Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
1966. március 2. 4 Szerda Ifjúsági lakásépítési tanácsok alakultak Kedvezmény ' építtetőknek Országszerte hozzákezdtek a harmadik ötéves terv időszakára a KISZ VI. kongresszusán vállalt tízezer ifjúsági lakás építésének sajervezéséhez. Megalakult az ar- seságoei ifjúsági lakásépítő tanács és a feladat megoldásából részt vállaló legkülönbözőbb szervek képviselőiből megyénkben is életre hívták már a hasonló testületeket. A KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága arra szólította a fiatalokat, hogy lakásonként két- háromszaz órás társadalmi munkával segítsék az ifjúsági építkezéseket. A leendő lakástulajdonosok társulásait — természetesen a leginkább rászorulókból — mindenütt az akciót irányító KlSZ-bizottsá- gok alakítják meg. Az építtetők kedvezményes kölcsönt kapnak az Országos Takarékpénztártól. így például évenként száz ifjúsági lakás közül húsznál eltekintenek az építési költségek 25 százalékának befizetésétől es 20 százalékra mérséklik az állami kölcsönhöz szükséges induló tőkét. Ezenkívül azt is lehetővé teszik, hogy a 35 százalékos „építő tőke” legfeljebb tízezer forintos hiányénak pótlására rövid lejáratú, az építés tartamával megegyező időre hitelt kapjanak a fiatalok. Cigányvasárnap Füzesgyarmaton A fuzesgyarmati művelődési otthon népi együttese március 6-án, vasárnap este 7 órai kezdettel Ci- g árny vasárnap címmel énekes, táncos, zenés műsort rendez. A műsorból a többi között kiemelkedik Bórn Miklós Esti hangulat című tánckompozíciója, Muri András, a községi művelődési otthon művészeti vezetőjének Cigányvasárnap című táncszerzeménye. Falusi könyvterjesztés, zökkenőkkel A tavalyinál nagyobb mennyiségű zöldárut vásárolnak fel az idén A tavalyi mostoha időjárás nem j rás eredményeként 1965-ben csak j 1800 vagon paradicsom. 1500 görögdinnye, 600 sárgadinnye, 1800Í vagon paprika és 1200 szőlő ke- j rßlit felvásárlásra a SZÖVÉRT adatai szerint. Az idei felvásárló- ] si tervek jóval magasabbak. Ai- j mából 6500. paprikából 3700, paradicsomból 2600. görögdinnyéből 3600. sárgából 1100, szőlőből 1700. uborkából 1500 és őszibarackból 900 vagon kerül felvásárlásra. Jóval többre számítanak az idén mindenből, mint tavaly. Ugyancsak nagyobb mennyiségű barack, meg'gy és egyéb nyári gyümölcs felvásárlására készülnek, mint az elmúlt kedvezett a mezőgazdaságnak. A hosszan tartó árvíz hetekre vetette vissza a mezőgazdasági betakarítást és ezért bizonyos zöldáruban és gyümölcsfélében visszaesett a termelés. Ez észrevehető volt az exportnál is. A nyári gyümölcsök felvásárlása is yisszaesett, s az álmából is kevés és gyenge minőségű került a piacra. Noha a talajvíz sok helyen veszélyezteti a mezőgazdaságot, a vízügyi szervek előrejelzése nem kedvezőtlen. A lassú olvadás, ha ok ózdi at még árvizeket. remélni lehet, hogy a kiöntések nem tartanak hónapokig, mini az elmúlt esztendőben. A rossz idójá- esztendőben (zsolnai) Nyolcvanmilliós betétállomány, 30 milliónál nagyobb kölcsönfolyósítás, 23 és fél ezres tagság Év végi számvetés a takarékszövetkezeteknél Lapozzuk a megye húsz takarékszövetkezetének 1965. évi ösz- szasítefct mérlegét, amely a nagyarányú állatbetegség' ellenére is szép eredményt mutat. E pénzintézetek a múlt évben is jól szolgálták a községek és falvak lakosságát, különösen a termelő- szövetkezetek gazdáit. Ezt példázza az a több mint 17 millió forint betétállomány-növekedés is. amely megyei szinten az év végi mérlegben szerepel. S ez azt jelentette, hogy 1965 utolsó napján a megye paraszti lakossága csaknem 30 millió forintját bízta rá e pénzintézetekre további megőrzésként. A betétállomány múlt évi növekedésében legjobb eredményt a kondorosi, keverme- si és a Szarvasi Takarékszövetkezel ért el. E három község mindegyikében több mint kétmillió forinttal növekedett a betétállomány, míg Endrődön, Tótkomlóson és Kétegyházán másfél-más- íél milliós növekedést mutat a mérleg. A takarékbetótállomány növekedése mellett 'jelentős volt 1965- ben a kölcsönfolyósítás is. Tavaly megyei szántén tízmillió forinttal nőtt a takarékszövetkezeti tagságnak adott kölcsön összege az előző évihez viszonyítva. Ez végső soron azt jelentette, hogy a múlt év december végéig 13 ezren vettek igénybe a takarékszövetkezetektől kölcsönt, amely éves szinten meghaladta a 30 millió 200 ezer forintot. A kölcsönfolyósításban Szarvas, Kétegyháza és Revenues takarékszövetkezete bizonyult a múlt évben a legjobbnak. A Szarvasi Takarékszövetkezet kölcsönállománya 1965-ben meghaladta a 4 és fél millió forintot. Megyénk húsz szövetkezeti pénzintézete a több mint 30 millió 200 ezer forint kölcsönből tízmilliót háztáji gazdaságok fejlesztésére, ötmillió forintot pedig családi házak építésének elősegítésére adott. A betétállomány és a kölcsönfolyósítás nagyarányú növekedésével egyidőben mintegy 4 ezerrel növekedett, a takarékszövetkezetek tagsága is. Így december utolsó napjaiban már 23 és fél ezren voltak tagjai Békés megye 20 takarékszövetkezete valamelyikének. s a tagság által befizetett részjegyek összege meghaladta a kétmillió forintot. Ez Tette lehetővé, hogy tavaly az Eleki Takarékszövetkezet új üzletet kapjon és további 4 pénzintézet berendezését újíthatták fél. A megye takarékszövetkezetei is évről évre jobban betöltik paraszti községeinkben pénzintézeti szerepüket. Az államkölcsön nyereményeit tavaly már 11, a lottó- nyereményéket pedig 9 takarékszövetkezetnél fizették ki a helyszínen. Jelenleg 6 helyen foglalkoznak külföldi és belföldi utak szervezésével, míg a lakosság szolgáltatásának jobb kielégítéséért több takarékszövetkezetnél az általános biztosítási tevékenységet is bevezették. Az eredmény nem maradt él: a múlt óv során 500- nál több termelőszövetkezeti gazda és egyéni paraszt kötött e Általános gazdálkodásuk is po- | zitív képet mutat: a tervezett 1 millió forint nyereséget 1965-ben 215 ezer forinttal teljesítették túl. I E nyereséges gazdálkodás lehető- ’ vé tette, hogy a tagság 154 ezer! forint részjegy utáni visszatérítést kapjon. Mindent egybevetve: Békés megye takarékszövetkezetei ismét el- | ismerést vívtak ki maguknak paraszti lakosságunk körében. Balkus Imre A közeli napokban volt egy nagyon érdekes és hasznos megbeszélés Békéscsabán a falusi' könyvterjcsztésről. Az előadó és a hozzászólók következetesen ragaszkodtak ahhoz, hogy a lényeg állandóan felszínen maradjon és tartózkodva kerültek minden általános szólamot, előregyártóit hozzászólás-elemet. A megbeszélés után néhány nappal azonban kiderült, hogy mégsem minden olyan szép és jó, amilyennek először tűnt. A SZÖVOSZ iparcikkforgalmi főosztályának vezetője, mint előadó, helyesen és a népművelők számára megnyugtató határozottsággal hangsúlyozta: a a könyvterjesztő® nemcsak ke- reskedemi feladat, hanem népművelő munka. Ha meggondoljuk — mondotta —, hogy a mezőgazdasági lakosság 80 százaléka nem olvas irodalmat, ismeretterjesztő művet, akkor mindenféle gyors intézkedés is lassúnak látszik. Hatásosan azonban csak < akkor változtathatunk ezen. ha a könyv- terjesztést úgy