Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-13 / 37. szám
UH36. február 13. 5 Vasárnap Embereken múlik Nem a munkafegyelem lazítói érdekében emeltünk szót! A lapunk február 3-i számában Több megértést! címmel olyan magatartást bíráltunk, amely emberileg kifogásolható. Az idézett cikkben lényegében két kötöttárugyári munkásasz- szony panaszát tolmácsoltuk, akiket művezetőjük azért dorgált meg, mert a helyi autóbusz- járatok késlekedése miatt elkéstek munkahelyükről. Az említett írásból világosan, egyértelműen kitűnik, hogy nem a számonkérés, hanem annak módja ellen emeltünk szót. Ezúttal is leszögezzük, hogy mindennemű késlekedés a munkahelyről elsősorban munkafegyclml kérdés, bármi is legyen annak a kiváltó oka. Mi sem természetesebb, mint az, hogy minden ilyen esetben jogos — sőt: kötelező! — a számonkérés, csupán annak módja — az októl és az esetek gyakoriságától függően — kíván bizonyos diszlingválást. Semmiképpen sem állt szándékunkban, hogy a notórius késlekedőket, a munkafegyelem la- zitólt vegyük pártfogásba. Csupán arra hívtuk fel a közfigyelmet, hogy egy-egy elszigetelten előforduló, vétlen késés esetében helye van a megértő magatartásnak. Nos, a gyárban némelyek mégis szándékosan igyekeznek kiforgatni jó szándékú cikkünk mondanivalóját. Egyesek még azzal is megpróbálkoznak, hogy takarónak használják kisebb-na- gyobb fegyelemsértéseikre. Meg arra Is, hogy kétes értékű igazságkeresésük során szembehelyezkedjenek művezetőjükkel, aki egyébként csaknem két évtizedes, becsületes dolgozója a gyárnak, tiszteletnek és tekintélynek örvendő asszony, nem kevés felelősségei. Az említett helytelen magatartást némely dolgozók részéröl, az Az Állami Biztosító, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága és a Munkácsy Mihály Múzeum Munkavédelem az iskolában címmel kiállítást rendez Békéscsabán a múzeumban. A kiállítást 1966. február 18-án délA Medgyesegyházi Vas- és Faipari Kisipari Termelőszövetkezet eredményes esztendőt zárt 1965- ben. Helyiiparpolitikai tervüket 160 százalékra teljesítették. Ebben a számban számtalan szakma eredménye szerepel, hiszen a szövetkezet foglalkozik faipari, lakatos, villanyszerelő, valamint építőipari munkákkal, javítanak háztartási kisgépeket, rádiót, te- lévíziót, sőt motorkerékpár szereléssel is foglalkoznak. Termelő- tevékenységük is sokrétű, 17 különféle termékük egy része budapesti vállalatokhoz, illetve az Orosházi Vasipari Ktsz-hez kerül. Az elmúlt évben 1Ö millió 680 ezer forintos tervet teljesítettek. Egyik legfontosabb termékük az angol min tájú csővázas kerti szék, oktalan és jogtalan ferdítéseket, megnyilvánulásokat éppen ezért csak mélyen elítélni lehet. Szerencsére az öntudatos, fegyelmezett dolgozók vannak túlnyomó többségben. Az ö feladatuk, hogy a felelőtlen fccscgőket leleplezzék, fegyelmezett magatartásukkal továbbra is példát mutassanak. Neveljék rendszeretetre azokat, akik gyakorta már 19—13 perccel a műszak befejezése előtt abbahagyják a munkát. Persze, a késések gyakoriságának csökkentése szempontjából az Autóközlekedési Vállalat fokozott felelősségét sem lehet figyelmen kívül hagyni. Végtére is a békéscsabai helyi járatok tekintetében az AKÖV-nek csupán néhány tucatnyi dolgozót — buszvezetőt és kalauzt — és néhány üzemképes kocsit kell per- manenciában tartania ahhoz, hogy naponta sok száz munkás késedelem nélkül jusson el munkahelyére. Tudjuk, nem könnyű a közlekedésiek munkája, kiváltképpen télvíz idején. Am mégis arra kérjük őket, amit a televízióból ismert szállóige frappánsan fejez ki: csak egy kicsivel jobban! Gondoljanak csak arra, hogyha egy gyárban mondjuk, Z4U dolgozó egyénként csupán két percet késik, az egy munkásra vetítve már kereken egy egész műszaknyl munkaidőkiesést jelent! Másrészt, a buszkéscsek megszüntetése elejét venné az olyan lehetőségeknek is, hogy némelyek felelőtlenül akkor Is ilyen okra hivatkozhassanak, amikor saját hibájukból késnek cl... Száz szónak is egy a vége: indokolt esetben több megértésre csak az számítson, aki a munkafegyelemben példát mutat! Kazár Mátyás