Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

1986. március 20. 7 Vasárnap Az építés iparosításáré!, az 1966. évi feladatokról, az építőipar tervezett fejlesztéséről nyilatkozik a miniszter . A Központi Sajtószolgálat mun­katársa felkereste dr. Trautmann Rezső építésügyi minisztert, s né­hány kérdésben tájékoztatást kért a minisztérium tevékenységéről, tervedről. — Hogyan fejlődött a má­sodik ötéves terv éveiben a magyar építőipar? — Az1 MSZMP Központi Bi­zottságának 1960. június 29-i hatá­rozata a második ötéves terv idő­szakára az építés iparosítását tűzte ki célul, s egyben meghatá­rozta a feladat végrehajtásának feltételeit is- Az állami építőipar ezeket a feladatokat csak részben tudta teljesíteni. 1965-ben már eljutottunk odáig, hogy az átadott lakások egyne­gyedénél a víz-, gáz- és fűtéssze­relésihez felhasznált veze.ok.eket szerelésre kész állapotban, az elő­regyártó ^műhelyekben készítették éh A betonszerkezetekhez fel­használt beton több mint egy har­madát központi betongyárak vagy központosított betonkeverő tele­pek szolgáltatták. (Utóbbiak komplex gépesítéssel dolgoznak.) Az építőipari vállalatok gépállo­mánya 1960—65 között megkétsze­reződött; az építőgépek közül a fontosabb földmunka és földtömö­rítő gépek száma 344-ről 857-re, az önszerelő toronydaruké kilenc­ről háromszáztizenháromra, a ra­kodógépek állománya 142-ről 676-ra, az anyagelőkészítő gépeké 5500-ról 10 500-ra, az anyagmozga­tás géljeinek száma pedig 4500- rdl 7500-ra nőtt. Az elmúlt évben a földmunkák 55 százalékát, a be­tonkeverés 35 százalékát, a ha- baircskeverés 25 százalékát, az aszfaltburkolatú útpályakészítés 36 százalékát komplex gépláncok felhasználásával végezték vállala­taink. Jól mutatja a fejlődést, hogy míg 1960-ban a falazás 84 százaléka kisméretű téglával tör­tént, 1965-ben ez az arány már 36 százalékra csökkent, a nagyblok­kos falszerkezeíek aránya pedig 2-ről 25 százalékra nőtt! Az ÉM építőipar a második öt­éves tervben előírt gépesítési arányt egyébként a földmunka és , parkettacsiszolás! munkáknál túl- l teljesítette; a vakolási és mesze- I lesi munkák előírt gépesítési szintjét viszont — a gépek nem ; kielégítő kihasználása miatt — nem érte el. Az ÉM építőipari I vállalatai 1965-ben 34 százalékkal több építésszerelési munkát vé­geztek, mint 1960-ban. Az eze-' ken dolgozó munkásak létszáma . öt év alatt csupán 0,1 százalékkal j nőtt. Az elért eredmények ellené­re az állami építőipar elmaradt a , második ötéves terv elöirányzatá- i tói; a tervezett 63,9 milliárd fo- j rint helyett a teljesítés 59,5 milli­árd forint értékű volt. — Melyek az állami építő­ipar előtt álló legfontosabb feladatok 1966-ban? — A legfontosabb feladat ez év­ben is a beruházások határidőre történő megvalósítása. Az idén mintegy 250 értékhatár feletti objektumot kell befejezni, s eb­ből 18 a kormány által kiemelt munka. Átadjuk többek közölt a pécsi 400 ágyas klinikát, s befe­jezzük a pécsi erőmű bővítését célzó munkákat is. Békéscsabán konzervgyárat, Baján hűtőházat, Nagylakon pozdorjaüzemet adunk át az iparnak, befejezzük továbbá Kazincbarcikán a vegyipar számá­ra igen fontos kaprolaktánüzem építését, Budapesten pedig a kis­pesti erőmű, az Egyesült Gyógy­szergyár és Chinoin rekonstruk­ciójának építési munkálatait. A múlt évihez hasonló nagyságrend­ben építünk lakásokat is. A jelen­leg épülőfélben levő objektumok­kal párhuzamosan az idén további 180 értékhatár feletti építkezést kezdünk meg. Ezek közül megem­líteném a miskolci és a győri ház. I építő kombinátot, la Győri Hűtő-1 házat, a nagyatádi és a Szigetvári Konzervgyárat, valamint a Lábat- lani Papírgyárat. Ügy gondolom, az elmondottak­ból is jól érzékelhető, hogy az építőipar tevékenysége közvetle­nül is befolyásolja a népgazdaság valamennyi főbb ágazatának fejlődését, a lakosság életkörül­ményeinek alakulását. Ez nagy felelősséget ró az építőipari mun­kásokra és vezetőkre egyaránt. A múlt évben kedvező eredmé­nyeket értünk el mind a termelés volumenét, mind pedig gazdasá­gosságát illetően, ezeket az ered­ményeket úgy tekintjük, mint az építőipar korábbi években felhal­mozódott adósságának törleszté­sét. S az idén igyekszünk még többet törleszteni. — Hogyan készült fel ezekre a feladatokra az iparág? — Mindenekelőtt az építőipar iparosítását kell megemlítenem. Az idén már teljes kapacitással termelni fog az első magyar ház­építő kombinát. Termékeit a ke­lenföldi lakótelepen használjuk fel; ezzel egy új, minden igényt kielégítő, korszerű lakónegyeddel gyarapodik fővárosunk. Tovább növeljük az üzemben előregyár­tott vasbetonszerkezetek felhasz­nálásának -volumenét és arányát. Folytatjuk az építőipari vállala­tok gépi eszközeinek és technikai felszereléseinek korszerűsítését. Külön megemlítem, hogy az át­lagosnál nagyobb mértékben kí­vánjuk növelni a mélyépítőipar kapacitását és műszaki színvona­lát. jutnak munkájuk ellenértékéhez, ha egy-egy új építményt, ille.ve műszakilag elhatárolható megva­lósítási szakaszt teljesen befejez­nek. Így tehát pénzügyi eszközök­kel is a munkák mielőbbi befeje­zésére kívánjuk ösztönözni a ki­vitelező vállalatokat. Részben már az említett intéz­kedések hatása is, hogy a korábbi években jóváhagyott mintegy 30 tervmutatóval szemben most már csak 4 tervmutatót írunk elő a vállalatok számára. Ezek a legfon­tosabb feladatokat és a rendelke­zésre bocsátott eszközöket rögzí­tik. A tervjóváhagyás az építési munkák volumenét, a lakásátadá­si kötelezettséget, illetve a terv­évben átadandó fontosabb léte­sítmények felsorolását, továbbá az összes béralapot, valamint az ön­költséget jelöli meg. A jóváhagyott tervmutatók kö­rének és számának lényeges csökkenése szükségessé teszi, hogy megváltozzék a vállalati vezetés munkamódszere és a vezetési szemlélet. A vállalati vezetők a terv keretei között rugalmasan alakíthatják ki az építőipari munkások, az ipari munkások, a forgalmi dolgozók, az alkalmazot­tak létszámát és a bérezési for­mákat. í Természetesen távolról sem kí­vánom azt állítani, hogy a jövő­ben a minisztérium és az irányító szerv csak mintegy „kívülről szemlélője” lesz a vállalatoknak és csupán az év végén — a mér­legek elkészítése után — értékeli, jutalmazza vagy bünteti a vállala­tokat. A népgazdasági érdekek, nemkülönben a meglehetően sok előkészítetlen beruházás továbbra is igényel bizonyos operatív be­avatkozást, közvetlen intézkedést a vállalatok irányítására. —. végül hallhatnánk vala­mit a harmadik ötéves terv építőipari előirányzatairól? — Az építés iparosításának né­hány aktuális irányelvét emelném ki. Változatlanul fontos az építési programok elemzése alapján egy­séges, tipizált