Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

MN. február 8. 6 Kette PORT»SPORT ♦ SPORT A sportorvos tanácsai A mai értelemben vett modem sport tulajdonképpen az elmúlt század vége felé indult fejlődés­nek. Hosszú időn keresztül az orvosok teendője és tevékenysége csupán a sérültek ellátására és kezelésére irányul, azonban a sportolók számának növelése és a teljesítmények emelkedése fel­keltette az orvostudomány érdek­lődését és rohamosan fejlődtek a vizsgáló módszerek, nagy lendü­letet adva a sportorvosi kutatá­soknak. Előkészítés, ellenőrzés A felszabadulás előtt — bár több kezdeményezés volt — lénye, gében rendszeres sportegészség, ügyről nem lehetett beszélni. J\ felszabadulással új korszák kez­dődött e területen is: megalakult az Országos Testnevelési és Sport, egészségügyi Intézet, majd foko­zatosan létrejönnek országszerte a sportorvosi rendelők. Rendelettel szabályozzák, hogy minden aktív sportoló félévenként köteles vizs­gálaton megjelenni és ezúton a rajtengedélyt megszerezni. Soha nem látott fejlődésnek indult te­hát hazánkban is e tudomány annak érdekében, hogy a verseny­zők eröbeni állapota, éllenállóké- pessége és a teljesítőképesség fo­kozása károsodás nélkül jöhessen létre. Ma a sportorvosi irodalom vi­lágszerte köteteket tesz ki, bizo­nyítva, hogy az eredményes spor­toláshoz nélkülözhetetlen az or­vostudomány segítsége. Mind több és több orvosi szak kapcso­lódik be ebbe a munkába: a bel­gyógyászat, sebészet, szívspecia­listák stb., Sőt például a brazil válogatott ideggyógyászt alkalma, zott mint „pszichotechni'kust” az idegállapot optimális szinten tar­tására. Az egészségügy szerepének fel­ismerése szükségessé teszi, hogy a sportegyesületek szakoktatói szo­ros kapcsolatban legyenek a sportorvosokkal, kérjék ki véle­ményüket és segítségüket a spor­tolók megterhelése és versenyzé­se vonatkozásában. Ennek az írásnak célja, hogy felhívja a sportolók, edzők és ve­zetők figyelmét néhány lényeges, az eredményességre alapvetően kiható kérdésre, amelynek jelen­tősége napjainkban különösen időszerű, hiszen a sooríolók jelen, leg az alapozó edzések időszaká­ban tartanak. Az edzésről Az edzés a következő idősza­kokra oszlik: alapozó, formába hozó, formában tartó és az átme­neti időszakra. A magyar sport életében, de különösen a labdarúgás vonatko­zásában mélyreható változások jöttek létre az elmúlt két évben a felkészülést illetően. Ismeretes, hogy a felsorolt időszakokat új tartalommal gazdagították, a vi­lágon meghonosodott új módsze. leket vezették be, magasabb szin­tű, nagyobb megterheléssel ké­szülnék sportolóink különböző bajnokságokra, versenyekre. Az emberi szervezet egyik igen lényeges tulajdonsága, hogy al­kalmazkodni képes a külvilág változásaihoz, hiszen számtalan hő-, fény-, mechanikai inger éri. Ezekre az ingerekre a szervezet reakciója más és más. Ha túl ki­csi az inger, nem hagy nyomot, ha fcúl nagy, károsodást okozhat. Ha tehát megfelelő az inger, a szer­vezet — zavar nélkül — hozzászo. kik, kedvezően reagál. Ebből vi­lágosan következik, hogy az edzés jó hatásai csak akkor jönnek lét­re, ha az megfelelő módon és mennyiségben történik. Három fő szempontra kelj figyelemmel len­ni. Fokozatos, rendszeres, sokoldalú! Legyen