Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
1966. március 21. 5 Cs&törtfflt Tanácsi gondok Ha sok a paragrafus Csorváson a tanács a község- rendezési terv alapján szeretné mielőbb megoldani a házhelyek biztosítását, s ezért már tavaly nyáron megkezdődött a községbe beékelődött egyik nagyobb beépítetlen terület kisajátítása közérdekből. A tanács az ingatlankezelő vállalat által megállapított forgalmi értéket ígérte a tulajdonosoknak, akik közül nyolcvanöttel meg is lehetett egyezni. Tizennégyen azonban annyit kértek a szántóföldi területért is, mint amennyi a belterületen levő házhelyek kialakult ára. A tizennégy tulajdonos fellebbezett a kisajátítás ellen, miután mindenkinek joga van ehhez. A bíróság mondja majd ki a végszót, de addig 2—3 vagy még több hónap is eltelik. Szomorú, hogy az „ellenzékiek” között egy tanácstag is van, akinek pedig példát kellene mutatnia, sőt meg is magyarázni, hogy a szántóföldért azért nem lehet a megállapított forgalmi árnál többet fizetni, mert ott még utcát kell kialakítani, a villanyt odavezetni és járdát építeni. Mindezért a tanács fizet majd a lakosság községfejlesztési hozzájárulásából. Nem kétséges, lehetne többet is ígérni, mint amivel 85-en megelégedtek, de az már az egész község érdekét sértené. 1 Sok a paragrafus, lehet kibúvót keresni. A „jó szomszédok” — találtak is néhányat. Most döngetik a kaput. De próbálták volna csak meg 1945 előtt! Elhúzódik 15—20 lakás építésének a megkezdése, s emiatt talán az idén be sem fejeződik. De hát mit lehet tenni, ha 14-en meg akarják mutatni, hogy ők az erősebbek, még ha az egész község kárát is látja annak? —or Száz lakásról van szó Még 1960-ban megrendelték Szarvas általános rendezési tervét. Amikor elkészült, .a községi tanács elfogadta, a járási tanács pedig jóváhagyta, most a VÁTERV — megrendelésre — megkezdi a községközpont részletes rendezési tervének kidolgozását. Közben az OTP vállalta, hogy a Kossuth téren (központban) korszerű társasházakat épít, ha a tanács ehhez hozzájárul. A területi főépítész azonban közölte, hogy addig nem lehet a munkához hozzáfogni, amíg a részletes rendezési terv nem készül el. Mivel a VÁTERV ezt csak legkorábban decemberre ígérte, a tanács a Békés megyei Tanács Tervező Irodájához fordult, hogy készítse el a beépítési tervet, amit az el is vállalt volna, hogy még ez évben megkezdődhessen az építkezés. A területi főépítész azonban ehhez ismételten nem járult hozzá. Mi a véleménye Csontos Sándornak, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya helyettes vezetőjének? Szerinte Szarvason olyanok a körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a Békés megyei Tanács •Tervező Irodája elkészítse a beépítési tervet, mert a VÁTERV ehhez igazíthatja majd a részletes rendezési tervet. Négy négyszintes társasház mielőbbi megépítéséről van szó, amit kár lenne elhalasztani. Szarvasnak városias a jellege, jóval kisebb helyen, mint Gyomén is előrehaladottabb a központ fejlesztése. S éppen mert városias és 500-nál több a lakásigénylők száma, annál inkább szükség van az új társasházakra, mégpedig a lehető leggyorsabban, Helyes lenne tehát, ha a területi főépítész egyetértene a községi, a járási és a megyei tanács illetékeseinek véleményével. hogy jövőre 100 új lakás legyen átadható Szarvason. Kiásott gödrökért nem fizethetünk... Milyen változásokat ielent az építőipari beruházások úi rendszere? Nemrégiben ankétet tartottak a szakemberek számára Békéscsabán az építőipari elszámolási rendszer idén bevezetett új rendjéről. Az építkezések