Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

1M& március 24. 3 Csütörtök Olcsóbban is ugyanaz Az élet beigazolta: a primőr zöldség hajtatására igen alkal­mas az újkígyósi Aranykalász Tsz szériából összeállított hajta- tóháza. Olcsó, jó és ugyanazt a minőségű árut adja, mint a tót- komlósi vagy éppen az orosházi korszerű, ultramodern telep. Csakhogy a korszerű telep a kö­zösségnek 10—15 millió forint­jába került, a kígyósiaké pedig még 1 millióba sem, noha az üvegfelület csaknem azonos. Sőt mi több: a tótkomlósi és az orosházi hajtatóház állami hi­telből épült, az újkígyósi pedig saját erőből. A szövetkezet vezetői és mind­azok, akik a kígyósiakat támo­gatták, évek óta ellentétben áll­nak a mezőgazdasági építészet­hez értő mérnökökkel, tech­nikusokkal. A nézeteltérés oka: a kígyósi hajtatóház szerintük kóeeráj, nem nagyüzemi épület, vagyis nem monumentális alko­tás, hanem egyszerű, amilyet anyagi lehetőségei között a fa­lusi ember alkothat. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a megye és az ország közös gazda­ságaiban kígyósi mintára nem épült hajtatóház. Szerkesztőségünk néhány mun­katársát is elmarasztalták azért, mert megírták Csík Péter elnök, Boző József főagronómus és Fa­zekas János kertész kezdemé­nyezését. A két csoport között néhány hete valószínű, megszűnt a vita. Hogy miért? A tsz zárszámadó közgyűlésén részt vevő Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese állást foglalt a kígyósiak kez­deményezésének oldalán. Helye­selte a tsz erőfeszítését a zöld­séghaj tatás kiterjesztésére, a sa­ját konstrukciójú, egyszerű épü­letek alkalmazását javasolta, A kormány elnökhelyettesének ál­lásfoglalása elegendő volt ah­hoz, hogy a mezőgazdasági épít­kezésekkel foglalkozó vezető be­osztású mérnökök, kertészeti szakemberek meghátráljanak. Félő, hogy a vita abbahagyása egyenlő lesz az ügy agyonhall- gatásával. Ez legalább olyan hi­ba lenne, mint az a lekezelés, amelyben évekkel ezelőtt része­sítették az újkígyósiak módsze­rét. Kétségtelen, a világ a techni­ka forradalmát éli, de a világ­piacon vajon aszerint fizetnek a salátáért, paprikáért, paradicso­mért, retekért, hogy azt mi­ként és hol hajtatták? Nem! Ott az áruért fizetnek és a vevőt egyáltalán nem érdekli, nem iz­gatja: szerfás épületben, meleg víz vagy éppen gázfűtésre be­rendezett hajtatóházban ter­mett-e az inyencfalat. Egy a lé­nyeg: a termék tömegével ke­rüljön az üzletekbe. Ha az új­kígyósi szerfás hajtatóház erre a célra megfelel, akkor ezt az olcsó építkezési módszert kellene elterjeszteni, hogy a beruházásra fordítandó milliók aránylag rö­vid idő alatt visszatérüljenek. Dupsi Károly Egész évre szóló munkamegállapodást kötnek a családtagokkal ei dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben A gazdálkodás sikere, az év közben egymás után jelentkező sok sürgős növényápolási és be­takarítási munka elvégzése jó­részt azon függ a termelőszövet­kezetekben, hogy milyen jól szer­vezett, mennyire egyetértő és egyet akaró brigádokkal, munka­csapatokkal rendelkeznek. He­lyenként eléggé formális, jófor­mán csak papíron szerepelnek ezek a munkaszervezetek, mivel az utóbbi években családi válla­láson alapszik a növényápolás és a betakarítás zöme. A dobozi Petőfi Tsz-ben is csa­ládi művelésre adják ki a kapás­növények jó részét, de ezért nem osztanak külön prémiumot. Az e célra szánt jelentős összeget azok kapják, akik egész évben a leg­szorgalmasabban, leglelkiismerete­sebben és legfegyelmezettebben vesznek részt a közös munkában. Ezzel az új jutalmazási rendszer­rel növelni kívánják a brigádok és munkacsapatok szerepét, főleg azok tagjainak fegyelmét. Például azok elesnek a legjob­baknak járó jutalomtól, akik nem Községi aktivaiilés Körösladányban, ültetik a cukorrépamaghozó dugványt a Felsönyomási Állami Gazdaságban, kukorica alá készítik a velőágyat Mezökovácsházán A Szeghalmi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya ezen a hé­ten a járás csaknem minden na­gyobb községében aktívaülésf tart a tavaszi mezőgazdasági mun­kák elkezdéséről. Tegnap, szerdán Körösladány község vezetői, a ter­melőszövetkezeti elnökök, párttit­károk, szakemberek, pártcsoport­vezetök és brigádvezetők tanács koztak a feladatokról. Amíg a megye északi járásaiban csak próbálgatják a tavaszi mező- gazdasági munkákat, mert a ta­lajvíz magassága és a belvíz mi­att alig találnak munkára alkal­mas táblát, addig a Békéscsabától délre terülő határrészben válto­zatlanul nagy erővel dolgoznak. A — Nem szuperál — mondta az üzemvezető. — Nagy a szél, nem tud lángra kapni a kanóc. Nincs gyufája? Crawford gyorsan elővette a sajátját és amikor tüzet adott a művezetőnek, észrevette, hogy annak szeme felcsillant. — Odaadnám az enyémet — — mondta Crawford —, de hát emlék. Egy régi cimborámtól kaptam. — Nem is fogadnám el — felelte az üzemfőnök. Holnapra jó lesz már az enyém is. Ez volt a megbeszélt jelszó, amit a főnöktől kaptak mind a ketten. Elmosolyodtak és vidáman kezet fogtak. — Beszélni akartam magával, azért jöttem ki a gyárba — szólalt meg Crawford. — Rögtön sejtettem, kivel van dolgom, amikor megpillantottam az irodán — felelte a művezető. — Azért is emlegettem Kanadát meg Dél-Amerikát. Kaptam ugyanis némi tájékoztatást ma­gáról a főnöktől... Induljunk el, nem tudhatjuk, ki figyel ben­nünket. — Amint látom, nemigen lesz itt alkalmunk nyugodtan beszél­getni. — Crawford körülnézett. — Hát itt aligha. Nagy a nyüzsgés, sok az ember, renge­teg a munka. Pedig sürgős mon­daná valóim vannak! Megadom a címem: Raglan Street 15. Nem fe­lejti el? Van ott egy albérleti szobám. Második mellékutca a Market Street felső részén. Szo­bám az első emeleten van. A nevem: Jack Maiion. A szállás- adónőmé: Mrs. Elliot. Megje­gyezte? Jó... Nézzen fél hozzám ma este fél tízkor. Nem tudok korábbi időt mondani, mert Jiét előtt nem végzünk és még utána kell néznem egy és más dolog­nak. Orvoshoz is el akarok men­ni a szívem miatt... Megállt, eldobta félig szívott cigarettáját, eltaposta. Crawford követte példáját. — Egyszóval, nyomon van, Mellon? — kérdezte a kapitány. — Mondjuk. Nem veszteget­tem hiába az időmet, bár ilyen körülmények között nagyon ne­héz dolgozni. Elvégre itt is helyt kell áll nőm a művezetőd poszton, mert csak úgy tudok százszáza­lékos munkát végezni. — Mégis, mire sikerült rájön­nie? — Egy és másra, de azt majd este elmondom. Itt most nem beszélhetek. Tehát fél tízkor! — Rendben van — bólintott Crawford. — Most pedig gyorsan végig­szalad a szerelőüzemen, aztán visszakísérem az irodába. Már sötétedett, mikor Craw­ford elhagyta a repülőgépgyá­rat. (Folytatjuk) Felsönyomási Állami Gazdaság I-es számú üzemegységében Bőr- csők Mihály brigádagronómus ar­ról tájékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy hozzáláttak a maghozó cukorrépadugvány kiültetéséhez. Ötven-ötvenkót holdon termeszte­nek majd cukorrépamagot, s mintegy harmincán, főként fiata­lok szorgoskodtak kedden, a dél­utáni órákban is. A gazdaság ke- reki üzemegységében a kukorica vetőágyára nagy teljesítményű műtrágyaszóróval szuperfoszfát és pétisó keveréket adagoltak. Az U—28-as traktort Kosa János ve­zette, Ilyés Sándor pedig a mun­kagépet kezelte. A mezőkovácsházi Oj Alkot­mány Termelőszövetkezetben az őszi mélyszántást fogasolta Kor­mányos Pál és Szedlacsek Antal egy-egy MTZ-traktorral. Kérdé­sünkre elmondották, hogy már a kukorica alá készítik a talajt. Sok még a szántanivaló. A traktorok egy része két műszakban üzemel, i másik része viszont — így az előbbi két traktoros is — egyelőre nyolcórás műszakot teljesít. Dél­után 5 óra körül, amikor a nap még magasan jár, a munkaesz­közt a tábla közepén hagyták és a traktorral elhajtottak. A ref.