Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-16 / 63. szám
március 16. 3 Szerda 1 Helyes kezdeményezés Csaknem 50 ezer fiatal! várnak a KISZ nyári építőtáboraiba Országszerte megkezdőditek a jelentkezések a KISZ nyári ön* ifién.tes ifjúsági építőtáboraiba. Az idén csaknem 15 000 fiatal mór nem sátorvárosokban, hanem állandó jellegű épületekben. talál majd otthonra. Mintegy 480Ó ifjú társadalmi munkás elhelyezésére ezekben a hetekben teremtik meg a feltételieket. Több mint tízmillió forintos költséggel emelnek épületeket a sátrak helyettesítésére. A különböző feladatok megoldásához összesen több minit 43 szer fiatalt várnak; közülük 15 ezren a megyei KlSZ-bizottsá- gofe különböző helyi jellegű fmmkaakcióiben vesznék részt Több vállalatunk irodahelyiség-problémával küzdött az elmúlt években. Most a megyei és a városi tanács kezdeményezésére Békéscsabán több vállalat közös összefogásból székházat épít. így a Luther utcában már az első emeletnél tartanak az ingatlankezelő, a minőségi magvizsgáló, a temetkezési és a kéményseprő vállalat közös irodaháza építésében. Bár ezt a példát követné még több vállala tunk is ... Fotó: Kiss A. „Vegyék észre a brigádot” Szocialista brigádvezetők tanácskozása — tanulságokkal Sok hasznos javaslat, bírálat hangzott el az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat, napokban megtartott szocialista brigádveze- tői értekezletén, A felszólalók sem kerteltek, nem próbálták szépíteni az igazságot, ha a saját Ilibájukról volt is szó. Gondolkodásukat ma már észrevehetően athatja annak a tudata, hogy az egyéni és a közösségi érdek elválaszthatatlan egymástól. Biztosítsák a feltételeket Hogy milyen szemléleti változás ment bennük végbe az elmúlt évek során, arra talán Fonyó Ferenc, az egyik burkolóbrigád vezetőjének a szavait érdemes idézni, aki többek között ezt mondta: . Már kezdünk gyönyörködni a munkánkban”. Szeretné azonban, ha ehhez a feltételek jobban biz- 1 ásítottak lennének. Sajnos azonban, a szürke mozaiklapók egy része csorbult. A szállításnál, rakodásnál nem fordítanak kellő gondot a megóvásukra. Sok a hulladékcsempe is, amit egyszerűen elásnak, pedig jól fél lehetne használni díszítésre és a brigád szívesen vállalná, ha a terv ezt előírná. Néha nem készítik elő az anyagot a munkahelyen, órákiig várnak. Számokkal bizonyította, hogy milyen veszteség éri a vállalatot emiatt. Oláh Albert vasbetonszerelő többek között azit javasolta, hogy a vezetők „vegyék észre” a brigádját. Nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést vár. Ehhez a gondolathoz kapcsolódtak Halász Sándor burkolóbnigádvezető szavai, aki több segítséget kért. Hiába igyekeznek a vállalást teljesíteni, ha nem értékeli senki a munkájukat. Ö ugyan belelkezdett, de nehezen ment, megunta. Nem az ő dolga. A következőket talán érdemes szó szerint idézni: „A művezető menet közben vegye észre a hibát, ne pedig a műszaki átadásnál. Persze, ha nem szólnak, hallgat, de ha az átvevő kifogásol valamit, még ő veri a vasat, Miért kapja a fizetést?” Kérte, hogy ne hagyják a brigádját „lógni”. A szocialista cím kötelez, de gondoskodjanak a munkáról és az anyagról is. Juhász István kőműves ugyancsak azt kifogásolta, hogy a vezetők keveset foglalkoznak a brigáddal. Legutóbb a múlt év tavaszán voltak náluk. Legalább negyedévenként szeretnének találkozni velük. Kérte, hogy a vegyesbrigádokkal ne ásassamak alapot, mert az/Sokba kerül a vállalatnak, hiszái a kőművesek akkor segédmunkát végeznek. Tanulságok holnap érkezik. Megadták a találka helyét is. Másnap sámán ment minden. Schmid főhadnagy a megbeszélt időpontban megjelent az állomáson és a nagy tolongásban Krammemak ismét sikerült becsúsztál» a filmet a kahátzseto- be. Krammer két napig a boldogság édes tengerében úszott. Egész nap ki sem mozdult a szobájából. Csak este kelt fel, szmokingba vágita magát, lement a szálloda bárjába és végignézte a műsort. Ugyanígy tett másnap i®. Csak azzal a különbséggel, hogy nem a szálloda bárjában, hanem a PicadiiUy bárban töltötte az éjszakát két igen csinos bárhölgy társaságában. Személyazonossági igazolványa szerint most John Resten gyarmatárukereskedő volt Hajnali öt órakor ment haza mámoros hangulatban. Asztalán távirat várta. Látványától hirtelen kijózanodott. Sietve tépte fel a négyszögletesre összehajtogatott, leragasztott papírt. „Datolyaszállítmányt déli 12- kor várja. James Black, Gibraltár.” A távirat szövege azt jelentette, hogy délben 12 órakor álljon vételre. Berlin jelentkezik. Vajon mi történhetett? Csak nincs valami baj? Nem, szó sem lehet róla. Nyilván haza akarják rendelni a kitüntetés átvétele és m előléptetése miatt! Az egész délelőttöt a szobájában töltötte. Bár igyekezett meg- nyugtatniiwnagát, belső idegessége lassan erős izgalommá fejlődött, amelyet megmagyarázhatatlan balsejtelme táplált. S miikor pontosan 12-kor bekapcsolta a kis adóvevőt, kezei észrevehetően remegtek. A szöveg rövid volt. Krammer nyomban desdfrirozta és ekkor a megdöbbenéstől az álla majdnem leesett. Berlin a következőket közölte: „A fijmet megkaptuk, de a tervrajzok csak a találmány egyik felét ábrázolják. A képletek szintén. Azonnal induljon Gretley-be. Alighanem Sand magával vitte a másik felét. Canards tengernagy.”- * » * Henry Crawford kapitány egyáltalán nem volt elragadtatva a munkájától. Az angol kémelhárító tisztnek az volt a véleménye, hogy a szolgálat többnyire nagyon unalmas. De végképp elkeseredett, amikor megtudta, hogy felettesei Gretley-be küldik. Hisz arról lett volna szó, hogy a közeljövőben a csendesóceáni szigetvilágba utazik, ahol a japán kémek tevékenysége az utóbbi időben erősen fokozódott. Emiatt az átkozott Gretley miatt most lecsúszik erről a sok kalanddal kecsegtető útról és talán soha nem jut el abba a romantikus világrészbe. (Folytatjuk) Igen érdekes volt Madarász Lajos kőműves hozzászólása is, aki elmondta, hogy a brigádja minőségre törekszik, amihez pedig idő kell. Nemrég egy másik brigádvezetővel beszélgetett, aki csak a mennyiségre törekszik. Ö így vélekedett: „Lehet, hogy te kapsz 100 forint minőségi pénzt, én viszont 500 forinttal többet keresek”. Mi a tanulság ebből? Az, hogy a művezetők ellenőrizzék a minőséget és jusson az a keresetben is kifejezésre. Joggal kifogásolta, hogy az orosházi 39 lakásos bérház építésénél 2000 forint célprémiumot tűztek ki, ha az épületet határidő előtt átadják. A brigád a részére meghatározott időben elkészült a munkájával és területet biztosított a burkotoknak. Ámde a melegpadló-anyagot felhasználták a békéscsabai építkezésnél, így a munkát nem lehetett folytatni, az átadási határidő eltolódott. A brigád joggal érzi úgy, hogy becsapták, hiszen a feladatot a legnagyobb igyekezettel végrehajtotta, végül mások hibája miatt mégsem kapta meg a 2000 forintot. Az értekezleten több más hozzászólás is elhangzott, de talán ezek voltak a legfontosabbak, amelyekből helyes lenne a tanulságokat mielőbb levonni és megfelélő intézkedésekkel a vállalat javára hasznosítani. Drienyovsz- ky János, a vállalat igazgatója válaszában erre ígéretet tett. Pásztor Béla Kenyér és önállóság ^ szövetkezeti mozgalom egyik igen lényeges termelési eredménye: az ország kenyérgabona-ellátásának megoldása hazai termésből. Az ország évek óta gabonaimportból élt. A korábbi elgondolás csak 1965-ben válhatott valósággá. Külkereskedelmi szerveinknek kenyérügyben nem kellett alkudozniuk a nyugati államokkal. Az a céltudatos erőfeszítés tehát, amely állami gazdasági és termelőszövetkezeti parasztságunk minden egyes izmát feszesen tartotta, eredményt hozott. Az ország kenyeréért folytatott munkában megyénk jelentős helyet foglal el. Kereskedelmi szerveink tavaly összesen 14 ezer 470 vagon búzát vásároltak fel. Ennyi búzát Békés megye még egyik esztendőben sem adott /óz ország ellátására. Sokam megértették az önellátás gazdasági, de elsősorban politikai jelentőségét Most egy év távlatából elmondhat juk; állami gazdaságaink és termelő- szövetkezeteink szakemberei, gazdái erejük javát adták a gabonatermesztési programért. Legjobban kifejezi ezt a megyei átlagtermés, amely holdanként meghaladta a 14 mázsát. Vajon az emberi gondosság ebben az esztendőben milyen gabonatermést eredményez? égi közmondás: az idő a gazda. Kétségtelen, az időjárástól sok függ. De az ember lelki- ismeretét, felelősségérzetét az időjárás objektív ténye nem ködösítheti él. Az ember, bár ki van téve a természet szeszélyének, azért ember, hogy a legkomisza-bb természetjárással is felvegye a küzdelmet: gyámoiítsa, erősítse, védje, ami az övé, s a természet erejét fogja saját akaratának szekerébe. Ha ebből a szemszögből pillantunk vissza 1964-re, 1965-re, akkor gabonatermesztésünkről megállapíthatjuk, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a természet nyújtotta lehetőségeket jól felhasználták, sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek. A kenyérgabona-termesztést azonban nem mindenhol tekintették állami ügynek. Tavaly ősszel voltak tsz-ek, mint Magyarbánhe-' gyesen is, ahol bizony több száz hold vetéssel adósak maradtak. A megyében kereken ötezer hold búzával vetettek kevesebbet, mint az országos előírás. Mindenki tudja, még a magyarbánhegyesiek is, hogy a mezőgazdaságnak a búza egyetlen cikke, amelyet a terület arányában minden gazdaságnak termelnie kell! Sok helyen ebből indultak ki és örvendetes, hogy amióta a központi szervek a búzatermesztésben félreérthetetlenül letették a voksot, egyre több az olyan tsz-ek száma, ahol már a 20—28 mázsa holdanként! hozam elérésére törekszenek. tavalyi 14 mázsán felüli átlagtermésben sok minden közrejátszott: a jó talajmunka, a növényápolás, a műtrágyaellátás és a vegyszerezés, továbbá a betakarítás. Most elmondhatjuk: ezen a tavaszon a tavalyihoz képest gabonatermesztésünk helyzete kedvező. Bár az elmaradt vetés, a bel-, és árvízkár jelentős. Ezen a télen a száraz fagy nem csigázta meg a búzát. Azokon a területeken, ahol a belvíz nem pusztított, az időszaknak megfelelően fejlettek a gabonák. A belvíz nyomta táblák állománya is napról napra erősebb. Jó j lenne, ha a fejlődés jelenlegi sza« I kaszát minden gazdaságban a műtrágya kiszórásával intenzívebbé tennék. , Timkó Béla, a Szabadkígyóst Mezőgazdasági Technikum igazgatója néhány éve az egyik gabonatermesztési tanácskozáson elmondotta: szerinte a tél végi, kora tavaszi nagy adagú fej trágyázásnak igen jelentős termésfokozó hatása van. (Az általa vezetett gazdaság a terméseredményekért több alkalommal az ország vezetőinek elismerésében részesült.) Megyénk termelőszövetkezeteinek minden lehetősége megvan ahhoz, hogy ezt a munkát minél hamarább befejezzék. A műtrágya- ellátás javult. A kiszóráshoz szükséges felszerelésekből több is lehetne. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a műtrágya kiszórásával ráérnek. Ahol kevés a gép .— Dobozon, Gádoroson. Csorváson és máshol — vagy annyira nedves a föld, hogy a gép elsüpped, kézzel szórják a műtrágyát. A .termelőszövetkezetek többségében tehát nincs megnyugvás, beletörődés, nincs ráérünk még gondolkodás. Szövetkezeti vezetőink ezekben a napokban elsősorban erre a munkára ösztönözzenek, ahol mód van, készpénzben folyósított célprémiumra is. A percek, az órák most érnek legtöbbet. Aki kora tavasszal, az időszerű munkáknál egy napot nyel', ősszel két héttel is hamarább fejezheti be a munkát. Aki viszont egy-két napot veszít, annak őszre igencsak körmére fagy a munka. M őst, a gazdaságszervezés nagyobb önállósága idején a búzatermesztésre azért szükséges a nagyobb üzemi gond fordítása, mert azért a tsz-eknek sem mindegy, hogy holdanként 2700 forint vagy éppen 5400 forint bruttó termelési értéket érnek el. Kétségtelen, hogy az 5400 forint hozamértékre több ráfordítás szükséges, mint a 2700 forint, bevételre. Végső soron mi növelheti a kiadást? A vetés előkészítése, a vetés és a betakarítás nem, mert ezzel mindkét esetben számolni kell. A több kiadást a műtrágya és a vegyszerezés, és ennek költségei adhatják. A bevételi külön- bözetért viszont érdemes a másfél mázsa fejtrágyát kiszórni, érdemes vegyszerez» és egyúttal kar- bamiddal többtermesztésre serkenteni a növényt. Az élőbb említett munkák költsége holdanként nem teszi ki a 2700 forintot. így hát a tsz-eknek feltétlen gazdasá- ' gos a gabonatermesztés további intenzitásával törődni. A kenyérgabona kisebb része — a terület arányában — megritkult, ennek egy részét a tsz-ek már kiszántásra elő is jegyezték. A megye mezőgazdaságát irányító szakemberek a 30 százalékos állomány esetében is a kiszántási engedély aláírása helyett a tavaszi árpával való feüülvetést ajánlják. Tavaly az eleki Lenin Tsz-ben több száz hold búzát nem szántottak ki, kétszeresnek hasznosították. Igen jó eredményt értek ei. ^ kenyérgabona-felvásárlás 1966. évi sikere jórészt ezekben a napokban, hetekben dől el. Ha a búza a megye legeldugottabb gazdaságában is megkapja a fejtrágyát, néhány hét múlva a gyomirtószert és a kar- bamidot, akkor a gazdaságok megtették becsületbeli kötelességüket az ország kenyeréért. Dupsi Károly
