Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
UK*. március 23. 4 Szerda Megalakult a békéscsabai lnauglemezbarátok klubja Mint már lapunkban beszámoltunk róla: március 7-én Üt a modem zenéhez címmel előadás- ciklus kezdődött meg Békéscsabán. Az első, amely a zenei romantikáról szólt, egyben a hang- lemezbarátok klubja megalakulását is jelentette. A tíz előadásból álló sorozat első est je azt bizonyítja: szükségszerű volt a ciklus beindítása, hiszen ezen a megyei könyvtár gyermekkönyvtára helyiségében ötvenen jelentek meg. A ha n glem ezbarátok klubja „Üt a modem zenéhez” előadássorozat legközelebbi rendezvényén, amelyre március 21-én este 6 órakor került sor. Wagner-estet tartottak. Sicadó (és a további előadásokon is) Németh László, a •Jókai Színház karnagya volt. Ezen az esten az előadáshoz a legnépszerűbb Wagner-operákból hangzottak el gépzenei illusztrációk. A többi között a Bolygó hollandi, a Lohengrin és a Tannhäuser részleteit mutatták be. Békéi és szabadságot 1 "?<>»■■<*■<■ a vietnami népnek! A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat dolgozói az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez címzett táviratukban követelték a vietnami nép ellen folytatott agressziós háború azonnali beszüntetését. A gyomai középiskolai kollégium diáktanácsa — egyetértve a KISZ KB felhívásával — javasolta a kollégium ifjúságának, hogy a napi tanulás mellett végezzen társadalmi munkát is. Ennek eredményeként az elmúlt héten a diákok 1000 forintot kerestek, melyet a diáktanács a KISZ által meghatározott csekkszámlára befizetett. Tizennyolc szakma közül választhatnak Érdekes tájékoztató a gyulai iparitanuló-intézetben A Munkaügyi Minisztérium 613. számú Gyulai Iparitanuló Intézete három megye: Békés, Csong- rád és Hajdú mezőgazdaságának szakemberellátásához nyújt segítséget, A helyszínen szerzett tájékoztatásból nemcsak az intézet élete, tevékenysége tárult fel közelebbről, hanem hangsúlyt kapott az a mind gyakrabban hangoztatott megállapítás is, hogy fiatalságunk fokozódó érdeklődéssel lordul a gyakorlati pályák felé. Az előítéletek zsákjának limlomjai közé kerül és a feledés padlására hajítódik végre a maradi álláspont: ..Ha nem tanulsz, mehetsz inasnak!” Az intézetben emelt szintű képzés folyik, vagyis a tanulónak a három esztendei tanidő alatt a száktantárgyak mellett két gimnáziumi évnek megfelelő anyagot is el kell sajátítani. Ennek az a nyilvánvaló előnye, hogy szakin un káshizonyítván nyal a kézben dolgozhat, kereshet, ugyanakkor, ha kedve van hozzá, a gimnázium esti vagy levelező tagozatának harmadik osztályában folytathatja tanulmányait. A szakmunkás- képesítő a technikumba is jó ajánlólevél. Az intézet fő feladata: mező- gazdasági gépkezelők nevelése. Évente eddig átlag 120—130 hagyta el az iskolát. A végzetteket a három megye állami gazdaságainak igazgatóságai helyezik el és a termelőszövetkezetek fogadják be. Ennek érdekében az intézet vezetősége rendszeres kapcsolatban áll a vállalatokkal, szövetkezetekkel, időnként felkeresi azokat s ők is ellátogatnak szétnézni a tanulók közt. De még ennél is szorosabb szálak szövődnék oly módon, hogy a másodéves ipari tanulók nyaranta 4—5 hétre gyakorlati munkára települnek ki mintegy 80—100 termelőszövetkezetbe. Ez azt eredményezi, hogy a már végzett tanulókat személy szerint is várják a ratai- fcahelyek a tsz-ekben. A jó elhelyezkedési, kereseti és továbbtanulási lehetőség hírére mind több általános iskola irányítja ide a gyakorlati pályák iránt érdeklődő növendékeit. Ennek némileg egyéni vonatkozású oka is van. Az intézet agilis igazgatója!’ Banadics Márton, a körzetükbe tartozó általános iskola kát módszeresen látogatja, kedvet csinál a szakmához. Az igazgató helyettese, Kollárik János érdekes részleteket között a javaban folyó beiskolázásról. A valamivel kétszáz feletti létszám- keretet a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyta. A jelentkezők száma azonban meghaladja a háromszázat, ami a szorgalmasabb tanulók kiválogatását teszi lehetővé. Ily módon már tavaly is bizonyos fokú minőségi szint elérhetésére nyílt alkalom. Az előző esztendők jóval gyengébb átlagaihoz mérten már ■akkor a mércét a 3,5 átlagjegyű bizonyítványokig lehetett emelni, az idén pedig egészen 3.9-ig, de szép számmal vannak négyes meg négyegész öttized "rendű átlagjegyűek is! Tehát túlnyomórészt jó rendűekkel telnek meg a padok és műhelyek. Kell-e ennél jobb bizonyíték az ipari pályák fokozódó megbecsülésének az igazolásához? A fizikai mellett tehát, a szellemi alkalmasság is elsőrendű követelménnyé vált. Mindemellett továbbra is figyelembe veszik a tanulók szociális helyzetét. Az intézet elsőéves tanulóinak száma tulajdonképpen nem kettőszáz, hanem négyszáz. Ebben azonban a termelőszövetkezetekben, ktsz-ekben s a magánkisiparosoknál szerződöttek is szerepelnek. Az osztályzaton alapuló válogatás előnve máris mutatkozik. Az ily módon tavaly beiskolázottak átiagjegyei már jobbak az előző éviekénél. Űj vonás az is, hogy a helyi és a környékbeli általános iskolák tanulócsoportjai év közben ellátogatnak, hogy közelről ismerkedhessenek az intézet életével, lehetőségeivel. Ámul- va fogadják, hogy 18 szakma közül választhat bármelyik jelentkező. Elsősorban a vasiparra, de ezenkívül az építő- és a faipari szakmára is nevelnek fiatalokat. A harmadik, évfolyamot végzők, 15-ös csoportokban, szakoktató vezetésével kint dolgoznak a gazdaságokban. A sarkadi és a Körösladányi Gépállomáson például két-két 15-ös létszámú csoport is tevékenykedik egyszerre. A Gyulai Gépállomás és a Hidasháti Állami Gazdaság minden évben az intézettől kér tanulókat, annyira becsüli az ott végzetteket. Nagyon is érthető ily módon Banadics Márton igazgatónak az a kijelentése, hogy a gazdaságok részéről az intézetet érő elismerés az iskolavezetés, az egész tantestület legszebb jutalma. Elgondolkoztató az is, ahogyan Kollárik Janos igazgatóhelyettes mintegy összefoglalja intézetük és egy kicsit minden szakmát adó iparitanuló-intézet által nyújtott lehetőségeket. — Űj társadalmunkban, a természet. leigázása s az űrhajóépítés korszakában hazánknak is egyre több igazán jó szakemberre van szüksége. Gyenge szorgalmú és jellemű egyénekkel építő tetteket véghezvinni lehetetlen. Intézetünk minden tekintetben képzett, jól felkészült nevelőgárdával. ösztöndíjjal. tankönyvvel, munkaruhával, , kollégiumi ellátással. jól felszerelt tanműhelyekkel várja és fogadja az ide pályázókat. A többi rajtuk múlik. Huszár Rezső Válasz a „Csak húsz esztendőt tévedtek64 című glosszánkra A Békés megyei Népújság 1966. március 13,-i számában „Csak húsz esztendőt tévedtek” címmel a Békés megyei Jókai Színház egyik bemutatott darabjáról, Szántó— Szécsén—Fényes: Duna parti randevú c. művéről írt cikket. A cjkkfel kapcsolatosan a következőket közöljük: Elismerjük, hogy a zenés bohózat nem mai