folytatjuk, hogy a következő években 50—60 százalékkal emelkedjen a vidéki könyvforgalom. Tiszteletre méltó, nemes elgondolás, senki, akinek fontos a nép művelésének ügye, nem érezhet mást. Ha azt is meggondoljuk azonban, hogy a könyv- terjesztés nemcsak a könyvek eladása, hanem a könyvtárszolgálat útján a könyvek terjesztése, az olvasómozgalom szervezése is. az említett megbeszélés megállapítását máris csorbítja egy rendelkezés, mely a SZÖVOSZ elnökének 3 1966. számú utasítása megjelöléssel a SZÖVOSZ Értesítőben látta meg a napvilágot. Mindehhez tudni kell. hogy a földművesszö- vetkezetek évente rendszeresen, nagyobb összeggel támogatják a falusi könyvtárakat, hogy állományukat gyarapíthassák. Természetes. hogy a kapott pénzt a l'öldmüvesszövetkezeti könyvesboltokban kérik elvásárolni, ebből nyilván semmi hátrányuk nem származhatott, hiszen ezek a könyvesboltok a legújabb kiadású. legkeresettebb műveket is árusítják. Az említett rendelkezés azonban áthúzta a könyvtárosok számítását, akik (az állománygyarapítás és a népművelés megkerülhetetlen szabályai szerint) a kapott összegből az olvasóik által leginkább keresett új szépirodalmi és tudományos-ismeretterjesztő műveket akartak vásárolni. Ezt azonban nem tehették, mert az utasítás szerint: „A könyvtártámogatási akciót ezúttal elsősorban olyan értékes könyvek ajándékozására kell felhasználni, amelyeket — főként a kellő propaganda hiányában — az olvasók kevésbé vásároltak.” Felvetődik két probléma: 1. Az elismerésre méltó földmú- vesszövetkezeti könyvajándéko- zás ezúttal — a jelek szerint — inkább szolgálja a könyvesboltok elfekvő raktári készletének csökkentését (tehát súllyal kereskedelmi célokat), mint azt a népművelési követelményt, hogy a könyvtári állomány gyarapítására olyan műveket kell vásárolni, melyeket az olvasók keresnek és műveltségük, szakmai ismereteik gyarapításához elsősorban szükségesek. Ezt a lehetőséget ugyan a rendelkezés némileg meghagyja az „elsősorban” beszúrásával, a gyakorlatban (ó. az a gyakorlat!) azonban csak az 1964 előtt megjelent könyvekre kaptak vásárlási engedélyt a megajándékozott könyvtárak. 2. Ajándékról van szó, tehát ne érje bírálat, lehelne a válasz mindezekre (közmondás is van erről): a népművelés egésze azonban, és benne a falusi könyvterjesztés, az a bizonyos 86 százalék, melyről a SZÖVOSZ főosztályvezetője beszélt. másra kötelez. A földmúvesszövetkezeti mozgalom kereskedelmi rendszere a falvakban, községekben mély gyökerű; jó eszköze, útja-módja lehet a falusi könyvterjesztő® műveltséggyarapitó, tudatformáló ügyének. Ez színigaz. Hivatásos és nem hivatásos népművelőink pontosan így látják, meggyőződésük azonban csak akkor lesz szilárd, ha nem adódnak olyan ellentétes dolgok, mint ez az előbbieket kissé megcáfoló utasítás, és még inkább annak végrehajtása. Sass Ervin alkalmazottak a termelőszövetkezetekben Évek óta tartó folyamat, hogy ság tekintetében nem kerülnének a termelőszövetkezetekben nő- hátrányosabb helyzetbe. A ba- vekszik az alkalmazottak létszá- romfigomdozó fiatalasszony még ma. 1963-ban a termelószövetke- azt is elmondta: ő tulajdonképpen gazdaságokban — a nyugdíja- pen így havonta kevesebbet késők és járadékosok nélkül 778 600 tag és 74 000 alkalmazott dolgozott. Egy év múltán a termelőszövetkezeti tagok szárra 721 000-re csökkeni, viszont az alkalmazottak létszáma 121 000-re növekedett. Az is jellemző szám, hogy 1963-bam 18 000, 1964-ben pedig 28 000 volt a szövetkezetekben állandó jelleggel alkalmazott fizikád munkások száma. A házikertek »outlosabb kezelésével növelik a termésátlagot A Tótkomlósi Földművesszövetkezet az idén tovább fejleszti a zöldség-, gyümölcstermelő szakcsoportot, amelynek jelenleg 50 tagja van. Azt tervezi, hogy a házikertek tönkrement gyümölcsfáinak a cseréjét öt év alatt lehetővé teszi Legutóbb az egyik termelöszö- pénzintézeteknel épület- és ház- j vetkezet közgyűlésén is feltűnt, tartási biztosítási. j hogy határozathozatalkor mint----------* 1 —— i egy 3(j—io ember tartózkodott a s zavazástól. A szokatlan jelenséget a termelőszövetkezeti elnök magyarázta meg: Ök nem tagként, hanem mint alkalmazottak dolgoznak a gazdaságban, a közgyűléseken mindig részt vesznek, a viták során gyakran felszólalnak, de — értelemszerűen — szavazati joguk nincs. E termelőszövetkezet alkalmazottai közül egy traktorszerelő, egy bognár és egy baromíigendoeónő mondta el a közgyűlés után, hogy ők szívesen lennének tagok is, ha azáltal anyagilag és a társadalmi biztonpermetezöszereícet bocsájt a lakosság rendelkezésére. Erre a célra már tavaly 36 ezer forint alapot képezett, amit az idén hasonló összeggel egészít ki. Az anyagi befektetéssel lehetővé válik a fák gondosabb és szakszerűbb kezeléA fák védelmére a íóldszöv per- lse, a termésátlag növelése, ami a etezógépeket, keverőkádakat és J község joibb ellátását segíti elő. res, mint a vele együtt dolgozó termelőszövetkezeti tagok többsége. De mégis ragaszkodik az alkalmazotti viszonyhoz, mert így kedvezőbb a társadalombiztosítása. betegség esetén magasabb a táppénze és a törvények rendes évi fizetett szabadságát is biztosítják. Mindezek olyan tények, amelyek figyelembevételével lehet és kell megítélni a termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak helyzetét. A közelmúltban hozott intézkedések már bizonyos előrelépést jelentének abban, hogy csökkentse a termelőszövetkezeti tagok, valamint a bérből és fizetésiből élők szociális ellátása közötti különbséget. Hiszen látnivaló, hogy a tsz-tagok kétségtelenül hátrányosabb helyzete a meglevő feszültség alapja. Ezzel lehet magyarázni azt a törekvést, hogy sokan a falusi emberek közül alkalmazottként hajlandók dolgozni a közös gazdaságokban, de a tagsági viszonytól már húzódoznak. Különösen a fiatalok dolgoznak szívesen alkalmazottként. Ezen sincs mit csodálkozni, hiszen közülük a legtöbben családalapítás előtt állnak vagy éppen most rendezik be lakásukat, házat építenek. Ahogy mondani szokás, nekik nincs kitartásuk, nem tudják megvárni az év végi zárszámadást, hanem minden hónapban jobban rá vannak utalva a kézhez kapott, pénzre, mint az idősebb parasztcsaládok, akik évtizedek alatt másfajta életberendezkedést szoktak meg. A termelőszövetkezeti alkalmazottak között különösen nagy számmal találunk iparosokat. Bognárok, kovácsok, kőművesek, asztalosok, villanyszerelők a legtöbb esetben szerződés alapján megállapított „fix” bérért vállalják a munkát. A legutóbbi években a gépállomásokról átkerült traktorosok és szerelők közül is nagyon sokan alkalmazotti munkaviszonyban dolgoznak a közös gazdaságokban. Mindjárt tegyük hozzá: túlnyomó többségük a vállalt munkát jó hozzáértéssel, szorgalommal és becsületesen végzi. Ily módon nemcsak önmaguk és családjuk megélhetését biztosítják, hanem hasznára válnak a termelőszövetkezeti közösségnek is. A jól összeforrott erős gazdaságokban szinte meg sem lehet különböztetni, hogy kik á tagok és kik az alkalmazottak. Bizonyos mértékig már más a helyzet a sok nehézséggel küszködő termelőszövetkezetben. Itt a kevés jövedelemhez jutó és hí-