szerkezeli rendsze­rek kialakítása. Teljes erővel folytatjuk a lakásépítés iparosí­tására a házgyárak építését, a házépítő kombinátok létrehozását, a nagypanelos építés elterjesz­tését, az egységes ipari és mező- gazdasági vázszerkezetek gyártá­sának a megszervezését. A gazdaságirányítási rendszer készülő reformjával összhangban már az idén lépéseket teszünk, hogy a vállalatok közvetlen ad­minisztratív irányítása helyett egyre inkább előtérbe kerüljenek a közvetett irányítási módsze­rek. Így például az értékhatáron vagy limiten aluli munkák elvég­zésére a kivitelező vállalatok té­teles kijelölést nem kapnak. A vállalatok maguk döntenek, hogy a részükre tételesen kijelölt — népgazdasági szempontból különö­sen fontos, értékhatáron felüli — munkákon kívül milyen egyéb építési munkák elvégzésére vállalkoznak. Itt figyelembe vet­tük, hogy a központi szervek nem mindig tudják helyesen mérlegel­ni azokat az érdekeket, amelyeket a helyi szervek jobban ismer­nek. Ugyanakkor a kivitelezők az építőipari kapacitás koncentrált felhasználása érdekében jobban meg tudják határozni, hogy a fennmaradó szabad kapacitásukat hány munkahelyre és milyen tér­ségben használhatják fel a leg­gazdaságosabban. Az építőipar erőforrásainak koncentrálását és az építési idő­tartam csökken lését célozza — a korábbi operatív irányítási mód­szer alkalmazása helyett — a be­fejezett építmények elszámolá­sáról ez évben kiadott rendelet is. Eszerint a vállalatok csak akkor A többszintes lakóházak és köz­épületek építésénél a korábbi el­képzelésnél szűkebb teret kívá­nunk adni a magas házaknak és az öntött építési technológiának. A többszintes középületek építé­séhez előregyártott vasbetonele­mekből vázszerkezeti rendszert fejlesztünk ki. A magas lakóházak építéséhez is kikísérlelezzük az előregyártott nagyelemek haszná­latát. Előkészítjük az acél és az alumínium fokozott használatát épületszerkezet) anyagként. Ki­emelkedő jelentőségűnek tekint­jük — bár itt csak lassú előreha­ladásra számíthatunk — a mű­anyagipar és az épületgépészet- ellátó iparok termékeinek korsze­rűsítését, új minőségi szintre emelését. Tovább kell folytatnunk az építőipar gépesítését, fejleszte­nünk a munka szervezését, és mindezekkel emelni termelékeny­ségét. Az építés iparosítása e néhány kiemelt feladatán kívül ennek az annyira összetett iparágnak sok egyéb területén kell munkánkat fejlettebbé, magasabb színvona- lúbbá tenni, hogy minél teljeseb­ben elégítsük ki az építőiparral szemben joggal megnyilvánuló igényeket — mondta befejezésül a miniszter. U. U Vendégségben Miklós Istvánnál Húszegynéhány esztendővel ezelőtt a békéscsabai múzeumban mutatta be először képeit a város közönségének Miklós István festőművész. Nehéz, küzdelmes utat járt be az első tárlatig, min­dig munkásfestőnek vallotta magát és ez számára a letűnt világ­ban nem volt éppen jó ajánlólevél. Az elmúlt években művészete sokat gazdagodott; s ma is az alföldi táj életének sok-sok jellemző pillanatát kívánja megra­gadni s bemutatni, ugyanúgy, mint évtizedekkel ezelőtt. Hónapok óta egyre többet dolgozik: új képeit a hamarosan megnyíló megyei tárlatokon láthatjuk majd Gyulán, a várban, és Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Meditáció munka közben. Műteremsarok. A könyvtárban, Íróasztalánál.

Next

/
Thumbnails
Contents