Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

1966. február 13. 3 Vasárnap Virágzik a primőr paprika és paradicsom1 Hétfőn nyílik meg Békéscsabán az orosházi Szabadság Tsz „A magyar közlekedés húsz esztendeje" hajtatóházában című országos mozgókiállítás Több százan dolgoznak a termelőszövetkezeti kertészetekben Tavasziasan szép idő köszön­tött be a hét végére. A terme­lőszövetkezetekben — ahol már korábban nagyüzemi kertész­kedésre rendezkedtek be — se­rényen dolgoztak szombaton. Megyeszerte legalább kétezren dolgoztak a hajtatóházakban, a melegágyak készítésénél: tűz­delték a korábban elvetett pa­lántákat, készítették a vető­ágyat, vetették a magvakat az üvegházakban. Kinn a sza­badban melegágyak készítése a fő munkaterület. Az orosházi Szabadság Tsz földgázfűtéses hajtatóházában a tavasz hírnökeként virágba borultak a primőr paprika- és paradicsombokrok. A korai pri­mőr paprika és paradicsom két­ezer négyzetméternyi területen díszük,.de sok munkát ad a kertészeknek a többi palánta tűzdelése és egyéb időszerű munka is. A tótkomlósi Viharsarok Tsz termálvízfűtéses hajtatóházá­ban szintén sok a tennivaló: százan dolgoztak a hét végén ebben a jó hírű kertészetben. Itt szépen zöldell a saláta, a re­tek, bimbózik a primőr paprika. Az orosházi Vörös Csillag Tsz-ben — ahol a közelmúlt­ban fejeződött be a házilagos kivitelezésben épült kétszer 500 négyzetméternyi területen az olcsó, szerfás hajtatóház — hat- vanan dolgoztak szombaton. Itt is nagy gonddal készülnek a vetőágyak, még a tavasszal sze­retnének primőr árut értékesí­teni, ezenkívül 112 hold sza­badföldi kertészetüknek ma­guk nevelik a palántát. Fejlődik az ÖRKI Szarvason az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet izo­tóplaboratóriuma új műszerrel gazdagodott. Képünk a műszer „vizsgáztatásáról” készült. Fotó: Malmos Pecsenyecsikót exportálnak francia és olasz exportra megyénkből Megyéinkből az utóbbi években sok lovat exportáltak az állami gazdaságok és a termelőszövetke­zetek. Különösen a magyar nóni- uszokból vásároltak sokat a nyu­gati államok. Üjabb exportlehető­ség most a pecsen yecsi kó-értéke- sítés. Főleg a franciák és az ola­szok vásárolják szívesen a pecse­nyecsikókat. A Megyei Állatte­nyésztési Igazgatóság szakemberei nagy körültekintéssel bírálják fe­lül a csikókat, s a továbbtenyész- tésre alkalmatlanokat jelölik pe- csenyecsikó-exportra. Így a szö­vetkezetek ezekért a csikókért gyorsan jutnak pénzhez, a nép­gazdaság pedig valutához jut. Megjutalmazzák a háztáji baromfitenyésztés! verseny legjobbjait A Békés megyei nőtanács szer­vezésében lebonyolított háztáji bat omfitenyésztési verseny érté­kelése február 15-én kezdődi.; meg a gyomai járásban. A meg­beszélésen a községek három-há­rom legjobb baromfitenyésztője vesz részt, akik közül az eredmé­nyek összehasonlítása álapján vá­lasztják ki a három elsőt. A továbbiakban a többi járás­ban is hasonlóan sor kerül az értékelésre. A győztesek a SZÖ- VOSZ és a nőtanács ajándéka­ként 1200, 900 és 700 forintos vásárlási utalványt kapnak. Egyenletes elosztás, javuló műszaki tevékenység a tsz-ek gépellátásában az AGROKER-nél Az év eleje a Szerződéskötések időszaka, melyeknek révén a szö­vetkezeti gazdaságok biztosítják gépellátásukat. Az AGROKER ar­ra törekszik, hogy minél egyenle­tesebben legyen elosztva az egyes szövetkezetek között a rendelke­zésre álló géppark és tovább ja­vítsák a műszaki tevékenységü­ket is. Szakképzett műszaki elő­adok adják át a gépeket a meg­rendelőknek, akik bemutatják a szóiban forgó berendezések keze­lését, szaktanácsokkal látják el az átvevőiket. Az újkígyósa Aranyka­lász Termelőszövetkezet például több mint 1 millió 900 ezer forint értékben rendelt különféle gépi berendezéseket. Többek között 3 Zetor-Szupert, 5 MTZ, 2 DT—54- es traktort, 8 különféle ekét, két kombájnt és 300 ezer forint értékű állattenyésztési gépet vásárolnak. Egyébként megyénk terüle­tén már szépen zöldellnek a korai káposztafélék palántái. Korai káposztából, karfiolból, karalábéból