Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

1966, február 13,

4

Vasárnap

IffiMHL MffifIMM IRMAIKAT

Télen is vidám élet folyik az endrődí 2-es számú óvodában

És a kinti játék után jólesik az ebéd. A „felszolgálók” is ők. A naposok. Ez is a „mesterség” megismeréséhez tartozik.

Öljünk vonaton vagy autóbuszon, szemünkbe ötlik sok színes kis plakát, amely arra hívja fel .figyelmünket, begy kössünk élet- biztosítást, avagy éppen arra, hogy tegyük pénzünket a takarékba.

Mire jő ez?

Arra, hogy esetleg az, aiki még nem találkozott, mondjuik a Ca- mea-készítményekkel, egy-eigy plakátról erről is értesüljön.

Néhány évvel ezelőtt sokat lehetett olvasni arról, mikor divatba jött a külföldi utazás, hogy Párizst, Londont vagy Bécset esténként a reklámszövegek világítják meg. Ma már Nyugaton komoly szakirodalma van a propagandának, reklámnak is. Nem célunk, hogy most azt vizsgáljuk, milyen a reklám hatása az életmódra, a vásárlásra, csupán azt nézhetjük meg, amellyel naponta i alálikozunik. Milyenek a mi utcáink, kirakataink és plakátjaink”

Zsúfolt kirakatok

Békés megye mindhárom városa évtizedek óta kialakult kereskedelmi központtal rendelkezik. Ezek, ha nem is vetekedhetnek a budapesti Váci utcával, de ahhoz hasonló szerepet töltenek be. Békéscsabán. a Tanácsköztársaság útja mint a város főútvonala a legtöbb üzletet mondhatja magáénak. A kirakatok sűrűn rendeződnek és egy-egy árleszállítás vagy idénycikk árusításakor vállalata- i nk dekoratőrei igyekeznek a

meglevő lehetőségeket kihasználni. Mégis valahogy az az érzésünk, mintha mindent be akarnának zsúfolni a kirakat üvege mögé. Olyan áruhalmazt teremtenek a kirakatban, hogy szinte percekig kell állni, míg végül megtalálja az ember a szemnek megnyugtató, kedvére való portékát. A kirakat lényegéből pedig az következne, hogy hangsúlyosan hívja fel a figyelmet egy-egy olyan tárgyra, amelyből bőven van raktáron, érdemes megvenni és idénycikk. Azaz sláger legyen a kirakatban elhelyezett áru.

Nehéz a kirakatok tömkelegéből kiválasztani azt a néhányat,

amely a legtetszetősebb. Mégis érdemes felhívni a figyelmet a korszerű kirakatrendezésre,

olyanra, minit például a Körös Állami Áruházé, a Képcsarnok Vállalaté. Sokan mondhatnák, hogy a ruházati bolt kirakatát jelenleg nem lehet így kialakítani. Ezt el lehet fogadni, de törekedni erre mindenesetre lehet.

Fényreklám és transzparens

Nincs annál csúnyább, mint mikor egy üzlet felett elhelyezett neonszöveg egy-egy betűje vakon néz az utcára. Mégis elég sűrűn találkozhatunk ezzel a jelenséggel (persze Pesten is). Azonban alapvetőbb hiba az, hogy az üzletek csak ezzel a kiírással rendelkeznek, hogy „Ruházati holt”, „Cipőbolt”, vagy „Fűszer-Csemege bolt”. Ismét békéscsabai példát mondóik: idős békéscsabaiak most is a „DELKÁ”-ba mennek vásárolni. Ez pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az üzleteknek önmaguknak kell törekedniük arra, hogy valami olyan jelleget vagy egyéni nevet adjanak boltjaiknak, amely kiemeli a többi közül.

Mire gondolunk?

Lapunkban beszámoltunk arról, hogy a Körös Állami Áruház dicséretes szándékkal kísérletet tett, hogy a békéscsabai, vagy Békés megyei gyárak termékeit (köny- nyűipari) saját üzletében hozza forgalomba. Ennek érdekében már kirakatot is rendezett be. Ugyanígy a Tanácsköztársaság útján lehet látni az önkiszolgáló bolt kirakatában a konzervgyár termékeit.

