Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

1S66. március 24. Csütörtök A ballada hőse Nyolcvan éve született Latinka Sándor A vers, akárha maga a nép köl­tötte volna, csak a szín tiszta iga­zat mondja, a valóságot a népbal­ladák tömörségével. Mert amikor a megásott sír szélén Latinka Sán­dor szembenézett a kivégző osztag fegyvereivel, még egyszer elhang­ozott a Prónay-tisztek életet ígérő szava: tagadd meg társaidat, hi­szen tiszt voltál magad is, mi kö­zöd ezekhez? S ha nem is szó sze­rint így: „A szám széle bizony véres, lássa is meg minden béres, öreg bojtár, számadó: igaz ember meghal inkább, sohasem lesz áruló..De tény, hogy Latinka bátran és tántoríthatatlanul, utol­só leheletéig (kitartott a nép igaz ügye mellett, nem alkudott, hős­ként halt meg. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1886. március 24-én született. Lakatos fia volt, szegényparasztok unoká­ja, nagy nehézségek között tanult. Szívós akaraterővel, tudásvággyal. Végigbarangolta Erdélyt, Romá­niát, eljutott Párizsiba is, s ami­kor hazatért, húszegynéhány éves korában, egy gépészmérnöki irodában kezdett dolgozni. Buda­pesten belépett a Vasmunkások Szakszervezetébe. Öt nyelven be­szélt, gazdag tapasztalatokkal ren­delkezett, Hamarosan a szociálde­mokraták VII. kerületi szerveze­tének vezetője lett. A világháborúban mint műszaki tiszt az olasz fronton, majd Uk­rajnában szolgál. Amikor győz az őszirózsás forradalom, s napi­rendre kerül az évszázados törté­nelmi per döntése, hogy a három­millió koldus végre saját földhöz jusson, Latinka Sándor a szegény- parasztság élvonalába áll, szer­vező titkára lesz a Földmunkások Országos Szövetségének. Később (gomogy'ba megy, s ott néhány hét, jjlatt megnyeri százak és ezrek szívét Az emberek az önzetlen, tiszta hitű, tántoríthatatlan forra­dalmárt ismerik meg benne, aki egyszerű nyelven szól hozzájuk, de minden szavát a meggyőződés forró szenvedélye hatja át. A nagybirtok hazájában kétszáz somogyi földesúrral szemben het­venhatezer koldus küzdelmét vezeti a kenyérért, az életért. Megkezdik a földfoglalást Az ő vezetésével alakítják meg a ma­gyar történelemiben először a föld­művesek termelőszövetkezeti tár­sulását a negyvennégyezer hol­das Eszterházy-birtokon. A Tanácsiköztársaság idején La­tin ka Somogy kormánybiztosa lett. Mindenekelőtt a nép gazda­sági megsegítésével törődött, de tudta, hogy ez csak akkor lehetsé­ges, ha a munkásfiatalom háborí­tatlan, szilárd és kemény kezű. Ezért erős és fegyelmezett köz- j igazgatást szervezett olyan tiszt- I viselőkkel, akik megértették, hogy minden képességükkel a né­pet kell szolgálniuk. Amikor a Dunántúl déli részein ellenforra­dalmi megmozdulások kezdődtek, kérlelhetetlen szigorral lépett fél ellenük. Hívták őt Budapestre, szükség lett volna szervező képességére, odaadó fáradhatatlanságára. De mindvégig Somogybán maradt, mert érezte: a forradalmár csak a vele összeforrott, benne fenntar­tás nélkül bízó, őt szerető mun­kás- és paraszttömegek hűségéből merítheti erejét. Kitartott akkor is, amikor az első magyar Tanács- köztársaság elbukott. A kaposvári szakszervezetek még ezt követően, 1919. augusztus 5-én is gyűlést tartottak a vármegyeházán, és ki­nyilvánították bizalmukat, ragasz­kodásukat vezetőjük iránt. „Ra­gaszkodjék a munkásság ezentúl is szeretettel és becsülettel veze­tőihez — mondta ki a határozat/ mint miként azt tegnap Latinka Sándor elvtársunk személyével kapcsolatban kifejezésre juttatta, aki mellett tüntető ovációt ren­dezett, méltányolva, elismerve azt a becsületes, egyenes és őszinte politikát, melyet ez az ízig-vérig szocialista elvtárs Somogy me­gyében végzett.” A jegyzőkönyv egy másik he­lyén: „Percekig tartó lelkes taps és él­jenzés fogadta a munkásság bál­ványozott és ízig-vérig forradal­mi lelkületű vezérének beszédét, és a meghatottságtól könnyeztek elvtársaink, amikor síri csöndben elmondta Latinka edvtárs gyönyö­rű beszédét.” Érthető, hogy amikor Latinkát és munkatársait sok száz más for­radalmárral együtt Horthy tiszti különítményei néhány nappal, később elfogták, felvetődött ben­nük a gondolat, hogy ezt a köz- tiszteletben álló, páratlanul nép­szerű embert árulásra bírják, s megfosszák attól, ami számára az életénél is drágább, a becsületé­től. De Latinka Sándort sem az ígéretek, sem a kínzások és gyöt­relmek iszonyata nem