Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-02 / 51. szám

1*66. március 2. 5 Szerda Március 1-én kezdődött meg a tanköteles korba lépő gyermekek nyilvántartásba vétele A tankötelezettségről szóló tör­vényerejű rendelet alapján az idén az 1959. szeptember 1 és I960, augusztus 31-e között szüle­tett gyerekeket — a szülők (gond­viselők) március 1. és 15. között kötelesek a lakás szerint körzeti­leg illetékes általános iskolában bejelenteni, majd júniusban be­íratni. A bejelentések alapján ál­lapítják majd meg az oktatásügy számát, s ennek megfelelően gon­doskodnak a tanítás személyi és tárgyi feltételeiről. Az intézkedés felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a bejelen­tés, illetve a nyilvántartásba vé­tel nem azonos a behatással. To­vábbá, hogy a tanköteles korba lépő gyermekeknek kötelező or­vosi vizsgálaton kell részt venni. A vizsgálatok hamarosan meg­illetékesei az általános iskolák új 1 kezdődnek és május 31-ig beíeje- eáso osztályosainak várható lét- 1 ződnek. A szakmunkástanuló-iskolából át lehet lépni a dolgozók szakközépiskolájába vagy gimnáziumába A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint még ebben az oktatási évben megjelenik a szakmunkásképző-iskolából a dolgozók szakközépiskolájába, il­letve a dolgozók gimnáziumába történő átlépés módját szabályozó rendelkezés. A hagyományos szakmunkástanuló-iskolából kike­rülő fiatalok — a tervek szerint — különbözeti vizsgával folytat­hatják tanulmányaikat, az emelt szintű szakmunkásképző-iskolák­Közös erővel a jobb eredményekért Az elmúlt hetekben tartotta zár- számadó közgyűlését a kondo­ros! Vörös Október Termelőszö­vetkezet. A gazdaság tagsága, párttagok alakították meg termelőszövetke­zetüket, amely azóta elég sok po­litikai és gazdasági vívódás után találta meg a helyes utat és je­lenleg szép eredményeket tud íel­Ábrahám György gépkezelő átveszi évi keresetét. 21 ezer 290 forintot. és párton kívüliek tizenhannad- szorra ültek össze, hogy szövet­kezetük munkáját politikai és gazdasági téren egyaránt össze­gezzék és egyúttal megszabják a következő év feladatait. Az egykori Geiszt-uradalom földjén dolgozó béresek 1952-ben Fotó: Malmos mutatni. A 2687 kataszteri hold földön dolgozó 321 tsz-tag 1962- ben még csaik 7879 forintot tu­dott egy tagra eső részesedésként produkálni, míg az 1965-ös gaz­dasági év alapján ez a részesedés- már 18 ezer 255 forint. Hogyan is sikerült a sóik baj zonytalaoul élő termelőszövetke­zeti tagok gyakran szemrehányá­sokkal illetik az alkalmazottakat. Még ilyet is mondanak: „azért nem jut nekünk semmi, mert ti mindent lefölöztök”. Kétségtelen, hogy ilyen szövetkezetben ez a feszültség káros jelenség. De az is bizonyos, hogy a feszültség oka nem az alkalmazotti jogviszrjny- nyal. hanem a szövetkezet, a gaz­dálkodás gyengeségével magya­rázható. A régebben gyenge, de ma mór megerősödött termelőszö­vetkezetek példája bizonyság rá, hogy a jövedelemelosztási rend­szer korszerűsítése például köze­lebb hozhatja egymáshoz a tag­ságot és az alkalmazotti réteget Lényegesen csökken te kettő kö­zötti különbség, ha megvalósítják a garantált pénzfizetéses rend­szert és meghonosítják a termelé­si eredményekhez kapcsolódó premizálási módszereket. Ennek révén csökkenhetnek a kereseti különbségek és előbb-utóbb meg­szűnnek az ellentétek. Az állandó jelleggel dolgozó al­kalmazotti réteg( jogviszonyának helyes meghatározása csakis szerződésekkel történhet. Ilyen esetben a szövetkezet munkaadó­ként köt szerződést egy-egy em­berrel, mint munkavállalóval. Hogy kikkel és milyen feladatok vezetőség feladata. Számos ta­pasztalat szerint az így szabályo­san megkötött szerződések alap­ján dolgozókkal nincs is különö­sebb baj. Vita, pereskedés az ese­tek túlnyomó többségében akkor fordul elő, amikor a termelőszö­vetkezet vezetői szabálytalanul, csak úgy szóban és bizonytalanul körülhatárolva állapodnak meg