Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

1866, február 13. 7 Vasárnap Február 15-én kezdődik meg a Népújság nagy farsangi rejtvénypályázata — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés április 1-i számunkban — Szerfcesiftóségunk a Karácsonyi r ejtvén ypályázat iránti nagy ér­deklődés alapján elhatározta, hogy hasonló feltételekkel „Far­sangi rejtvénypélyázatot” indít február 15-én, keddtől kezdődően. A rejtvénypólyázait harminc for­dulóból áll, harminc napon át na­ponta közöljük rejtvényeinket. Minden rejtvényhez rejtvényszel- •vényt is mellékelünk, melyeket összegyűjtve a pályázat végén a szmién összegyűjtött megfejtések­kel együtt kell beküldeni, legké­sőbb 1966. március 24-ig. (Cím: Béikés megyei Népújság szerkesz- i őségé, Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írjuk majd rá: Farsangi rejtvénypályázat.) A naponta közölt rejtvények helyes megfejtéséért 5 pontot szá­mítunk, a legmagasabb elérhető pontszám tehát 150. Amennyiben többen azonos pontszámot érnek el, a pályázat díjait sorsolás út­ján ítéljük oda. A Farsangi rejtvénypályázat fő díja: 7 napos üdülés egy személy részére Zakopanéban (értéke 1400 forint), a Népújság ajándéka. A további díjak: 1 darab 600 forintos, márkás karóra, az Állami Biztosító aján­déka; 2 napos romániai társasutazás egy személy részére, az IBUSZ megyei kirendeltségének ajándé­ka; 3 darab 100—100 forintos étel- ital utalvány, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat ajándéka, beváltható a békéscsabai Csaba, a gyulai Komló vagy az orosházi Alföld-étteremben; 3 darab negyedéves előfizetés a Békés megyei Népújságra; 1 darab boros és 1 darab likörös műanyag ivókészlet, a Körös Ál­lami Áruház ajándéka; 20 darab szépirodalmi könyv, a KISZ megyei bizottságának ajándéka; 2 darab utalvány 10—10 darab mozijegy beváltására a megye bármely filmszínházában, a Bé­kés megyei Mozi üzemi Vállalat ajándéka; háztartási eszközök ( likörös-, boroskészletek, edények stb.), a Népújság ajándékai. * * * Vegyen löszt ön is nagy Far­sangi rejtvénypályázatunkon, fi­gyelje lapunk keddi, február 15-i számát! Minden kedves rejtvénymegfej- tönknek, pályázónknak sok sikert kívánunk! „Emeljen panaszt a húsboltban.. Egy asszony felháborodva új­ságolta szerkesztőségünkben, iiogy szombaton délelőtt a bé­késcsabai piacon 160 forintra tartottak egy pár tyúkot. Majd hozzátette: — Mikor mondtam, hogy ez drága, akkor azt válaszolta az egyik vidéki asszony, hogy „emeljen panaszt a húsboltban”. Napok óta, sőt mondhatnám úgy is, hogy az elmúlt három hét piaci napjain magasra csapnak a szenvedély hullámai a békés­csabai piacon. A termelők az ár­rendezést követő első napokban hirtelen felemelték az árakat. A második héten viszont az történt hogy a tejtermékek, a zöldség és a tojás ára lassan csökkenni kez­dett. E piaci szeizmográf azt je­lezte, hogy a kereslet és kínálat nem indokolta az árak magasan tartását. Viszont a tyúk ára a múlt heti 120 forintról már 140— 160 forintra szökött fel, és szinte egy veréb nagyságú galamb párja 30—40 forint. E széles árskála mögött a legkülönbözőbb nagy­ságú baromfik ára ingadozik. A vásárlók dühöngenek, a ' piaco; zák pedig tartják az árat és in­kább hazaviszik, mondván: az udvar körül megmarad a jószág. Szemlélődni a piacon és a vá­ros főútvonalán tanulságos. Mert ugyanaz, aki most felemelte 20— 30 forinttal egy pár tyúk árát, a kapott különbözeiért az ipar­cikk boltban lényegesen több áruhoz jut. Tény, és ezt senki nem vitatja, hogy a mezőgazdaságban dolgo­zók munkája ma is látástól va- kulásig tart, hisz reggel a jó­szágnak enni kell adni és ugyan­ezt kell tenni vasárnap és ün­nepnapokon is. Az elmúlt idő­szak intézkedései bizonyítják, hogy mezőgazdasági dolgozóink érdekében történtek változások, hogy kifizetődőbb lett az ott vég­zett munka, sokkal jobban meg­találják