előtt 11 órakor Mizó Mihály, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára nyitja megA kiállítás alkalmával az általános iskolai tanulók között értékes tombolatárgyakat sorsolnak ki. melyből 13 ezret és a Lálity biztonsági zár, melyből 24 ezret adtak át a kereskedelemnek. Ugyancsak itt készülnek a Parázs kistűzhelyek, valamint szeneskannák és egyéb háztartási vasáruk. Az idén az első negyedévben mintegy 1 millió forint értékben tervezik a lakossági szolgáltatásokat ellátni és több beruházást kívánnak megvalósítani. Korszerű elszívóberendezéssel felszerelt festőműhelyt létesítenek, melyben infralámpás alagútkemencét helyeznek üzembe. Az új festőműhelytől azt várják, hogy — egészségesebb munkakörülmények megteremtése mellett — jelentősen csökkenteni tudják az úgynevezett szárítási selejtet. 1964. március 4-ón tragikus sze- i rencsétlenség történt a Nagykunsági Állami Gazdaságban. Egy 17 éves fiatalember, Papp János, I Ecsegfalva, Hunyadi- utca 4 S2ám alatti lakos, segiédmunkás a mészoltó ládába esett és a felcsapódó forró mésztől mindkét szemére megvakult. A súlyos balesetet Monostori Tibor építésvezető mulasztása okozta, aki neim gondoskodott az óvórendszabályokban előírt munkakörülmények kialakításáról. Papp János egyik percről a másikra teljes munkaképtelenné vált. összeomlott benne minden elképzelés, amit az életéről, a jövőjéről kialakított magában, s ez sokszorosan tetézte azt a fájdalmat, amit a baleset után el kellett viselnie. Mert nagy célt tűzött maga elé, azt, hogy kőműves lesz. Kedvet érzett a szakmához, az ereje, képessége is megvolt hozzá. Az igényét elutasítják Arról talán nem kell külön beszélni, hogy mit éreztek szülei, amikor tudomásukra jutott a szomorú hír. Az öt gyerek közül egyedül ő keresett, amire, érthetően, nagyon is rá volt szorulva a család. Hogy lesz* most majd tovább? Megpróbáltak mindent, hátha segíteni lehet még a fiún. A kórházból 1964. október 7-én jött ki, kevés biztatással. Mivel azóta is állandó közvetlen gondozásra szorul, édesanyja nem hagyhatja magára, dolgozni képtelen, így a család helyzete rosszabbodott. Papp Istvánt, az apát — aki maga is a Nagykunsági Állami Gazdaság dolgozója — közben tájékoztatták, hogy • a balesettel kapcsolatos minden igényét elutasítják. Emiatt dr. Kelemen Zoltán dévaványai ügyvédhez fordult, aki díjmentesen vállalta, hogy perrel lép fel a gazdaság ellen, iűgy érezte, hogy ebben az ügyben emberileg segítenie kell. Közben megjelent egy rendelet, amely az első fokú döntést az igazgatóra bízza, ezért a bíróság november közepén az iratokat hozzá küldte el. Az igazgató 1965. január 29-én közölte Papp Jánossal, hogy zárlat miatt egyelőre elhalasztja az ügy intézését. Hiába kereste fel az SZMT Szolnok megyei munkavédelmi bizottságának a vezetője is, hogy tegyen eleget ennek a kötelességének, ő csak május 4-én hozott határozatot, amelyben havi 950 forintot állapított meg a táppénzen felül és 7J forint gondozási költséget, Május 10-én dr. Kelemen Zoltán fellebbezett és a vállalati döntőbizottság néhány nap múlva (a táppénzt kiegészítve) 1536 forintot, a fiú átlagkeresetének megfelelő összeget és 250 forint gondozási többletköltséget állapitolt meg. Ez utóbbit újabb fellebbezés után a gyulai járásbíróság jogerősen 600 forintra emelte. Csak hivatalosan Az immár csaknem kétéves huzavona után joggal gondolhatná az ember, hogy a gazdaság a visz- szamenőleges tartozását (13 ezer 800 forintot) kiegyenlítette azzal szemben, akinek a szerencsétlenségéért erkölcsileg is felelős, azonban nem ez történt. 1966. január 17-én végrehajtást kellett kérni a bíróságtól, amit az el is rendelt. Felmerül a kérdés: vajon hogyan vélekednek ebben a gazdaságban? Így kell gondoskodni a bajba jutott emberről? Szilágyi Sándor, a gazdaság pártütkára sajnos, nem sokat tud arról, hogy mi történt Fapp Jánossal a baleset óta. Megnyugodott abban, hogy hivatalosan intézik az ügyet. A fiú apjával beszélgetett néha, de ő nem mondott neki semmit Bökény Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára sem sokkal jobban tájékozott. Azt azonban hangsúlyozza, hogy „Jancsi rendes, szorgalmas fiú, soha semmi baj nem volt vele”. Tehát minden „csak” hivatalosan történt és — ha késedelmesen is — bizonyára Papp János ügyében a jog és törvény szerint járt el a gazdaság. Emiatt talán senki el nem marasztalható. A mi rendszerünkben azonban vannak íratlan törvények is, amelyek ugyan nincsenek pontosan körvonalazva, de maga az élet adja hozzá a keretet. A bajba jutott emberen segíteni kell, nem pedig a paragrafusok útvesztőjében kutatva, valamiféle védekezési álláspontra helyezkedni vele szemben. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy az állam érdekeit védi, ha megfeledkezik a humanizmusról. így is lehet Persze az embereken ' múlik minden. Mert lehet olyan megoldást is találni, ami több a hivatalosnál és amire nincs külön szabály. Erre ä sok példa közül csak egyet ragadunk ki. A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban történt. Erdélyi Károly 1963-ban, a mezőgazdasági technikum elvégzése után Mezőhegyesen volt üzemi gyakorlaton. Egy alkalommal a járvasilózóhoz osztották be, amelynek munka közben a felhordó szerkezete eldugult, az erőgépet tehát le kellett állítania. A tapasztalatlan fiatalember a Zctor vonószerkezetére lépett és a védőburkolat nélküli erőátviteli szerkezet a bal lábát térdben leszakította. A felelősök természetesen megkapták méltó büntetésüket, de ez a tragikus helyzeten mit sem változtatott. A gazdaság vezetői Nemrégiben jelent meg egy rendelkezés, amely az állóeszköz-gazdálkodás egész kérdését^ szabályozta, s a megjelent utasítások sok tekintetben új helyzetet teremtettek mind a vállalatok, mind az irányító hatóságok számára. A változás közgazdasági okainak elemzése és kihatása, valamint az új lehetőségek megismerése, az eddigi mechanizmus átalakítása egyáltalán nem könnyű feladat. Éppen ezért az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint a azonban a fiú segítségére siettek. Moszkvából hozattak műlábat, hogy újra járni tudjon és ezzel visszaadták az életkedvét is. Gyógyulása után sikerült elintézni, hogy felvegyék a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol már a második éve jeles eredménnyel folytatja tanulmányait. A gazdaság havi 900 forint ösztöndíjat biztosít részére, az egyetem befejezése után pedig megfelelő munkahely várja. * Papp Ján<» és Erdélyi Károly helyzetét nem egészen állíthatjuk párhuzamba, mert a megvakulás pótolhatatlan veszteség. Az emberrel való törődésben azonban lehet összehasonlítást tenni és ebből talán egy-két következtetés is levonható. Pásztor Béla Postások a takarékbetét gyűjtésért Az elmúlt évben a postaigazgatóságok között verseny indult, hogy ki gyűjt több takarékbetétet. Az elmúlt évi versenyt a hat igazgatóság közül a szegedi nyerte meg, amelyhez Bács, Békés, Csongrád megye postásai tartoznak. A versenyben is kiemelkedő eredményt értek el megyénk postásai, és az elmúlt év eredményeit értékelve, Békéscsabán rendezik meg a betétgyűjtő postások aktívaülését. A február 18-i gyűlésen részt vesz a Szegedi Posta- igazgatóság képviseletébej} Fodor István igazgató, az Országos Takarékpénztár részéről pedig Pécsi János főosztályvezető. Magyar Közgazdasági Társaság helyi csoportja 18-án délelőtt & órakor Békéscsabán, a városi tanács nagytermében ankétet rendez. Itt bevezető előadást tart dr. Szabó László, a Magyar Beruházási Bank helyettes főosztályvezetője, valamint Gallai László, az Országos Tervhivatal helyettes osztályvezetője. Az ankét szervezésével lehetőség nyílik arra, hogv a vállalatok megismerkedjenek az új rendszerű állóeszköz-gazdálkodás közgazdasági okaival. Vásároljon halkonzervet ízletes. k i a dós Treszka 350 grammos doboz ára 1 Marine Elel 256 grammos doboz ára l Stavrida 350 grammos doboz ára Sprotni 350 grammos doboz ára Compass Brand 365 grammos doboz ára : 2523 Munkavédelem az iskolában címmel kiállítás nyílik a csabai múzeumban Tizenhét termék — sokféle szolgáltatás a Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz-nél " Tanácskozás az állóeszköz-gazdálkodás változásairól /
