , , hány osztályát, gátllásosság vagy műveltséget és szaktudást. Ez az, fgjj^tt szemérmesség miatt ide. iskolarendszerű felnőttoktatás genkednek, félnek attól, hogy is- minden hibája ellenére előkelő „lét iskolában tanuljanak. Az e helyet szerzett kulturális fejlődé- póll segítő ismeretterjesztő rendünkben. dezvények olyan témákat tártál Két dolgot azonban világosan maznak, melyek összefüggnek a kell látnunk: az egyik az. hogy későbbi tananyaggal, annak érde- a felnőtt lakosság nagy része a kesebb alapelemeire támaszkodhelyzeténél, egyéb okók lódott be a végezte el a koránál fogva és miatt nem kapcso- felnőttok tatásba, nem az általános iskolát. naik. Az érdeklődést felkeltő tégok, asszonyok, bejáró munkások stb.) vonatkozik, akik nem végezték ed a VII. és a VIII. osztályt, de hajlandók olyan alapozó tanfolyamokon részt venni, amelyek lehetőséget adnak a tananyag megszerzésére. Ezt a célt szolgálják például a mezőgazdasági szakmunkásképzést előkészítő tanfolyamok. A felnőtt dolgozók iskoláiban sűrített tananyagot tanítanak, kevesebb idő áll rendelkezésre az egyes részek elmélyültebb elemzésére, demonstrálására. A tanuló felnőttek is különbözőképpen reagálnak, nem egyformán értenek meg mindent, hiátusok keletkezmák egymásra építettsége, össze- nek az egymásra épített ismerethiányzik az alapműveltsége. A másik, hogy a felnőttek iskolái nem mindig alkalmazkodtak a? életkori sajátosságokhoz, a tan- terv elmaradt a szakmai képzés követelményeitől és a népgazdaság szükségleteitől. Mind a két függése kedvet ébreszthet a rend. szeres szellemi munka iránt. Sokan — elsősorban az idősebb korosztályból — már nem fogják elvégezni az általános iskola nyolc osztályát. Társadalmi érdek azonban, hogy népünk e rétege is tájékozott legyen az általános mű. anyagban, mindez később nagyon sok problémát idéz elő, hiszen a hiányos alapokra nem lehet szilárd tudást építeni. Az iskolai oktatás e nehézségeinek leküzdésére hivatott az ismeretterjesztés kiegészítő funkciója. Előadásokkal, konzultációkkal, kísérletekkel. veltség minimális ismeretanyagé- tehát a népművelő, ismeretterjeszesetben segíthet és segítenie kell ban. Mivel a rendszeres oktatás- tő eszközök szinte valamennyi