legalább 12 millió palántát gondoznák a kerté­szek. — a — A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Közlekedési Múzeum „A magyar közlekedés húsz esztendeje” cimmel orszá­gos mozgókiállítást indított el. A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak területén a mozgókiállítás anyagát elsőként Békéscsabán mutatják be. A kiállítást feb­ruár 14-én, hétfőn délelőtt 11 órakor Lipták Pál elvtárs. a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára nyitja meg. A közlekedés két évtizedes fejlődését bemutató kiállitás n vasútállomás előtti parkré- ;zen elhelyezett kocsikban te­kinthető meg. Több mint 90 millió forintot fizetett lii az Állami Biztosító megyénkben kártérítésként az elmúlt évben Sajtótájékoztató a megyei igazgatóságon Pénteken délután sajtótájékoz­tatót tartott az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága, me­lyen részt vettek a MUOSZ me­gyei taigjai. A tájékoztatón Szabó András elvtárs, a biztosító igaz­gatója az elmúlt év munkájáról és a jelenlegi helyzetről adott ér­tékelést. — 1965-ben több ezerrel növe­kedett megyénkben a' biztosítot­tak szánva — mondotta —, s ma már meghaladja a 140 ezret. Ez bizonyítja, hogy szinte közüggyé vált a biztosítás, hiszen az élet­nek talán nincs is olyan jelensé­ge, mely ne lenne kapcsolatban a biztosítással. 59 községben 110 termelőszövetkezetben sújtott a jégverés Ezután elmondta, hogy az el­múlt évben megyénkben 90 mil­lió 670 ezer forintot fizettek ki kártérítésre. Ez 24 millióval több, mint 1964-ben. A legnagyobb ösz- szegpket ismét a termelőszövetke­zetek kapták, az említett összeg­ből 79,5 milliót. A lakosság va­gyoni kárainak megtérítésére 7 millió, az élet- és baleset biztosí­tás alapján 3 millió 200 ezer fo­rintot adott a biztosító. A legsúlyosabb elemi csapás megyénket jégverésben érte. Ter­melőszövetkezeteinknek 50 millió forintnyi kárt okozott. Ez 59 köz­ségben 110 termelőszövetkezetet sújtott igen komoly kárral. A legsúlyosabb jégverés július 26- án volt, amikor a szarvasi járás termelőszövetkezeteit több mint 10 millió forinttal kellett kárta­lanítani. Sajnos, sok olyan Szö­vetkezetünk van, amelyet szinte minden évben ért jégverés. Ilyen többek között az orosházi Dózsa Tsz, amely már harmadik éve szenved az elemi csapástól, s ed­dig 9 millió 100 ezer forintot ka­pott kártérítés címén az Állami Biztosítótól. i Jégkár miatt 1965-ben a békés- szentandrási Zalka Máté 4 millió 770 ezer, a gerendást Petőfi 2 millió 650 ezer, az orosházi Dózsa 2 millió 200 ezer, az orosházi Új Elet 2 millió 200 ezer, a békés- szentandrási November 7 Tsz pe­dig 1 millió 760 ezer forintot ka­pott. Az igazgató ezután az állat- elhullásból származó károkról be­széli. Megyénkben emiatt 25 mil­lió forintot fizettek ki tavaly, szemben az 1964. évi 15 millióval A nagymérvű állatelhullásokat és kényszervágásokat a száj- és kö- römfájásos járványon túl a gon­datlan tartási és takarmányozási körülmények okozták. Az ecseg- jalvi Egyetértés 470 ezer, a gyu­lai Zöld Mező 410 ezer-, a gyula­vári Lenin Hagyatéka 500 ezer, a füzesgyarmati Vörös Csillag 590 ezer, az orosházi Üj Elet 770 ezer, a köndorosi Dolgozók, valamint Lenin Termeiősaö vetkezet is 400 ezer forintot meghaladó kártérí­tést kapott elhullott állatai után. Mit tartalmaz a módosított élet- és balesetbiztosítás? Tájékoztatóját ezután így foly­tatta Szabó András elvtárs: — Megyénkben ma már több mint 62 ezer dolgozónak van élet- és bal­esetbiztosítása. Üzemekben, vala­mint falun a felszabadulás előtt szinte teljesen ismeretlen volt a biztosításnak e formája. A mun­kások biztosítását például a kü­lönböző biztosító társaságok csak olyan magas díj mellett vállal­ták, melyet az egyébként is ke­nyérgondokkal és munkanélküli-; seggel küzdő tömegek képtelenek! voltak megfizetni. Mi 1964-ben kezdtük meg rtb* dosított formájában a nagy össze­gű élet- és balesetbiztosítás,, vala­mint a segélyt nyújtó biztosítási és önsegélyző csoportok szervezé­sét. Jelenleg ezeknek a csoportok­nak több mint 