a dolgozóval. Itt azután nagyon gyakran utólag már nem lehet ellenőrizni és megállapítani, hogy pentosan mi is volt a megállapo­dás. A szövetkezetek tagjainak, vezetőinek és alkalmazottainak egyaránt érdeke, hogy az ilyen bajoknak elejét vegyék. A nagy mezőgazdasági munkák idején szép szómmal dolgoznak a szövetkezeti gazdaságokban al­kalmi munkások. A mezőgazdasá­gi termelés jellegéből következik, hogy ezen a helyzeten belátható időn belül nem lehet és nem is kívánatos változtatni. Az idősza­konként mezőgazdasági munkát vállalók tevékenysége nélkülöz­hetetlen a termelőszövetkezetek­ben. De ebben az esetben is érvé­nyes az előbbi megállapítás: al­kalmazásuk kétoldalú szerződé­sek alapján történjék, amely pon­tosan tartalmazza mind a terme­lőszövetkezet, mind a munkavál­lalók jogait és kötelességeit. Ily elvégzésére kötnek szerződésit, ez módón az alkalmazottak munká­a közgyűlés hatáskörébe tartozik vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján a termelőszövetkezeti ja jól szolgálhatja egy-egy ter­melőszövetkezet érdekeit. Horváth László jal küszködő tsz-nek ezt az igen szép eredményt elérni? Harsányi Dezső elvtárs, a tsz elnöke zárszámadási beszámoló­jában külön igen erőteljesen hangsúlyozta, hogy a gazdaság vezetősége és a pártvezetés ami­lyen mértékben javította politi­kai és gazdasági munkáját, oly mértékben sikerült biztosítani a jobb gazdasági eredményeket. A régebbi elvtelen viták helyett ma már el lehet mondani, hogy a pártvezetés, a tsz kommunistái közösen megvitatják a tennivaló­kat és maga a pártszervezet is igen hasznosan és erőteljesen tudja befolyásolni a jobb mun­ka végzésére a tsz tagságát. Ter­mészetes, hogy a tekintélyt ki­váltó jó politikai munka mellett feltétlenül szükséges a jó gazda­sági vezetés is. A régebbi útkeresés után a je­lenlegi zárszámadó közgyűlésen már a tsz elnöke a munkaegység­gel szemben a pénzben: munka­díjazás előnyéről beszélt. Bebizo­nyosodott, hogy az effajta mun­kadíjazás olyan ösztönző hatást gyakorolt, melynek eredménye­képpen a tsz-tagság részvétele a növényápolásban és a betakarí­tásban sokkal jobb volt, mint az előző év bármelyikében. Ügy látszik, hogy a Vörös Októ­ber Tsz-ben is eredményesen pró­bálják keresni az újat, a legmeg­felelőbbet. Pedig a szép eredmé­nyeik mellett sajnos, az időjárás és az állatbetegség is jelentősen csökkentette bevételüket. Jó kez­deményezés volt a tsz részéről, hogy az elmúlt évben minden bri­gád megkapta a maga termelési és pénzügyi tervét és az ott dol­gozó kommunistákkal együttesen, közös megértetéssel és közös mun­kával sikerült elérniük,'hogy pél­dául a Pribella-brigád 124 száza­lékra vagy a Dian-brigád 109 szá­zalékra teljesítette tervét. Külön figyelemre méltóak a tsz szociális és kulturális ered­ményei. A brigádoknál hat rádió van, a központban egy televízió, ezenkívül külön tsz-könyvtár mű­ködik, melynek 200 rendszeres ol­vasója van. A tsz-központban minden héten mozielőadást tarta­nak, és 60 színházi bérlettel láto­gatják a Békés megyei Jókai Színház előadásait. Ezenkívül rendszeres külföldi és belföldi ki­rándulásokra viszik a tsz-tagsá- got, az idős tsz-tagokat pedig anyagiakkal segítik. A tsz elnöke külön hangsúlyoz­ta, hogy a jövőben az idős fsz- tagságról való gondoskodás javí­tására 2 százalék helyett 3 száza­lékos alapot létesítenek szociális juttatásra. Ezzel is bebizonyítják, hogy alapító tagjaikról, munkában megöregedett tsz-dolgozókról nem feledkeznek meg. Figyelemre méltó, hogy a tsz- ben megszűnt a fiatalok elvándor­lása. Ehelyett több mint 132 fő dolgozó családtag találja meg szá­mítását a tsz-ben. Mindezek a gazdasági, politikai, szociális és kulturális eredmé­nyek meggyőzően bizonyítják, hogy Kondoroson a Vörös Októ­ber Tsz is fáradságos munkájával felzárkózott a többi jól dolgozó szövetkezet mellé. Eredménye­ik további javítását a-közös össze­fogásban, a megértésben és jó munkában látják. Pankotai István ban végzők pedig közvetlenül, időbeszámítással tanulhatnak to­vább a dolgozók szakközépiskolá­jában vagy gimnáziumában. A minisztérium illetékesei el­mondották, hogy a különbözeti vizsgaanyag kidolgozása már megkezdődött. Azok a fiatalok, akik ősszel szakmunkásképző-is­kolában kezdik tanulmányaikat, számolhatnak azzal, hogy három év elteltével folytathatják isme­reteik gyarapítását a dolgozók szakközépiskolájában vagy gim­náziumában. Az 1966—67-es tan­évben a dolgozók gimnáziumába való átlépés lehetőségével már egyaránt élhetnek a szakmunkás­tanuló-intézetekben korábban végzett fiatalok és az onnan most kikerülők, az 1967—68-as oktatási évtől pedig megnyílik az átlépés lehetősége a dolgozók szakközép- iskolájába is. Mindez azért szükséges, mert a jövőben — a népgazdasági érde­kek is így kívánják — fokozato­san emelkedik majd azoknak a fiataloknak a száma, akik az ál­talános iskola elvégzése után szakmunkásképző-intézetben ta­nulnak tovább, de középiskolai, műveltséget is akarnak szerezni. A tervbe vett új intézkedések módot nyújtanak arra, hogy ezek a diákíiatalok minél kevesebb nehézséggel, és minél rövidebb idő alatt jussanak középiskolai végzettséghez. A provincializmus , - - i — Amióta javítják a Petőfi Sán­dor utcát Csabán, a Tanácsköz­társaság útjáról beforduló autó­buszok a Gábor Áron utcán köz­lekednek. A buszok vezetői, s minden egyes egyéb gépjármű vezetője is — mivel erre terelték a forgalmat — bosszankodik, amikor a sarokhoz ér. Joggal Mellékutcából egy magasabb rendű útvonalra kihajtani min­dig veszélyes dolog, nagy körül­tekintést kíván. Jelen esetben azonban csak a kívánalom áll fenn, a lehetőség már kevésbé. Már ami a körültekintést illeti. A kilátást ugyanis — épp a sar­kon — egy jókora betonoszlop zárja el. Vasbetonból szerkesz­tett, ormótlan, otromba épít­mény, feltehetőleg hirdetőoszlop céljaira állította a lehető legal- kalmatlanabb helyre a „kincs­tári ész”. Fennállása óta plaká­tot, hirdetményt nem hordott az oldalán s így a város csúfításán. s a közlekedés biztonságának za­varásán kívül másféle funkciója nincs. (Hányszor előfordul, hogy haszontalan funkciókban méltat­lan valakik állják el az utat, sötétítik a horizontot...!) Az is lehet persze, hogy a szó­ban forgó oszlopot a poros pro­vincializmus emlékművének szánták. —aj— Kárszakértő csoportok az ár- és a belvíz sújtotta területen A megyei tanács vb építési, J zető közölte, a megyei tanács 27 özlekedési és vízügyi osztálya szakértő csoportot hozott létre. amelyhez a járási tanácsok to­közlekedési és vízügyi osztálya a múlt hét második felében ösz- szeállította azoknak a műszaki­aknak a névsorát, akiket az ár- és belvíz sújtotta területre kül­denek a károk felbecsülésére. Amint Takács János osztályve­vábbi egy, esetleg két bizottsá­gi tagot delegálnak. A szakértők ezen a héten hozzálátnak megbízatásuk tel­jesítéséhez. Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — , Tizennegyedik rejtvényünk: sa6*> egyszerű kisembereket I éhsége, de higgyék el, a "miénk —— _______ [még nagyobb. Nem is tudom hir­t elen, hogy negyedik vagy ötödil módosított határideje-e a február 18-a színházunk megnyitásának, de a március 4-i dátumban mos már bízunk. i Fogas kérdés Nyáron a hű*!« szörp « fagyi, «Ben meg a forró kávé és tea vonzza a* embereket a cukrászdákba: Nos is persze, sok helyütt — télen-nyá- ron ~ s fclevízIft^Am szerint március — Tehát Ön 4-én. v. ' — Felelősséget nerr) tudok vál­lalni ezért a dátumért sem, mert nem én vagyok az építő. Egy biz­tos, hogy a felújított színházban Bródy Sándor: Tanítónő című A fenti újságkdvágás a Békés megyei Népújság február 13 és február 20 között megjelent egyik számából való. Kérdés: mi­kor jelent meg ez a szám (év, hó, nap), és a kivágás melyik oldalon található? Farsangi rejtvénypályázat 14. 1 1966. március 2. szelvény j t 17240322

Next

/
Thumbnails
Contents