Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
1986. március 20. 7 Vasárnap Az építés iparosításáré!, az 1966. évi feladatokról, az építőipar tervezett fejlesztéséről nyilatkozik a miniszter . A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Trautmann Rezső építésügyi minisztert, s néhány kérdésben tájékoztatást kért a minisztérium tevékenységéről, tervedről. — Hogyan fejlődött a második ötéves terv éveiben a magyar építőipar? — Az1 MSZMP Központi Bizottságának 1960. június 29-i határozata a második ötéves terv időszakára az építés iparosítását tűzte ki célul, s egyben meghatározta a feladat végrehajtásának feltételeit is- Az állami építőipar ezeket a feladatokat csak részben tudta teljesíteni. 1965-ben már eljutottunk odáig, hogy az átadott lakások egynegyedénél a víz-, gáz- és fűtésszerelésihez felhasznált veze.ok.eket szerelésre kész állapotban, az előregyártó ^műhelyekben készítették éh A betonszerkezetekhez felhasznált beton több mint egy harmadát központi betongyárak vagy központosított betonkeverő telepek szolgáltatták. (Utóbbiak komplex gépesítéssel dolgoznak.) Az építőipari vállalatok gépállománya 1960—65 között megkétszereződött; az építőgépek közül a fontosabb földmunka és földtömörítő gépek száma 344-ről 857-re, az önszerelő toronydaruké kilencről háromszáztizenháromra, a rakodógépek állománya 142-ről 676-ra, az anyagelőkészítő gépeké 5500-ról 10 500-ra, az anyagmozgatás géljeinek száma pedig 4500- rdl 7500-ra nőtt. Az elmúlt évben a földmunkák 55 százalékát, a betonkeverés 35 százalékát, a ha- baircskeverés 25 százalékát, az aszfaltburkolatú útpályakészítés 36 százalékát komplex gépláncok felhasználásával végezték vállalataink. Jól mutatja a fejlődést, hogy míg 1960-ban a falazás 84 százaléka kisméretű téglával történt, 1965-ben ez az arány már 36 százalékra csökkent, a nagyblokkos falszerkezeíek aránya pedig 2-ről 25 százalékra nőtt! Az ÉM építőipar a második ötéves tervben előírt gépesítési arányt egyébként a földmunka és , parkettacsiszolás! munkáknál túl- l teljesítette; a vakolási és mesze- I lesi munkák előírt gépesítési szintjét viszont — a gépek nem ; kielégítő kihasználása miatt — nem érte el. Az ÉM építőipari I vállalatai 1965-ben 34 százalékkal több építésszerelési munkát végeztek, mint 1960-ban. Az eze-' ken dolgozó munkásak létszáma . öt év alatt csupán 0,1 százalékkal j nőtt. Az elért eredmények ellenére az állami építőipar elmaradt a , második ötéves terv elöirányzatá- i tói; a tervezett 63,9 milliárd fo- j rint helyett a teljesítés 59,5 milliárd forint értékű volt. — Melyek az állami építőipar előtt álló legfontosabb feladatok 1966-ban? — A legfontosabb feladat ez évben is a beruházások határidőre történő megvalósítása. Az idén mintegy 250 értékhatár feletti objektumot kell befejezni, s ebből 18 a kormány által kiemelt munka. Átadjuk többek közölt a pécsi 400 ágyas klinikát, s befejezzük a pécsi erőmű bővítését célzó munkákat is. Békéscsabán konzervgyárat, Baján hűtőházat, Nagylakon pozdorjaüzemet adunk át az iparnak, befejezzük továbbá Kazincbarcikán a vegyipar számára igen fontos kaprolaktánüzem építését, Budapesten pedig a kispesti erőmű, az Egyesült Gyógyszergyár és Chinoin rekonstrukciójának építési munkálatait. A múlt évihez hasonló nagyságrendben építünk lakásokat is. A jelenleg épülőfélben levő objektumokkal párhuzamosan az idén további 180 értékhatár feletti építkezést kezdünk meg. Ezek közül megemlíteném a miskolci és a győri ház. I építő kombinátot, la Győri Hűtő-1 házat, a nagyatádi és a Szigetvári Konzervgyárat, valamint a Lábat- lani Papírgyárat. Ügy gondolom, az elmondottakból is jól érzékelhető, hogy az építőipar tevékenysége közvetlenül is befolyásolja a népgazdaság valamennyi főbb ágazatának fejlődését, a lakosság életkörülményeinek alakulását. Ez nagy felelősséget ró az építőipari munkásokra és vezetőkre egyaránt. A múlt évben kedvező eredményeket értünk el mind a termelés volumenét, mind pedig gazdaságosságát illetően, ezeket az eredményeket úgy tekintjük, mint az építőipar korábbi években felhalmozódott adósságának törlesztését. S az idén igyekszünk még többet törleszteni. — Hogyan készült fel ezekre a feladatokra az iparág? — Mindenekelőtt az építőipar iparosítását kell megemlítenem. Az idén már teljes kapacitással termelni fog az első magyar házépítő kombinát. Termékeit a kelenföldi lakótelepen használjuk fel; ezzel egy új, minden igényt kielégítő, korszerű lakónegyeddel gyarapodik fővárosunk. Tovább növeljük az üzemben előregyártott vasbetonszerkezetek felhasználásának -volumenét és arányát. Folytatjuk az építőipari vállalatok gépi eszközeinek és technikai felszereléseinek korszerűsítését. Külön megemlítem, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni a mélyépítőipar kapacitását és műszaki színvonalát. jutnak munkájuk ellenértékéhez, ha egy-egy új építményt, ille.ve műszakilag elhatárolható