23 ezer tagja van. Ebben az évben mintegy 11—12 ezer fő részére teszik lehetővé a csoportokba való belépést. Az önsegélyző csoportok nép­szerűségét elősegítette, hogy a tagdíjak egyhatoda felett a cso­portok rendelkeznek. Ezenkívül rendkívüli segélyt. üdültetést, társasutazást biztosítanak. Az el­múlt évben 2800 személy kapott segélyt, üdültetésben és társas- utazásban 1800-an vettek részt. A balesétekkel kapcsolatban | adott tájékoztatás kapcsán elmon­dotta az igazgató, hogy haláleset következtében a biztosítási for­máknak megfelelően például Vaszkán János gyulai lakos hoz­zátartozói 45 ezer, Hrabacsek Jó­zsef békéscsabai lakos hozzátar­tozói 29 ezer, Gálik Ilona, ugyancsak békéscsabai lakos hoz­zátartozói 10 ezer forintot kaptak ä tragikus szerencsétlenség után. A sajtótájékoztatón az újság­írók több kérdést tettek fel a biztosító igazgatójának. Az egyik kérdésre válaszolva elmondotta, hogy a múlt évben az utasbaleset biztosítás alapján többen kaptak nagyobb összegű kártérítést. A tanulóbalesetekre válaszolva azt mondotta, hogy több • mint ezer esetben fizettek ki kártérítést mintegy 200 ezer forint értékben. Ezek az adatok feltétlenül figyel­meztetik a szülőkéi, gyerekeket és pedagógusokat. Műtéti segély, Kéthetes kórházi ápolás ulán — A különböző szolgáltatásokat ebben az évben bővítik-e? —szólt az egyik kérdés. — Ettől az évtői kezdődően — mondotta az igazgató — a szövet­kezetek állóeszközeiben bekövet­kező árvízkárokat változatlan díj mellett teljes egészében megtérít­jük. Ezenkívül most már bizto­sítást lehet kötni az árvízzel ös:- szefüggö egyéb károk (buzgár, töltésszivárgás stb.) esetére is. Ugyancsak új módozat lesz áp­rilistól kezdődően, a jelenlegi ház­tartási biztosításban, a mezőga - dasági épület- és háztartási biz­tosításban. A megszokott, s a la­kosság körében népszerű biztos tásokat a második negyedévi / kezdve — megfelelő biztosítási díj felszámítása mellett — több káresetre kiterjesztik, vagyis tel­jesebbé teszik. Az új módozatok közös vonása, hogy valamennyi kiterjed az árvízkárokra, ezenkí­vül szintén az új módozathoz tar­tozik a 409 forintos műtéti segély olyan esetben, ha a biztosított 14 napos kórházi ápolásra szorul. A jövőben megtéríti a biztosító a víz- és gőzkárokat csőrepedés megtörténte nélkül is. A szava­tossági biztosítást kiterjesztik a kerékpárokkal okozott károkra. Nyolc országban érvényes a casco Kérdés hangzott el a tájékoz­tatón a járműbiztosításokról. Sza­bó elvtárs arról tájékoztatott, hogy az úgynevezett cosco-bizto- sításban több lényeges változta­tást kellett bevezetni. Igazsá­gosabbá tették a casco-biztosítá«' azzal, hogy az új feltételek sze­rint a baleseti töréskárok össze­gének bizonyos hányadát a tulaj­donos viseli. Ez a kártérítési ősz- szeg 10 százalék, de az ügyfél vá­lasztása szerint lépcsőzetesen vál­tozik 1000, 1500 és 2000 forintos kárrészesedés vállalásától függő­en. Minél magasabb a tulajdonos részéről a vállalt kár részesedése, annál alacsonyabb a. casco-biztos - tási díja. Űjszerű a casco ban. hogy egy éven aluli jogosítvány esetében az első évre 50 százalék, egy évnél régebbi, de két évet meg nem haladó jogosítvány ese­tében 25 százalék pótdíjat számít fel a biztosító. Mint mondotta Szabó elvtárs, ez azt' jelenti, hogy például 1500 forintos kárrészese­dés vállalása esetén’ a Trabant casco-biztosítás havi díja pj ve­zetőinél 120 forint, egy évnél ré­gebbi vezetőnél 100 forint, két: évnél régebbi jogosítvánnyal ren­delkező vezetőnél 80 forint. A Wartburg esetében ez 150, 125. 100 forintnak felel meg. A nem törési kár-ok esetén — tűz, rob­banás, ellopás stb. — a kárrésze­sedési levonás 100 forint. Végül elmondotta az Állami Biztosító Békés megyei igazgató­ja, hogy a magyar casco-biztosí­tás Bulgáriában. Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, a Német Demökratikus Köztársaságban. Romániában és Szovjetunióban, utasonként! külön kiegészítő dr esetében Jugoszláviában is ér­vényes. V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents