Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
1MC. március 23. 5 Szerda Szombat este Körösladányban... Négyen a türzsgárdából:, Juhász Endre — a jelenlegi elnök —, Szűcs László, Mondrucz József és Kozák Károly, a fa, vas. vegyi ktsz alapító tagjai régi emlékeket idéznek a kisipari szövetkezei 15 éves munkájából. Átutazóban voltunk szombat es.le Körösladiányban. Ha már itt járunk, gondoltunk egy nagyot: megnézzük, hogyan szórakoznak ebben a községben hét végén. Tavaszi hideg eső szemerkélt. Korán besötétedebt. Ennek ellenére élénk volt az utca, ünneplőbe öltözött emberek csoportjaival találkoztunk mindenfelé. Némelyek a művelődési házba, mások a fa, vas, vegyi ktsz ünnepségére siettek, megint mások lakodalomba igyekeztek. A kísz-ben ünnepi évzárót tartottak. A 15 éves fennállását ünneplő kisipari termelőszövetkezet vezetősége számot adott a múlt évi eredményekről, ismertette az 1966. évi tennivalóikat. Régi alapító tagok, fiatal dolgozók és családtagjaik ünnepi vacsorán vettek részt, a fehér asztal mellett 'ki cserélték a tapasztalatokat s kellemes estét töltöttek együtt a íoldm űvesszővé tkezet éttermében. A községi művelődési házban vizsgából ját tartotta a tánctanfolyam 110 növendéke. Diákok, termelőszövetkezeti parasztfia- talotk, munkásifjak vonultak fel zeneszóra, ünnepi díszbe öltözve. Koppányi Lászlóné tánctanár irányításával bemutatták a hagyományos és a modem táncokat. A szülők, rokonok zsúfolásig megtöltötték a termet, jól szórakoztak, szűnni nem akaró tapssal köszöntötték az első bá- lozókat. Aki végignézte bemutatójukat, egy pillanatra megfeledkezett arról, hogy Körösladányban jár, akármelyik városi művelődési házba beillettek volna ápoltságuikkal, elegancia jukkái és tánofeudásukkal. A lakodalmas társaságot sem volt nehéz megtalálni. Az ifjúsági ház udvaráról vidám zeneszó hallatszott s az Újházi tyúkhúsleves, a Sárréten elmaradhatatlan birkapörkölt ínycsiklandozó illata messzire jelezte: itt ülik a lakodalmi tort. Ali János és Búzás Erzsébet lakodalmára gyűlt össze a sógorság, komaság. Az ünnepi asztalhoz kétszáznál Vizsgából a községi művelődési házban. Az első báiozók régi és mai modern táncokat mutattak be ízlésesen, kulturáltan. többen ültek, vidáman derültek a násznagy tréfás rigmusain, megtapsolták az ifjú párt, ittak egészségükre, boldogságukra s hajnalig kellemesen elszórakoztak. Lakodalmi vacsorához ült a társaság Ali János és Búzás Erzsébet lakodalmán. Az ifjú pár ás ünnepi asztal főhelyén. Gondok és lehetőségek a gyulai kolbász körül Az árváltozások és az ösztönző gazdaságirányítás hatása a húsiparban Az idei esztendő az eddiginél nehezebb feladatok elé állította az élemiszerfeldolgozó ipar irányítóit és dolgozóit is. Ez különösen a húsiparnál érezteti hatását, hiszen a termelői — és fogyasztói — árak változásai, nagyfokú differenciálódása új követelményeket támasztott mindennapi munkájukban. Megkértük a Gyulai Húsipari Vállalat igazgatóját, Kolumbán Józsefet, tájékoztassa olvasóinkat az idei esztendő újszerű feladatairól. — Mi a legfőbb változás a korábbi évekhez képest? — Talán az, hogy a termelői' árak megváltozása mind a sertés-, mind pedig a marhahúsoknál .alapvetően befolyásolja az egész vállalati gazdálkodást. Egyrészt az alapanyag értéke emelkedett, gazdaságosabban kell tehát kihasználnunk minden dekányi húst,’ s mivel értékesebb termékeket' gyártunk, a jó minőség iránti igények is nagyobbak. Több gondot kell tehát fordítani munkánk kifogástalan minőségére. Másrészt élesebb lett a differenciálódás a feldolgozásra kerülő különböző húsféleségek között, az egyes hús- részek ára más és más, s ezt nem hagyhatjuk számításon kívül. Amíg azelőtt például olcsóbb kivitelű áruféleségekbe válogatás nélkül bedolgozhattunk nemesebb húsrészeket is, most körültekintőbben kell gazdálkodnunk, jobban ügyelve arra, hogy miből mit használunk fel. Ugyanakkor fontos, hogy szem előtt tartsuk a fogyasztók igényeit, s a termelés bonyolultabb feltételei közepette a minőségi mércét is legyen erőnk magasabbra tolni. — Arra vigyáznak tehát, hogy a vásárlók jól járjanak. És mi a helyzet a népgazdaság szempontjából? — Az árintézkedéseik egyben a célszerűbb exporttevékenységre is ösztönöznek, A hús ugyanis — deviza. Értékes kincs, melyet előnyösen tudunk külországokban ériékesíteni. A világpiacon azonban | drágább a darabolt hús, mint az egész állat, a komplett sertés vagy marha. Különösen kiemelkedik egyes részeknek, mondjuk a karajnak vagy a vesepecsenyének az ára. A feldolgozóiparnak te- há' módjában van az előnyösebben értékesíthető részeket exportra szállítani és az esetleges ugyanolyan jó minőségű, de külföldön kevésbé kelendő húsféléket a húsipari készítményekbe bedolgozni. — Kétségtelen tehát, hogy a gazdálkodási lehetőségek kedvezőbbé váltak, ugyanakkor nagyobb gondot jelentenek, több körültekintést igényelnek. A termelésirányítás terén vannak-e olyan újításai az idei esztendőnek, melyek megkönnyítik az Önök munkáját? — Mostanában sokat hallani a kevésbé kötött, önállóbb szellemű vállalati gazdálkodásról. Meg kell mondani, hogy a húsiparban mindig is bizonyos rugalmasság jellemezte a gazdálkodást, ami érthető is, hiszen az alapanyag itt élő állat. Azért nálunk is tapasztalható a vállalati önállóság, a kezdeményezési készség további kibontakoztatásának tendenciája. Legfőbb tervmutatónak például két számot kaptunk erre az évre: a feldolgozandó alapanyagmennyiséget (mennyi vágómarhát, illetve sertést szükséges feldolgoznunk és milyen értékű árut gyártanunk), valamint az exportfeladatokat. A többi tervmutatót voltaképpen magunk dolgozzuk ki. — És mit tart Ön a legfontosabbnak az önállóság terén? — Azt, hogy a béralap nem kötött; amennyiben fokozott termelékenység, megfelelő termelési eredmény áll mögötte, a tavalyinál nagyobb összeget is fordíthatunk munkabérekre. A fontos csupán az, hogy azonos összegű kifizetett bérért legalább annyit (de lehetőleg többet) termeljünk, mintáz előző évben. Előnyösen befolyásolja munkánkat az a körülmény, hogy nincs kötött béralap, nincs megszabott létszám és a gazdasági vezetésnek lehetősége van a jól dolgozókat megfelelően jutalmazni, a termelést ösztönözni a béralapból is. — Összegezve a lehetőségeket: a mostani módszerekkel könnyebb gazdálkodni vagy nehezebb? — Jobb! Amire korábban különböző illetékesektől, felsőbb szervektől engedélyt kellett kérni, esetleg hosszabban tartó ügyintézés után tudtunk csak intézkedni, azt most önállóan, a vezető egyéni belátása szerint dönthetjük el Nagyobb a felelősség, de — őszintén szólva — ezt szívesen vállaljuk. Mint az igazgató elmondotta, a karbantartási és felújítási ráfordítások, az üzemben tartás költségei az idei gazdasági rendszer alapján közvetlenül befolyásoljál: az üzem termelékenységét, de ugyanakkor itt is korlátlanabbá váltak a lehetőségeik. Ha a műszaki vezetés úgy látja, mód van belső szervezéssel, technológiai változtatások