számításukat. Tudom, hdgy egyetlen cikkel, betűkkel és szavakkal nem lehet senkit meggyőzni. De talán a ta­pasztalat, az üzletekben elköl­tött forintok bizonyítják, hogy a munkásosztályunk által megter­melt javak, amelyek ma olcsób­ban kerülnek az üzletekbe, érezhetővé válnak majd a pia­com is. í—ezi—) Emberség* dolga Bizonyára önök is sokat bosz- szankodnak amiatt, hogy a mostani lucskos időjárás köze­pette akármennyire vigyáz az ember a ruhájára, mégsem sike­rül tisztaságát megőrizni. Bár Arany János sem keseredett el különösképp amiatt, hogy „ha egy úri lócsiszárral találkoztam, s bevert sárral”, mert — mint mondja — ahelyett, hogy bosz- szankodott volna, inkább „nem pöröltein, félre álltam, letöröl­tem”. Sokszor azonban találko­zik olyan gépkocsivezetőkkel az ember, akik nem is urak, nem is bakon ülnek, még sincsenek tekintettel a másik emberre, óoigozo társukra. Száguldozó autóikkal kíméletlenül lefröcs­kölnek minden útjukba akadót. Ezért érdemes megemlíteni az AKÖV YB 51—09 rendszámú tehergépkocsijának vezetőjét, aki figyelmességével, emberies magatartásával példát mutathat­na kevésbé jó indulatú kollégái­nak. Fotóriporterünk kényes fel­szereléssel oldalán éppen egy nagy „belvíztengeren” lábalt át, mikor szembejött a szóban forgó gépkocsi, s vezetője lelas­sított lépésbe, sőt egy pillanat­ra meg is állt, nehogy besároz­za a munkáját végző fotóst. Ez­úton fejezzük ki köszönetünket az ismeretlen vezetőnek. —aj— Küzdelem a jeges árral Öt napon át elemi eróvéi tá­madta a védőgátakat a Berettyó Szeghalom térségében. A folyón több helyen hatalmas jégtorlaszok keletkeztek. Ezek egymáshoz csa­pódtak s az ütközés következté­ben az árterületet elzárták. A Be­rettyó ótszakí tóttá a bal parti vé­dővonalat. A jobb oldali gát is megrongálódott. Szeghalom lakos­sága a gátra sietett, hogy földes zsákokkal erősítsék a töltés vé­dett oldalát. A bal oMaii gát szakadasa kö­vetkeztében a víz a jégtorlasz két oldalán rohamosan apadt s a jég­dugók kiültek a hullámtérre. Kurta József, a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetője a mun­kásőrség műszaki csoportjának beavatkozását kérte. A 10—20 de­ltas töltetek robbanására a jég­torlasz meg sem rezzent. Derék munkásőreink, Baksa György és Réti Sándor a jégzajlásos folyó ( hátára cipelték a robbanótöltetet és a hatalmas detonációtól a jég­dugó darabokra szakadt, lassan elindult a temesvári úti, híd irá­nyába. A Berettyó gátszakadása követ­keztében néhány óra alatt víz alá került a szeghalmi Rákóczi Tsz határa, továbbá a gazdasági épü­leted és gépei. A területen ekkor még lánctalpas traktorokkal mo­zoghattak. A szarvasmarhaállo- mányt fél lábszárig érő vízben te­relték védett helyre. A víz olyan gyorsán terjedt, hogy a tanyavi­lág aprójószágainak jelentős ré­szét elpusztította. Szeghalom tér­ségében néhány tanyában benn­rekedtek a lakók. Voltak, akik a katasztrófa láttán épületük pad­lásán rendezkedtek be s csak a mentőosztagok határozott fellépé­sére hagyták el az ártengert. Még pénteken is motorcsónakokkal járták a vizet, hogy a menthető értékeket elszállítsák. Ekkorra több tanya már összeroskadt. A mentési munkálatokra Szeg­halomba érkezett néphadseregünk több alakulata. Kétéltű járművek, motorcsónakokkal, uszályokkal megrakott tehergépkocsik parkí­roztak a községben, közben a robbantórészlegek megakadályoz­ták a temesvári, úti híd és a vas­úti híd között a jég összetorlódá- - sát. A jégtorlasz — amint arról la­punk tegnapi számában beszá­moltunk — a robbantások hatá­sára megadta magát. A Berettyó elcsendesedőben van. Az árvíz­védelmi készenléti osztagok a gát­szakadás elzárására készülnek. Dupsi Károly Munkásőreink a jégtorlaszon. A Rákóczi Tsz szarvasmarha istállóját elöntötte a víz. Néphadseregünk kétéltű járműve bevetésre indul. Szeghalmiak erősítik a gátat. Fotó: Malmos

Next

/
Thumbnails
Contents