Azt hiszem, mindkét példa követésre méltó, sőt hasznos lehet a kereskedelem, de a gyár számára is. Közvetlenebbül érvényesülhet a lakosság igénye, hamarabb kiderülhet egy áruról, hogy az kedvelt vagy felesleges. Azt hiszem, az áruellátás feltételei biztosítottak, csupán az szükséges, hogy egy kicsit az üzletek vezetői többet fáradozzanak saját megyéjükben az áruellátás megjavítása érdekében. Ismét példát mondva: széljegyzetet írtunk arról, hogy nem lehet kapni az üzletekben a hordozható cserépkályhákhoz vasrácsokat. A megyében több vasöntöde is van, de nem hiszem, hogy valamelyik vaskereskedőnknek eszébe jutott volna az a lehetőség, hogy az évek óta hiánycikk-ként szereplő vasrácsot így próbálja beszerezni.

Tudom, a fenti javaslatnak lesznek ellenzői, akik bizonyos pénzügyi nehézségekre hivatkozva egyszerűen elvetik. Igaz, vannak megkötöttségek, amelyeket írehéz egyből megváltoztatni. De megkísérelni a lakosság érdekében, kötelesség!

Jó bornak is kell a cégér

Cikkünk címébe a reklámot is odaírtuk. Igen, az áruellátás, alakosság kielégítése bizonyos mértékig igényli a reklámot is. Mert nemrégiben jelent meg egy olyan statisztikai adat, hogy az egy főre jutó fogkrémfogyasztás olyan minimális, mintha mindenki évente csak egyetlen alkalommal mosna fogat. Nyilván nemcsak közegészségügyi szempontból, de üzleti szempontból is értelme van a fogkrém reklámozásának. Bár a példa szélsőséges, de talán bizonyíték arra, hogy vállalataink költségvetésében nem véletlenül szerepel a propagandakiadás. Mégis a szegényes dekorációkat, a jellegtelen kirakatokat látva, óhatatlanul az az érzés alakul ki az emberben, mintha ezt „spórolnák” el. Márpedig régen bebizonyosodott, hogy nincs igaza annak a mondásnak, amely így szól: a jó bornak nem kell cégér.

Gondoljuk csak végig az előbbi mondatot. Lehet... sőt biztos vagyok benne, ez is csak propagandafogás volt... Dóczi Imre

(Tudósítónktól)

Nemrég még hócsatát vívtak kipirult arccal a gyerekek, s várat emeltek nagy szakértelemmel a nehezen tapadó hóból.

ötvenhét három és hat év közötti gyermek tanul itt játékosan rapról napra. Wágnej- Józsefné, Lázár Sándomé, Martinak Istvánná óvónők, valamint Dinya Katalin és Tímár Brigitta dadák felügyelete mellett. És aminek nagyon örülnek, nemrégiben egy segítséget is kaptak Petkov írónké személyében, akit gyakorlatra

helyezték ki Endrédre (édesapja a helyi Dózsa Tsz kertészeti bri- dágvezetője) a szarvasi óvónőképzőből.

— Nem árt meg ez a hideg a gyerekeknek? — kérdezzük kissé aggódva Wagner Józsefné vezető óvónőtől.

— Igaz, hogy hideg van, de a szabadban töltött fél óra — ugyanis ennyi a kdnntartózkodásá idő naponta — inkább egészségesebbé, edzettebbé teszi őket, mintsem ártana nékik.

Harminchat ország az 1966. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron

Napirenden

a mezőgazdasági szakmunkásképzés a gyulai járásban

viszont éppen ' .Újkígyós jeleske//'C S ---------.' —-------------— • —^ .ír-v'.-;-. x-i/,

; I r*

20-30 5 1966

'A :l“» M.