az edzés fokozatos és rendszeres. A hirtelen nagy meg- rectoeiés károsodást idéz elő, a túl könnyű edzés pedig nem készíti a szervezetet az alkalmazkodásra. Ugyancsak fontos, hogy az edzés rendszeres legyen, mert ha vala­ki például csak hetente egyszer- kétszer jár edzésre, az előző sportmunka hatásai elmúlnak, a szervezet alkalmazkodása elma. rád. Az edzés legyen sokoldalú. A labdarúgók tatai edzőtáborából közzétett filmfelvételetkből és tu­dósításokból is kiderül, milyen súlyt helyeznek a szakvezetők az élsportolók sokoldalú fejlesztésé­re. Valamely sportág egyoldalú művelése a sportoló egyoldalú fejlődését eredményezi. A labda­rúgóknál például látható, hogy alsó végtagjaik jól fejlettek, de mellkasuk, felső végtagjaik fejlő­dése viszonylag elmaradottabb. Saját tapasztalataink is bizonyít­ják, hogy a jó technikai felké­szültségen kívül nagy állóképesség is szükséges a jobb, eredménye­sebb versenyzéshez. Éppen ezért ma már nélkülözhetetlen a sok­oldalú edzés bevezetése, műve­lése. Tartsuk be a szükséges pihenő­ket. Mint ahogy említettük, a megterhelésekre az emberek szer­vezete különböző módon reagál. Ügyelni kell tehát arra, hogy az előző megterhelést a sportoló ki­pihenje és csak ezután kapja a következő edzésadagot. A iáradás halmozása ugyanis letöréshez ve­zethet és annak felismerése sem a Már éveik óta hagyomány nálunk, hogy az év végi statisztikai jelenté­sek alapján bemutassuk olvasóinknak megyénk testnevelési és sportmozgal­mának helyzetét a számadatok tükré­ben. Így megtudjuk a kővetkezőket: megyénkben a sportegyesületek szá­ma 172. Ebből száz tagon felüli 97, száz tagon aluli 75. A sportegyesületek tagjainak összlétszáma 33 222 fő. Ebből a nők száma 9677, a szakosztályokban foglalkoztatott tagok száma 12 602 fő. A Kilián Testnevelési Mozgalomban részt vevők száma 24 995 fő. A sportlétesítmények száma 340, amely a következőkből tevődik össze: bekerített labdarugó-pálya 56, bekerí­tetten 54. Futópálya 27, kézilabdapálya 57, kosárlabdapálya 14, röplabdapálya 47, tekepálya 13, teniszpálya 12, sportterein 22, uszoda 7, esónakház 3, egyéb 5, játéktér (játékudvar) 18, fu­tópálya (60 m-es) 5. Itt meg kett je­gyezni: sajnos, sportlétesítményeink száma évről évre csökken, míg a spor­tolók száma állandóan nő! A szakosztályok száma 476, amely sportáganként a következő: asztalite­nisz 55, atlétika 23, birkózó 9, csel­gáncs 3, kajak-kenu 1, kerékpár 3, kézilabda 71, kosárlabda 13, labdarú­gó 110, lovas 7, úszó 8, vívó 5, a tö­megsportcsoportok száma pedig 697. A szakosztályokban foglalkoztatott tagok száma 12 602. Ezek megoszlása sport­áganként a következő: asztalitenisz 566, atlétika 994, birkózó 207, cselgáncs 65, kajak-kenu 25, kerékpár 41, kézi­labda 1662, kosárlabda 356, labdarúgó 3885, lovas 70, ökölvívó 87, röplabda 688, sakk 883, sportlövő 100, súlyemelő 35, teke 207, tenisz 223, természetjáró 1919, torna 176, úszó 250, vívó 143. A tömegsportcsoportokban részt vevők száma 15 009. A minősített sportolók száma 1237, amely a következőkből te­vődik össze: asztalitenisz 83, atlétika 382, birkózó 64, cselgáncs 10, kajak­kenu 15, kerékpár 8, lovas 11, ökölvi- vó-19, sakk 164, sportlövő 32, súlyeme­lő 8, teke 