-kovácsiházi Dózsa Ter­melőszövetkezetben kedden még a késő délutáni órákban is hat- vanhatan foglalatoskodtak a mag­hozó sárgarépadugvány ültetésé­nél. Negyvennégyen ültették a dugványt, huszonketten pedig a prizmánál válogatták. A dugvány ültetésénél új módszert alkalmaz­tak — közölte Bakos István bri­gádvezető. A barázda oldalába helyezték el, majd egy újabb ba­rázdával megtámasztották. A bri­gádvezető szerint ez az ültetési mód bevált és az idén is azért mi­nősül jónak, mert a föld elég nedves, így egy-két nap alatt meg- ülepszik és a sárgarépadugvány fejlődésnek indulhat teljesítik a brigád- és munkacsa­patvezetők szakmai és a munkák­ra vonatkozó más utasításait. A jutalom kitűzése és a munkarend pontos meghatározása nyomán minden bizonnyal fellendül ebben a szövetkezetben is a versenyszel­lem, s az eddigi jó termésátlago­kat jelentősen megtetézik majd. A két üzemegységben egyébként két évvel ezelőtt alakítottak ki 2— 2 növénytermesztési, 1—1 kerté­szeti és 1—1 állattenyésztési bri­gádot. Az embereket a lakóhely és annak figyelembevételével osztot­ták «1, hogy kik milyen munka­körben és kikkel dolgoznak leg­szívesebben. A családtagokat ed­dig is főleg az 50 holdas konyha­kertészetben és a 60 holdas virág­kertészetben foglalkoztatták. Az idén is ez lesz a fó munkaterüle­tük, csakhogy nem úgy. mint ed­dig, hogy ha kedvük volt, akkor dolgoztak, ha nem, akkor távol maradtak. Az idén ugyanis megállapodást köt­nek minden családtaggal, hogy milyen munkában akarnak dol­gozni. Ezzel nemcsak az ide-oda vándorlást akarják megszüntetni, hanem elejét venni az olyan ta­valyi éa korábbi eseteknek, amikor időnként, főleg vasár- és ünnep­napokon alig, vagy senki sem je­lentkezett a gépek mellé rakodó­nak vagy más közös munkára. Most a megállapodás is, a jutal­mazási feltétel is kimondja, hogy azok a rakodók kaphatnak év vé­gén 1000-—1000 forint jutalmat, akik legtöbb munkanapot dolgoz­tak annál a járműnél, ahova év elején beosztották őket. A család­tagokat azzal is igyekeznek meg­nyerni az állandó munkának, hogy felveszik őket a szövetkezeti ta­gok sorába. Eddig leginkább csak akkor váltak tagkönyvesekké, ha megnősültek, férjhez mentek. Most rövid idő alatt már negy­venhármán léptek \be a fiatalok közül. , Az ide-oda való kapkodásnak, az esetenkénti rakodóhiánynak asz is oka volt, hogy a gépesítési bri­gád központi irányítás alá tarto­zott. Mi tagadás, a sok gép irá­nyítása, munkába állítása sokszor döcögött s nem volt megfelelő a kapacitásuk kihasználása. Az idén •(osztják a gépeket a két üzemegység között I s ez minden bizonnyal szervezet­tebbé, intenzívebbé teszi a mun­kájukat. Persze, serkentőleg hat az is, hogy a legeredményesebben dolgozó traktorosok, gépkocsi- és vontatóvezetőik is 1000—1000 fo­rint jutalmat nyerhetnek. A konyhakertészeti brigádot ön­állósítja erre az esztendőre a szö­vetkezet. Munkaóránként 2 forint és a megtermelt érték 30 százalé­ka lesz a járandóságuk. Az eddigi bérezés ugyanis nem serkentette őket a terv teljesítésére, az egyes munkafolyamatok erőfeszítés árán való elvégzésére. Az „úgyis egy­formán fizetnek, ha igyekszünk, ha nem” miatt bizony elgyomoso­dott és kevesebb bevételt adott ta­valy is a paprika, a paradicsom és az uborka. A dobozi Petőfi egyik legszer­vezettebb brigádja az immár négy éve alakult 40 tagú öntözőbrigád volt eddig is. Közülük tizenegy­nek öntözőgépész,, 28-nak pedig öntözőszakmunkás bizonyítványa van. A brigád vezetője kétéves öntözési szakiskolát végzett. Ezen­kívül a szövetkezet alkalmazott egy öntözési agronómust is. Nagy a feladat, az idén 1320 hold föl­det akarnak megöntözni. Ebből 370 hold cukorrépa, 250 hold fő- és másodvetésű zöldbab, 150 hold lucerna, 160 hold silókukorica. 3G hold virág, 20 hold földieper és 306 hold műrét lesz. A dobozi Petőfi Tsz-ben kisebb átszervezéssel, közös munkára és. versenyre ösztönző jutalmazással igyekeznek ütőképesebbé tenni az idén a munkacsapatokat és a bri­gádokat. K. I. Hetventonnás generátor Bánhidán A Bánhidai Erőműben — amely az ország legkorszerűbb, csak­nem teljesen automatizált erőműve lesz — helyére emelték a 70 tonnás generátort. Rövidesen sor kerül a gép üzemeltetésé­re- MTI-fotó — Lajos György felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents