Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-22 / 68. szám
TO86. március 22. 4 Kedd Csak nem a tizenharmadika vagy a Foxi Maxi az oka ? — Mezőberényben is szükség van a KISZ-re — II mezőgazdasági szakemberképzés problémái! vitatta meg a megyei művelődésügyi állandó bizottság Falusi, városi és országos szintű gyűléseken, értekezleteken egyaránt hallható pártemberek, tanácsi, szakszervezeti, tömegszervezeti vezetők, a gazdaság, a művelődés felelőseinek szájából az, hogy törődni kell ifjúságunkkal, a lelkesedés, a tettvágy kiapadhatatlan tojásával s fáradhatatlanul támogassuk fiatalságunk politikai szervezetének, a KISZ-nek minden megmozdulását. . . le mi van ä szónoklatokon tűi? Az általános tapasztalat szerint megyénkben a szavak és a tettek közt e tekintetben sincs különösebben kifogásolható eltérés. Akadnak azonban helyék és adódnak körülmények, amikor az az aktivitás, mellyel szinte pillanatok alatt képesek vagyunk mozgósítani az iskolák, munkapadok, mezők ifjú népét betakarításhoz, ár- vízvédelemhez vagy más rendkívüli társadalmi helytállás érdekében, nyomban elpárolog, ha ennék a korosztálynak a mindennapi problémáival, politikai, erkölcsi, anyagi kérdéseivel, szervezeti életével való törődésről vagy ilyen értelemben akár csak egyszerű slatísztálásról van is szó. Holott a dolgok összefüggnek. Az az ifjúság, mely érzi a felnőtt társadalom testvéri törődését, mind készségesebb a viszontszolgálatban, hálája gyakorlati bizonyításában. Mezőberényben március 13-án, vasárnap azonban történt valami, ami a velük törődés lanyhulására mutat. Persze nincs nagyobb baj és messzemenő következtetéseket levonni az esetből ostobaság lenne. Arra azonban mégis alkalmas példa, hogy a „jobban csinálás” mikéntjére figyelmeztessen. Mert mi is történt ott tulajdonképpen? A tizenháfomeiren felüli lakosú községben 2200 KlSZ-karoszUílyú fiatal él, akik közül félezer már KISZ-tag. Szervezeti életüket eddig csúcsbizottság irányította. Március tizenharmadikán azért küldték a mezőberényi KISZ- alapszervezolek delegáltjaikat a Pamutszövő művelődési termébe, hogy megszülessen a községi KlSZ-bizott'ság, annak, végrehajtó bizottsága. A gyermek magától értetődőnek tartja, hogy szülei élete jelentősebb fordulatainál mellette vannak. Hasonlóképpen a herényi kiszedek is remélték, hogy a meghívottak közt helyet foglalnak gondviselőik: a párt, a tanács, a tömegszervezetek képviselői is. Csalódniuk kellett, amit az sem feledtethetett teljesen, hogy elküldte övéit a KISZ járási bizottsága és magától értetődően ott voltált az általános iskolák úttörőcsapatainak vezetői, továbbá a gimnázium, a ktsz-ek, az fmsz. a termelőszövetkezetek s minden olyan intézmény és munkaterület küldöttei, ahol alapszervezet működik. Semmi esetre sem azért maradtak távol ettől a község életében ritkán előforduló eseménytől a helyi Szarvason, a Hazafias Népfront védnöksége alatt igen nagy gondot fordítanak a társadalmi szervek a haladó hagyományok ápolására. Sorra kutatják fel a parasztháborúk, a viharsarki földmunkásmozgalmak vezéralakjait, a Tanácsköztársaság idején legjobban tevékenykedő személyeket, s munkájukról, életükről történelmi hűséggel adnak számot. így került, most sorra Krecsmarik Endre direktóriumi tag életének, munkásságának felkutatása. A neves tanár, az oktatásügy kiváló harcosa már a Tanácsköztársaság kikiáltása elölt politikai és társadalmi vezetők, mintha babonásak lennének, vagy mert a tv-ben éppen Foxi Maxi, a közkedvelt rajzfilm futott. Hogy a pamutszövői meghívást más. .halaszthatatlanabb elfoglaltság vagy egyéb okából mellőzték, egyedül ők a megmondhatói. Az azonban biztos: sajnálhatják, hogy elmulasztották. Nem hallhatták például SzoHár János elv társnak, a gépjavító állomás párttitkárának érdekes és tanulságos beszámolóját ifjúsági szocialista brigádjaik s azokban a kiszesék eredményes munkájáról Ezután — rapszodikusan ugyan, de egymást követték a fontos közérdekű felszólalások. Szóba került az ideológiai képzésben való előbbre' lépés hogyanja, mikéntje, a fiatalságnak a termelőmunkában betöltött szerepe, az önköltségcsökkentés, a minőségjavítás. Terítékre került a szervezeti tevékenység, a kulturális élet és a sport. A gimnázium részéről példaadó aktivitással kapcsolódtak a gyűlés érdemi részébe. Közölték, hogy tanulóik örömmel látogatnák az üzemeket, szövetkezeteket azért, hogy kedvük támadjon a gyakorlati pályákra. Közös rendezvényékről ábrándoznak, melyeken például tsz-fiatalók beszélnének életükről, munkájukról. Frissen reagáltak ott helyben a gyűlésen tapasztalt fonákságra. Látva, hogy mint ül egymástól önkéntes elkülönültségben az ipari, a mezőgazdasági és a középiskolás fiatalság, a gimnázium KISZ-titkára javasolta, hogy fogjanak össze és küzd- jék le, döntsék le a méltatlan, nevetséges kis válaszfalakat. De miért ez az „elkülönülés”? Mert nincs lehetőség a herényi ifjúság közös szórákozására. egymás megismerésére. A presszó kicsi, a kocsma alkalmatlan hely. Az Ifjúsági Házat a KISZ annak ide- ! jén a gimnázium felépítéséig át- ! engedte oktatási célokra. Nem J igénylik vissza, de másutt kellene i nyitni egyet vagy örömmel vennék ki részüket újnak a felépítéséből, hol a község fiatalsága végre egymásra találhatna, klubszerű életet élhetne, kulturáltan szórakozhatna. Egyébként a küldöttek mindegyike hangoztatta, hogy az ifjúság tele van tettvággyal, segítő kedvvel. Szívesen kapcsolódnának a község külső átalakításának, csinosításának a munkájába. Költségcsökkentés céljából az új művelődési otthon építésében is részi vennének. Terítékre kerüli a szervezeti tevékenység. a sport, a kultúra. A gimnázium részéről bejelentették, hogy kiszeseik olyan klubot hoznak létre, melyben tanulótársai- kat tanulmányaik kiegészítésében segítenék, ugyanúgy más fiatalokat is. Más alapszervezetek kulihaladó szellemű, a szabadság és függetlenség bátor képviselője volt. Harcolt a természettudományi ismeretek elterjesztéséért, szenvedélyesen kutatta a környék múltját, őstörténetét. A Tanács- köztársaság idején mint direktóriumi tag az oktatási reformokért küzdött. Krecsmarik Endre direktóriumi tag életét, munkásságát kutatja dr. Tóth Lajos, az óvónőképző intézet igazgatója. Ügy tervezi, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára készíti el történelmi tanulmányát Szarvas egyik nagy fiáról. ték kulturális programjaik iszei- lemi vetélkedők, ankét ok, klubélet) tervezéséhez. A csapatvezetők a KISZ és az úttörők kapcsolatának erősítésére hívták fel a figyelmet és még több ifivezelőt kértek rajaik, őrseik részére. A napirend fő pontjaként sor került a községi KISZ-szervezet 21 tagú bizottságának a megválasztására. Líska János, az Aranykalász Tsz tagja, példás életű, szorgalmas dolgozó, régi, kipróbált. kiszes lett a titkár. A község ifjúságának életében lesznek még kiemelkedő események biztosan és nem kétséges, hogy azokon most már a párt, a tanács és a tömegszervezetek is — miként az tettre buzdítőkhöz illik — képviseltetik magukat. Hosszabb ideje vita folyik arról, milyen legyen a jó vezető. A helyes válasz elszakíthatatlan a szocializmus építésének különböző korszakaitól, konkrét feladataitól. A fejlődés első szakaszában, ami- kot- munkásigazgatókat neveztek ki az államosított vállalatok élére, a politikai rátermettség és megbízhatóság volt szinte a kizárólagos mérce. Később azután megnövekedett a magas fokú műszaki és közgazdasági szakismeretek szerepe, természetesen nem függetlenül a politikai rátermettség és megbízhatóság követelményeitől. Napjainkban mint új, harmadik igény egyre sürgetőbben jelentkezik a vezetés technikájának, az üzemi szociológia és munkalélektan, az üzemi demokrácia: stb. kérdéseinek tudományos elsajátítása és alkalmazása. Érthető módon a vezetéssel szembeni követelmények napjainkban növekednek a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítésével, bevezetésével. Hiszen a tervezett változások egyik fő iránya a vállalati és helyi hatáskörök növelése. Mivel a gazdálkodó egységek döntési és intézkedési jogot kapnak, azokban a kérdésekben, amelyekben kellő információval és áttekintéssel rendelkeznek, növekszik a felelősség és fokozódik az igény a vezetés A kozelmúldban tartotta márciusi ülését a megyei művelődésügyi állandó bizottság, melyen az állandó bizottság tagjain kívül a járási és a városi művelődé« házak és otthonok igazgatói is részt vettek. A kulturális intézmények tárgyi, személyi ellátottsága és» tartalmi munkája színvonaláról, különös tekintettel a mezőgazda- sági szakemberképzésre címmel Feldmann József, az orosházi Petőfi Művelődési Ház igazgatója mondott referátumot, összegző érvényű előadásának különös érteke volt az, hogy az elvi célkitűzések gyakorlati megvalósíthatóságának munkájának tudományos megalapozottsága iránt. Vitathatatlanul más felkészültséget és képességet kíván a részletekbe menő központi utasítások végrehajtása, mint az öntevékeny, kezdeménye- zőkésZ, felelősséget és kockázatot vállaló vezetés, amelynek döntései a piaci kapcsolatok, a népgazdasági összefüggések s a helyi lehetőségek egybevetéséből adódó alternatívák mérlegelésén alapulnak. Nem véletlen, hogy a Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer reformjára vonatkozó kiinduló irányelvei Is nyomatékosan hangsúlyozzák ezt: „A párt- és állami vezetésnek tanulmányoznia, keresnie kell. miképpen lehet a vállalatok vezetését alkalmassá tenni arra, hogy a nagyobb önállósággal járó nagyobb követelményeknek maradéktalanul megfeleljenek. Rendszeresen foglalkozni kell a vezetők kiválasztására vonatkozó gyakorlati módszerekkel 9 egyúttal elő kell készíteni a korszerű vezetőképzés megvalósításának rendszerét. A vezetőképző iskolák ne egyetemi jellegű szervek legyenek, s ne egyetemi anyagot oktassanak, hanem gyakorlatiasak legyenek és szűk tematikát oktassanak. ne pedig az általános műveltséget bővítsék.” A vezetés szakma, pun lóbabban tevékenységei, tág teret szentelve a mezőgazdasági szakemberképzésnek. — Nem könnyű ez a munka — mondotta —, pedig sürgősen kell cselekedni, mm az országnak ma több húsra, zsírra, tejre, tojásra, baromfira éb gyümölcsre van szüksége, mint tegnap. Megnövelné, sokszorozni mezőgazdaságunk hozamait— elsőrendű feladat lett. Ehhez pedig az szükséges, hogy tsz-parasztságunkat megtanítsuk a korszerűbb, a tudományos alapokon álló nagyüzemi termelésre. — Hogy állunk mi, népművelők ezzel a területtel? — tette fel ezután a kérdést. Nekünk ez a téma új is meg nem is. Nem új, mert elég régóta hangoztatjuk, hogy „segíteni kell parasztságunk tanulását” és a kulturális intézmények ne csak a művészetnek, hanem a szakképzésnek is adjanak hajlékot. Üj azért, mert mos; már valóban lenni kell valamit és ennek a tevékenységnek jó mód szereit megalkotni A továbbiakban orosházi vonatkozásban elemezte a szervezési, módszerátadási és agitációs kérdéseket, melyék mind lényegileg befolyásolják a szakképzés eredményességét. Szólt az általános propagandamunka fontosságé röl. a fiatalok pályaválasztásáról és szembeszállt azzal a nézel - téh mely szerint elkerülhetetlen, hogy a leggyengébb tanulók jelentkezzenek mezőgazdasági szakmunkásképzési«. A témát sokoldalúan elemző, kitűnő előadás után, értékes vita alakult ki, az állandó bizottság tagjai és a meghívottak véleménycseréié hasznosnak bizonyult. a szakmák szintézise, amelyben harmonikus, mondhatni művészi egységbe ötvöződnek a műszaki, gazdasági és politikai ismeretek, a személyes képességek — a rátermettség és a hajlam, a határozottság és a kitartás, a szervezőkészség és az emberekkel való bánra tudás —, a korszerű vezetés- tudományi ismeretek alkalmazásával. E követelményeik kielégítésétől ma még messzire járunk. Gyakorta a személyes adottságokra sincsenek tekintettel a vezetők kiválasztásánál. Sokan úgy gondolják például, hogy aki kiváló kutató vagy konstruktőr mérnök, vagy jeles elméleti közgazda, az feltétlenül vezetőnek is alkalmas. A szakismeretek szerepének egyoldalú eltúlzása és abszolutizálása éppen az utóbbi esztendők egyik hibája. S tanúi 1 elletünk annak, hogy tehetséges, alkotóképes szakemberek életpályája fut zátonyra új vezető beosztásokban — a meggondolatlan előléptetés nyomán. A vezetéstudományi ismeretek fejlesztésével, elsajátításával pedig általában hadilábon állunk. Bár a vezetői munka természeténél fogva előrelátó, tudatos tevékenység, mégis igen sok még benne jelenleg a véletlenszerű, ösztönös elem. A vezetés önálló tudományággá fejlődött az utóbbi másfél évtizedben. Elméleti kutatás és gyakorlati oktatás témájává vált. Nyugat-Európában például mintegy 180 menedzserképző akadémia működik, s az egyetemet végzett főtisztviselők — vezetők éb káder tartalékuk — ezrei döttei pedagógusok segítségéi kerTörténelmi tanulmány készül egy szarvasi direktóriumi tag munkásságáról Huszár Rezső szemszögéből vizsgálta az eddigi Gyomai hal Pesten V pesti halkedvelők szívesen keresik fel a Gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet árusítóhelyét a Tolbuchin körúti vásár- csarnokban. A halászati szövetkezet az elmúlt évben egymillió 300 ezer forint értékű halat adott el Pesten. Fotó: Malmos A vezetés-szakma