tudta meg­törni. Egy hónappal később, szep­tember 16-án éjjel a nádasdi er­dőben meggyilkolták, s jeltelein tömegsírba taszították. A ballada, amely hősi helytál­lását örökítette meg, évtizedeken át élt és terjedt, suttogva idézték a küzdelem folytatói, a forrada­lom lángjának ébren tartói. La­tinka életének és halálának gaz­dag tanulságai ma, születésének 80. évfordulóján is gondolkodásra késztetnek, megdobogtatják a szi­veket. v. f. Nasszer elnök beszéde Kairó Nasszer elnök kedd este Szuez­ben, az angol csapatok kivonulásá­nak évfordulója alkalmából ren­dezett tömeggyűlésen kétórás be­szédben méltatta az egyiptomi forradalom eredményeit. Beszédének külpolitikai részé­ben az elnök elsősorban az Iszlám Paktum terveivel, a jemeni forra­dalom védelmével foglalkozott. Az Iszlám Paktum halva szüle­tett terv — mondotta az EAK el­nöke —, azok az erők, amelyek a szocializmus, e haladás, a népek szabadsága, az arab nemzeti fel- szabadulás ellen küzdenek, hiába próbálják a vallás védelmezőinek feltüntetni magukat. Az arab i uradalom folytatja útját moha­medánok és nem mohamedánok részvételévé! s leleplezi azokat, akik az Iszlám Paktum mögé rej­tik terveiket. Az elnök elmondotta, hogy a dzsiddaí egyezmény végrehajtása nem halad a megfelelő úton. Sza- úd-Arábia talán azt gondolja, hogy az EAK kifáradt a jemeni forradalom Védelmében és sorsá­ra hagyja a jemeni forradalmáro­kat. Ez tévedés. — Azit üzenem Szaúd-Arábiá­nak, hogy nem adjuk meg magun­kat — mondotta az elnök. — Le­csapunk mindenkire, aki fegyver­rel akar behatolni Jemenbe. Csa­pást mérünk az agresszió bázisá­ra is. (MTI) 2 Komócsin Zoltán előadása az MSZMP politikai akadémiáján Teljesen félre akarják állítani Sukarnót A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán előadást tartott A nem­zeti érdek és nemzetköziség címmel. Az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában ren­dezett előadáson megjelent a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kor­mánynak számos tagja, politi­kai és társadalmi életünk sok ismert képviselője. Az AP Singapore-ban szer­zett értesülései szerint Sukamo indonéz elnöknek három vá­lasztása van jövőjét illetően. Az egyik lehetőség, hogy vég­leg leköszön tisztségétől, a má­sik, hogy névlegesen elnök ma­rad, a harmadik pedig, hogy „pihenés” céljából hosszabb időre külföldre távozik. A hírügynökség úgy véli, hogy Suharto tábornok, Indo­nézia új „erős embere” a har­madik lehetőség híve és azt ja- vallja az elnöknek, zarándokol­jon el Mekkába vagy pedig utazzék Japánba. Vannak olyan hírek is, ame­lyek szerint a Suharto által be­jelentendő új, feltehetően 24 tagú kormányban a tábornok lenne az első miniszterelnök­helyettes. Megmaradna mi­niszterelnökhelyettes’ tisztsé­gében a nemrég kinevezett Adarn Malik. A most kinevezett polgári személyek közül Adam Malik külügyminisztert tartják a jö­vő emberének, aki nem ahnyi- ra politikusokkal, mint szakér­tőkkel kíván majd együtt dől­Indiai vezetők nyilatkozatai a Pravdában Moszkva A Pravda szerdai száma közli azokat a nyilatkozatokat, amelye­ket a közelmúltban szovjet újság­íróknak adott Radhakrisnan in­diai államelnök, Indira Gandhi asszony miniszterelnök és Kama- radzs, az indiai nemzeti komgresz- szus nárt elnöke. Radhakrisnan a taskenti: nyilat­kozat jelentőségét méltatva meg­állapította, hagy Indiában a köz­vélemény legszélesebb rétegei el­ismeréssel fogadták a Szovjet- Uzbegisztán fővárosban kiadott deklarációt. • „Különösképpen nagyra becsüljük mindazt, amit ennek érdekében a Szov.jp unió, a szovjet kormány és Koszigin mi­niszterelnök tett. hiánytalanul teljesíteni lehessen. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a két ország küldötteinek legutóbb Rawalpindiben megtar­tott találkozója nem hozta meg a kívánt eredményt. A továbbiakban ismét hitet tett az eí nem kötelezettségi politika folytatása mellett, s hangoztatta, hogy India küzd a békéért, vala­mint a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés valamennyi for­májának felszámolásáért. A Kínai KP válaszlevele az SZKP-nak gozm. Djakartából keltezett je­lentésében az AP elmondja, hogy a szűkebb kabinet Su­harto elnökletével hétfőn és kedden is ülést tartott, de még nem sikerült megállapodnia az új kormány összetételében. A Reuter arról számol be, hogy a djakartai kínai nagykö­vetség hétfőn levélben tiltako­zott az indonéz kormánynál amiatt, hogy március 18-án Ma- kassarban tüntető diákok meg­rohanták és feldúlták a kínai konzulátus épületét. A kínai jegyzék elégtételt, kártérítést követel és sürgeti a bűnösök felelősségre vonását. (MTI) Magyar olasz konzuli e^mménv alaírasa Az Indiai Köztársaság . elnöke nyilatkozatának további részében kijelentette: „Elérkeztünk odáig, hogy lehetőség nyílik arra, hogy a népek életéből kizárjuk a hábo­rút.” Hangot'rfts/ hogy e folyamat lényege a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, a más államok bol­ti gyei be való beavatkozás eltiltása és á népek jogainak kölcsönös tiszteletben -tartása — miként ezt a szovjet kormány kifejezésre jut­tatta. Indira Gandhi is hosszasan fog­lalkozott a taskenti nyilatkozat töténelmi jelentőségével. Hangoztatta azonban, a két or­szágnak még sok nehézséget kell legyűrnie, hogy a deklarációt Peking Az Űj-Kína hírügynökség szer­dán közölte a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának levelét a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­hoz, amelyben meghívja a KKP küldöttségét, hogy vegyen részt vendégként az SZKP XXIII. kongresszusán. Az Űj-Kína ismerteti a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának keddi válaszlevelét, amely a már korábban is hangoz­tatott SZKP-ellenes vádaskodás kíséretében elutasítja a meghí­vást. (MTI) a Külügyminisztériumban A Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság küldöttségei 1966. március 8—23 között tár­gyalásokat folytattak Budapesten a két ország között kötendő új konzuli egyezményről. Az egyez­mény szövegét március 23-án u Külügyminisztériumban dr. Ustor Endre nagykövet, a Külügymi­nisztérium nemzetközi jogi osz­tályának vezetője, illetve Franco Montanari követ, az olasz dele­gáció vezetője írta alá. (MTI) rrw* Sárközi Gyula és Bárdy Zoltán regenye 13. — Értem — felelte Crawford elgondolkozva. — De mivel hát maga ide pá­lyázik hozzánk, nem liánom, bekukkanthat pár pillanatra a főszerelőüzémbe, csakhogy né­mi fogalma legyein az itteni munkákról — mondta Patton. — Várjon kicsit, keresek vala­kit, aki odavezeti. Egyedül nem léphet a gyár területére, csak kísérővel. Crawford megköszönte Patton jóindulatát A titkár telefonon berendelte a szerelőüzem vezetőjét, aztán folytatta a szundikálást a vezér széles foteljében. Kék kezeslábast viselő, magas férfi lépett be. Vastag szaruke­retes szemüveg ült orra hegyén. Patton utasította, hogy kala­uzolja végig Crawfordot az üze­men, aztán egy fél óra múlva kísérje vissza ide az irodára. — Az úr nem idevalósi, ugye? — kérdezte a művezető, amikor kiértek a gyárudvarra. — Nem — felelte Crawford. — Most ugyan Londonból érkez­tem, de tulajdonképpen kana­dai vagyok. A Charters Művek­nél akartam elhelyezkedni, de valahogy sokáig gondolkoznak rajta. Aztán eszembe jutott, miért ne próbálkozzam meg itt is. Sajnos, pechem van, a vezér nincs idehaza. — Szóval, kanadai — sóhaj­totta a művezető. — Mindig sze­rettem volna látni Kanadát meg Dél-Amerikát is. Azt mondják, tüzes menyecskék vannak oda­át... — Dolgoztam ott is pár évig — mondta Crawford. Chilében, Peruban. Gyönyörű vidék. És micsoda nők vannak ott! És milyen igénytelenek, egy tányér levesért lefekszenek az európai gringóval. — De szeretnék egyszer egy olyan tüzes bestiával hálni! Nem vagyok még öreg, negyvenöt év nem nagy idő. Bár a szívem... Átvágtak a tágas térségen az irodaépület és az álcázott han­gárok között. Jobbra tőlük terült el a végtelennek tűnő repülőtér, ahol minden valószínűség sze­rint majd az új Super-Ciklono- kat fogják kipróbálni. Légcsava­rok bőgtek valahol a közelben. A felhők mögül kibukkant a nap. Éles szél kerekedett és gyorsan megtisztította az eget. Ritka szép napfényes téli délután volt. A művezető megállt és meg­fogta Crawford karját. F.gyedül voltak a térség közepén, távol mindentől és mindenkitől. — Gyújtsunk rá — mondta s elővette cigarettacsomagiát. Megkínálta Crawfordot. A ka­pitány kivett és a szájába tett egy cigarettát. A művezető a zse­bében kotorászott, aztán előhúz­na öngyújtóját és tüzet adott. Crawford megismerte az ön­gyújtót. Pontosan ugyanilyen lapult az ő zsebében is. Az el­hárítok ismertető jele. Most már tudta, kivel van dolga. A művezető az ő emberük. Ám az öngyújtó sehogy sem akart meggyulladni. *

Next

/
Thumbnails
Contents