Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
W66. február ÍZ. 3 Szombat Kiút a hullámvölgyből Tui'aszcúrás ? Akik e mezőgazdasági gépet a telekgerendási határban felejtették, lehet, hogy a tavasz varás hatása alatt vannak, de az már kétes, hogy a társadalmi tulajdont, ilyen formában igyekeznek megvédeni, Előreláthatóan a jövő hét vesére befejeződik a cukorrépáiddal gozás időszaka a mezőhegyes! gyáriban. A kedvezőtlen időjárás, a váratlanul erős januári fagyok okozták, hogy mintegy tót héttel tovább tart az idén az idény a cukorgyárakban, mint a korábbi esztendőkben. (Értesülésünk .szerint hasonló a helyzet Sarkadon le.) A termelés elhúzódása miatt wvidetob idő jut a tavaszi, nyári Karban tartási munkáikra is. Ezért a mezőhegyes; gyár műszaki gárEíkészü.h a 'kimutatás a múlt évi felvásárlási terv teljesítéséről Gyulán. Három terméknél mutatkozik lemaradás, amit részben indokol a száj- és körömfájás, amely egyformán érintette a közös és a háztáji gazdaságokat. Hízott sertésből 108,3, vágómardája máris megtette az intézkedéséket a javítási, felújítása tevékenység előkészítésére. Az idén folytatják a kazánrekonstrukciót, átépítik az úsztatókait, szűrőberendezéseket, több szivattyú forgórészét és villanymotorokat újítanak fel. Ugyancsak a most következő időszak munkád közé tartozik az úgynevezett J-diffúzió átalakítása. Amint a feldolgozás befejeződik, hozzálátnak a karbantartási és átalakítási feladatok megoldásához. hából 90,2, baromfiból 7®,2, tojásból 170,5, tejből 83,4, kenyérgabonából 116,7, napraforgóból 125 százalékos a felvásárlás teljesítése. Forintban kifejezve a fontosabb felvásárlási cikkek értéke 37 milliót tett tki. Nem véletlenül került a ten ti cím e cikk felé. Ha valahol kedvezőtlenül, sok döccenővel mennek a dolgok, akkor annak jellemzésére csakhamar rámondják: hullámvölgyben vauinak. Ebből viszont nem olyan könnyű és egyszerű a kiutat megtalálni. De hogy lehet, az is biztos. Az utóbbi esztendőkben — különösen 1963-ban — ilyesféle hullámvölgybe került az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, mint ahogyan Drienyovszky János igazgató a legutóbbi műszaki konferencián elmondotta, amikor beszámolójában rövid áttekintést adott a vállalat második ötéves tervben elért eredményeiről és ezt az időszakot végigkísérő gondokról. Ennek alapvető oka pedig elsősorban az volt, hogy a munka termelékenysége el-elma- radozott a követelményektől. A tervidőszak első esztendejében az építésszerelésnél 155 635 forint volt az egy főre jutó termelési érték, a hullámvölgy mélypontján, 1963-ban viszont 135 490 forintra csökkent. Mennyire eredményes volt a kiút keresése, arra elég annyit megemlíteni, hogy tavaly már jóval kedvezőbben alakult a termelésnek ez a fontos mutatója, mert csaknem elérte az öt év előttit. Ez különben már a múlt évi terv teljesítésében is éreztette hatását. 1965 termelési és gazdálkodási tapasztalatai Bár még csak előzetes adatok állnak rendelkezésre annyi azonban máris nyilváiwaló, hogy a múlt esztendő termelése általában kielégítő volt. A vállalat módosított, 260 millió forintos építésiszerelési tervét szinte hajszál híján teljesítette, s ezzel 10 millió forinttal múlta felül a tavalyelőtti tényszámot, A segédüzem viszont 15 százalékkal termelt többet a tervezettnél. Eredménye: 22 millió 736 ezer forintot tett ki. A vállalat tavalyi építési-szerelési munkájának értékét növeli, hogy a termelésnövekedés teljesen a termelékenység emelkedéséből származik, s hogy mindezt az 1964. évinél 116-tal kevesebb munkással érték el. Mindemellett mégsem sikerült teljesen eleget tenni a tervben elhatározott termelékenységnek, mivel ezt 98 százalékra teljesítették. Ennek a két százaléknak a hiánya viszont sokat nyom a latban. Ha sikerült volna ezt is produkálni, akkor annak hatása jelentősen megnövelte volna a vállalat eredményességét. Ettől függetlenül mégis megkockáztatható a következtetés: a vállalat megkezdte a kilábalást a hullámvölgyből, amibe 1963-ban jutott. Ezt bizonyítja, hogy a csaknem 260 millió forintos tervteljesítést 99,9 százalékos béralapfelhasználással érték el, ■s hogy a létszám 116-tal kisebb volt, mint egy évvel korábbam Egy esztendő alatt 499 lakást adtak át Az sem érdektelen, hogy vajai: egy év alatt milyen fontosabb, jelentősebb beruházások készültek el. Ismerve az új lakásra