témájú. Éppen ezért súlyos hiba volt annak feltüntetése „történik napjainkban Budán, egy rózsadombi villában”. E technikai műhiba elkövetőjét felelősségre vonjuk. A jogosan felvetett hibákból, hiányosságokból a színház a következtetést levonja és vigyáz arra, hogy a jövőbe« hasonlóak ne forduljanak elő. Nem értünk azonban azzal egyet, hogy egy darab műsorba állításából, hiányos rendezéséből, kivitelezéséből olyan messzemenő negatív műsorpolitikai következtetést vonjanak le. mint ahogy a cikk írója tette. Helyes és szükséges meglátni azt is, hogy a Békés megyei Jókai Színház művészi színvonala a rekonstrukció nehéz három évében sem csökkent. Itt mutatták be a legtöbb új magyar darabot ebben az időszakban, szolgálva ezzel a szocialista színház célkitűzését. A magyar szerzők müvei mellett a világirodalom mai témájú bemutatásával (Per, Sebhely) a béke. a háborúellenesség gondolatát vitték színre. A Per és a Dózsa c. darabok előadásáért a Művelődésügyi Minisztérium műsorpolitikai nívó- díjban részesítette a Jókai Színházat. A színház felújításának időszakában nem megfelelő helyiség miatt a székhelyi előadások száma csökkent. Évenként több mint 300 tájelőadást tartottak megyénkben, de Csongrád megyében is, bekapcsolódva ezzel az egységes népművelési munkába, a nép tudatának formálásába (a szóban forgó darabot kivéve). A jövőben is szívesen veszünk minden reális bírálatot, mely színházunk további fejlődését kívánja szolgálni. Nagy Ferenc Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztály vezetője Nem tépi már az idegeket a csengő Lapunk március kilencedik: számában Biztonságos idegtépés címmel közleményt , jelentettünk meg arról, hogy az iparcikk kiskereskedelmi vállalat ruházati szak üzleteiben a próbafülkékre éktelenül berregő csengőiket szereltek fel. A próbafülke ajtajának kinyitásakor és becsukásakor a vevők szinte megijedtek a harsány csengéstől. Ezért többen nem szívesen vették igénybe az üzleti alkalmatosságot. Közleményünk után az iparcikk kiskereskedelmi vállalat szerelőt küldött üzleteibe és a próbaiül- kékre szeréit csengők hangját tompén bér regőre vették. Miért mondta le as ?4í — Nem csalás, nem ámítás, csak felelősség kérdése. ..1 — Interjú „Terefere- ügyben" tereferés ügyintézésekről — Nyilatkozik az Országos Rendező Iroda propagandafőnöke — GERLA, MAGVETŐ MG TSZ lőállattenyészlöi munkakor betöltésére PÁLYÁZATOT HIRDET. FELTÉTEL: EGYETEMI VAGY FŐISKOLAI VÉGZETTSÉG MELLETT 5. KÖZÉPISKOLAI BIZONYÍTVÁNY CSATOLÁSA MELLETT 10 ÉVES NAGYÜZEMI GYAKORLAT SZÜKSÉGES. FIZETÉS 16/1964. FM SZÁMÜ RENDELET SZERINT. RÉSZLETES ÖNÉLETRAJZ. ÚTIKÖLTSÉGET CSAK FELVÉTEL ESETÉN TÉRÍTÜNK. 127 A közelmúltban glossza jelent meg lapunkban ..Lemondta az ORI . .” címmel, amely bírálta az Országos Rendező Iroda szervező munkáját, s szóvá tette, miként vallott kudarcot egy műsoros est rendezése a dobozi kul- túrházban. Egy előadás elmaradt és a kultúrház igazgatójával együtt sok-sok tanyasi lakosbosz- szankodott, akiket zenés műsor helyett üres színpad fogadott március 9-én Dobozon Hogy mi történt és miért mondta le az előadást az ORI. s miért lordul elő mind gyakrabban a műsorelmaradással járó kínos helyzet, erre a kérdésre a cikk megjelenését követően Budapesten. az ! ORI-központ propagandaosztályának vezetőjétől, Kardos Sándor elvtárstól kaptunk választ. Érdemes a dobozi esetet s magát az interjút a legapróbb részletekkel együtt leírni — tanulságul arra a