Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-18 / 65. szám
március J8. 4 Péntek Kezdeményezések az üzemi A műanyagfeldolgozó ktsz közgyűlésén Az új giazöabágirttnyíSási lend, szer előkészítéseként mind oötHt) ipari üzemiben dolgozzák ki a hatékonyabb, a termelőrészlegeikre is lebontott önelszámolási, igen érdekesek és sok eredményt tgérnak ezek a kezdeményezések, már az első próbálgatások válasz« adtak arra, hogy az üzemi önel- *»*modás bővítése számottevően növeli az anyagú érdekeltsége«. C neisszámotásrél eddig is beszel. CUtric. Szutoatos mondat régziteUe <mmek elvét: „Az önelszámolás « «Sííttkií tervszerű irányításának olyan módszere amely arra ösztönöz. hogy az anyagi és a pénz- ügyi eszközöket a kitűzött feladatok végrehajtása érdekében a leggazdaságosabban használják fel." A pontosan meghatározott, elv gyakorlati megvalósításának azon. ban több ellentétes irányba hala tényező — köztük például a .felaprózott tervutasítást terv — akadályozója volt. Az üzemi üneiszawnolás't az új gazdasági mechanizmusban is a legösszetettebb mutatóra, a vállalati eredményre alapozzák. Sínnek alakulását elsősorban a terv- teljeslíéM mellett a termékek ösa- szetötele, minőségük, a helyesen kialakított árrendszer és a gazdálkodás közben hozott műszáki, saervezésí intézkedésiek hatáJózzák meg. Szerepednek benne azon. ban a vállalati munkáihoz közvetve kapcsolódó tételek is, mint például a készleteik aránya, az anyag, ieiihaaználás, a seieitcsöklkentéB, a belső szállítások korszerűsítése, a műszaki fejlesztés és a helyesen sietokitott bérezési trendszer. Az (máidé elszámolás alapja tehát a vállalati irányítás és végrehajtás munkájának összességeként jelentkezik. A termelőrélnSegeifcre lebwitott önelszámolásnak is a termelés eredménye az alapfeltétele. P ddig ritkán került sor a különböző egységek munkájának külön értékelésére és ebből következett, hogy az anyagi érdekeltség jelentősebb formál, é® módszerei szintén útjában álltak a részleges öneiszámoiás kialakításának. A nyereségrészesedés elosztásánál például minden üzemi dóig ,-<j egyforma elbírálásban részesült, és egyenlőséget, sőt egyen. !ósdit tükrözött a prémiumok és a jutalmak elosztása is. A részleges önelszáiriolásnaík ’ pedig az az egyik kifejezési módja, hogy az egyenlőségeket megkülönböztetés váltsa fel és az egyes elhatárolható termelési egységek eredményét külön-külön értékeljék. A munka szerinti eloszlás elve is azt kívánja, hogy vállalati egységenként is jobban kifejezésre jusson az ered. «Tények elérésében való közreműködés, Ezt szolgálja a többi között a SZOT elnökségének nyereségrészesedést irányelve, amelyben tanácsolja a csoportos, a kisebb egységeknek juttatott nyereségre, szesedést versenyrélajánlásttlk teljesítése. munkájuk tényleges eredménye elismeréséként; és ezt segíti az alkalmazotti prémiumrendszer módosítására hozot t rém. delkezés. A részleges öneSszámolúsnaik elsődleges feltétele, hogy külön- (külön határozzák meg az elhatárolható egységek számára a tervfeladatokat, de azokat a költségeket is. amelyek alakulása kizárólag tőlük függ. s melyekért elsősorban felelősek. Ilyen közvetlen .tervfeladat a többi között a termelőüzemekre lebontott termelési terv, a rezsianyag, a fogyó- esZközfelhasznátés, a selejt' és ezek értéke. Dizonyos az is, hogy az önálló gazdasági elszámolás jobban készteti az egyes termeiőegy- aégefeet, hogy ,8 mennyiségi teljesítés melleit: többet foglal kozzanak a minőséggel és a gazdaságossággal, a munka folyamatosságának mindén vonatkozású biztosításával, a kooperációs feladatok teljesítésével, az exporttervek időben és jó minőségben történő végrehajtásával. Teiles részletességgel nem lehet lebontani a vállalati terveket, hiszen akadnak olyan köUséglénye- zők, amelyek minden üzemben egyaránt jelentkeznek és egységenkénti meghatározásuk igen bonyolult lenne. Ilyen a többi közt az energiagazdálkodás, az általános raktározási költség, az épületek amortizációs költsége. Ezekre vállalati szinten biztosítanak költségfedezetet ,és kiesnek a részleges önelszámolás hatásköréből. A vállalatoknak az üzemrészekre lebontott önelszámolási terveik az eddiginél is jobban Igénylik az egyszemélyi felelős vezetés erő. si lését: és vele együtt az üzemi demokratizmus bővítését. A vállaln. ti vezetőknek jogos igényük, hogy n költségek alakulásáról menet közben és folyamatosan tájékozódást szerezzenek. A részlegvezetők azonban csak úgy képesek megadni ezt a tájékoztatást, ha irányító és ellenőrző munkájuk alaposabb, elemzőbb, jobban alapszik a tervteljesítés tényein. Az önálló elszámolással kapcsolatos terveket viszont csak úgy tudjál; valóra váltani, ha — kiindulva az anyagi érdekeltség közvetlenebb módszeréből is — napi munkájuk közben támaszkodnak a dolgozók alkotó kezdeményezésére. tanácsaikra, javaslataikra. A kettő kölcsönösen összefügg, s mivel a vezetők és a dolgozók a mindennapok munkája közben találkoznak a végrehajtásra váró faládátokkal, teljesítésük im egyszerűbb. Az eddigi kidolgozott váltak«« tervek, megalapozottságuk romit, sikereket ígérnek. Érdeme* gondolkodni más üzemekben is a termelőegységekre bontott unei- számolás megvalósításáról. K. A. Nemrégiben tartotta közgyűlését a zár vasi Műanyagfeldolgozó Ktsz tagsága. A szövetkezet elnöke, Bangya Sándor Medvegy Bálnának a szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át. * Ezen a taggyűlésen a ktsz tagsága Hódsági Ferencet választotta ineg műszaki vezetőnek. A fiatal, 24 éves szakember tavaly szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. Fotó: Malmos la gyermekember benyo. mását kelti. Gyakran halljuk, hogy mezőgazdasági szakemberek így nyilatkoznak- „Növekszik a tsz-dolgo - zók átlagos életkora". ^ Valóban nem ritka megyénkben sem oí olyan .szövetkezet, ahol az átlagos életkor a halva nat súrolja. Napjainkban a járási művelődés- iUfyi osztályok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a végzős általános iskolások minél nagyobb számmal jelentkezzenek mezőgazdasági szakmunkástanulónak. Találkoznak ennek érdekében « nyolcadikosok szüleivel; ismertetik velük, mennyire fontos országosan is a „tsz-fiatalíiás”, milyen előnyökhöz juthat a mezőgazda- sági szakmunkássá lett fiatal. Vajon hogyan gondolkodnak a végzős tanulók? w I «*■ Az eleki általános iskolában három koedukált nyolcadik osztály van. Ebben a községben mezőgazdasági szakmunkásképző iskola is működik. Egyelőre azonban összesen hét tanuló választotta a mezőgazdasági pályát. A hét közül öt a lány, kettő a .fiú, — Nem végleges ez a szám ■— mondja az igazgatóhelyettes —,■ ennek legalább a hétszerese várható a tanév befejeztével. Tudniillik páran, főként a gyengébb tanulók, visszamaradnak azok közül, akik középiskolába vagy ipari tanulónak jelentkeztek. —• Ezek szerint a mezőgazdaságban' a gyengébb tanulók maradnak. —- Elég lassú a folyamata annak. hogy a mezőgazdaságban mind a vezetést, mind a termelőmunkát egy szakmailag műveltebb, fiatal generáció vegye át. Nem megy máról holnapra. MégSzakmának mezőgazdaságot is nagy eredmény, hogy nyolc osztályt végzett tanulók háromévi szakképzés után kerülnek a szövetkezetekbe. Inkább a jelentkezések alacsony száma az aggasztó... A már jelentkezettek közül szeretnék megismerkedni egy fiúval meg egy lánnyal. Találomra mutatok rá két névre. S. Nagy Julianna egyszerűen öltözött, tiszta kislány. — Félévkor közepes rendű voltam — mondja. Kiderül, hogy „erős” közepes: átlaga felette van a három- egésznek. — Szüleid tsz-tagok? — Édesapám nem él már. Édesanyám alkalmi munkát végez. Testvéreim nincsenek. Tetszik tudni, kapok olyan árvasági segélyt, — Iskolába szeretsz-e járni? — Szeretek, de legjobban a gyakorlati foglalkozást szeretem; ásni, gereblyézni. Meg ápolni a növényeket, lesni, hogyan nőnek, fejlődnek. Egyszerű szavai után is érezni lehet: alig várja a tavaszt, hogy újra kint dolgozhasson. — Tehát te növénytermesztő leszel? — Zöldségtermesztő szakmunkás — helyesbít. —■ Olvastam egy újságban, hogy a télen nem volt jó a zöldségellátás. Itt, Eleken tanulok majd. Ez nagyon jó lesz nekem: nem kell távol lennem édesanyámtól, s ha szakmunkás leszek, a „Lenin”-ben dolgozhatok... Selley József vékony, szívósfaj— Ügy dolgozik, mint három felnőtt — jel- , „ m lemzi tömören az igazgatóhelyettes. — S a tanulás hogy megy, Jóska? — Tanulhatnék jobban is — süti le a szemét. Ez bizony sajnos, igaz: eredménye alatta van a hármas átlagnak. —* Ev végéig azért még javíthatsz, nem? — Javítani is akarok, mert mezőgazdasági gépszerelő szeretnék tenni és úgy hallottam, oda elég sokan jelentkeztek a járásból. Ha felvesznek, akkor átjárok Kétegy- házára; ott van ilyen szakiskola, és ha elvégzem, én is a „Lenin”- ben dolgozom majd, mint a Juli. — A szüleid is ott dolgoznak? — Nem. Édesapám Hódmezővásárhelyen hídépítő munkás. Édesanyám pedig otthon van: négyen vagyunk testvérek, én vagyok a legöregebb, velünk kell neki törődni. Apuka csak egyszer tud hazajönni egy héten. Ért leszek az első kereső a testvéreim közül — teszi hozzá csöndesen, # Eleken a Julikához és a Jóskához hasonló végzősök közül — ha minden jól megy — tízegynéhány gyermek marad a mezőgazdaságban. A két gyermek komolyan készül szép szakmája elsajátítására, s aztán folytatására. Mert szakma ez: nem lebecsülendő, hanem szép, komoly szakma, amelynek végtelenek a lehetőségei. Érdemes vele megpróbálkoznia minél több Julikénak, Jóskának. Ternyák Ferenc