váró családok türelmetlenségét, az izgalomban eltöltött heteket és hónapokat, érdemes néhány gondolatot a lakásépítési programról elmondani. A vállalat 495 lakás helyett 499-et épített fel és adott át — nagyrészt Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen. — nemegyszer jóval határidő élőit az új otthonukba költözők nem kis örömére. S ami egyáltalán nem elhanyagolható: egyre javuló minőségben, amiről a műszaki átadások jegyzőkönyvei is tanúskodnak. Eredetileg 378 lakás épült volna “tavaly, de a vállalat szorgalmazására előrehozták még további 117 lakás átadását. A kormány által kiemelt építkezések közül a békéscsabai konzervgyári építkezés néhány tapasztalata a következő. A jobb téliesítéssel lehetővé vált, hogy a tésztaüzemet például határidő előtt négy és fél hónappal átadhatták üzemeltetésre. Ez viszont nemcsak a gyár, hanem a népgazdaság szempontjából is rendkívül előnyös. Az 1965. évi intézkedési tervben elhatározott rész- határidőket ezen a fontos építkezésen betartották. Hiba azonban, hogy a többi kiemelt építkezésen az ütem ennél jóval lassúbb volt, ennek következtében torlódások, kapkodások keletkeztek. A vállalat tavalyi, a megelőző éveknél eredményesebb munkájában az egyik leghatásosabb támasz és segítő a szocialista munkaverseny volt. Tavaly 31 brigád (a munkáslétszárn 17 százaléka) versenyzett a szocialista címért, s ezt a megtiszteltetést 26 kollektíva nyerte el. Békéscsabán a Kulich Gyula Lakótelepen dolgozó szocialista brigádok munkájának köszönhető, hogy az előírt határidőkre 373 lakást adhattak át, amivel a lakásprogram oroszlánrészét teljesítették. Kedvező lehetőségek a megalapozottabb fejlődéshez Az idei esztendő több vonatkozásban eltér az eddigiektől. Néhány olyan kedvező lehetőség nyílott a vállalat vezetői, munkásai előtt, amivel most már megalapozhatják a fejlődést, közhasználatú kifejezéssel élve, rendbe tehetik a szénájukat. A vállalat idei építési-szerelési terve 260 millió forint, vagyis a múlt évit alig-alig haladja meg, hiszen majdnem ennyit teljesítettek 1965-ben. A gazdasági irányítás reformjának és a nagyobb vállalati önállóságnak is érezhető már a szele. Jóval kevesebb a megkötöttség. Ez azonban nyilvánvalóan növeli a gazdasági és műszaki vezetők felelősségét, hiszen sok mindenben most már saját hatáskörükben dönthetnek, intézkedhetnek. Mennyire így van, az abból is kitűnik, hogy a korábbi 20 —25 tervmutató helyett a vállalat az idén mindössze négyet kapott, mégpedig: a) az építési-szerelési termelési értéket, amely 260 millió forint, b) az 53 millió 618 ezer forint béralapot, c) a la- kásátadási tervet (amely az idén 195 lakás), d) valamint a gazdaságossági tervet. A főbb mutatók ismeretében már számvetést tettek. Eszerint, ha a béralapból jól akarnak kijönni és ha a munkások átlagkeresetét növelni akarják, akkor a tavalyinál 70—80 munkással kevesebbet foglalkoztathatnak. Vagyis most már igazán létkérdéssé válik a munka termelékenységének megfelelő ütemű növelése. Az elmúlt esztendőkben a sok kötelező tervmutató mindenáron való teljesítése miatt, ami nem ritkán egészen a hajhászásig faEredményesen zárta az 1965-ös évet a medgyesegyhází Aranykalász Tsz. A közösség 351 dolgozó tagja és 48 segítő családtagja 1700 hold közös területről szép .jövedelmet ért el. A tervezett 35,66 forint munkaegység helyett 16,25 forintot osztottak. Növeli a tagok Juli. éppen a iegícntosabb cél szorult háttérbe: az építmények határidőre és jó minőségben való felépítése. Az idén tehát mar az egyik elsőrendű követelménynek. a határidők pontos betartását tekintik. Ezzel együtt pedig a minőség javítását, amit — néhány esetben a műszaki átadások előtt alkalmazott — a házi átadások ki terjesztésével próbáinál! elősegíteni. Nagyobb anyagi megbecsülés — nagyobb kötelezettség A nagyobb vállalati önállóságot és érdekeltséget jól szolgálják azok a béremelések es intézkedések, amelyeket végrehajtottak. Mindez lehetőséget ad ahhoz, amint a vitában felszólaló Glasz Tamás, az ÉM Építőipari Főigazgatóság vezetőjének első helyettese mondotta, hogy szervezettebbé tegyék a munkát. A vállalat munkásállományú dolgozóinak béremelésére 326 ezer, a műszakiak: főépítésvezetők, építésvezetők, főművezetők és művezetők bérkorrekciójára 114 ezer forintot fordítottak. Ezen felül a termelést közvetlenül irányítók munkahelyi