bonyolult műsorszervezésre. ami sajnos, ma is hivatalosan elfogadott. — Hogyan, az ORI-nak műsora lett volna 9-én Dobozon?... — hökkent meg Kardos Sándor, amikor bevezetés'helyett az említett glosszát elolvasta. — És különben is... micsoda cím az, hogy „Tereíere”? — folytatta. — Nem , . Tudomásom szerint nekünk ekkor nem lehetett előadásunk ebben a községben . . . __ ? — Jói értette, az ORI nem engedélyezett ilyen címmel előadást . .. Esetleg . .. Utánanézünk ... , És a következő fél órában lázas kutatás kezdődött a szervezők és programozók feljegyzései közt, hogy kiderítsék, volt-e engedélye a kultúrháznak előadás megrendezésére egyáltalán. Már- rhár úgy tűnt, csalás történt... valaki visszaélt az ORI nevével. Az osztályvezető az ügyiratok rendezgetése közben megpróbálta megmagyarázni, hogy ha ilyesmi előfordulhat egyáltalán, miért történhet meg. — Lehetséges, hogy az országban járó, úgynevezett művész- .,brigádok” valamelyike járt arra és kötött megállapodást előadásra, amit aztán lemondtak... Az ilyen produkciókat az állami szerv, a rendező iroda mindig engedélyezi, ha helyesnek, elfogadhatónak tartja a műsort, és nem ütközik más tervekkel. Ha ilyen „brigád”-előadás volt és az ORI nem engedélyezte, annak oka lehetett. Mindenesetre máris kijelenthetem, hogy mi „utolsó percben” csak olyankor mondunk le előadást, ha a művészek megbetegednek ... egyébként nagyon ügyelünk a korrekt ügyintézésre. Ami Dobozon történt, ahhoz idő kell, hogy kiderítsük. Talán pár nap múlva... — tette hozzá. És két nap múlva minden kiderült, azaz semmi sem úgy lett ahogyan először a cikk elolvasásakor látszottak a dolgok. — A következők történtek — mondta most már nyugodt hangon a propagandafőnök. — Darás István zongorista és mások februárban Dobozon léptek fel, és akkor megállapodtak a helyi kultúrház igazgatójával, hogy rhárcius 9-én előadást adnak a községben. Erre viszont az enge délyt az ORI elutasította, mivel ugyanerre a napra a kultúrház igazgatója még február 16-án „Népszerű művészek, népszerű melódiák” címmel lekötött egy műsort. Mivel az állami szervé az elsőbbség, ezért tagadtuk meg a másik előadáshoz az engedély kiadását. De ezt mi időben, már 4-én közöttük expresszlevélben. Darás István nagyon rendes, becsületes ember szerintünk, s amikor ő levelezett és telefonbeszélgetéseiket bonyolított le Dobozzal, minden alkalommal a saját nevében, a saját lakáscíméről intézte az ügyet és ezt a kultúrház igazgatója is tudta, hiszen ugyanezen a címen kereste ő is minden alkalommal. Ami pedig a tanulságot illeti... — állt meg egy pillanatra a gondos kutatással és valóságos nyomozással tisztázott „Terefere-ügy” papírjait sorba szedve Kardos elvtárs—, mi kétszeresen is levonjuk belő-, le. — A kultúrházi szervező sajnos, alaposan bevádolt valakit és az ORI-t, csupán csak azért, mert műsorszervezésébe akadályok csúsztak — fejezte be nyilatkozatát. S mindehhez végül hadd tegyük hozzá, hogy bár a propa- gandaosztály vezetője részletes nyilatkozatot adott írásban is az ügyről, amely tisztázza, hogy sem csalás, sem ámítás nem történt az ORI részéről, vagy nevében, ez mégsem lehet mindenkorra megnyugtató. Országszerte sok száz előadás és rendezvény játszódik hétről hétre és sajnos, sokszor maradnak el a meghirdetett műsorok. És nem mindig a sajnálatos megbetegedések miatt, amint a dobozi eset is példázza. Valahol a szervezők felelősségével is baj lehet! ... Wegroszta Sándor