128, tenisz 53, természetjáró 79, torna 75, úszó 49, vívó 57. A szakképzett edzők száma, amely segédoktatók, oktatók és szakoktatók­ból adódik, 218. Ezek megoszlása sport­áganként: asztalitenisz 2, atlétika 20, birkózó H, cselgáncs 3, kerékpár 2, kézilabda 34, kosárlabda 7, labdarúgó 78, lovas 1, ökölvívó S, röplabda *, % legkönnyebb. Ingerültség, nyug­talan alvás, étvágytalanság a fá- radás jelenlétét bizonyítják. Helytállás Az elmondottakból adódik an­nak a következtetésnek a levoná­sa, hogy az alapozó edzés célja az általános erőnlét javítása. A szakedzések (például labdatechni- kaj gyakorlatok) még háttérbe szorulnak a sokoldalú sporttevé­kenységgel szemben, hiszen ebben az időszakban elsősorban az álló- képességet kell fejleszteni. Ez az értelme a tornatermi sportmun­kának, a mezei futásnak, súly­emelésnek stb., melyeket alkal­mazni szoktak. Az alapozás idő­tartama tob. 4—5 hét. A formába hozó edzés ideje alatt már — az állóképesség meg­tartása. fokozása mellett — a szakedzések, vagyis a taktikai és technikai gyakorlatok tanulása, beidegzése kerül előtérbe. Időtar­tama kb. 4 hét. Az alapozó és formába hozó ed­zések után (kb. másfél-két hónap múlva) kerül sor a formában tar­tó időszakra amely lényegében megegyezik a versenyzés idejével. Az a sportoló, aki lerakta az évi versenyzéshez az alapokat, aki sokoldalúan felkészült a nemes vetélkedésre, helyt fog állni és megfelelő életmód mellett gyara­píthatja év .közben technikai és taktikai készségét. Dr. Lasoncz Mihály 3, tenisz 2, torna 22, úszó 12, vívó 4. Ezeken kívül még gyakorló oktatók vairmak a különböző sportágakban 261-en. A játékvezetők és versenybírók száma az országos, az I., n. és in. osztályúakat magábafoglalva 778. Ezek megoszlása sportáganként: asztalite­nisz 23, atlétika 89, birkózó 12, csel­gáncs 3, kajak-kenu 6, kerékpár 9, ké­zilabda 112, kosárlabda 19, labdarúgó 252, ökölvívó 8, háromtusa 7, röplabda 30, sakk 9, sportlövő 16, teke 28, tenisz 11, természetjáró 7, torna 36, úszó 30, vízilabdázó 12. vitorlázó 6, vívó 6, a gyakorló játékvezetők és versenybírók száma 529. Az MTS járási, városi tanácsainak szakszövetségei száma a megyénkben 78. Az MTS megyei tanácsának 21 szak- szövetsége van. Ezek azokban a sport­ágakban vannak létrehozva, ahol szak­osztályok működnek. Az úttörők sport- versenyeire vonatkozóan a következő tájékoztatást közöljük: a sporttevé­kenységet folytató úttörőcsapatok szá­ma 140. Az úttörőcsapatok sportolói­nak megoszlása sportágianként a kö­vetkező: asztalitenisz 2879, atlétika 9035, korcsolya 119, kajak-kenu 16, ke­rékpár 1789, kézilabda 8349, kosárlabda 571, labdarúgó 7144, öttusa, háromtusa 9256, röplabda 493, sakk 2667, tenisz 38, természetjáró 1774, torna 3912, úszó 279, vívó 46. Ezek összlétszáma — bár egy-egy úttörő több sportágban íb sze­repelhet — 48 366 pajtá^ Az úttörők sportlétesítményeinek száma 290. Ezek megoszlása: bekerí­tett labdarúgópálya 1, bekerítetten 16, i futópálya 7, kézilabdapálya 59, kosár­labdapálya 8, röplabdapálya 25, te­niszpálya 1, sportterem, tornaterem 45, egyéb 7, játéktér, játékudvar 106 és fu­tópálya (60 m-es) 15. Ahhoz, hogy olvasóink előtt teljes legyen a kép megyénk testnevelési és sportmozgalmáról a