révén, vagy éppen az anyagmozgatás átszervezésével korszerűsíteni a termelést. Persze csakis akkor, ha mindez kifizetődő. A helyi lakosság ellátása az elsőrendű szempont, s a húsüzem vezetői úgy vélik, ebben hiba nem lesz. Ami pedig az exporto; illeti, a különböző országok ínyencei, magyar húskülönlegességeket kedvelő vásárlói sem fognak csalódni, az idén az első negyedév végéig 45 vagon zamatos gyulai kolbász hagyja el a húsipari vállalat üzemét. Vajda János q fev°ben többük Nótaszó Érdékes módon, miközben a hazai közönségnek sugárzott kiemelkedőbb szórakoztató műsorok kivitelükben is jók, hatásosak, addig a külföldnek is közvetítettek nagy része nélkülözi a sikerültséget. így éreztük ezt a múlt vasárnap az Intervíziö útján Jugoszláviának, Lengyel- országnak és Szovjetunóinak sugárzott esti 20 perces Nótaszó A tudomány naqy öregjei: Vadász Elemér Való igaz, hogy a szórakoztatás hősei összehasonlíthatatlanul nagyobb ismeretségnek és népszerűségnek örvendenek, mint a maguk területén a köz hasznához értékesebb, súlyosabb tettekkel járuló tudósok. Ez egyébként érthető, hiszen a szórakoztatás jóval szélesebb rétegeket mozgat meg. Éppen emiatt dicséretes a televíziónak az a módszeres igyekezete, hogy nézőivel megismerteti nágy öregjeinket, a tudomány élő hőseit. A bunda Ugyanaznap 20.25 órakor került sor a nagy német drámaírónak, Gerhardt Hauptmannak, a Takácsok, a Naplemente és más remekmű alkotójának A bunda című komédiájára. A történet arról szól, hogy annak idején egy Berlin melletti falubar olyan ambiciózus ember kerül a főbírói székbe, aki a feljebb ju tása érdekében jól akar „seperni” és összetákolt vádakkal igyekszik tönkretenni néhány jámbor értelmiségit és polgárt Eközben nem veszi észre az igazi tolvajokat, akik bizonyos értelemben ugyancsak ártatlanoknak képzelik magukat, lévén az elvük: „Ha lopunk, csak a gazdagoktól szerezzük vissza a miénket.” Kazán István rendezőnek nem volt könnyű dolga. Látványos helyszínek és változatos; nagy című műsor esetén is. Az illúziórontó festett hordók és a zenészek, énekesek „civilessége ” tette volna szegényessé az egészet? Talán az is. Szerintünk azonban azoknak a „pincéreknek” a varázslatos keze hiányzott, akik máskor olyan eredetien, kitűnően képesek tálalni az efféle szórakozást a — hazai nézőknek. Vasárnap este 25 perces adásban a nyolcvanegy esztendő-.: Vadász Elemér geológus, egyetemi tanár, akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas esetében is ez történt. A határokon túl csakúgy ismert nagy hírű tudós nemcsak a tudomány, de az emberi helytállás példaképe is. Hősi életének sokoldalú és keresetlen felmutatásával a televízió mind a fiatalság, mind pedig a felnőtt társadalom építő, alkotó tettvágyára apellált. jelenetek helyett szűk térben, mimikái készségre és dialógusokra épített összeütközéseket és feldolgozásokat kellett egymást művészien kiegészítő láncolattá fűznie. Hogy ez sikerült, abban Hauptmannon s a rendező tehetségén kívül nagy szerepe volt a kitűnő színész?*rdának. elsősorban a ravaszul jámbor Wolí- nét alakító Kiss Manyinak, a makacs törtetési vágyát vakon követő főbírót megszemélyesítő Kállai Ferencnek, a Krüger szerepében jeleskedő Egri Istvánnak és az előadást maradéktalanul szolgáló többi tehetséges színésznek. Mezei István remek premierplánjaival segített még közelebb hozni értelmünkhöz a szerző, illetve a szereplők gondolatait. — Ez a tv-játék kellemes élményt nyújtott.- Üj -