finanszírozásának megváltozott módja szervesen illeszkedik a giazdasáigirá- nyítás korszerűsítésének törekvései közé. Hogy mit jelent ez a kérdés a gyakorlatban, milyen változásokat várhatunk a rendelkezéstől az építőipari munkák terén, erről beszélgettünk Kovács Józseffel, a Beruházási Bank Békés megyei fiókjának vezetőjével. — Mi a célja a szóban forgó rendelkezésnek ? — Az elszámolási rendszer korszerűsítése az építőipar erőforrásainak összpontosítására ösztönöz, elősegíti az építési határidők pontos betartását, illetve lehető lerövidítését. — Mi az eltérés a régebbi és a mostani rendszer között? — Korábban az építőipari vállalatok negyedévenként rendszeresen elszámoltak, attól függetlenül, hogy a programjukban szereplő munkákat befe jezték-e vagy sem. így — a szerződési határidők ösztönző hatásán kívül — nem voltak érdekelve abban, hogy minél előbb befejezzék a munkát, átadják a kész épületet. Előfordulhatott az a furcsaság is (sok esetben találhatunk is rá példákat), hogy a beruházási tervet 100 százalékon felül túlteljesítették, ugyanakkor az építendő létesítményt nem adták át rendeltetésének. Csak a pénzt költötték el a munkára és az anyagra. — Valóban, mostanában akkor csodálkozunk, ha egy-egy épületet határidőre fejeznek be. Mennyiben változtat az új finanszírozási rendszer ezen a helytelen gyakorlaton? — Most csak az építmények befejezése után, illetve az úgynevezett megvalósítási szakasz elkéválltájával nyújthatunk segítséget a tanároknak és a tanulóknak egyaránt. Magasabb szintet, speciálisabb, a szakérdeklődésnek megfelelő ismeretanyagot feltételez az ötödik funkció, a továbbfejlesztés. Tulajdonképpen mindenkit érint, aki nem akar megrekedni a rend. szeres oktatásban szerzett tudása, náil. Egyik legfontosabb célja tehát az, hogy tudatosítsa az állandó, folyamatos öntevékeny tanulást, hogy ébren tartsa az emberekibem az új tudományos és műszaki eredmények megismerése és elsajátítása iránti vágyát, és belső igénnyé fejlessze az előrehaladásra, a tudás permanens továbbfejlesztésére való törekvést. Ezt az igényt már az iskolában kell beoltani az emberekbe tekintet nélkül az oktatási szintre, mert ugyan az ismeretek bővítésére a népmű. velés korlátlan lehetőségekkel rendelkezik, de tartás eredménye, két csak az iskola és az ismeret- terjesztést végzők aktív, kölcsönös kapcsolatával érhetünk el. Békés megyében a TIT megyei és járási szakosztályai már korábban felismerték az ismeretterjesztés és az iskolai felnőttoktatás kapcsolatát és ennek jelentőségét. A több éves tapasztalat bebizonyította, hogy a saját tematikájú sorozatok, az alapműveltséget nyúj. tó termelőszövetkezeti és munkás- akadémiák felhívták a figyelmet a tanulásra, előkészítettek a rend. szeres oktatásra. A tsz-akadémia hallgatói közül sokan jelentkeztek a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamokra, az általános iskolába. Számos üzemben ezt a szerepet játszották a munkásakadémiák is. Pedagógus előadók ismeretterjesztő előadásokon teremtettek kapcsolatot a dolgozók és az iskola között. Ezt a tevékenységet a jövőben még lehet fokozni. Az ismeretterjesztő előadások előkészítő szerepét céltudatosabbá lehet tenni. Olyan sorozatokat kell ösz- szeállítan-i, amelyek szaros összhangban vannak az iskolai tananyaggal. A községi ismeretterjesztők megpróbálhatnák, hogy ezekre az előadássorozatokra olyan dolgozókat hívjanak meg, akikről feltételezik, hogy később esetleg továbbtanulnak. Az ismeretterjesztő rendezvények zöme olyan témákat zár magába, mely a műveltségi minimum megszerzését segíti, tehát mintegy ■pótolja az iskolai oktatási anyagot. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy azok jönnek-e el ezekre az előadásókra, akiknek szánjuk? Nagyon sokszor éppen ezek a rétegek maradnak távol! Az ismeretterjesztés pótló, illetve közvetítő funkciója ezért fokozottabb mérvű szervező és nevelő tevékenységet igényel, különösen a falusi kultúrházdgazgatóktól és a tanyasi népművelési ügyintézőktől. Megyénkben jelenleg tizenegy mezőgazdasági szakmunkásképzést előkészítő 250 órás tanfolyam működik. A művelődésügyi és a mezőgazdasági helyi szerveink nem ismerték fel teljesen e tanfolyamok jelentőségét, ezért a tervezettnél kevesebb indult. Holott azon túL, hogy eziek a tanfolyamok az idősebb termelőszövetkezeti ta_ gok előtt megnyitják az utat a szakmunikásikópesítés megszerzésére, helyettesítő funkciójuknál fogva ( olyan alapismereteket tartalmaznak, amelyek megtanulása alkalmat ad arra, hogy a VII.. illetve a VIII. osztály elvégzését igazoló vizsgát letehessék. A kiegészítő funkció jegyében tartanak a megye szinte minden középiskolájában matematika, fizika, kémia, biológia és nyelvtani konzultációkat, kísérleteket. E téren különösen szép munkát végez a TIT gyulai természettudományi előadóterme. A tudás továbbfejlesztését szolgálják azok a munkásakadémiák, amelyeket a betanított vagy szakmunkásoknak tar. tarnak. Ilyenek a vasutas tagozatok, a kisipari termelőszövetkezetek sorozatai. A közgazdasági, jogi szabadegyetem a vállalatvezetők, a szövetkezeti dolgozók akadémiái, a földművesszövetkezeti eladók, a nevelők akadémiája a pedagóv'sok továbbképzését biztosítja, hogy csak a legjelentősebbeket említsem. Természetesen ezek a népművelő, ismeretterjesztő funkciók gyakran egyszerre vagy olyan szinten jelentkeznek, amikor már az iskolarendszerű felnőttoktatás közvetlen segítésén túl mutatnak. A TIT idegen nyelvi vagy magyar nyelvhelyességi és helyesírási tan. folyamai például az általános vagy középiskolát végzett felnőtték nyelvi ismereteit egészítik ki, azoknál pedig, akik nem tanultak idegen nyelveket, helyettesítik az iskolai oktatást. Helyettesítő, illet, ve pótló funkciót töltenek be a népi ülnököket képző ülnökakadé. miák; kiegészítő és továbbfejlesztő feladatuk van a filmbarát! köröknek, a filmkluboknak vagy a felnőttek szakköreinek is. Mindezek arra biztatnak, hogy a?; ismeretterjesztő tevékenységet a felnőttoktatás színvonala erőteljesebb fejlesztésének érdekében még célratörőbben, még rendszeresebben kell kibontakoztatni. Erre kötelez a népművelőik hivatástudata, ezt kívánja népünk egyetemes kulturális érdeke. Dr. Krupa András szülte után lehet számlázni. Az építőipari vállalatoknak tehát mindjobban érdekükké válik, hogy kevés munkahelyen, rövid idő alatt, gazdaságosabban dolgozzanak. Korábban az építőipari vállalatokat kamatmentes hitellel támogattuk, most 2 százalékos kamatozású termelési hitelt nyújtunk, melyet a munkák befejezése után az elkészült építmény számláival törlesztenek. — Szerepel egy olyan kitétel, hogy „megvalósítási szakasz". Nem jelent ez buktatót az építkezések valóságos befejezésének útjában? — A visszaélések lehetőségét kizárja a rendelkezés. Igaz, hogy nagyobb szabású, több szakaszból álló építkezéseknél egy-egy szakasz elkészülte befejezettnek tekinthető, ezek az egységek azonban már a tervezésnél kell, hogy szerepeljenek, s ha a kérdéses munkákat a program szerinti határidőre nem készítik el, a késedelem után 18 százalékig terjedő kamatot kell a hitel után fizetni. A Beruházási Bank figyelemmel kíséri a tervezés és a megvalósítás