számadatok tük­rében, még közöljük, hogy a falusi sipacrtakiádon részt vevő sportolók szá­ma az 1965-ös évben 11 403. az üzemi bajnokságokon részt vevő sportolók száma 3394, főiskolai bajnokságokon részt vevő sportolók száma 15, közép­iskolai bajnokságokon részt vevő spor­tolók száma 2380 és az iparitanuló­bajnokságokon részt vevő sportolók száma pedig 401 vott.; Megyénk testnevelési és sportmozgalma a számadatok tükrében sakk 1, sportlövő 1, súlyemelő 1, teke (téléi’ Nürnberqben Az ítélet Nürnbergben című kétrészes amerikai film nem s háborús bűnös Göringről és bűntársairól szól — ahogyan ar­ra a címből következtetni lehetne —, hanem egy későbbi, a náci jogászok ellen folytatott perről. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi február 8-tól 9-ig.) A Magyar Tv műsora március 8-án, kedden 8.05—10.15 Iskola-tv. 13.35— 15.45 Iskola-tv. 17.20 Műsorismer­tetés. Hírek. 17.25 Az orvos vála­szol ... 17.40 Zenekedvelő gyere­kek. Áll a bál! 18.25 Téli erdő. A tv riportfilmje. 18.45 Esti me­MOZI FEBRUAR 8. Békési Bástya: Lobé, a farkas. Bé­késcsabai Brigád: Az ég kulcsa. Bé­késcsabai Szabadság: Ítélet Nürnberg­ben, I., II. Békéscsabai Terv: Az igaz­ság pillanata. Gyomai Szabadság: Cherbourgi esernyők. Gyulai Erkel: A csinos férj. Gyulai Petőfi: Felelős állásban. Mezőkovácsházi Vörös Októ­ber: Dandin György. Orosházi Béke: Pardaillan lovag. Orosházi Partizán: A tizedes meg a többiek. Sarkadi Pe­tőfi: Szívfájdalmam, Hirosima. Szarva­si Táncsics: Egy kis csibész viszontag­ságai. Szeghalmi Ady: Csodálatos elet. Vállalatok figyelmébe! Szabad kapacitását hirdesse a „Figyelő” c. gazdaságpolitikai hetilapban. A „Figyelő” kapa-" citás-keresletet is meghirdet. Küldje be ez irányú hirdetéseit a „Figyelő” kiadóhivatalának, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 139—292. „FIGYELŐ” Kiadóhivatala x Rágcsálóirtást (egér-, patkányirtást), rovarirtást vállalunk n eredményesen végzünk Kecskeméti Község­gazdálkodási Vállalat, Műkert 56. 21310 se. 18.55 Rácz György színháza jegyzete. 19.05 Fanni hagyomá­nyai. Háromfelvonásos színmű. A közvetítés szünetében, kb. 20.00 Tv-híradó. A II. szünetben: A szólista. Jugoszláv kisölm. Kb. 21.50 Bemutatjuk Lukács Pál brá­csaművészt. 22.20 Tv-híradó — 2. kiadás. Közülefek munkaerőigénye Az £M 44 sz. All. Építőipart Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe* lyekre burkoló szakmunkásokat, köny- nyügépkezelőket (ÉM-vizsgával), kubi­kosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak napi 15,— Ft, news családfenntartóknak napi 10,*— Ft kÄ- lönélési dijat fizetünk, amennyiben vi­déki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem* térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. m A Körösi Állami Gazdaság azonhati belépésre felvesz magtárost állam* gazdasági gyakorlattal. Erkölcsi bizo­nyítvány szükséges. Fizetésre vonatko­zóan jelenleg fennálló bérezés ae irányadó. Lakást a gazdaságban bizto­sítunk. Levélbeni megkeresést részle­tes önéletrajzzá.- és előző munkahely- megjelölésekkel címünkre kérjük. ÁLLAMI GAZDASAGOK TERM ELŐSZŐ VETKEZETEK, KÖZÜLETEK Hullámpalacsavar beszerezhető VASÉRT VÁLLALAT, BUDAPEST, VIII. KERÜLET ÜLLŐI ÜT 32. SZÁM. 31

Next

/
Thumbnails
Contents