Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-16 / 63. szám
MM. március r*. 4 Szerda íz Élfivíz-csalornarendszer kigyősi öblözete megszabadult a belvíztől erleben láfcbuk Békéscsaba, Gyula varosuk, vakarnia Szabadkígyós község közös határának térségében 16 000 hold belvizekkel fenyegetett területnek vkdelenftésére, a bel vizeknek időben való 1 e von ulie táaára épült ki a Kőrosvkitíkn Vízügyi Igazgatóság kebelében, a szaknyélven „Í5tővíz- csatornarendszer kígyó« öbloze- te" »éven működő operatív szervezői, amelynek irányítója Pfeifer József főmérnök. Az érintett terület kéthaarnad része szán- dó, míg egyharmad része rét és legelő. Február 14-én a hirtelen jött hóolvadás következtében 6065 katasztráiis hóid mezőgazdasági terület került a kígyósi ötolözetből víz pia, ahol átlagosan 35 cm volt a vízborítás mélysége. Mivei holdanként mintegy kétezer köbméter vizet lehet számításba vermi, így az említett területen akkor több mint 12 millió köbméter víz várt 1 evonu 1 tatásra. E levonulta tást az ßkmz-esa torna agerlai holtágon keresztül a békési Kettős-Körös felé szivattyú-telepek közbeiktatásával tudja megoldani. A február 18-án beindított víztelenítési akció március 12-ére biztosította az említett hatezer holdas mező- gazdasági területnek a víztelemSzínháznyitó előadás A Békés megyei Jókai Szánba z újjáépített otthonaiban az elmúlt héten kezdték meg a rendszeres előadásokat. A színház megnyitásakor Bródy Sándor: A tanítónő c. művét játszották. Képeink a bemutató előadás három jelenetét ábrázolják. A megérkezés utáni pillanatok: a kántor (Szerencsi Hugó), a tanítónő (Stefanik Irén) és a főúr (F. Nagy Imre). A tanítónő. Tóth Flóra (Stefanik Irén) és ifj. Nagy Isivan (Mikes Ferenc). Jelenet a harmadik felvonásból: öreg Nagy (Körösztös István) «K iff. l»a«ä« (Mikes Ferenc). Fotó: Demény Lését. A füvek alján csillogó, alig látható tócsák árulják el, hogy napokkal ezelőtt még víz borította a vidéket. Érdemes megvizsgálni, hogyan valósult meg ez az eredmény? — A csatornarendszer kiépítése, a szükséges karbantartása és felújítása éppen olyan fontos volt, mint az a példás kollektív munka, amit Békéscsabán a Május 1. Tsz, Gyulán az állami gazdaság és a Népköztársaság Tsz dolgozói, és tagjai, míg Szabadkígyóson a tangazdaság és a Szabad Föld Tsz dolgozói, és tagjai valósítottak meg. ök húzták meg a táblákon a vízlevezető barázdáikat és ásták ki az átvágásokat — adta meg a felvilágosítást Pfeifer főmérnök. Ezek mellett ugyancsak fontos volt Pauló András gátbiztos helyi ismerete a munkák helyszíni irányításánál. Szükségünk volt a szivattyútelepek pontos üzemelésére is. amit a műszakiak jól oldottak meg. Ezen a területen ez idő szerint a belvízveszély elmúlt. Újra zöldellnek a pár nappal ezelőtt vízzel borított földek. Ha a napon megpirul ez a föld, nemsokára vetésre is alkalmassá válik. Márai György Olcsóbb az orkán Barbárok Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1931-ben jelent meg Móricz Zsi gmond kiemelkedő novellája, a „Barbárok”. Nemcsak Móricz életművében, az egész magyar ixodalomiban meghatározó erejű ez az írás, kevés mű mutatja meg ilyen mélyen és saeni- vedéllyel a múlt század magyar valóságát, az elmaradottság sötétségét, mélyben a Vereshajú juhász pusztai barbárrá válhatott. A történet megdöbbentően egyszerűen, találóan jelzi a Rádió & Televízió Üjság műsorában „népbaMadaá ihletésű” tragédiának. Az egyszerűség azt is jéienti, hogy jószerével alig történik valami ebben a novellában, és a belőle készült kitűnő tv-filmben, de ez a kevés történés is megdöbbentően sokat mond él hősedről, hősei életéről, belső világukról. Öt nagyobb szerep nyújtott alkalmat öt művésznek ahhoz, hogy a Móricz-novéllál képileg feltámasszák a nyomtatott sorokból: ugyanakkor elsősorban az operatőr. Czabarka György kapott olyan lehetőséget, mely nagyon sok újat, ritkán alkalmazott technikai megoldást kínált. AJkiknék vasárnap este a sport és divatbemutató, a tudományos híradó és a vetélkedő után még volt türelmük ezt a tv-filmet is megnézni (nem élűjük, mi indokolja a tv-fiimek rendszeres késői, műsorra tűzését?!), nem csalódtak, és az élmény, mely az embert megérintette és hatalmába kerítette, bizonyos, hogy azóta sem szürkült el. Zsurzs Éva, a forgatókönyv írója és a film rendezője kellő tisztelettel nyúlt a neves novellához, és egyetlen jelenetben sem akart mást, mint azt a koncepciót követni, hogy a „Barbárok”-kai Móricz Zsdg- mondot szólaltassa meg, mély emberségét, áradó erejét, a pusztai emberek lelkének szinte utolérhetetlen ismerőjét. Művészi munkája ezért jó, ezért sikerült olyan atmoszférát teremtenie, melyben a történet szereplői otthonosan mozognak, erős-gyökerezetűen láncolódnak bele abba a világba, ahol éltek és pusztultak, ki így, ki amúgy múlva ki a babonás félelmekkel telített árnyék világból. Bodri juhász (Görbe János) úgy. hogy agyonütik a nyájáért, ju- liait elhajtják. A juhász felesége (Horváth Teri) keresi az urát, bejárja érette a fél Tiszántúlt ■folyókon át, erdőikön át. de nem' leld sehol Kitavaszodáskor indul el újra, s megtalálja végre, de holtan. A tettest, a Vereshajú juhászt (György László) elfogják, barbár bűnei nem kaphatnak irgalmat. A kor. amelyben ezek az emberek teltek, fél évszázadnál is messzibb ködökbe vész de az emberi' mentalitásból még nem múltaik el az embertelenség szubjektív rekvizítumai. Ezért időszerű minden olyan mű bemutatása. mely jobbá, igazabbá kívánja formálni az embert azzal, hogy feltárni igyekszik belső világa rejtelmeit is. S. E. Szorosabb kapcsolatot Kél egyházán a kultúrház és a mezőgazdasági szakiskola között A Gyulai Járási Tanács leg Február elsejével leszállították az: orkánkabátok árát, a rövidesen élteibe lépő szigorított szabványok pedig arra ügyelnek, hogy a kabátok válóban megfeleljenek céljuknak. s orkánállóafc legyenek. Az űj szabvány előírja, hogy a kabátnak mennyi vizet szabad átengednie, s összehajtáskor az anyag ne tapadjon túlzottan osz- sze. Az új szabvány egyébként a kopásállóságot is, a szímtartást is részletesen előírja. (MTI) utóbbi vb-ülésén a többi között Kétegyháza kulturális életéről is tárgyaltak. Megállapították, hogy nem kielégítő a kultúrház és a mezőgazdasági gepészképző szakiskola kapcsolata. Klubesteket, hangversenysorozatot s más kulturális rendezvényeket az eleki kultúrház rendez, pedig erre a kétegyházi művelődési otthon is képes volna, hiszen tárgyi feltételei megvannak ehhez. A járási tanács végrehajtó bizottsága felhívta a községi tanács végrehajtó bizottságának figyelmét, nyújtson konkrét segítséget, hogy a mezőgazdasági gépészképző szakiskola és a kétegyházi művelődési otthon között a kapcsolat szorosabbá váljék, hiszen ez a községi kultúrmunka tekintetében is igen jelentős. Mire kell Reklám. E szó nem eppen tetszetős ; rossz mellékíz is keveredik magyar nyelvbéli jeientésé- S hoz. bár ez manapság többé-ke- vésfoé indokolatlanul kötődik hoz- ! aá. Ha valamiről azt állítjuk: reklámozzák. az már-már annyi, hogy túlzóan íeldicsérik, oktalan hírverést csapnak körülötte. A kétes értelmezés onnan plán- íálödott át, ahol a reklám gyakran valóban ezt — csak ezt — jelenti, ahol a reklámozás a vásárlók olykor drasztikusan erőszakos befolyásolásából eredő haszon egyik nélkülözhetetlen eszköze. Volt idő. amikor gazdasági életünkben az indokoltnál jobban felerősítették a negatív csengést, sőt, a reklámot szinte teljes egészében feleslegesnek, sőt pazarlásnak tekintették. Be azt sem felesleges hozzátennünk: ak- kpiiban kétségkívül volt némi gazdasági, tárgyi alapja e nézetnek. A gazdálkodást ugyanis akkor az áruhiány jellemezte, márpedig, ha valamiből olyan kevés ! van, hogy nem az értékesítés, hanem az elosztás a gond, akkor valóban aligha van szükség rek- ! ómra. Mindez természetesen a múlté, bár — bizonyos nyomai a régi szemléletnek azért itt-ott még fel- i lelhetők. Ha nem is az elvi köra reklám? vonaiazásban, inkább a praktikus gyakorlatban. Pedig a reklám, pontosabb kifejezéssel: az árupropaganda ma már rendkívül fontos funkciót tölt be. és népgazdasági, illetve fogyasztói érdekeket szoros kölcsönhatásban szolgái! Aligha szükséges érveket felsorakoztatni amellett, milyen gyökeresen más az árupropagandával szemben támasztott társadalmi igény ma, amikor a kínálati, de főleg a kereskedelmi oldalon mind bonyolultabbak, differenciáltabbak a gazdasági „erővonalak”, amikor már réges-régen nem arról van szó, hogy a „jut” elvét érvényesítsük. Arra azonban már érdemes részletesebben kitérnünk, milyen gyakorlati feladatokat kell — helyesebben: kellene — a reklámnak betöltenie. A lényeg valahol ott keresendő, hogy a mennyiségben, minőségben, színben. anyagban, újdomségértékben stb. hallatlanul szerteágazó kínálat és a fogyasztói kereslet sok szór külön utakon jár. Nem azért, mert az ipar' mást gyárt, a bolt mást árul, mint amit a vásárlók keresnek. Olykor a „két üzletfél” közötti informatív kapcsolat — magyarán: az árupropaganda — hibái is közrejátszanak. Természetes, hogy ez a népgazdaságnak és a fogyasztónak egyaránt hátrányos: a népgazdaság esetleg emiatt is vállalni kénytelen az eladatlan árukészletek következményeit — a fogyasztó viszont nem vásárolja meg azt, amit egyébként érdemes lenne megvásárolnia! A reklámnak, az áru- propagandának tehát elemi feladata: a fogyasztók pontos, valósághű tájékoztatása! A reklám tudomány szakemberei jól tudják, hogy a termékpropaganda nem statikus közlés csupán, hanem a kereslet dinamikus változásainak egyik fontos tényezője. Ilyen értelemben a ny ter- mékpropagandánknak sem csupán tájékoztatni kell a vásárlókat, hanem hozzájárulni a korszerűbb árustruktúra kialakításához. Hadd említsünk erre néhány kedvező példát a közelmúlt évek tapasztalataiból. Közismert, hogy a modem bútorok viharos gyorsasággal törtek előre az iparban és a kereskedelemben, ma már mintegy 50—50 százalékos a hagyományos és a korszerű bútorok értékesítési aránya, s ebben nagy szerep jutott a célszerű kereskedelmi propagandának. A reklám, illetve az egészségügyi felvilágosító szervek együttműködése nyomán szervezték meg a korszerű réteges öltözködés propagandáját, amely egészséges, gazdaságos és modern. Ami a reklám gazdasági, szer-