Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
1S66. március 24. Csütörtök A ballada hőse Nyolcvan éve született Latinka Sándor A vers, akárha maga a nép költötte volna, csak a szín tiszta igazat mondja, a valóságot a népballadák tömörségével. Mert amikor a megásott sír szélén Latinka Sándor szembenézett a kivégző osztag fegyvereivel, még egyszer elhangozott a Prónay-tisztek életet ígérő szava: tagadd meg társaidat, hiszen tiszt voltál magad is, mi közöd ezekhez? S ha nem is szó szerint így: „A szám széle bizony véres, lássa is meg minden béres, öreg bojtár, számadó: igaz ember meghal inkább, sohasem lesz áruló..De tény, hogy Latinka bátran és tántoríthatatlanul, utolsó leheletéig (kitartott a nép igaz ügye mellett, nem alkudott, hősként halt meg. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1886. március 24-én született. Lakatos fia volt, szegényparasztok unokája, nagy nehézségek között tanult. Szívós akaraterővel, tudásvággyal. Végigbarangolta Erdélyt, Romániát, eljutott Párizsiba is, s amikor hazatért, húszegynéhány éves korában, egy gépészmérnöki irodában kezdett dolgozni. Budapesten belépett a Vasmunkások Szakszervezetébe. Öt nyelven beszélt, gazdag tapasztalatokkal rendelkezett, Hamarosan a szociáldemokraták VII. kerületi szervezetének vezetője lett. A világháborúban mint műszaki tiszt az olasz fronton, majd Ukrajnában szolgál. Amikor győz az őszirózsás forradalom, s napirendre kerül az évszázados történelmi per döntése, hogy a hárommillió koldus végre saját földhöz jusson, Latinka Sándor a szegény- parasztság élvonalába áll, szervező titkára lesz a Földmunkások Országos Szövetségének. Később (gomogy'ba megy, s ott néhány hét, jjlatt megnyeri százak és ezrek szívét Az emberek az önzetlen, tiszta hitű, tántoríthatatlan forradalmárt ismerik meg benne, aki egyszerű nyelven szól hozzájuk, de minden szavát a meggyőződés forró szenvedélye hatja át. A nagybirtok hazájában kétszáz somogyi földesúrral szemben hetvenhatezer koldus küzdelmét vezeti a kenyérért, az életért. Megkezdik a földfoglalást Az ő vezetésével alakítják meg a magyar történelemiben először a földművesek termelőszövetkezeti társulását a negyvennégyezer holdas Eszterházy-birtokon. A Tanácsiköztársaság idején Latin ka Somogy kormánybiztosa lett. Mindenekelőtt a nép gazdasági megsegítésével törődött, de tudta, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a munkásfiatalom háborítatlan, szilárd és kemény kezű. Ezért erős és fegyelmezett köz- j igazgatást szervezett olyan tiszt- I viselőkkel, akik megértették, hogy minden képességükkel a népet kell szolgálniuk. Amikor a Dunántúl déli részein ellenforradalmi megmozdulások kezdődtek, kérlelhetetlen szigorral lépett fél ellenük. Hívták őt Budapestre, szükség lett volna szervező képességére, odaadó fáradhatatlanságára. De mindvégig Somogybán maradt, mert érezte: a forradalmár csak a vele összeforrott, benne fenntartás nélkül bízó, őt szerető munkás- és paraszttömegek hűségéből merítheti erejét. Kitartott akkor is, amikor az első magyar Tanács- köztársaság elbukott. A kaposvári szakszervezetek még ezt követően, 1919. augusztus 5-én is gyűlést tartottak a vármegyeházán, és kinyilvánították bizalmukat, ragaszkodásukat vezetőjük iránt. „Ragaszkodjék a munkásság ezentúl is szeretettel és becsülettel vezetőihez — mondta ki a határozat/ mint miként azt tegnap Latinka Sándor elvtársunk személyével kapcsolatban kifejezésre juttatta, aki mellett tüntető ovációt rendezett, méltányolva, elismerve azt a becsületes, egyenes és őszinte politikát, melyet ez az ízig-vérig szocialista elvtárs Somogy megyében végzett.” A jegyzőkönyv egy másik helyén: „Percekig tartó lelkes taps és éljenzés fogadta a munkásság bálványozott és ízig-vérig forradalmi lelkületű vezérének beszédét, és a meghatottságtól könnyeztek elvtársaink, amikor síri csöndben elmondta Latinka edvtárs gyönyörű beszédét.” Érthető, hogy amikor Latinkát és munkatársait sok száz más forradalmárral együtt Horthy tiszti különítményei néhány nappal, később elfogták, felvetődött bennük a gondolat, hogy ezt a köz- tiszteletben álló, páratlanul népszerű embert árulásra bírják, s megfosszák attól, ami számára az életénél is drágább, a becsületétől. De Latinka Sándort sem az