■nAPtV-.

ijsi* icrrfl» B mal- A

aI-ERik

ER'" "MRi HPr *nKAt

Ars .n m«> ...... 'mmis.mha; - - . ' - • • . • ...ví/ , r- a t -> r- aaí\ r

“' *• ■ ■ i " ... i « ■

ME.oSEi Ft. ^IViRSSfc L FAIP —'VIAt 'KAíF R M

ALWAYS (U MA' • '*“** MM.-- ■ . C.trJL* B 1*

FO - -OÍRE 56

O... Toy;oim_i.N mai . . . VIE iRIV* .RE

«'RF

>Sb i

TCXVlOU1S^N;.HAI

OíRE 56

Touioyn.tN maii>. -vü • ____

»

■■* ■ m. ?í7b - I—» r

I > -OÍRE 56

IV •■■■ tOUlOUSV.f N MAI.. _______ '

J SRim : - ■ RE AIR. . o/IAr 'AF_ .aRF

BCtrflA ■MAI •*•'=>•*>■ At WAYS .1 MÁV .-MAFA'r ”MAPK'

* ■■■-.

U-.fi . I -rí ■

» It OR i’ll íz an; -is • > N •- 100 ezer plakát

A gyulai járasd tanács legközelebbi ülésén a többi között a mezőgazdasági szakmunkásképzésről tárgyalnak.

A járási tanács igen nagy gondolt fordít arra, hogy olyan fiatal szakembereket neveljenek ki, akik a rendelkezésükre bocsátott modern gépekkel, újfajta vegyszerekkel értően tudnak bánni, akik komoly szakmai felkészültségükkel mind több hasznot tudnak hajtani egész népgazdaságunknak.

A mezőgazdasági szakismeretek minél jobb terjesztésében igen nagy segítséget adtak a járásiban a különféle sziervek: a nőtanács, a KISZ, a Hazafias Népfront. A iárás területén jelenleg 130 szakmunkástanuló van, ebből 65 elsőeves. A gyulai járásiban a mező- gazdasági tanulói szerződések kölesére készített tervet az utóbbi két évben túlteljesítették. Lökös- házán és Újkígyóson azonban igen nagy a lemaradás.

A felnőtt szakmunkásképzésben

dik. Jó eredményről számolhattak be az elekiek is.

EGYENES, ACÉL

HASZNÁLTAT IS,

1000-ES TÉTELEKBEN ÁTVESZÜNK.

Árajánlatot és mintát HERBARIA Anyaggazdálkodás részére,

BUDAPEST,

ÍX„ Mihálkovics u. 18. hrmre kérjük beküldeni.

Múlt év novemberében lezárult a jelentkezés az 1966. évi Budapesti Nemzetközi Vásárra. A vásár s-i— négy nyelven.

I

kerét tükrözi, hogy 36 ország képviselteti magát, s küldi él legszebb és legjobb termékeit Budapestre.

Nyugat és Kelet nagy ipari seregszemléjén ott találjuk a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákiai Lengyelország, NDK, Románia, Kuba, Jugoszlávia, Anglia, Ausztrália, Belgium, EAK, Hollandia, India, Indonézia, Izrael, Marokkó, NSZK, Olaszország Spanyolország, Svédország, USA, Tunézia, Szíria, Finnország, Kína, Kanada, Dánia, Franciaország, Görögország, Japán, Lichtenstein, Monaco, Norvégia, Portugália és Svájc képviselőit. Az érdeklődők megismerkedhetnek a korszerű technika legújabb termékeivel.

Uj színfolt lesz a főtéren felállított 40 méter magas alumínium- torony. Ennek tetejére szerelik az Egyesült Izzó több ezer wattos xenon-izzóját, amely este nappali fényárba borítja majd a szökőkút környékét. A szép autók kedvelői a Berliot, a Mercedes, a Renault, az angol és a német Ford, a Sim- ca, az NSU, a Steyr, Daimler, Puch, a különböző szovjet, lengyel, NDK, csehszlovák, jugoszláv és japán gyárak legújabb típusaival ismerkedhetnek meg.

A vásár technikai előkészületei már megkezdődtek. Több pavilont bővítenék és korszerűsítenek, szilárd burkolattal látják el a gyalogúinkat. Tökéletesítik a vásár világítását. A világ majd valamennyi országában összesen 100 ezer plakát hívja fel a figyelmet a budapesti vásár megtekintésére. Néhány héten belül a hazad plakátok is az utcákra kerülnek.

T. Gy.

¥