Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

' március 18, 3 rétiek Az ÖRKI húsüzemében A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet húsüze­mében az elmúlt évben 31 vagon sertést dolgoztak fel. Tervüket jelentősen túlteljesítették. Képünkön a feldolgozók egy cso­portja A húsvéti sonka már érlelődik az üzemben. Minőségi ellenőr­zés. Fotó: Malmos volt mázolva és ezzel szinte ki­rítt az egész üzletsorból. Sehogy sem illet ezek közé az ódon, fa­kó boltok közé. Cégérén a betűk sem voltak a megszokott, ódiva­tú betűk, hanem modernek, és főleg rikító, a Ima zöld színűek. „Grissom ajándékboltja” — ol­vasta Crawford a feliratot. A bejárat két oldalán levő kiraka­tok tele voltak zsúfolva minden­féle aprósággal: szattyánvirá­gokkal, poroelánosecsebecsék- kel, agy agkorsókkal, naptárak­kal és más olcsó ajándéktár­gyakkal. Crawford benézett az ajtón és észrevette, hogy a hátsó helyi­ségben kölcsönikönyvtár műkö- ködik. Az imént már éppen azon törte a fejét, milyen tárgyért menjen be az üzletbe és most, hogy megpillantotta a kölcsön könyv tárat, már tudta, hogy mit kell tennie: könyvei fog kivenni. Benyitott az üzletbe. Az első, tág helyiségben egy náthásán szipogó, sárga köpenyes fiatal lány segített fajátékot választani egy idős hölgynek. Crawford biccentett a sárga köpenyes lány felé és tovább ment a bel­ső helyiség felé. Megállt a köny­vespolc előtt. Nyomban megál­lapította, hogy egész szép gyűj­teményük van modem művek­ből. Rövid keresés után talált is két könyvet, amelyeket már hó­napok óta szeretett volna elol­vasni, de soha sem tudott hoz­zájuk jutni. Most végre itt van­nak! Ám, nem vette le őket a polc­ról, hanem úgy tett, mintha niéig nem tudott volna választa­ni. E mímelt habozás oka pedig egy magas, zöld köpenyes nő volt, aki ebben, a pillanatban lé­pett be a hátsó ajtón s nyomban felkeltette Crawford kíváncsiságát. „Csakis a tulajdonosnő lehet — gondolta. — Látszik minden lépésén, minden mozdulatán, hogy ő a gazdája ennek az üz­letnek.” Az asszony néhány percig se­gített a sárga köpenyes lánynak, akin erősen meglátszott a gya­korlatlanság, aztán odajött Crawfondhoz: — Segíthetek? — kérdezte, Crawford kíváncsian emelte Iá tekintetét Először, amikor megpillantotta, azt hitte, hogy lány vagy legalábbis fiatalasz- szony. De roost egészen közelről jól látszik, hogy őnagysága bi­zony alaposan benne van a kor­ban. Bár így is fiatalabbikak tűnt, mint amennyi valójában lehetett. Nehéz aranyszőke fo­natait körbecsavarta a fején. Telt, fehér nyakán egyetlen ránc sem látszott. Világoskék szemé­vel hidegen nézett az emberre. Crawford a szeme körül apró, alig látszó szarkalábakat fede­zett fel. Hangja tisztán, de hide­gen csengett. (Folytatjuk) Útban a legjobbak közé A medgyesbodzási Egyetértés Tsz három évvel ezelőtt a megye egyik legziláltabb szövetkezete volt. Az akkori állapotnak már csak a fanyar emléke el. Nem szívesen emlékeznek vissza erre az időre, mert bizony méig a be­tevő falatjuk is alig termett meg az aranyat érő rögön. Három év óta azonban nagyot változott a medgyesbodzási világ. Hantos Béla, a tsz főkönyvelője két és fél éve az MNB mezőko- vácslházi járási fiókjától került a tsz-be. Annak idején hivatalosan is hozátartozott ez a szövetkezet Így, ha valakinek módjában állt az egyszámla „veséjéig” néznie, vizsgálnia, elemeznie a kialakult helyzetet, akkor neki igen. Aho­gyan a tsz-be került, szinte állan­dóan foglalkoztatja a gazdálko­dásiban bekövetkezett visszaesés oka, körülménye. Ma Hantos Bé­la így vélekedik: — Szövetkezetünkben szorgalmasak, becsületesek a gazdák. Korábban is azok lehettek, hiszen az ember tulajdonságait nem cse­réli egyik napról a másikra. Az a tény, hegy 1962-ben 17,54 forintot ért egy munkaegység az 1965. évi —tsz-szioten elért — 61,54 forinttal szemben, a legjob­ban kifejezi azt a jó munkalég­kört, melyet a tsz élére került vezetőség az emberek akarata sze­rint teremtett. A tsz-ben most is ugyanazok dolgoznak, mint három évvel ezelőtt. A változás csupán annyi, hogy jelenleg három étrvel öregebbek, ugyanakkor az ered­mény az 1962. évinél háromszorta jobb. Sőt, talán még jobb is, hi­szen a tsz-nek erre az évre 830 ezer forint készpénztartaléka is van. A Medgyesbodaáson bekövetke­zett változás fő szervezője Báli István tsz-elnök. ö Mezőkov ács- házáról, az Új Alkotmány Tsz éléről került ebbe a faluba, In­tünk olyan korán ébredni, hogy megelőzzük. Mindenütt ott volt, ahol az emberek munkához ké­szülődtek. Segített eligazodni a dolgok rendjében. Közénk való, rendes ember. Veresék is szorgalmasak. Zár­számadás után 30 ezer forint kö­rüli jövedelemihez jutottak a szö­vetkezetből. Ezenkívül még a háztáji gazdaság is hozott valamit a konyhára. Dispán Antal — a Faragó Pál vezette növénytermesztési brigád tagja — tavaly betegsége miatt csak háromnegyedrész területet vállalt. Tavasztól őszig 19 ezer forint keresetihez jutott. A 84 éves, idős Gaál István ta­valy ősszel is ott szorgoskodott a kukoricaföldön. A fiainak segített. Vajon ő a nagy élettapasztalatával miként ítéli meg a közösség erő­södését? — Három éve, hogy Báli az el­nök. Azóta sok minden történt. Talán a legfontosabb: a munkafe­gyelem megszilárdult. Bár a tag­ság már tavaly is jól dolgozott, nekem azonban az a véleményem, hogy dolgozhatna még odaadób- ban is. Medgyesibodzáson 100 forin­tot kell, hogy érjen egy munka­egység — mondta derűs arccal. Sorolhatnánk a neveket, csak­nem az egész faluét, mert Med- gyesbod záson az elért eredmény­nyel elégedettek az emberek, s ez a döntő. Bár akadnak itt is elé­gedetlenek. Itt van ifjú Gaál Ist­ván, aki soknak tartja a tsz ál­latállományát, kevésnek a mun­kaegységre vagy éppen a száza­lékos művelés után járó termé­szetbeni részesedést. De vajon leihet-e a készpénz és a termé­szetbeni részesedés is egyaránt magas? Miközben Gaál kevésnek tartja a közösből kapott kukori­cát, ugyanakkor — saját elmon­dása alapján — háztáji gazdasá­gában 36 mázsa termése van, melyet újig nem takarmányom fel. Minek akkor a több kukorica? De Gaál felveti, hogy a háztáji gazdaságok száíastakarmóny-igó- nyének kielégítését jobbá kellene tenni. Érdemes lenne ezt a tsz vezetésének megfontolnia. Voltak, akik azt mondták: Baß elnököt a járás mindenben támo­gatja. Nem hinnénk, hogy a nö­vényápolási vagy éppen az állat- tenyésztési munkában a járás operatíven részt venne. A szövet­kezet elnökét mindenekelőtt a tagság, az egész falu támogatja Csakis így lehetséges, hogy búzá­ból 1965-ben 15,7 mázsa, kukori­cából 28,5 mázsa ((szemes), cukor­répából 228 mázsa, kenderbői 46 mázsa, burgonyából pedig 96 má­zsa holdankénti átlagtermést ér­tek el. Ezek az eredmények hét­szert», sőt háromszarta jobbak az 1962. évinél. Medgyesbodzáson ma jó a han­gulat. Az elért termésátlagok azonban csak kezdeti eredmények, hiszen a bodzási határban és em­berekben ennél több erő van. S ha bárki felveti a gazdaság to­vábblépésének gondolatát, akkor itt az elért eredmények szilárdítá­sának eltökélt szándékával talál« kozik. Az elnök szerint a termés- eredmények tartóssá tétele itt egybeesik a szövetkezetbe vetett remény kibontakoztatásával, a gazdaság vezetésébe és a párt köz­ségi szervezetébe az új, fiatal erők bevonásával, a szövetkezet irányításában dolgozók közgazda­sági szemléletének kialakításával, általában a felelősségérzet kifej­lesztésével. A következő években ezek a gondolatok foglalkoztatják a medgyesbodzási Egyetértés Tsk vezetőit, hogy eredményeik növe­lésével egyre közelebb kerüljenek megyénk legjobban működd szö­vetkezeteihez. Dupsi Kárai? tézkedései nyomán fogadták be a med gyesbodzási ak. Hogyan, mi­ként látja az elnök a közösség megtett útját a leggyengébb szö­vetkezeti gazdaságok közül a legjobbak közé? __ A faluban három évvel ez­előtt a M aléth kevesen voltak, akik bíztak Másodszor nyerte el Szocialista Brigád címet József brigádja a Mezőberényi Textilipari Ktsz-ben és hittek a szövetkezeti gazdálko­dás magasaibbrendűségóben. A ko_ rábbi vezetés — nem alkarok sen­kit bántani — nem volt ura a helyzetnek. Megtermelték a bur­gonyát, de az meg is fagyott A kendert szakszerűtlenül kúpolták, emiatt veszített értékéből. Még sóik ilyen tényező hatott, ami mi­att csak 17,54 forintot fizethettek munkaegységenként. Az emberek az 1962-es termelési szintnél egyé­ni gazda korukban többet termel­tek. Jobban is éltek. A mozgalom­mal szemben a sikertelenségek miatt bizalmatlanná váltak. Többen elvándoroltak a faluból és így tovább, Most viszont már 60 forint jövedelemnél is többet szá­molunk munkaegységenként, így a korábbi bizalmatlanság, bizony­talanság jórészt szertefoszlott. Amióta itt elmökösködöm, a tsz minden ügyét megbeszéljük a j pártvezetőségben, a taggyűlésen,} az igazgatósági ülésen, a brigád- j értekezleten és a közgyűlésen. Sokat adunk az emberek vélemé­nyé*®. talán ezért is szilárdulhat­tunk meg néhány esztendő alatt. A medgyesbodzási Egyetértés Tsz erősödésének kulcsa a veze­tő beosztásúak példamutató mun­kájában is keresendő. Veres Im­rétől és feleségétől hallottam: i Báli határozott fellépésű, jó szervező. Három év óta nem tud- • A Mezőberényi Textilipari Ktsz évzáró közgyűlésén szép eredmé­nyekről adott számot Plavec Pál elnök. Elmondotta többek között, hogy a kollektíva 1965-ben 102,8 százalékra teljesítette éves tervét. A 14 éve együttműködő kollektí­va — amelynek döntő többsége nő — főleg hulladékanyag-feldotlgo- zást vállal, ezért népgazdasági hasznuk az effektiv forintosáéi jóval többet ér. A!z ünnepi közgyűlésen egyéb­ként a múlt évi jó munkáért egy­hónapi keresetnek megfelel nyereségrészesedést osztottak szét a tagoknak. A hangulatos ünnepi közgyűlés vidám táncmulatsága»: ért véget. Képünkön Maléth József brigádja a szocialista brigád naplói nézi jogos büszkeséggel, hiszen másodszor nyerték el a meg­tisztelő címet.

Next

/
Thumbnails
Contents