pótlékának felemelésére 301 ezer forintot bocsátottak rendelkezésükre. Jogos tehát az a követelmény, amit Galovicz György, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse fogalmazott meg a tanácskozáson, hogy a műszaki dolgozóktól, a munkahe lyi vezetőktől éppen ezért az eddiginél jobb munka- és műszaki szervezést várnak. Remélik, hogy jobban segítik majd a munkásokat, nehogy idejük egy részét anyagra, munkára várakozva tétlenül töltsék el, ami óhatatlanul keresetüket is hátrányosan befő ly ásol ja. A munkás keresni akar. ezért viszont a munkahelyi vezetők tehetnek a legtöbbet, de abban is, hogy többet törődjenek a dolgozók ügyes-bajos dolgaival A jobb anyagi megbecsülés tehát nagyobb kötelezettségeket ró a termelést közvetlenül irányító szakemberekre, Az idei megalapoizottabb fejlő dést az is segíti, hogy a fizikai dolgozók különélési pótlékának összege is megnövekedett, s hog\ a vállalat az egyszázalékos bér- fejlesztésből, valamint a rendelkezésre álló — és az eddiginél nagyobb összegű — prémiummal is jobb munkára ösztönözheti a gazdasági, műszaki vezetőkel és munkásokat, A nagyobb önállóság már megvan. Az 1366. évi intézkedési terv tartalmazza mindazt, amit az idén meg kell csinálni ahhoz, hogy végleg kikerüljenek a hullámvölgy bői. Van kiút ebből a nem éppen kellemes, több éves örökségből. Ehhez azonban a következő szállóige szó szerinti értelmezése és érvényesítése szükséges: csak egy kicsivel jobban! Födi na Főtér jövedelmet a munkaegységenként átlagosan jutó 5,85 forint értékben kiosztott prémium is. Így az egy dolgozó tagra tervezett részesedés 13 931 forintról 14 105 forintra növekedett, A szövetkezet közös vagyona az elmúlt gazdasági évben elérte a 12 millió forintot. Pap István rü, tudományos vizsgálatához ez úgyszólván nélkülözhetetlen feltétel." A termelékenység emelésének további lehetőségei szempontjából figyelmet érdemel az a tapasztalat is, amely a lazaságok, vesateségidők okainak különös szétválasztására utál. Sok helyütt ugyanis inkább a munkásoktól függő tényezőkre helyezték a hangsúlyt, s a kelleténél sokkal kevésbé a vállalati munkaszervezés hibáiból eredő veszteségek elhárítására. Természetesen ez korántsem jelenti azt, mintha a személyi eredetű, tehát a fegyelmezetlenségre visszavezethető lazaságok másodrangúak lennének, de annyi bizonyos: ezek is nagymértékben függnek a munkaszervezés színvonalától. Lényegében arról van szó, hogy a létszám bővítésének korlátozott lehetőségéi szükségszerűen megkövetelik a belső vállalati tartalékok intézményes és folyamatos feltárását — márpedig most és még sokáig“ a munkaszervezésben rejlő tartalékok a legbőségesebbek. Ami az idei tervezett termelés és létszám alakulását illeti, csak példaként elég megemlíteni: a gépipari vállalatok termelése 5,6, s a létszáma pedig csupán 1. százalékkal növekszik, a terme- lékenytógből fedezett hányad tehát több mint 80 százalékos; a korwiywiparban 3,8 százalékos termelésemelésre 1 százalékos létszámbővítés jut, vagyis a többlet- termelés 76 százalékát a termelékenységből kell fedezni. A technológiai szervezési intézkedések mellett természetesen vannak egyéb termelékenységnövelő lehetőségék is, ilyenek mindenekelőtt a gondosabb létszámgazdálkodással feltárható tartalékok. A múlt évi normaren- dezés például általában alig érintette a nem teljesítménybérben dolgozókat, a követelmények folyamatos rögzítése még itt is jelentős létszámmegtakarítási lehetőséget nyújt. Az ugyancsalv ismeretes, hogy — bár egészében csökkent a létszámnövekedés üteme — sokkal mérsékeltebb a csökkenés az adminisztratív munkakörökben. Tegyük hozzá: a kötelező — és rendkívül feszített — termelékenységi _ előirányzatok mellett anyagi ösztönzők is gyorsíthatják a létszámmegtakarítást. Köztudomású ugyanis, hogy idén a tavalyi 50 százalék helyett 75 százalékot fordíthatnak a vállalatok béremelésre az így megtakarított összegekből. Jó tudni már most, az esztendő elején, hogy a termelékenység emelésének előirányzott üteme idén csak tervszerű, a múlt évinél megalapozottabb munkával teljesíthető! Tábori András Befejezéshez közeledik a cukorrépafeldolgozási idéoy Mezőhegyesen Harminchétmilliő forint értékű terméket adott Gyula mezőgazdasága népgazdaságunknak Tizenkétmillió forint a közös vagyon a medgyesegyhází Aranykalász Terme lőszö vet k ezetben