ígéretek, sem a kínzások és gyötrelmek iszonyata nem tudta megtörni. Egy hónappal később, szeptember 16-án éjjel a nádasdi erdőben meggyilkolták, s jeltelein tömegsírba taszították. A ballada, amely hősi helytállását örökítette meg, évtizedeken át élt és terjedt, suttogva idézték a küzdelem folytatói, a forradalom lángjának ébren tartói. Latinka életének és halálának gazdag tanulságai ma, születésének 80. évfordulóján is gondolkodásra késztetnek, megdobogtatják a sziveket. v. f. Nasszer elnök beszéde Kairó Nasszer elnök kedd este Szuezben, az angol csapatok kivonulásának évfordulója alkalmából rendezett tömeggyűlésen kétórás beszédben méltatta az egyiptomi forradalom eredményeit. Beszédének külpolitikai részében az elnök elsősorban az Iszlám Paktum terveivel, a jemeni forradalom védelmével foglalkozott. Az Iszlám Paktum halva született terv — mondotta az EAK elnöke —, azok az erők, amelyek a szocializmus, e haladás, a népek szabadsága, az arab nemzeti fel- szabadulás ellen küzdenek, hiába próbálják a vallás védelmezőinek feltüntetni magukat. Az arab i uradalom folytatja útját mohamedánok és nem mohamedánok részvételévé! s leleplezi azokat, akik az Iszlám Paktum mögé rejtik terveiket. Az elnök elmondotta, hogy a dzsiddaí egyezmény végrehajtása nem halad a megfelelő úton. Sza- úd-Arábia talán azt gondolja, hogy az EAK kifáradt a jemeni forradalom Védelmében és sorsára hagyja a jemeni forradalmárokat. Ez tévedés. — Azit üzenem Szaúd-Arábiának, hogy nem adjuk meg magunkat — mondotta az elnök. — Lecsapunk mindenkire, aki fegyverrel akar behatolni Jemenbe. Csapást mérünk az agresszió bázisára is. (MTI) 2 Komócsin Zoltán előadása az MSZMP politikai akadémiáján Teljesen félre akarják állítani Sukarnót A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán előadást tartott A nemzeti érdek és nemzetköziség címmel. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett előadáson megjelent a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert képviselője. Az AP Singapore-ban szerzett értesülései szerint Sukamo indonéz elnöknek három választása van jövőjét illetően. Az egyik lehetőség, hogy végleg leköszön tisztségétől, a másik, hogy névlegesen elnök marad, a harmadik pedig, hogy „pihenés” céljából hosszabb időre külföldre távozik. A hírügynökség úgy véli, hogy Suharto tábornok, Indonézia új „erős embere” a harmadik lehetőség híve és azt ja- vallja az elnöknek, zarándokoljon el Mekkába vagy pedig utazzék Japánba. Vannak olyan hírek is, amelyek szerint a Suharto által bejelentendő új, feltehetően 24 tagú kormányban a tábornok lenne az első miniszterelnökhelyettes. Megmaradna miniszterelnökhelyettes’ tisztségében a nemrég kinevezett Adarn Malik. A most kinevezett polgári személyek közül Adam Malik külügyminisztert tartják a jövő emberének, aki nem ahnyi- ra politikusokkal, mint szakértőkkel kíván majd együtt dőlIndiai vezetők nyilatkozatai a Pravdában Moszkva A Pravda szerdai száma közli azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a közelmúltban szovjet újságíróknak adott Radhakrisnan indiai államelnök, Indira Gandhi asszony miniszterelnök és Kama- radzs, az indiai nemzeti komgresz- szus nárt elnöke. Radhakrisnan a taskenti: nyilatkozat jelentőségét méltatva megállapította, hagy Indiában a közvélemény legszélesebb rétegei elismeréssel fogadták a Szovjet- Uzbegisztán fővárosban kiadott deklarációt. • „Különösképpen nagyra becsüljük mindazt, amit ennek érdekében a Szov.jp unió, a szovjet kormány és Koszigin miniszterelnök tett. hiánytalanul teljesíteni lehessen. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a két ország küldötteinek legutóbb Rawalpindiben megtartott találkozója nem hozta meg a kívánt eredményt. A továbbiakban ismét hitet tett az eí nem kötelezettségi politika folytatása mellett, s hangoztatta, hogy India küzd a békéért, valamint a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáért. A Kínai KP válaszlevele az SZKP-nak gozm. Djakartából keltezett jelentésében az AP elmondja, hogy a szűkebb kabinet Suharto elnökletével hétfőn és kedden is ülést tartott, de még nem sikerült megállapodnia az új kormány összetételében. A Reuter arról számol be, hogy a djakartai kínai nagykövetség hétfőn levélben tiltakozott az indonéz kormánynál amiatt, hogy március 18-án Ma- kassarban tüntető diákok megrohanták és feldúlták a kínai konzulátus épületét. A kínai jegyzék elégtételt, kártérítést követel és sürgeti a bűnösök felelősségre vonását. (MTI) Magyar olasz konzuli e^mménv alaírasa Az Indiai Köztársaság . elnöke nyilatkozatának további részében kijelentette: „Elérkeztünk odáig, hogy lehetőség nyílik arra, hogy a népek életéből kizárjuk a háborút.” Hangot'rfts/ hogy e folyamat lényege a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, a más államok bolti gyei be való beavatkozás eltiltása és á népek jogainak kölcsönös tiszteletben -tartása — miként ezt a szovjet kormány kifejezésre juttatta. Indira Gandhi is hosszasan foglalkozott a taskenti nyilatkozat töténelmi jelentőségével. Hangoztatta azonban, a két országnak még sok nehézséget kell legyűrnie, hogy a deklarációt Peking Az Űj-Kína hírügynökség szerdán közölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának levelét a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához, amelyben meghívja a KKP küldöttségét, hogy vegyen részt vendégként az SZKP XXIII. kongresszusán. Az Űj-Kína ismerteti a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának keddi válaszlevelét, amely a már korábban is hangoztatott SZKP-ellenes vádaskodás kíséretében elutasítja a meghívást. (MTI) a Külügyminisztériumban A Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság küldöttségei 1966. március 8—23 között tárgyalásokat folytattak Budapesten a két ország között kötendő új konzuli egyezményről. Az egyezmény szövegét március 23-án u Külügyminisztériumban dr. Ustor Endre nagykövet, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának vezetője, illetve Franco Montanari követ, az olasz delegáció vezetője írta alá. (MTI) rrw* Sárközi Gyula és Bárdy Zoltán regenye 13. — Értem — felelte Crawford elgondolkozva. — De mivel hát maga ide pályázik hozzánk, nem liánom, bekukkanthat pár pillanatra a főszerelőüzémbe, csakhogy némi fogalma legyein az itteni munkákról — mondta Patton. — Várjon kicsit, keresek valakit, aki odavezeti. Egyedül nem léphet a gyár területére, csak kísérővel. Crawford megköszönte Patton jóindulatát A titkár telefonon berendelte a szerelőüzem vezetőjét, aztán folytatta a szundikálást a vezér széles foteljében. Kék kezeslábast viselő, magas férfi lépett be. Vastag szarukeretes szemüveg ült orra hegyén. Patton utasította, hogy kalauzolja végig Crawfordot az üzemen, aztán egy fél óra múlva kísérje vissza ide az irodára. — Az úr nem idevalósi, ugye? — kérdezte a művezető, amikor kiértek a gyárudvarra. — Nem — felelte Crawford. — Most ugyan Londonból érkeztem, de tulajdonképpen kanadai vagyok. A Charters Műveknél akartam elhelyezkedni, de valahogy sokáig gondolkoznak rajta. Aztán eszembe jutott, miért ne próbálkozzam meg itt is. Sajnos, pechem van, a vezér nincs idehaza. — Szóval, kanadai — sóhajtotta a művezető. — Mindig szerettem volna látni Kanadát meg Dél-Amerikát is. Azt mondják, tüzes menyecskék vannak odaát... — Dolgoztam ott is pár évig — mondta Crawford. Chilében, Peruban. Gyönyörű vidék. És micsoda nők vannak ott! És milyen igénytelenek, egy tányér levesért lefekszenek az európai gringóval. — De szeretnék egyszer egy olyan tüzes bestiával hálni! Nem vagyok még öreg, negyvenöt év nem nagy idő. Bár a szívem... Átvágtak a tágas térségen az irodaépület és az álcázott hangárok között. Jobbra tőlük terült el a végtelennek tűnő repülőtér, ahol minden valószínűség szerint majd az új Super-Ciklono- kat fogják kipróbálni. Légcsavarok bőgtek valahol a közelben. A felhők mögül kibukkant a nap. Éles szél kerekedett és gyorsan megtisztította az eget. Ritka szép napfényes téli délután volt. A művezető megállt és megfogta Crawford karját. F.gyedül voltak a térség közepén, távol mindentől és mindenkitől. — Gyújtsunk rá — mondta s elővette cigarettacsomagiát. Megkínálta Crawfordot. A kapitány kivett és a szájába tett egy cigarettát. A művezető a zsebében kotorászott, aztán előhúzna öngyújtóját és tüzet adott. Crawford megismerte az öngyújtót. Pontosan ugyanilyen lapult az ő zsebében is. Az elhárítok ismertető jele. Most már tudta, kivel van dolga. A művezető az ő emberük. Ám az öngyújtó sehogy sem akart meggyulladni. *