összhangját. Mindez természetesen nemcsak az építőipari profilú vállalatokra, hanem mindazokra vonatkozik, ahol építőipari részlegek vagy brigádok dolgoznak. — Az új rendszer teljesen megoldja a megfelelő irányú ösztönzést? — Ez inkább csak az első — bár egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű — lépést jelenti ebben az irányban. Az lenne jó, ha a határidőtől való elcsúszást, a munkák elhúzódását nemcsak a magasabb kamat és a kötbér szankciói büntetnék, hanem a vállalatok vezetőinek és dolgozóinak az eddiginél erősebb anyagi érdekeltsége fűződne a munka . programszerű befejezéséhez. A beruházó és a tervező vállalat illetékesed jelenleg is jutalmat kapnak a program olcsóbb és gyov sabb kivitelezése esetén. Jo lenne kiszélesíteni ezt a kört és bevonni az építkezőt, az egyéb alvállalkozókat és szállítókat is az eredményes befejezés esetén premizáltak közé. Mindenesetre jelentős eredmény és a beruházások megvalósításában bizonyára ösztönzően hat, hogy ezentúl csak teljesen kész, befejezett munkát lehet átadnia az építői párnák éppen úgy, mint ahogy bármilyen más iparágban is csak a készterméket értékelik. Kiásott, gödrökért, félig felhúzott falakért, ha még oly sok munka is rejlik bennük, ezentúl nem tudunk fizetni. Egy fecske nem csinál nyarat. Egy új rendelkezés megvalósításától alapvető változást remélni nem lehet. Bizonyos azonban, hogy az építőipari beruházások ez év elejétől bevezetett rendszere nagyban hozzájárul a gazdaság- irányítás korszerűbb, a mostan; követelményeknek jobban megfelelő kiépítéséhez, népgazdaságunk egyik igen fontos ágazatában, a/ építőipari beruházások terén. V. J. Füzesgyarmati kulturális krónika (Tudósítónktól) Könnyű megtalálni Füzesgyarmaton, a Mátyás úton a kulíúr- házat; szól a hangoshíradó, dalos üdvözletek hangzanak el; s értesülnek a lakosok a legközelebbi eseményekről is. Az emberek megállnak egy pillanatra az utcán; jóleső érzéssel ízlelgetik a faluban népszerű neveket, akiket köszönt az ajándékdallam. A kultúrház kapuja szinte percenként nyílik. Délelőtt is hagy árulnak. Sikereket, hasznos munkák eredményét idézik. * Külön kell szólni a színjátszó csoporttól. A mintegy harminctagú lelkes gárda, amelyet Muri András művészeti vezető irányít, fejlődésében együtemű a szövetkezeti mozgalom fejlődésével. Minden darabot legalább hússzor iróbátnak, s valamennyi darab legalább ennyi előadást is ér meg. Fényképeket nézegetünk: a csoport nagy sikereit örökítik mer A színjátszó csoport telt ház előtt mutatta be a Mézesmadzag című vígjátékot. Képünkön a darab egyik jelenete látható. itt a forgalom. Fejkendős asszonyok, diáklányok térnek be, hogy átvegyék jegyüket a vasárnapi előadásra. * A kultúrotthon irodájában — amikor benyitok — nagy munka folyik. Szentesi Károly igazgató beszámolóra készül. Hajdú Irma, a kultúrház gazdasági vezetője statisztikát készít. — Rosszkor jöttem — gondolom —, nincs itt most semmi érdekes. Pedig nem így van: azok a tárgyak, fotók, oklevelek, amelyek leltárba kerülnek, s egyben statisztikai vonatkozásban is számba jönnek, sok mindent elezek a fotók. Nem az úgyneveze l régi „műkedvelő” _ előadások hangulatát idézik ők; a népi színjátszás tükröződik ezekről a felvételekről. A kultúrház ipartestületi épüle volt régen. Kicsit szűk is már ; mostani igényekhez mérten. Színpadterme — bár 300 férőhelyes — kicsiny a kultúrigényes községnek. A község vezetői összeültek arra a megállapodásra jutotta hogy társadalmi munka hozzáadásával is új kul túrotthont kívá- - nak építeni. Szöveg és fotó: Koimcsovícs Imre