megvalósítási szakaszt teljesen befejeznek. Így tehát pénzügyi eszközökkel is a munkák mielőbbi befejezésére kívánjuk ösztönözni a kivitelező vállalatokat. Részben már az említett intézkedések hatása is, hogy a korábbi években jóváhagyott mintegy 30 tervmutatóval szemben most már csak 4 tervmutatót írunk elő a vállalatok számára. Ezek a legfontosabb feladatokat és a rendelkezésre bocsátott eszközöket rögzítik. A tervjóváhagyás az építési munkák volumenét, a lakásátadási kötelezettséget, illetve a tervévben átadandó fontosabb létesítmények felsorolását, továbbá az összes béralapot, valamint az önköltséget jelöli meg. A jóváhagyott tervmutatók körének és számának lényeges csökkenése szükségessé teszi, hogy megváltozzék a vállalati vezetés munkamódszere és a vezetési szemlélet. A vállalati vezetők a terv keretei között rugalmasan alakíthatják ki az építőipari munkások, az ipari munkások, a forgalmi dolgozók, az alkalmazottak létszámát és a bérezési formákat. í Természetesen távolról sem kívánom azt állítani, hogy a jövőben a minisztérium és az irányító szerv csak mintegy „kívülről szemlélője” lesz a vállalatoknak és csupán az év végén — a mérlegek elkészítése után — értékeli, jutalmazza vagy bünteti a vállalatokat. A népgazdasági érdekek, nemkülönben a meglehetően sok előkészítetlen beruházás továbbra is igényel bizonyos operatív beavatkozást, közvetlen intézkedést a vállalatok irányítására. —. végül hallhatnánk valamit a harmadik ötéves terv építőipari előirányzatairól? — Az építés iparosításának néhány aktuális irányelvét emelném ki. Változatlanul fontos az építési programok elemzése alapján egységes, tipizált szerkezeli rendszerek kialakítása. Teljes erővel folytatjuk a lakásépítés iparosítására a házgyárak építését, a házépítő kombinátok létrehozását, a nagypanelos építés elterjesztését, az egységes ipari és mező- gazdasági vázszerkezetek gyártásának a megszervezését. A gazdaságirányítási rendszer készülő reformjával összhangban már az idén lépéseket teszünk, hogy a vállalatok közvetlen adminisztratív irányítása helyett egyre inkább előtérbe kerüljenek a közvetett irányítási módszerek. Így például az értékhatáron vagy limiten aluli munkák elvégzésére a kivitelező vállalatok tételes kijelölést nem kapnak. A vállalatok maguk döntenek, hogy a részükre tételesen kijelölt — népgazdasági szempontból különösen fontos, értékhatáron felüli — munkákon kívül milyen egyéb építési munkák elvégzésére vállalkoznak. Itt figyelembe vettük, hogy a központi szervek nem mindig tudják helyesen mérlegelni azokat az érdekeket, amelyeket a helyi szervek jobban ismernek. Ugyanakkor a kivitelezők az építőipari kapacitás koncentrált felhasználása érdekében jobban meg tudják határozni, hogy a fennmaradó szabad kapacitásukat hány munkahelyre és milyen térségben használhatják fel a leggazdaságosabban. Az építőipar erőforrásainak koncentrálását és az építési időtartam csökken lését célozza — a korábbi operatív irányítási módszer alkalmazása helyett — a befejezett építmények elszámolásáról ez évben kiadott rendelet is. Eszerint a vállalatok csak akkor A többszintes lakóházak és középületek építésénél a korábbi elképzelésnél szűkebb teret kívánunk adni a magas házaknak és az öntött építési technológiának. A többszintes középületek építéséhez előregyártott vasbetonelemekből vázszerkezeti rendszert fejlesztünk ki. A magas lakóházak építéséhez is kikísérlelezzük az előregyártott nagyelemek használatát. Előkészítjük az acél és az alumínium fokozott használatát épületszerkezet) anyagként. Kiemelkedő jelentőségűnek tekintjük — bár itt csak lassú előrehaladásra számíthatunk — a műanyagipar és az épületgépészet- ellátó iparok termékeinek korszerűsítését, új minőségi szintre emelését. Tovább kell folytatnunk az építőipar gépesítését, fejlesztenünk a munka szervezését, és mindezekkel emelni termelékenységét. Az építés iparosítása e néhány kiemelt feladatán kívül ennek az annyira összetett iparágnak sok egyéb területén kell munkánkat fejlettebbé, magasabb színvona- lúbbá tenni, hogy minél teljesebben elégítsük ki az építőiparral szemben joggal megnyilvánuló igényeket — mondta befejezésül a miniszter. U. U Vendégségben Miklós Istvánnál Húszegynéhány esztendővel ezelőtt a békéscsabai múzeumban mutatta be először képeit a város közönségének Miklós István festőművész. Nehéz, küzdelmes utat járt be az első tárlatig, mindig munkásfestőnek vallotta magát és ez számára a letűnt világban nem volt éppen jó ajánlólevél. Az elmúlt években művészete sokat gazdagodott; s ma is az alföldi táj életének sok-sok jellemző pillanatát kívánja megragadni s bemutatni, ugyanúgy, mint évtizedekkel ezelőtt. Hónapok óta egyre többet dolgozik: új képeit a hamarosan megnyíló megyei tárlatokon láthatjuk majd Gyulán, a várban, és Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Meditáció munka közben. Műteremsarok. A könyvtárban, Íróasztalánál.
